Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

1962. március 23, péntek 3. oldal A gazdálkodás valamennyi mutatója fejlődésről tanúskodik A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése A háztartási és a községfej­lesztési alap múlt évi zárszá­madását tárgyalta meg tegnapi ülésén a Keslkeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Az igen gondos munkával készült, sokirányú és elemző előterjesz­tésből' egy eredményekben és tapasztalatokban gazdag eszten­dő adatai bontakoznak' ki. A város gazdálkodásának csak­nem valamennyi mutatója fej­lődéséről tanúskodik. Íme, kö­zülük néhány adat: A népgaz­dasági beruházásokon kívül 18 százalékkal növekedett a bur­kolt utak száma, 38 százalékkal több az aszfaltjárda, közel 13 százalékkal nőtt a belterjes par­kok területe, 5,3 százalékkal több közvilágítási lámpa ontja esténként a fényt. Az óvodák­ban és a napközi otthonokban 14,6 százalékkal több gyereket tudtak felvenni, a középiskolák­ban 16,4 százalékkal több diák tanul, mint az előző évben. A tanács vállalatainak termelési értéke 4,7 százalékkal emelke­dett és élérte a 96 millió forin­tot. A kenyérfogyasztás 8,2 szá­zalékkal, a szikvíz- és üdítő ita­lok fogyasztása 23,8 százalékkal nőtt. S még egy érdekes adat: a város autóbuszain 7,7 millióan utaztak, 6,6 százalékkal többen, mint 1960-ban. Megvitatták a zöldségtermesztés gondjait A Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága — a me­gyei tanács vb határozatának megfelelően — csütörtökön dél­előtt értekezletet tartott, ame­lyen a zöldségtermesztés prob­lémáinak megoldását vitatták meg. A járás zöldségtermesztő szövetkezeti gazdaságainak szak­emberein, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának, a MÉK- nek és a konzervgyárnak a kép­viselőjén kívül részt vett a meg­beszélésen dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet igazgatója is. Szó volt a zöldségtermesztéshez szükséges gépek, öntöző beren­dezések, a mű- és szervestrágya beszerzéséről, a szakemberek fog­lalkoztatásáról, s az öijtöző mód­szerek alkalmazásáról. Jó érzéssel állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a vá­ros gazdálkodásában egyre job­ban érvényesült a tervszerűség, a gazdaságosságra való törek­vés. A zárszámadás adatai bi­zonyítják, • hogy a tanács által jóváhagyott múlt évi költségve­tés általában reális volt. Az év­közben szükségessé vált 41 tétel hitel-átcsoportosítása azonban arra figyelmeztet, hogy a ter­vezésben előfordulnak még la­zaságok. A zárszámadási előterjesztés és a határozati javaslatok elfo­gadás után a végrehajtó bizott­ság elismerését fejeztek! a pénz­ügyi osztály költségvetési cso­portja dolgozódnak. • A bejelentések során döntött a vegrehaitó bizottság a város nagy szülötte, Katona József felállítandó szobrának helyéről, és elfogadta a szobor környezet- kialakításának tervét. A két és félméteres magasságú, Katona Józsefet ülő helyzetében ábrá­zoló szobor, a megyei tanács­csal szemben a színház előtti parkban nyer elhelyezést. megyei fototanács. Az ülésen részt vett Réti Pál, a Népmű­velési Intézet munkatársa, a Magyar Fotóművészek Szövet­sége elnökségének tagja is. Az értekezlet első napirendi pontjaként Kovács Endre, a Ha­zafias Népfront megyei Bizott­ságának titkára, a megyei foto­tanács elnöke beszámolt a foto­tanács elmúlt évi működéséről. Az eredmények között különös súllyal méltatta a színes-szak­osztály agilitását, a megyei al­bum elkészítésében részt vett fotosok áldozatkész tevékenysé­gét, az időszakosan megjelenő Bács-Kiskun megyed Fotohíradó- nak a megye határain jóval túl­növő jelentőségét, az esztétikai tanfolyam igen jó hatását, a Nemzetközi Fotószalon országos elismerését, s a megyei tanács anyagi-erkölcsi támogatását. Elhatároznák a jelenlevők, hogy ezután a megyei .tanács népmű­velési tanácsadó szakcsoportja Tanácskoztak a KISZ járási és városi titkárai A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség megyei bizottsá­gán március 22-én, csütörtökön értekezletet tartottak a KISZ járási és városi bizottságainak titkárai számára. Az értekezle­ten Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának osztályvezetője rö­vid vitaindító előadásában el­mondotta, hogy az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalomba ebben az évben eddig 18 ezer fiatal je­lentkezett. A VIII. pártkong­resszus tiszteletére kezdeménye zett munkaversenybe pedig egy re több ifjúsági brigád és mun­kacsapat jelenti be részvételét. Ezután a KISZ-bizottságok titkárai számoltak be a megyei bizottság ez évi programjának végrehajtásáról, az ötéves terv idei feladatainak elősegítéséről í és a világifjúsági találkozó elő­készületeiről. Elhatározták, hogy az ifjúsági szervezetek a közeli napokban megkülönböztetett figyelmet for­dítanak a szőlő- és gvümölcste- lepítési munkák jó előkészítésé­re, a szőlővesszők begyűjtésé­nek elősegítésére. a Bács-Kisikun megyei Foto- és Filmtanác* nevet viseli, termé­szetesen tevékenységének ilyen irányú kiterjesztésével A me­gyei foto- és filmtanács új szék­helye: Kecskemét, Rákóczi út 3. Ezután újjáválasztották a me­gyei foto- és filmtanácsot. El­nök: Kovács Endre, titkár: Krisch Béla, tagjai: Bense Jó­zsef, Budavári Antal, Farkas József, Lakos Kálmán, Lázár Já­nos, dr Pump József, Somogyi Béla, Tóth Sándor, Wéber Mi­hály. A tanácskozás harmadik napi­rendi pontjaként meghatároz­ták az idei munkatervüket, s kinyilvánították, hogy a megyei foto- és filmtanács szorosan együtt kíván működni a Kecs­keméti, valamint a Bajai Foto- klubbal, igényli a Magyar Fotó­művészek Szövetsége művészi iránymutatását, a Népművelési Intézet elvi és gyakorlati támo­gatását A szövetkezeti gazdák érdeklődését bizonyítja Újjáalakult a megyei foto- és filmtanács Csütörtökön ülést tartott a Több mint tizeim egyezren veitek részi a téli tanfolyamokon Ufa mar a falun, valamint 8 tanyákon élő emberek ezrei és tízezeréi is tudásuk gyarapí­tására törekszenek. Ez teljesen érthető, hiszen napjainkban már gazdálkodásuk módja is lénye­gesen megváltozott A kis par­cellákat legtöbb helyen nagy­üzemi táblák váltották fel. Most a régi kistulajdonosi szemlélet átalakításán, a kollektív gazdál­kodáshoz való „hozzáigazításán’’ a sor. A szövetkezeti gazdák érdek­lődését a tanulás iránt nagy­mértékben növelte az SZKP XXII. kongresszusa, továbbá az országgyűlés által elfogadott öt­éves terv, valamint a megye előtt álló feladatok nyilvános­ságra hozatala. * A dolgozók megnövekedett ta­nulásvágyának kielégítésére ha­tározta el a megyei pártbizott­ság, hogy a termelőszövetkeze­tekben a téli hónapokban tan­folyamokat szervez. A határo­zat lelkes visszhangra talált a megyében. A kommunisták és a pártonkívüli vezetők százai láttak hozzá végrehajtásához. A megyei pártbizottság 130 téli tanfoíyamot tervezett, azon­ban a járási és a szövetkezeti pártmunkások a helyi igények figyelembevételével ezt har­minchárommal megtoldottá^. Ahol megjelentek a téli tan­folyamok előadói, az emberek mindenütt megkedvelték őket és a szövetkezeti gazdák azzal búcsúztak tőlük, hogy amikor a tél újra a lakásokba kény­szeríti őket, ismét keressék fel a termelőszövetkezetet. Az ér­deklődést mutatja, hogy János­halmán alig találtak olyan he­lyiséget, amelyikben a téli tan­folyamot látogató négyszáz em­bernek megfelelő ülőhelyet tud­tak volna biztosítani. A kiskunfélegyházi jj. rásban a téli tanfolyamok első előadáisain 35—40-en vettek részt, de a következő foglalko­zásokon már meghaladta a szá­zat a hallgatók száma. A szövetkezeti parasztság ér­deklődését mutatja, hogy a téli tanfolyamokat a megyében több mint 14 ezren végezték el. A dunavecsei járásban háromez­ren. a kiskőrösi járásban pedig 2400-an látogatták a téli tan­folyamok foglalkozásait. Nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők az időszerű külpo­litikai kérdésekről elhangzott előadásokat, azonkívül a kom­munizmus építésének nagysza­bású programját. Számos he­lyen az előadást követő beszél­getés valóságos munkaértekezlet jellegét öltötte és azon meg­tárgyalták a helyi tennivalókat, a termelőszövetkezet életének különböző kérdéseit. A dunavecsei járásban közel hatszázan szólaltak fel a tan­folyamokon és intéztek kérdé­seket az előadóhoz. A legtöbben olyan kérdésekre vártak választ, mint például a tsz-demokrácia érvényesítése, az egyéni és tár­sadalmi érdek összeegyeztetése. Sokan érdeklődtek a munka- szervezés, a jövedelemelosztás és a premizálás lehelyesebb módjai iránt is. A gyengén gaz­dálkodó szövetkezetekben ahhoz kértek tanácsot, segítséget, hogy milyen módon erősíthetik meg a közös gazdaságot, hogyan emelkedhetnek a jól gazdálko- dóak sorába. A téli tanfolyamok bevál­tak, a dolgozó parasztság okta­tásának egyik legeredményesebb formáját jelentik. Elősegítették a tsz-demokrácia megerősödé­sét, mozgósították a szövetkezeti gazdákat, fejlesztették a bíráló­készséget és hozzájárultak a termelőszövetkezeti parasztság egységének szilá^dulá-ját-oz. Horváth Ignác Biltenbuidcr Norbert a bajai Eouletasztaloslpari Vállal:), dolgozója, annak idején Romániából, Temesvárról került Bajára. Ez a nyitja annak, hogy a három nyelvet: a magyart, a ro­mánt és a németet, egyformán beszéli. Egyébként ő az üzem tolmácsa is. A bútorasztalos szakmára édesapja tanította. S hogy hasz­nosan telt el a tanulóidő, azt több kitüntetés: sztahanovista oklevél, Kiváló dolgozó oklevél és jelvény tanúsítja. Neve gyakran szerepel az újítók könyvében. Szíves szóval emlékezik róla Hajdú Lajos és Ábrahám Mátyás, akiket 6 vezetett be az asztalosság tudományába. KiVÁr ö A C7TA! rK Harminc zöldségféle termesztésére szerződtek közös gazdaságaink A kielégítő zöldségellátás eb­ben az évben is jórészt azon múlik, hogy termelőszövetkeze­teink biztosítják-e azt a leszer­ződött mennyiséget, amelyre a MÉK a lakosság szükségletéhez mérten számít. Érdeklődésünkre a Megyei Ér. tétékesítő Központ közölte, hogy március közepéig 30 zöldségféle 3826 holdon való termesztésére ■cötöttek szerződést a közös gaz­daságok. Ebből több mint 1300 told a vöröshagyma, majdnem 350 hold a paradicsom, 600 hold a zöldpaprika és 170 hold a zeller termőterülete. Említést érdemel a közkedvelt hónapos retek is. Ezt Kiskunfélegyháza környékén mintegy 200 hol­don termesztik szerződésre a szövetkezetek. A MÉK minden holdról 30 ezer csomó retek átadására számit, de sok helyen — ahol a talajt megfelelően trágyázzák és a retket rend­szeresen öntözik — 40. sőt 50 ezer csomót is lehet be­lőle termeszteni. A primőr zöldségféléik vá­lasztéka az idén a Sherry Belle elnevezésű, újfajta retekkel bő­vül, amelynek termesztését első ízben szintén a Kiskunfélepvhá­za környéki szövetkezetekben kezdik meg. Az élénkpiros, egyenletes nagyságú, ízletes re­tek hat-hét nappal korábban ad termést, mint a Szeged és Bé­késcsaba környékén levő közös gazdaságok legkorábbi retekfaj­tái. A többi zöldségféle palántáit nagyrészt a termelőszövetkeze­tek nevelik, a korai paradicso­mét viszont a MÉK-t^l kapják. Az értékesítő központ a mintegy 3 millió párád1 csompalántát különböző sző vetkezetek melegágyaiban nevelteti, s mihelyt alkalmasak lesznek a kiültetésre, a palántát igénylő tsz-ek megkapják a kért meny- nyiséget. Fontos azonban — és ehhez a központ is ragaszkodik —, hogy a palántákat közös gazdaságaink április 20-ig ok­vetlenül ültessék ki a szabadba. Mint jelentős kedvezményt em­lítjük meg, hogy ha a palánták váratlan fagy miatt esetleg tönkremennek, a MÉK a saját készletéből pótolja a veszteséget, és az újonnan kapott palánták árának csak a felét kell fizet­niük a szövetkezeteknek. K. A. Betört a rokonokhoz Gregus József, 22 éves Kis- kunmajsa, Ágasegyháza 186. szám alatti lakos betörés útján elkövetett lopás bűntette miatt állt a kiskunfélegyházi járás- bíróság előtt. A vádlott már többször volt büntetve különféle bűncselek­mények miatt. 1961. november 19-én az esti órákban vendégek érkeztek hoz­zájuk, édesanyjának a testvé­rei. Vacsora után a vádlott az­zal az ürüggyel hagyta el a la­kást, hogy a lovakat megeteti. Felült a kerékpárjára és nagy­bátyjának, Huszka Jánosnak a tanyájára hajtott, mivel tudta, hogy nincs otthon senki, hiszen azok náluk tartózkodnak. A lánccal bekapcsolt kamra ban a lakás kulcsát kérést», d nem találta. Sorra próbálta az ablakokat, de nem tudta kinyit­ni, végül a konyhaajtón levő 40x60 centiméter rámába épített üveglapot nyomta be rámástól. Az ajtó mögött volt felakasztva egy kabát, annak a zsebében talált 210 forint papírpénzt és egy tejszállító könyvecskét, azo­kat zsebre tette, majd az ab­lakon keresztül eltávozott. A rendőrség rövidesen felfed­te a tett elkövetőjének kilétét, s az ellopott pénzt a károsult­nak visszaadta. A bíróság Gregus Józsefet magánszemély sérelmére betö­rés útján elkövetett lopás bűn­tette miatt egyévi börtönbün­tetésre. mint főbüntetésre, vala. mint egyes jogainak gyakorlá­sától két évre való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. rr. m.

Next

/
Thumbnails
Contents