Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

Világ pro!efár;ai, egyesüfjetek' A MAG-VAR, SZOCIALISTA MVWKÄSPÄRX ftACS-KlSKVIM MEGVbi LAPJA XVII. ÉVFOLYAM. 67. SZÁM Ara 60 fillér 1962. MÄRCIUS 21, SZERDA Díszünnepség Kecskeméten a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója alkalmából a megyszékhelyen, március 20-án, délután a Kecs­keméti Konzervgyár I-es telepének kultúrtermében rendeztek ünnepséget az üzemek, vállalatok és a város lakosságának rész­vételével. Az ünnepség elnökségében a párt, az állami és tár­sadalmi szervezetek megyei, városi képviselői foglaltak helyet. Ott volt Erdőst József, a megyei pártbizottság titkára. A néző­tér első széksorában az 1919-es Tanácsköztársaság veteránjai ültek. A meleg hangulatú ünnepség a kecskeméti pedagógus ének­kar fellépésével vette kezdetét. Ezután Gombos Aladár, a vá­rosi pártbizottság titkára mondott rövid megnyitót, majd Szabó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet Szabó Lajos ünnepi beszéde Egy mun' ás három gépet irányít A Bajai Épületasztalosipari Vállalat műszaki fejlesztési ter­vében jelentős helyet foglal el a kézi munkák gépesítése. Énnek megfelelően az Iparigazgatóság segítségével új, modern, korszerű famegmunkálók kerülnek a különböző üzemrészekbe. Ezek közé tartozik a Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt gépcso­port, mely tíz műveletet végez egyszerre és egy szakmunkás irányítja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ülést tartott a magyei párt-végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága kedden délelőtt ülést tartott, amelynek első napirendi pontjaként megtárgyalta a kiskőrösi járási párt« bizottság; a mezőgazdasági termelés növelése, a termelőszövet« kezetek és szakszövetkezetek megszilárdítása és továbbfejlesz­tése érdekében kifejtett irányító tevékenységéi A továbbiakban a végrehajtó bizottság foglalkozott a személyzeti munka hely­zetével, majd az elmúlt évi eredmények alapján döntött a megyei pártbizottság vándorzászlóinak és okleveleinek odaítélé­séről. A téli tanfolyamok tapasztalatairól és a megye gép­állomásainak 1961. évi tervteljesítéséről szóló tájékoztató je­lentések elfogadása után a végrehajtó bizottság személyi és folyó ügyeket tárgyalt. Ünnepség a fővárosban A mai napon március 21-ét, népünk történelmének egyik legdicsőbb eseményét, az első magyar proletárdiktatúra 133 napjának elindulását ünnepel­jük. A Magyar Tanácsköztársaság 43. évfordulóján joggal elmond­hatjuk, hogy 1919. március 21-ét történelmi jelentőségének teljes nagyságában, teljes fényében ünnepeljük — úgy mint a ma­gyar nép külső és belső ellen­séged ellen vívott több évszáza­dos harcának az 1945-ös fel­szabadulásig elért legnagyobb győzelmét, legdicsőbb tettét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőnek Ma­gyarországon győzött a prole­tariátus diktatúrája. A forra­dalom békés úton, fegyveres harc nélkül ment végbe. Bebi­zonyította, hogy ahol megfelelő körülmények alakulnak ki, ott békés úton is lehetséges a pro­letárforradalom győzelme. Le­nin »Üdvözlet a magyar mun­kásoknak«« című levelében (1919 május) hangsúlyozza a hatalom békés átvételének jelentőségét, azért, mert az még inkább ki­emeli, hogy a proletárdiktatúrá­nak nem lényege az erőszak, arra csak a burzsoázia ellenál­lása kényszeríti a munkásosz­tályt A magyar munkásosztály e nagy tettével hazánk a forra­dalmi világmozgalom élvonalá­ba került, lendítőjévé vált an­nak a forradalmi mozgalom­nak, mely Európa-szerte ki­bontakozott. s melv alapjában ingatta meg az addig erősnek tartott burzsoá hatalmat, s több helyen átmenetileg meg is dön­tötte azt A proletárhatalom kivívása után a munkásosztály igyekezett megvalósítani mindazt, amit a hősi harc idején célul tűzött Üj típusú hatalmat hozott lét­re. mely a többség demokrá­ciája volt. Megvalósította a szé­les demokratikus szabadságjo­gokat — egyenlő, titkos vá­lasztójog alapján választásodra t rendeztek. Március 27-én államosították a húsz munkásnál többet fog­lalkoztató ipart, a közlekedést, a bányákat, a bankokat. Létre­hozták a népgazdasági tanácsot a tervgazdálkodás bevezetésére, a termelés szervezetté tételére. Április 3-án kiadiák a föld- rend el etet. mely szerint 100 holdon felül kártalanítás nél­kül kisajátították a nagybirto­kokat A Tanácsköztársaság megva­lósította a férfiak és nők egyen­jogúságát, az »egyenlő mun­káért egyenlő bért«« elvét. A dolgozók fizetését 25 százalék­kal felemelték. Minden dolgozó társadalmi biztosítást élvezett. Enyhítették a súlyos lakásgon­dokat. Ennek érdekében álla­mosították a bérházakat. A lak­béreket 20 százalékkal csökken­tették. A Tanácsköztársaság 133 napjából lényegében az első 26 nap telt el békében. A hősi erőfeszítés, a nemzetközi szoli­daritás azonban kevésnek bizo­nyult, az ezer sebből vérző Szovjet-Oroszország katonai se­gítséget adni nem tudott, így az ellenséges külső túlerő, szö­vetségben a belső bitangokkal, meg tudta semmisíteni az első munkáshatalmat, az évszázadok óta első, igazán szabad és füg­getlen Magyarországot A Tanácsköztársaság bukása után a burzsoázia véres bosszút állt a dolgozókon. Hozzávetőle­ges adatok szerint 5000 kom­munistát gyilkoltak meg, s 70 ezret börtönökbe, internáló tá­borokba zártak. Üldöztetéseik sem tudták azonban eloltani azt a tüzet, amit 1919. március 21-e gyújtott. El tudtak pusztí­tani ezreket a legjobb hazafiak­ból, hontalanná tudtak tenni tízezreket, de a magyar nép megmaradt, s megmaradt szí­vében a munkáshatalom eszmé­je. És ez az eszme immár 17 esztendeje valóság. Itt van ismét a nép. mely kegyelettel szívébe zárta 1919-et, megvalósította ha­gyatékát, töretlenül halad előre végső célja, a kom­munizmus felé. Mit jelent ma hűnek lenni március 21-e emlékéhez? Mit jelent az első Magyar Tanács- köztársaság dicső emlékéhez méltóan élni? Bátran elmond­hatjuk, hogy e nagy forradalmi hagyományunk emlékét elsősor­ban úgy ápolhatjuk, úgy élhe­tünk hozzá méltóan, ha belyt- állunk mindennapi munkánk­ban, ha végrehajtjuk a párt ál­tal célul tűzött feladatokat. Ma sokkal inkább, mint bármikor, forradalmi cselekedet a napi munkában való helytállás, a tervek teljesítése. Még a leg­kisebb eredményünk is bizonyí­téka munkásosztályunk, dolgo­zó népünk tehetségének, alkotó képességének bizonyítéka, hogy urak nélkül, az urak ellenére, tud a mi munkásosztályunk ve­zetni. alkotni. Nem igaz az, hogy ma, amikor már lényegé­ben nincs kizsákmányolás, mi­kor már a mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési viszonyok, mikor a volt uralkodó osztályok meg vannak verve, nincs lehetőség forradalmi tet­tekre. Igenis vannak lehetősé­gek! Vagy talán nem forradal­mi tettre adnak lehetőséget pél­dául megyénk ötéves tervfel­adatai? Mit akarunk elérni? Meg akarjuk duplázni a tanácsi ipar termelési értékét. A minisztériumi ipar ter­melését kb. 700 millió fo­rinttal akarjuk emelni, s e közel másfélmilliárd forint­nyi új érték J0 százalékát a termelékenység emelése útján akarjuk hozzáadni. Öt év alatt 304 kórházi ágyat, közel 100 közép- és általános iskolai tanterem építését, 1467 lakás építését akariuk megol­dani. Fel akarjuk lendíteni me­gyénk mezőgazdaságát: 70 ezer hold szőlőt és gyümölcsöst aka­runk telepíteni, öt év alatt kö­zel annyit mint a megelőző 150 év alatt 40 ezer holdra akar­juk emelni az öntözött terület nagyságát több húsit. tejet, to­jást, zöldséget akarunk adni a dolgozóknak, ezért a szarvas­marha-állományt. 29 százalékkal, a sertésállományt 13.5 százalék­kal, a baromfi törzsállományt 3 millióra akarjuk emelni. Célkitűzéseink megvalósítása forradalmi tetteket igényel, mely tettek talán nem látvá­nyosak, nem hangos szólamok­kal övezettek, de formálják szo­cialista valóságunkat, s kicsi­karják a természettől mindazt, ami népünk egyre boldogabb szocialista életéhez elengedhe­tetlenül szükséges. Igenis. ma a szocializmus alapjai lerakásának befejező idő­szakában feladataink forra­dalmiak, méltóak dicső 1919-es hagyományainkhoz, 1919 törekvéseihez. 1919-ben a politikai és kato­nai harc hőstetteivel adtunk példát a világnak. Gyújtottuk vele a forradalom lángját. Ma elsősorban gazdasági eredmé­nyeinkkel tudunk példát mu­tatni, hatást gyakorolni a még kapitalista elnyomás alatt élő népek harcára. Gazdasági eredményeinkkel veszünk részt elsősorban a nemzetközi mére­tekben folyó asztál vharcban, a két rendszer gazdasági verse­nyében — mondta befejezésül Szabó Lajos elvtáre. Szabó Lajos beszéde után az ünnepség kulturális műsorral folytatódott. Nagyon kedves je­lenete volt az ünnepségnek a Kecskeméti I. számú Általános Iskola 110 ötödik osztályos kis­dobosának úttörővé avatása. A piros úttörő nyakkendőket a Ta­nácsköztársaság veteránjai és a KTSZ-isták kötötték az úttörők nyakába. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ked­den délután ünnepséget rende­zett a pesterzsébeti Vasas Mű­velődési Otthonban. Az ünnepség elnökségében fog­lalt helyet Biszku Béla, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Ró­DAMASZKUSZ. (TASZSZ) A szíriai katonai parancsnokság meghívására helyi és külföldi újságírók, köztük a TASZSZ tudósítója, ellátogattak a szíriai —izraeli határra, ahol március 16-ról 17-re virradóra katonai összetűzésre került sor. Az Al- A1 helységben állomásozó csa­pategység parancsnoka. aki résztvett az izraeli támadások elhárításában, részletesen tájé­koztatta az újságírókat. Kije­lentette, hogy a szíriai előre­tolt megfigyelők az utóbbi na­pokban csapatösszevonásokat észleltek az izraeli táborban. Március 16-án 23 órakor az izraeli gyalogság páncélkocsik és tüzérségi tűz támogatásával támadást indított Ain Geif Ara­bia falu ellen. A szíriai határ­őrség tüzet nyitott. Egyidejűleg szíriai megfigyelők azt tapasz­talták, hogy előretolt állásaik felé tankkö+e!ékek indulnak a7 izraeli táborból. A szíriaiak­nai Sándor az országgyűlés el­nöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Az ünnepség részvevőinek so­raiban ott volt a politikai, gaz­dasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Tóth Tiborné, a XX. kerületi pártbizottság első titkára nyitot­ta meg az ünnepséget, majd Nóg­rádi Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja mon­dott ünnepi beszédet. nak tüzérségi tűzzel sikerült visszaverniük a páncélosokat. Éjszaka az ellenség másodszor is támadást indított a szíriai állások ellen, amelyet a tüzér­ség ismét visszavert. Reggel 4 órakor tüzérségi tűz és repülők fedezete alatt az ellenség meg­kezdte a szétroncsolt tankok, páncélautók, valamint a sebe­sültek és a holttestek elszállí­tását a csatatérről. Reggel 7 órakor, az ENSZ képviselőinek beavatkozása után. mindkét fél megszűntette a tüzelést Az újságírók kérdésére az egységparancsnok elmondta, hogy véleménye szerint a táma­dásban több mint negyven tank, két zászlóalj gyalogság, egy tü­zérüteg és négy repülőgép vett részt. A szíriaiak előzetes szá­mításai szerint az izraeliek vesztesége kétszáz halott, sok «ebesült, négy tank és hét pán­célautó. A szíriai veszteség egx halott és öt sebesül! Az újságírók az izraeli - szíriai katonai összetűzés színhelyén

Next

/
Thumbnails
Contents