Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

léíi üdülés Miért szaporodott a közúti balesetekből eredő bűncselekmények száma A közlekedési bíró nyilatkozata Minit azt korábban hírül ad­tuk, 1961-bem az előző évihez képest szaporodtak a közúti baleseteik. Most dr. Gál Jenő közlekedési bírót kerestük fel és arról érdeklődtünk, hogyan alakult a közlekedési bűncselek­mények statisztikája és milyan tanulságokkal szolgálnak a szo­morú esetek? — A balesetek emelkedésének arányában a közlekedési bűn- cselekmények is szaporodtak az elmúlt évben — kezdte nyilat­kozatát dr. Gál Jenő. — Míg 1960-ban 199 bűnügyben jár­tunk el, 1961-ben 212-re emel­kedett ez a szám. Közülük a tudatos veszélyeztetés, tehát az úgynevezett foglalkozási szabá­lyok megsértéséből eredő bűn- cselekmények a leggyakoribbak. 199 ilyen esetben jártunk el tavaly. A múlt évi statisztikánk sor­rendjében az ittas vezetés kö­vetkezik a veszélyeztetés után. Emiatt ötvenkétszer kellett íté­letet kiszabni. Aki cserbenhagyja áldozatát Meglehetősen sok szerencsét­lenség adódik a motorkerékpá­rosok és a gyalogjárók összeüt­közéséből. Okozói igen gyakran az utóbbiak. Sokan nem tudják ugyanis, hogy az országúton mindig a baloldalon kell gyalo­golni. A KRESZ előírja ezt, a közvélemény azonban nem is­meri eléggé e szabályt, ezért hívom fel rá külön is a figyel­met. Csúnya közlekedési bűncse­lekményfajta a baleset áldoza­tának cserbenhagyása. Tavaly a bűncselekmények 35—40 százalé­kában fordult elő. Éppen a na­pokban szabtunk ki nyolchónapi végrehajtható börtönbüntetést egy ilyen ügyben. Erdélyi And­rás bajai tebergépkocsivezető december 7-én előzött, egy von­tatót. Rosszul számította ki az előzési távolságot, nekiütközött az előtte haladó járműnek és továbbrobogott. A vontató a lökés következteben az árokba borult vezetője pedig igen sú­lyosan sérülten maradt a hely­színen. Az ítéletek kiszabásánál min­denkor figyelembe vesszük, hogy a bűncselekmények fog­lalkozásból eredőek. s az a cél, hogy a büntetés a szabályok maradéktalan betartására, óva­tosságra, előrelátásra neveljen. A leggyakoribb ítéletünk — fő­leg, ha valaki először áll a bí­róság előtt, éppen ezért — a 10—25 százalékos bércsökkentés­sel járó, három hónaptól két évig terjedhető javító-nevelő- munka. A perdöntő milliméter A közlekedési bíróság tevé­kenysége kissé nosszadalmas, de ez érthető, hiszen nálunk min­den másodperc, minden milli­méter perdöntő lehet. Rendkí­vül nagy körültekintéssel kell tehát eljárnunk. E napokban tárgyaltuk például F. Kiss Jó­zsef garai lakos, tehergépkocsi- vezető, ügyét. Az illető nem­SZOBROK ÉS DÍSZTÁRGYAK Világszerte ismertek a fővárosi Művészi Kézműves Vál- alat termékei. Az itt készült szobrok, dísztárgyak a skandináv államokon, Jugoszlávián kívül Kubába is eljutnak. Képünkön: égetés előtt retusálják az exportra kerülő darabokat. régiben kisebb kocsihiba javí­tása céljából megállt az or­szágúton. I. M. motorkerékpáros eközben a teherjárműnek ro­hant és a helyszínen meghalt. A szerencsétlenség szürkületkor történt, a tehergépkocsi nem volt kivilágítva, öt érdektelen tanú vallomása szerint azonban még száz-kétszáz méterre is jól lehetett látni. A motoros kö­rülbelül 80 kilométeres sebes­séggel száguldott, s az álló jár­művet nem vette észre. F. Kiss Józsefet felmentettük, mert te­hergépkocsijának kivilágítatlan- sága nem volt összefüggésben a balesettel. Kivilágítatlan járművek Hadd említsem meg végeze­tül: sok bajt okoznak- a kivilá- gítatlanul közlekedő lovasko- csik és a kerékpárosok. Na­gyobb felelősséget várunk tő­lük, világítsák ki járműveiket! A gépjárművek vezetői — kü­lönösen a motorkerékpárosok — pedig mellőzzék az úgynevezett vakonvezetést (amikor a csök­kentett világítás miatt nem lát­hatják a látás- és féktávolsá­gon kívül jelentkező akadályt). Sajnos, ez is sok balesethez, összeütközéshez vezetett már — fejezte be nyilatkozatát dr. Gál Jenő. Miként már megírtuk, me­gyénkből a termelőszövetkeze­tek biztosítási és önsegélyző cso­portjának tagjai több csopor­ban üdülnek a Baranya megyei Harkányfürdőben. Képeink egy üdülőcsoportról készültek. Har­kányfürdőben is hó borította a Meglepetés ELMÚLT MÁR néhány napja, így talán nem hat imneprontás- nak, amit elmesélek. Egy meg­lepetés története kívánkozik ki belőlem, amelyre a kaskantyúiak — sok más meglepetéstől elté­rően — nem szívesen emlékez­nek vissza. A NŐNAPRA hívogató kis írás számos emberhez, hozzánk is eljutott. Ezek szerint a ta­nács, a népfront és a helyi párt- szervezet ünnepségre invitált bennünket március 10-én este hét órára a kultúrházba. Fele­ségemmel együtt el is mentünk, hogy tanúi legyünk a szokásos’ kedves felköszöntőknek s az ígérkező jó műsornak. Pontosak voltunk, s vártuk, hogy bené­pesedjen a terem. Lassan össze is gyűlt a kö­zönség és a terem szélére ra­kott székekre ülve, beszélget­tünk. Nyolc óra is elmúlt• de az ünnepségnek még semmi nyoma nem volt. Aztán váratlan moz­gás támadt. Egy csoport érke­zett — ismerősök is akadtak közte —, gyorsan sorba állítot­ták az asztalokat, kenyeret szel­tek, tányérokat raktak fel, az egyik szakszövetkezet elnöke de- mizsont tett az asztalra. A po­cakos hentes bográcsban hozta a frissen főtt birkapörköltet, amelynek illata elárasztotta az egész termet, s közben a zene­kar is rázendített. A poharak megteltek borral, s valaki rálcezdte a névnapi — vigyázat, nem írtam rosszul: névnapi és nem nőnapi! — kö­szöntőt. Mint a teremben üldö­gélő és nőnapra váró gyüleke­zet megtudhatta, Zoltán napot ünnepelni jöttek itt össze a mi derék, ismerőseink. A „talajmoz­gató vállalatnál” akadt egy fia­tal Zoltán, aki népes társaságá­val — egy-két vezető ember is volt közte — így kívánta feled­hetetlenné tenni a ritka alkal­mat. HOGY AZÉRT a nőnap is ki­fejezésre jusson, a megjelentek kaptak egy-egy bögre teat. Igaz, a meghívóban ígért tánc elma­radt’ de odahaza mindenki el­járhatta — ha elmúlt a bosz- szankodása — a neki legjobban tetsző táncot, a rádió hangjaira. MONDJÁK MEG, de őszintén, volt ennél nagyobb meglepetés­ben része a nőknek valahol a megyében az idei nőnap alkal­mából? Én nem hiszem... M. G. ZSÚFOLT autóbuszon két mellettem álló asszony beszél­getésére figyeltem fel: — Ismered te is. tudod, mi­lyen tudálékos. Azt hiszem, ez­zel érte el azt is, hogy osz­tályvezető lett. Amit kijelent, ex-katedra teszi, annál bölcseb- bet senki nem mondhat Meg nála az ember az országos ve­zetőknél kezdődik. No. de most nem is ezt akarom mondani... Képzeld el, néhánvan beszélge­tünk a szobájában erről-arról, és ő eközben kijelenti: »Mit akartok, nekem dumám van, megfelelő fellépésem is. hát mi akadálya lehet, hogv tanácstag­gá. eset’eg képviselővé válassza­nak?!« De ne hidd. hogy tré- £ált! Haláloséul komolyan gon­A „dumás" ember // dolta, Mi meg csak néztünk egymásra és szólni sem tud­tunk ... Hát nem tudok napi­rendre térni fölötte, hiszen ve­szedelmes típus ez! A duma, a fellépés megtévesztheti az elv­társakat, s még képesek is egyengetni az útját... A BUSZ megállt, s a leszálló utasokkal az én két társnőm is a dolgára igyekezett. Illetlenség meghallani mások beszélgetését? Nem is akartam. Mégsem báat, hogy hallottam. Ellenkezőleg. Néhány gondolat­ban legalább ez úton közölhe­tem az ismeretlen valakivel, melyek is a feltételei annak, hogy egy állampolgárt tanács­taggá válasszák társai. Mert higgye el, a »duma« és a fel­lépés egymagában nagyon ke­vés ehhez. ELŐSZÖR IS: a tanács tag­jai általában élenjáró emberek. Olyanok, akik a maguk mun­katerületén példaadóak. becsü­lettel helytállnak, s a lelkese­désben magukkal tudják ragad­ni társaikat, is. Olyan emberek, akik harcosak, tettrekészek, fá­radságot nem ismerők, ha a köz ügyeiről van szó. de ugyan­akkor szerények, szeretik, tisz­telik, megbecsülik társaikat. Olyan emberek, akiket — ép­pen mert ilyen jótulajdonsá­gok birtokosai — viszontszeret­nek, tisztelnek az emberek és bíznak bennük. S ez talán a legfontosabb. Mert van-e ennél a bizalomnál szebb, megtlszte- lőbb, szentebb? Rászolgálni pe­dig — tisztelt ismeretlen — nem könnyű dolog! Nagy kérdés, hogy ön, alti ilyen álmokban ringatja magát, a »dumán« és a megfelelő fellépésen kívül va­lami mással, érdemlegesebbel rászolgált-e erre? MÉLYED.TEN csak el önma­gában, tartson önvizsgálódást! Bizonyára hasznos, ■'tanulságos lesz. P. I. tájat. Az idő hideg, de az ön­segélyző csoport tagjai minden­nap megfürödtek a gyógyhatá­sú melegvízben. Fenti képün­kön az üdülők a fürdőbe igye­keznek. Az alsó képen a szö­vetkezeti gazdák egy csoportja látható a Baranya Szálló épü­lete előtt. ~KiitiiUöz Nadarasi példa Még február eflsó hetében történt, hogy a tanácselnök irodájában gyülekeztek Ma­daras község társadalmi szer­veinek képviselői. Ezen a na­pon kezdődött az a szervező munka, melynek eredményét szeretnénk most példaként faivaink elé állítani. De ne vágjunk az esemé­nyék elé. Az említett megbe­szélésen az elkövetkező fel­adatok izgalmas rendszere­zése közepette alakult meg a szervező bizottság. Másnap szerény, de ízléses plakátok hirdették: dr. Mestyán főor­vos soron következő egész­ségügyi előadását a Petőfi Művelődési Ház színházter­mében tartja meg „Gyógyító vér” címmeiL A községnek évek óta ösz- szeszokott 80 tagú vöröske­resztes aktívahálózata van, s részben nekik, részben- a tár­sadalmi szervek mozgósító munkájának köszönhető, hogy február 15-én 500-an jöttek el a kultúrházba, — meg­hallgatni az érdekesnek ígér­kező előadást. Régen nem fordult elő, ami ekkor történt. Szem nem ma­radt szárazon, mert amit ott hallottak, az a szívhez szólt. S már a helyszínen 160-an jelentkeztek önkéntes vér­adásra. Ez a szám egy hét múlva 560-ra emelkedett, s hallatára a bajai kórház vér­adó állomásának assziszten­sei munkába kezdtek, hogy helyszíni vérvételre szánja­nak ki a határmenti Mada­ras községbe. A központi iskola egy egész emeletet felajánlott a cél ér­dekében. Itt rendezték be március 10-re, 11-re a minta­szerű véradó állomást, ahol 668-an jelentek meg az ön­kéntes és ingyenes véradáson. Országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény ez egy 5200 főt számláló községben, s miközben ezért a madara- siakat példaképül állítjuk többi községünk elé, köszönt- jük a példaadó falu lakóit emberségükért, áldozatkész­ségükért! PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ^ és a megyei tanács lapja.- ele lös szerkesztő Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l/a Telefon 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. F*t^p*vő«-M- n^naora 15 forint. Bacs-KisKui (negyei Nyomda vf Kecskemét. — Telefon; 11-85* \

Next

/
Thumbnails
Contents