Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-23 / 69. szám
március 2S, -péntek S. oldat A kiskunfélegyházi „nótafa* a hosszú élet titkáról Mintha a mesékből lépett volna elő. Icike-picike öregasz - szony á 90 esztendős Barta Gá- borné, régi nóták ismerőié, me- sélgető, kedves, töpörödött anyóka. legalább száz régi magyar nótát tud. Fejből, mert az 6 gyermekkorában nem volt »divat« az iskola. ími-olvasni tehát nem tanult meg. Tizenhét éves korában férjbez- mesnt, s már 56 esztendeje özvegy. Tíz gyermeke volt és — büszkén csillognak a kis öregasszony szemei — egyszer sem vert meg egyet sem. Tizennyolc unokával,’ hét dédunokával dicsekedhet A városról azonban nem sokat tud. Nem ért rá ilyesmivel foglalkozni — mondia. Balkum néni dédunokáival. (Lakatos József felvétele^ Kiskunfélegyházán, a Dózsa György utca 2. szám alatt lakik. egyik leányánál. Arról nevezetes, hogy bárkinek szívesen elenékli, aki kéri: »Félegyháza szép kig helység, benne lakn gyönyörűség ...« vagy: »Hogj. a kislány szive PC'"'a. mint az írás vaj...« Eaifekts kéretlenül is. s még meg is sértődik, ha valaki nem kiváncsi nótáira. .Sajnos, nem vittünk magunkkal magnetofont amikor meglátogattuk, csak fényképezőgépet Pedig megérdemelné a szalagot a ritkaszép nótacsokor. Miniket elsősorban életrajza és a légi Félegyháza élete érdekelt. Az életrajzzal nincs is hiba. Rendre elmeséli, hogy kilenc éves korában teljesen árván maradt és »kácsákat« őrzött a nagyhíd melletti víznél. romfi kereskedőknél dolgozott egész életében. Sohasem volt beteg, évtizedek óta a kávé a fő tápláléka. — Mi a hosszú élet titka? — kérdeztük tőle búcsúzóul. — A jó kedély, lelkecskéim. Én egész életemben danoltam. Mi pecfg úgy gondoljuk, hogy része van ebben a békés öregkorban a kedves, meleg családi környezetnek is. A nagymama 12 éve őrzi a padláson a koporsóját, a sublótban a szemfedőjét, és várja türelmesen a halált. Az övéi azonban azt szeretnéik, ha eldalolgafcna még évtizedekig. Mi is azt kívánjuk, hogy őrizgesse a régi szép nótákat, legalább 100 esztendős koráig. Tóth Miklós r—----—--------------------------------------------------------He mingway özvegyénél Nemrégiben szovjet újságírók egy csoportja látogatást tett Kubában. Körutazásuk alkalmával azokat a helyeket keresték fel, ahol Hemingway élt és alkptott, amelyekről írt Ellátogattunk Cojimarba, ebbe a Havanna melletti kis faluba, ahonnan Hemingway novellájának hőse, „Az öreg halász és a tenger” főszereplője tengerre szállt. A forradalom óta az élet nagyon megváltozott Cojimarban. A halászok szövetkezetei alapítottak. Az „öreg halásznak”, An- selmónak a fia is tagja a szövetkezetnek. Szívélyes beszélgetés után az újságírók tovább utaztak és felkeresték Mary Hemingwayt, a nagy író özvegyét. A látogatásról a következőket írja a Kom- szomolszkaja Pravda: Mary Hemingway már a ház előtt várt bennünket Nem túl magas, őszhajú, jóságos, de kicsit szórakozott mosolyú asszony fogadott. Könnyű blúzt, sport- szoknyát, sarok nélküli cipőt viselt. A villában négy szoba van, valamennyi tele könyvekkel. Szétszórtan hevertek székeken, asztalon, sőt az ablak deszkáján is. Az egyik állványon Hemingway műveinek moszkvai kiadását fedeztük fel. „Az önök miniszterhelyettesének, Mikojánnak ajándéka.” — közölte Hemingway özvegye. „Néhány napra jöttem csak Kubába” — folytatta. — „Mindent megteszek, hogy ne kelljen senkit fogadni. De a szovjet vendégek kérését nem tudnám visszautasítani. Amikor Papa meghalt, a legtöbb részvétlevelet és táviratot a Szovjetunióból kaptam. Nagyon mélyen érintett, hogy a férjem Oroszországban ennyire ismert” Megkérdeztük, miért nevezi férjét Papának. „Az itteni lakosok, s halászok nevezték így az uramat. Mi is így kezdtük ót emlegetni.” Barátságosan mosolygott <5s egész idő alatt szüntelenül mozgott. Hol a könyves polchoz lépett, hol a nippeket helyezte az íróasztalról a könyvek közé. „Körülbelül tíz nap múlva haza kell utaznom. A kubai kormány villánkban Hemingway- múzeumot szeretne berendezni, és kérte, hogy legyek a segítségükre. De nem közönséges múzeumról lenne szó. Azt szeretnék, ha fiatalok látogatnák a villát, és minél többet olvasnának itt.” „Tehát olvasótermet rendeznének be?” „Igen, olvasótermet is. Papa egész életében könyveket gyűjtött: Balzacot, Turgenyevet, Hugót. .. De sok érlekes szakkönyve is van: nagyon érdekelték öt a Karibi-tenger áramlatai és a tengerek faunája.” Óvatosan megkíséreltük, hogy megtudjuk, maradtak-e kéziratok Hemingwaytől. „Mindent úgy csináltam, ahogy Papa kívánta. Valamennyi levelét elégettem. Nagyon sok levele volt, a legkülönbözőbb emberektől, s nem akarta, hogy bárki is olvassa személyes levelezését. De műveit megőriztem. Kivettem a Kubai Nemzeti Bank safejéből. Két regénye maradt VÍRID A Filharmónia által rendezett kecskeméti előadássorozat héttői estjén Verdi operáiból hallottunk részleteket. Verdi nagy ismerője az emberi szenvedélyeiknek, könyörtelenül tekint az élet mélyére, alapjaiban tapintja ki rugóit. Dinamikusan szemlél és érez. Az igazságot drámán át vetíti ki, majd pedig elénekelteti. Minden egyes operája világkép, a szenvedélyek és szépség világának vetülete. A felépítés, összefoglalás oly szédületes fokára jut, amire csak lángész képes. Munkásságának középső szakaszában megalkotott három remeke: Rigoletto, Trubadúr és Traviata, viharzó. az élet teljéből szakadt megnyilatkozás. A Szicíliai vecsemye. Álarcosbál. A végzet hatalma, már későbbi művei férfikora delén, majd következik az Aida. melyben pompásan ötvözi egybe gazdag invencióját korábbi művein szerzett felkészültségével. Ügy tűnik, Verdi az Aidával pályafutásának csúcsára érkezett és munkássága befejeződött Csodálatra méltó és a zenetörténetben egyedülálló jelenhátra. Résében írógéppel írtai Itt dolgozott a férjem” — vezetett a szomszéd szobába bennünket. — „Amikor megvettük ezt a villát, berendeztem fent a. toronyszobát, mert azt hittem, Papa ott nyugodtan tud majd dolgozni. De sohasem irt ott. Azt mondia, szereti, ha murika közben különféle házi zajokat hall.” ■ „Mondja, szenyora Mary, látta a Papa Az öreg halász és a tenger című filmet?” „Igen, látta, de nem tetszett neki. Az volt a véleménye, hogy a filmből valami lényeges hiányzik — a novella szelleme, az öreg halász mondanivalója.” Érdeklődtünk, hogy mik sze- nyora Mary tervei. „Szeretnék Papáról írni, meg akarom mutatni, hogy milyen ember volt. Nagyon szerette az embereket és az életet.” O. Ignatyev I-EST ség, hogy az Aida megalkotását követő tizenhat évi hallgatás után megszületik az Othello, ami teljesen újszerű és stílusfordulójával korszakalkotó jelentőségűvé avatja a nagy mes. tér e művét Az előadó operaénekes-gárda összeállítása ezúttal nem volt a legszerencsésebb. Alnár Mária és Kelen Tibor éneklését szívesen hallgatnánk könnyebb műfajú, kevésbé igényes műsor- számok előadásában. Jelen esetben azonban kissé merész vállalkozás volt a Filharmónia részéről Gyurkovics Máriával és Palócz Lászlóval párosítani a két fiatal előadót. Habár jó orgánummal rendelkezik mind Alpár Mária, mind Kelen Tibor — énektudása, drámai kifejezésmódja egyiknek sem mérkőzhet két olyan prominens művész produkciójával, mint Gyurkovics Mária és Palócz László. Egyébként a műsor megválasztása kitűnő volt A fent említett operák közismert csodálatosan szép áriái, duettjei hangzottak el — betetőzésül a Ri- goletto-kvartetteL A Budapesti MÁV SzimíoQuZWtUKür-®£CZ£ -SAVOLY 17. \ két vendég mohón hajtotta fel a bort majd Vörös újra töltött. Gazsó és Vámos némán szemlélte a jövevényeket A magasabb feltekintett — Látom, valamiféle felvilágosítást vártuk tőlem — mondotta halkan. — Nos. legyen, bár ném sok örömetek telik beenne. A nevünk nem lényeges. Itt ugyanis inás néven tartanak nyilván. Kisvárosban éltünk odahaza. Annak a neve sém fontos... Egy évvel ezelőtt egy kocsmai verekedésben megöltünk egy embert... Kommunista volt... Szinte magam ssm értein, hogy tudtunk elmenekülni. Egy éve vagyunk Kint. Elég jól megtanultam franciául. Dolgoztunk itt-ott. de csak tengődtünk. Pedig az egyik üzemben tőkét próbáltunk kovácsolni még abból is, hogy Magyar- országon megöltünk egy kommunistát. Másnap néhány francia munkás megvárt a kapunál és úgy elagyabugyált bennünket. hogy napokig nyomtuk az ágyat. Abban az üzemben nem volt maradásunk. Cf.i helyet kerestünk. De mindenütt úgy éreztük, a munkások megvetnek. Hát a homlokunkra volt írva, hogy kik vagyunk, vagy mi az úristen?! A műnk?"dók meg gúnyosan röhögtek rajtunk. Nem volt más választásunk, csak a légió. Felhajtotta barát, aztán újra töltött Gazsóék is lriitták boraikat, aztán szótlanul készülődni kezdtek. — Itt akartok hagyni? — ordított a hosszú. — Nem jó nektek a mi társaságunk!? Pedig ti is olyan rongy dögök vagytok, mint mi. ti is az idegenlégióban kötöttetek ki! Vörös fenyegetően állt eléje — Mit mondtál? Vámos megfogta Vörös karját — Hagyd! Gyere, nézzünk szét. Nem sok időnk van. Holnap visznek bennünket tovább. * Sidi-bel-Abbes... A francia idegenlégió afrikai központja. A gépkocslkaraván. amely az újoncokat hozta Oránból. egyenletesen haladt a laktanvatömb felé. A nehéz vaskapu kinyílott \ Az újoncok Mváncsian néztek szét, anünt a kocsisor begördült a kapun. Az udvaron szebbnél-szebb pálmák díszelegtek. A tömb egyik épülete — a CP 3 — volt fenntartva az újoncok részére. Ezt — a biztonság kedvéért — kerítés vette körül. A gyönyörű pálmasor egy kissé felüdftette az újoncokat, de jókedvük hamarosan elszállt Négy őrmester közeledett feléjük. i— Sorakozó! — ordított» az egyik. Mivél a sok nemzetiségű egységben még nem volt mindenki tisztában a francia vezényszavakkal, no, meg az altiszt Is elharapta a szó felét, nagy szaladgálás kezdődött Néhányan előre szaladtak, de legtöbben hátrafelé igyekeztek. No, több se kellett az altiszteknek! Az újoncok közé rontottak, s ütötték-verték őket Volt, akit úgy meglódítottak, hogy elzuhant, a másikat gallérjánál fogva rántották be a sorba. A négy altiszt közül a legkisebb, egy körszákállas német az első között vágta szájba Gazsót és sietett tovább, ütve. csépelve, aki útjába akadt Végül is a négy altiszt valamiféle sorfalba pofozta az újoncokat. Ekkor megkezdődött a kininosztás. Egyenként nyitott szájjal, kellett az egységnek az altiszt elé vonulnia, aki mindenki szájába belenyomta a tablettát egyúttal ellenőrizte annak lenyelését Az első két újonc valahogy lenyelte a szörnyű keserű tablettát de a harmadik már nem tudta víz nélkül. Erre nekiestek, ütötték a fejét, végül is lenyelte, vagy legalábbis elolvadt a szájában. Amint Gazsó megkapta a kinint menten M akarta köpni, olyan keserű volt De az altisztekre tekintett, s meggondolta magát Hosszú kínlódás után lenyelte, de még a szeme is kidülledt bele. Több mint egy félóráig tartott a gyógyszerosztás. A sorban krákogtak. köpködtek, káromkodtak. Az altisztek pedig bántó röhögéssel elvonultak. Hamarosan tíz, borbélynak öltözött öreg légiós közeledett feléjük fehér köpenyben. *— Hát ez meg megint micsoda? — dörmőKte Vörös. <— Borbélyok! De fogadni mernék, ügy értenek ezek a borbélysághoz, mint hajdú a harangöntéshez — vélte Vámos. Igaza volt. Az öreg légiósok röhögve ké j elégték az újoncok halálravált arcán. Már maga a szerszám is kibírhatatlan volt. Az olló nem fogott jól. a borotva életlen volt. Mindez a »borbélyok« rosszindulatával párosult Nem nyírás és borot- válás volt ez, hanem szinte nyúzás. Egy óra múlva mindenki tímsót keresett mert valameny- nyiük arca vérzett. Utána fürdés következett Néhányan — az optimistábbak — örültek a testet-lelket felüdítő 'műveletnek. sokan azonban már csak legyintettek. Két öreg légiós, két »borbély«, ádámkosztümben beállt a »fürdőszobába«, amelyben ót gyenge sugarú zuhany volt hivatva a légiósok felüdítésére. A nyolc »borbély« pedig befelé terelte az újoncokat A benti két légiós feladata az volt, hogy akinek egy csepp víz is érintette a testét, azt irgalmatlanul kidobja a kijárati ajtón. (Folytatjuk^ nikus zenekara —• eltekintve némi hangzásbeli egyenetlenségtől — repertoár-tudás biztonságával kísért Pécsi István egyike azon karmestereknek, akivel minden énekes örömmel áll ki a pódiumra. Meglepetés nem érheti sem a szólistát, sem a zenekart. A zenei anyag fölényes ismerete, biztos, nyugodt dirigálás és teljes összhang az előadókkal feltétlen biztonsás érzetét kelti mind a szereplőkben, mind a hallgatóságban; Az operák tartalmát Körber Tivadar ismertette. Pártos Erzsi ■*» Te vagy as efca, EaJo¥ Nem jut elég pénzem fodrászra!
