Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

19(52. március 16, péntek S. oldal Időszerű feladatok a mczőgazdaságkai! „Mindig szívesen jövök... Bank Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgaz­dasági osztályának vezetője a megyei pártbizottság március 8-1 ülésén elhangzott felszólalásának fontosabb részeit az alábbiakban közöljük. Három témával kívánok fog­lalkozni: az időszerű tavaszi munkálatok végrehajtásával, a szőlő- és gyümölcstelepítéssel és az anyagi ösztönző módsze­rek szélesebb körű alkalmazá­sával. Tavaszi gOndok A tavaszi munkálatok kereté­ben 280 ezer kh vár felszán­tásra, Ennek időben való elvég, zéséhez a lehetőségeink meg­vannak, mert mintegy 1800 darab szántógép áll rendelke­zésűnkre. Ez azt jelenti, hogy naponta gépeinknek öt-hat kh-t keli felszántani. Ezért, fontos, hogy ez év tavaszán is. mint az elmúlt év őszén, a gépek 70— 80 százaléka két műszakban dolgozzék. Fontos feladat az őszi kalá­szosok ápolása. A fej trágyázást 170 ezer holdon kell elvégez­nünk, amiből több mint 100 ezer holdon már megtörtént a műtrágya elszórása. Az egész területen nem tudjuk géppel elvégezni a munkát, mert az sok időt venne igénybe, ezért a termelőszövetkezeti gazdáknak kézzel is kell fej trágyázni. Nagy feladataink varrnak a talajerő visszapótlása terén is. A tavasz folyamán 70 ezer hol­dat istállótrágyázunk. Ennél nagyobb területet kellene trá­gyáznunk, de kevés szervestrá­gyával rendelkezünk. Éppen ezért fontos feladatként jelent­kezik a zöldtrágyázás, amely­nek jelentőségét a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés még inkább aláhúzza. Tavaszi vetést mintegy 380 ezer katasztrális holdon kell el­végeznünk. Az állattenyésztés érdekében különösen szeretnénk kiemelni a kukorica termeszté­sével kapcsolatos problémákat. Egyetlen termelőszövetkezetünk­ben sem engedhető meg, hogy csökkenjen a kukorica-vetés­terület, sőt, ahol erre az adott­ságok megvannak, növelni kell Nagy gondot kell fordítani a vetőmag időbeni beszerzésére. A hibrid kukorica csere vagy kölcsön útján való beszerzése biztosított, csak termelőszövet­kezeteink el ne késsenek ennek lebonyolításával. Nagy gondot kell fordítani a pillangósok, különösen a lucerna vetésterü­letének növelésére is. A fehér­jében amúgyis szegény takar­mánybázisunk megköveteli, hogy ez év tavaszán a rendelkezé­sünkre álló összes vetőmagot időben felhasználjuk. Ezentúl komoly erőfeszítéseket kell ten­nünk a lucemabetakarítási módszerek megjavítására. A helytelen betakarítási módsze­rek miatt országosan mintegy 6000 vagon fehérje vész el, megyénkre vonatkoztatva ez a veszteség 350 vagont tesz ki. Ebben az évben előbbre aka­runk jutni termelőszövetkeze­teinkben az állványos és a hi­deglevegős szárítási módszerek alkalmazása terén is. A zöldségtermeléssel kapcso­latosan elsősorban a palánta­nevelés kérdésével kell foglal­kozni. A megye zöldségterüle­téből 15 ezer katasztrális holdat kell palántával beültetni; A megnövekedett igény érdekében több termelőszövetkezet helye­sen alkalmazza a közös palán­tanevelést. A jó palánta első­rendűen fontos, mert ez mini­málisan számolva, holdanként 500 forint többletbevételt je­lent, ami összesen 7 és fél mil­lió forintot tesz ki. Ez a zöld­ségtermelésből származó összes bevétel 12 százalékát adja. Az időszerű munkálatok kö­zül a növényvédelmi munkák megszervezése elsőrendűen fon­tos. A növényvédelmi munká­latoknál egy-egy munkafázis el­végzésére rövid idő áll rendel­kezésre. Most közvetlen előt­tünk álló feladat a téli perme­tezés elvégzése a gyümölcsösök­ben. Az időjárás nagyon hát­ráltat bennünket, éppen ezért minimális gyümölcsös területen tudtunk téli permetezést vé­gezni. Az elkövetkező tavaszi napokon állami gazdaságaink­nak és termelőszövetkezeteink­nek nagyon szervezetten kell felkészülni a téli permetezés hatásos és szakszerű elvégzé­sére. Szőlő. és gyümölcstelepítés Ez évben- 5200 hold szőlőt, 2270 kh gyümölcsöst telepítünk megyénkben. Nem mindegy az, hogyan választjuk meg a tele­pítési időszakot: tavasszal vagy ősszel telepítünk. Leghelyesebb, ha, figyelembe véve egy-egy termelőszövetkezet munkaerő- helyzetét, a telepítést ennek megfelelő arányokban tavaszra és őszre osztjuk meg. Termelő- szövetkezeteinknek mindent meg kell tenni, hogy már ezen a tavaszon minél nagyobb terüle­ten telepítsenek szőlőt és gyü­mölcsöst. Ha nincs elegendő gyökeres vessző, bátran kell alkalmaznunk a sima vesszővel való telepítés módszerét, hi­szen egy-két évig gyökeres vesz- szővel teljes mértékben úgy sem rendelkezünk. A talajfor­gatáshoz elegendő gép áll ren­delkezésünkre. Termelőszövet­kezeteink azonban itt-ott úgy gondolkodnak, hogy ha ősszel telepítenek elég a forgatáshoz hozzáfogni az aratás után. Ilyen módon telepítési célkitűzésein­ket nem tudjuk megvalósítani. Szólni kell még a talaiegyenga- tési, az úgynevezett dózerolási munkálatokról is. Több terme­lőszövetkezet olyan területre akar telepíteni, ahol szinte tel­jes egészében talajegyengetést kell végezni. Ez nagyon drága, éppen ezért arra kell töreked­ni, hogy csak kisebb arányban végezzünk talajegyengetést. A telepítés egyik fontos fel­tétele a szaporítóanyag be­gyűjtése. A szőlővesszőt a tél sok viszontagságnak teszi ki, ezért gyakran előfordul, hogy azt tavasszal telepítés céljára nem lehet felhasználni. Most nem ez a helyzet. A szőlővesz- sző általában jó minőségű, te­hát megvan a lehetőség arra. hogy begyújtsuk a hiányzó mennyiséget. De ezen a tava­szon kell gondolnunk arra is, hogy biztosítsuk a szaporító­anyag-ellátást a jövő évi telepí­tésekhez. Az anyag;! Ösztönzés Az anyagi ösztönzési módsze­rek alkalmazása megyénkben nagyot fejlődött hiszen az el­múlt évben termelőszövetkeze­teink 78 százalékában alkal­mazták. Sajnálatos, hogy szá­mos termelőszövetkezet az anyagi ösztönzés semmiféle módját nem vezette még be. Ha mérlegre tesszük termelőszövet­kezeteink gazdálkodását, akkor megállapíthatjuk, hogy az anyagi ösztönző módszerek be­vezetése volt az az erő. amely a gyengén gazdálkodó termelőszö­vetkezeteket a közepes vagy a jól gazdálkodó szövetkezetek közé emelte. Éppen ezért köz­kinccsé kell tennünk azokat a hasznos tapasztalatokat, amelye­ket az elmúlt évben ezen a téren szereztünk. Ezzel kapcsolatosan nem le­het sablonokat adni. hiszen min­den termelőszövetkezetnek sa­játos adottságai vannak, s an­nak megfelelően kell kidolgoz­nia az anyagi ösztönzés for­máit. De egy alapelvet le kell szögezni: bármilyen módszert is alkalmazunk, az olyan irány­ban kell hasson, hogy növe­kedjék az össztermelési érték és erősödjenek a termelőszö­vetkezeti alapok. Most a tava­szi munkálatok beállta előtti időszakban az a tennivaló, hogy a termelőszövetkezetek terme­lési tervébe beállított anyagi ösztönzési módszereket széles körben ismertessék a termelő­szövetkezeti gazdákkal. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy március végéig a terme­lőszövetkezetek közgyűlésein vitassák meg a szövetkezetben alkalmazandó anyagi ösztönzési módszereket. Nagyon fontos és szükséges, hogy a termelőszö­vetkezet valamennyi gazdája a közgyűlésen ismerje meg és vi­tatkozóiul vegyen részt az anya­gi ösztönzés módszereinek ki­dolgozásában. mert az esztendő termelési sikerei nem kis mér­tékben ezen múlnak. Varga Sanyi bá­csi, a Kecskeméti Cipőgyár volt meó- sa, amikor nyugdíj­ba ment akárcsak többi társa kezdet­ben nem találta he­lyét otthon, s arról panaszkodott, hogy hiányzik az üzem, a napi munka, a kedves, megszokott barátok, elvtársak. Gondolatai éppen ezért gyakran a gyárban kalandoz­tak. Ha olykor be­kukkantott a gyár­ba, kollegái öröm­mel és szívesen fo­gadták. Aki csak tehette szót váltott vele. Kérdezték is: Sanyi bácsi, miért nem jár be gyak­rabban az üzembe? Egy pillanatig gon­dolkodott, aztán így szólt: Nem akarlak zavarni benneteket a munkában. Pedig nagyon jólesett ne­ki a hívó szó. Olyan jól mint most a munka. Ottjártunk- kor Várfalvi Józse­fet helyettesítek \ Azt mondta: Ha szükség van rám, én mindig szívesen jö­vök ... Még megtudtam tőle, hogy a nyugdí­jas embernek a teli napok a leghosszab- bak. Nyárra viszont már megvan a prog­ram. A feleségét maga mögé ülteti a motorra, s együtt utaznak Cserkésző! - lőre. (Pásztor Zoltán felvétele.) 4 eéppnH'si problémák mp&o'd ’sóra szocialista szerződést kötött a Műszaki Egyetem és az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága A Budapesti Műszaki Egye­tem Mezőgazdasági Géptani Tanszéke és az Állami Gaz­daságok Megyei Igazgatósága között már több mint két éve nagyon termékeny kapcsolat alakult ki, amelynek célja, hogy a tudomány közelebb kerüljön az élethez, illetve bizonyság- szerzés arról, hogy a tudomány egyes vívmányait a gyakorlat mennyire igazolja. Két éves hasznos együttműködés után a két szerv úgy határozott, hogy írásba: szocialista szerződésbe foglalja az együttes célokat. A szerződés alanelve az. hogy az oktatási reform keretében a gyakorlati oktatás minél maga­sabb színvonalra kerüljön, hogy tervszerűen biztosítva legyen a káderutánpótlás. Megvalósításra kerüljenek megyénk állami gaz­daságainak egyes távlati és gya korlatban felmerülő, tudomá­nyos szintet igénylő gépesítési problémái és biztosítsák a tan széki fejlesztési program haté­kony végrehajtását. A szocialista szerződés meg­kötésére és aláírására március 15-én, csütörtökön Kecskeméten került sor, amelyet egyrészt dr Rázsó Imre tanszékvezető egye­temi tanár, másrészt Kótun Ká­roly, az állami gazdaságok me­gyei igazgatója ellenjegyzett. A szerződésben a Mezőgazda- sági Géptani Tanszék vállalja: Az állami gazdaságoknak a gyakorlatban felmerülő gépesí­tési feladatai közül évente 3—1 témakört diploma tervként a tan­szék a tagozat hallgatói ré­szére kiad. A megyei igazgatóság fel­Szó ami szó, Péter Vince jót kigondolta ezt a dolgot. Propa­ganda a munkapad mellett. Hát nem ügyes ötlet? Nekem így tolmácsolták a történetet: Munkásember, ha egy mód van rá, nem szívesen kilincsel az irodában. Kivált az igazgató­nál. De néha úgy adódnak a körülmények, hogy szükség van erre. Kérni, kalapolni kell, hogy a régen dédelgetett vágyat va­lóra váltsa az ember. Van aztán, hogy a kényszer ösztönöz. Be­tegség, szerencsétlenség, vagy más gond. De a segélyalap is véges, aztán meg előleg sem jut mindenkinek. Igaz, megoldás az OTP-köl­csön is. De itt megint az a baj, amit a dolgozó nem szeret. A körülményesség. Paksamétát kell kitölteni. Kezeseket keresni, akik jótállnak érte a kért ösz- szeg erejéig, s az út ismét az irodába vezet. Láttamozás, ma- nyarázkodás, igazolványkérés. Ráadásul pedig a munkából is kiesik az ember. Viszont aki 'TCcízl batik Péter Vincével köt egyezséget, annak semmi dolga az ilyen kényelmetlenségekkel. Hát így értik a propagandát a munkapad mellett, Tiszakécskén a Permetezögépgyárban. Ha szükség van rá, csak szólni kell Péter szakinak, s már másnap akár egyhavi fizetési is ott számol le ropogós százasokban a mun­kapad mellett, hogy a többiek is lássák: Ilyen a‘ munkássegít­ség — a KST. Két éve került szóba az üzem­ben a Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár megalakítása. Elő­ször alig bírták összehozni a kezdéshez szükséges ötven főt. Aztán már mind kevésbé volt szükség az agitációra. Jöttek a dolgozók maguktól. Bevált az ötlet, a pénzes propaganda. Ma már háromszor annyi tagja van, a KST-nek mint volt az indulás­kor. Jelenleg 16 ezer forinttal nő a havi betétállomány. Átlag­ban 100 forint a személyenkénti hozzájárulás a közös kasszához. De vannak már 500 forintos, sőt ezerforintos takarékoskodók is. A pénz pedig azért van, hogy forogjon — mondja büszkén Pé­ter Vince, az üzemi KST ügy­vezetője. — Tavaly nyolcvan fő közel 80 ezer forint kölcsönt vett igénybe. Idén viszont két hónap alatt több mint 20 ezer forintot kapott harminc igénylőnk. Le­het tehát tervezni nyugodtan, hiszen minden hónavhan több lesz a pénz a házi bankban. Meggyőződtem róla, hogy ter­veznek is a kécskei vasasok. Többnek a pénzes propaganda segített a téli disznótor rende­zésében. Vannak akik mosógé­pet, porszívót, sőt motort is vá­sárolnak. Mások rádióra, mag­netofonra, sót televízióra kérnek kölcsönt. Péter Vince így mind több KST-tagot szerez a mun­kapad melletti pénzes propagan­dával. Sándor Géza ügyelete alá tartozó állami gaz­daságainak távlati és konkrétan felmerülő, magas tudományos felkészültséget igénylő gépesí­tési, meghatározott számú fel­adatának a megoldását a tan­szék magára vállalja. A tanszéki tudományom kuta­tás eredményeit az igazgatóság rendelkezésére bocsátja és gya­korlati alkalmazását a tanszék tagjai személyesen előmozdítják. A tanszék s lehetőségekhez képest igyekszik előmozdítani, hogy a tagozaton végzettek kö­zül a gyakorlati idő letöltésére az igazgatóság állami gazdasá­gaihoz is kerüljenek végzett gé­pészmérnökök. A megyei igazgatóság vállalja: Évente két alkalommal be­mutatókat szervez a tagozat hallgatói részére, valamint hosszú termelési gyakorlatra is hallgatók foglalkoztatását vál­lalja. Évente 3—1 társadalmi ösz­töndíjat ír ki az együttesen ki­választott, illetőleg a tanszék által ajánlott harmadéves tago­zatos hallgatók számára. A megyei igazgatóság anyagi és műszaki eszközöket bocsát rendelkezésre a tanszéken elért, illetve kikísérletezett és az ál- 'ami gazdaságok gépesítését is érintő tudományos, műszaki redmények és megoldások gya­korlati, üzemi megvalósítására. A megyei igazgatóság műszaki fejlesztési bizottságának értekez­leteire, az igazgatóság a tan­szék vezetőjét, illetőleg az érin­tett szakterület tanszéki szak­referensét esetenként, szükség szerint meghívja. A szerződésben nem szereplő, de közben felmerülő problé­mák megoldásához a két intéz­mény vezetője vagy megbízottal ■’eyüttes tanácskozás után kőnk” rét intézkedéseket tesznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents