Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
4. »Mal 1962. március 16. péntek A kosos gazdaság iskolája Pedagógus-továbbképzés Baján ÍD FILMEK — Dénes bácsi kérem, jé lesz ez így? — mutatja egy vékony, nyúlánk fiú a két keresztbe tett lécet, s a közzéiük illesztett harmadikat. Szabó Dénes gazdasági szaktanító összehúzott szemmel nézegeti: — Itt fűrészeld be. hogy pontosan illeszkedjen, s aztán ösz- szeszegelheted. Kerékpárállványokat készítenek a nyolcadik osztály tanulói noli technikai órán a tompái általános iskolában. A szertárban annyi féle ügyes barkácsmun- kát tárolnak, hogy hamarjában fel se lehetne sorolni. Ládák, lábtörlők, gyomlálófák. jelzőtáblák: mind-mind hasznos eszköz a mezőgazdasági munkában. A téli időszakban 20 órát töltenek el a tanulók a kis műhelyben. s elkészítik azokat az eszközöket, amelyekre szükségük lesz a tavaszi munkák megindulásánál. A fiatalok barátja A 66 éves Dénes bácsit már nyugdíjból hívták vissza, hogy legyen, aki foglalkozik a gyerekekkel. örömmel jött úgyse találta helyét otthon a néhány hónap alatt, míg nyugdíjas állományban volt Gábor Miklós: NAPFÉNYES MONQÖLIA A szerző beszámol könyvében a sztyeppéi lovasnomádok életéről, az érdekes hun leletekről, a kolostorok csodálatos kincséiről, az érdekes, ósma- gyanokéval rokon népszokásokról, az őserdőben rénszarvast legeltető, csőn ts zerszámot használó törzsekről és az épülő, iparosodé, modernizálódó Mongóliáiéi,, Geymon&t, Ludovico: GALILEI GALILEO A neves olasz filozófus tíz epizód keretében írja le Galilei életútját A külső események is. mertetésén kívül részletesen elemzi a kiváló olasz csillagász eredményeit világnézetének fejlődését, írásainak jelentőségét. A mű híven tükrözi Galilei gondolatainak, tudásának gazdagságát CSILLAGASZATI évkönyv 1962 Az évkönyv első része az 1D62._ évre szóló csillagászati lábláza+ökat, a bolygók adatait, az 1960. évben felbocsátott mesterséges égitesteket, a hazai csiliágvizsgáló intézeteket és a TIT csillagászati szakosztályai munkáját ismertető beszámolókat tartalmazza. A második rész ismeretterjesztő cikkeket foglal magában. Ignatyev: A GARNE APRÚGJA VOLTAM A könyv hőse, maga a szerző — egy ósi, nemesi orosz grófi család sarja —. aki nem mindennapi úton jut el a cári ve- zérőmagyságtól a vöröshadsereg altábamagyi rangjáig. A regény egyben a világtörténelem egyik legizgalmasabb korszakának hű körképét festi meg: az orosz— iapán háborút, az 1905-ös forradalmat, s az 1914—1918-as világháború eseményeit Ignatyev 1915-től Oroszország tejhatalmú katonai megbízottja volt Franciaországban. önéletraizában a világpolitika szerteágazó eseményeit, színes, olvasmányos módon örökíti meg. Megnyerő jelleme. életútja példamutató tanulsága. izgalmas tapasztalata}, i t hű korrajz együttesen nagy feäBywsfeesrt ígérnek. Szemmel láthatóan szeretik a tanítványai, ő pedig szinte rajongva beszél róluk. Közöttük is azok állnak szívéhez legközelebb, akik tagjai a FISZ-nek, a Falusi Ifjúsági Szövetkezetnek. Alig hatvan taggal alakult a szövetkezet néhány esztendeje, ma már azonban 110 körül jár a számuk. Négy holdon gazdálkodnak, igen szépen keresnek. Galota Mátyás például csaknem 500 forintot kapott a zárszámadáskor. Kopri- vanácz Anna pedig 310 forintot 51,5 munkaórára. A kis szövetkezet tiszta nyeresége 24 300 forint volt A fiatal tagok legtöbbje mindjárt takarékba tette a kapott pénzt. Sokan ebből az összegből vesznek részt a nyári úttörőtáborban, amelyre egyébként a közös tiszta nyereségének 20 százalékát is tartalékolták. Őj tervek Dénes bácsi és a szövetkezet vezetősége szüntelenül új terveken töri a fejét. A beruházási alapból az idén kukoricagórét építenek és nyúlketreceket. A nyúltenyósztők Min tár Jóska vezetésével már válogatják a törzsállományt. Az idén száz darab csincsilla eladására kötöttek szerződést A méhészek két család mehet kannak és már számolgatják, mennvi pénzt ózhatnak ki* belőle óv végéig. Késsel fogható eél Hyen módon a FISZ és a politechnikai oktatás szoros kapcsolatban van egymássá! a tompái általános iskolában- Bár gazdaságilag elkülönül a kettő — s Dénes bácsi nagyon vigyáz arra, hogy a kétféle munka jövedelmének nyilvántartása pontos legyen —, mégis az egész iskola politechnikai oktatásának közvetlen és kézzelfogható célt ad az, hogy a munka termékeit a tanulók vagy pajtásaik maguk fogják felhasználni a mezőgazdaságban. A szövetkezeti tagok ezen felül megtanulnak előrelátóan dolgozni; látják, hogy milyen sokféle tevékenységből születetek az eredmények. A kis gazdaság fiataljai ágy terveznék, keresik az úiat és szervezik a munkát, mint az pmr holdas tsz-ek dolgozói. Mester László A továbbképzés különböző formái közül igen jól bevált városunkban az állami ideológiai oktatás. A pedagógusok közül sokan bekapcsolódtak a pártoktatásba is, sőt vannak olyanok, akik a marxizmus—leninizmus esti egyetemét végzik. A szakmai oktatás, vagyis a pedagógiai továbbképzés azonban csak ebben a tanévben indult meg. A Művelődésügyi Minisztérium azzal a tervvel foglalkozik. hogy a tanárok szakmai továbbképzését a főiskolákhoz köti, az alsó tagozaton tanító nevelők továbbképzését a tanítóképzőhöz. A terv ismeretében a Bajai Tanítóképző Intézet már megkezdte a továbbképzésnek ezt az úi módját. Minden elméleti konferenciát bemutató tanítással kapcsol ősz- sze. A bemutató tanítás anyagául pedig elsősorban azokat a tárgyakat tűzi ki. amelvek a tanügyi szervek jelzése szerint a legtöbb nehézséget jelentik. Ezért ebben a félévben a nyelvtan- és a fogai ma zástanítás lett a továbbképzés legfontosabb tárgya. A továbbképzési napokon a legidőszerűbb nevelési kérdések is megvitatásra kerülnek. Különösen fontos ex a fajta továbbképzés a külső szakmai gyakorlatot vezető iskolák igazgatód és pedagógusai részére. Távolabbi perspektívában a továbbképzésnek bizonyos szakosító jellege is jelentkezik. A legrátermettebb pedagógusok részére lehetségessé válik a gyakorló iskolai tanítói oklevél megszerzése. A tanügyi reform megvalósítása csak úgy következhet be, ha a pedagógusok nagy tömegei felismerik az oktatás korszerűsítésének személvükre is kötelező szükségességét, és ha ezért minél nagyobb számmal vesznek részt az ideológiai, szakmai továbbképzés úi formáiban. Kincses Ferenc Hédi ped gönnst búcsúztattak ünnepség keretében a napokban a tompái fiatal pedagógusok. A nyugdíjbavonuló pedagógusok: Szűcs Elek és felesége. Szabó Dénes és Kenyeres Irén közel öt évtizeden át tanították, nevelték a falu fiatalságát. Gual, a fiatal favágó, már régóta a legbátrabb, legderekabb brigádvezető hírében áll a faluban. A munka ég a kezében, a lányok is kedvelik. A meggyőződése, hogy bármelyik szívesen a felesége lenne, ha kérőket küldene hozzá. Már- már úgy látszik. Gual ebben a nagy dicsőségben fogja egész éleiét leélni, amikor váratlan esemény történik. Hazatér hároméves katonai szolgálatról Emzar. Gual legjobb barátja. A fiú ellentéte társának: csendes, szerény, érzéseit magában tartó ember. Régóta szereti a falu legszebb lányát. Manóit, de szer elméről sohasem beszél. Emzar Gual fakitermelő brigádban vállal munkát. Vasárnaponként a barátok lesétálnak az egészségügyi állomásra, ahol Manci dolgozik. Gual beszél, henceg a lány előtt. Emzar hallgat. Pedig, hogy szeretne mindent elmondani a kedvesnek, és Manói is várja szavait. Panaszkodik is erről eleget barátnőjének, Tamarának, az erdő- mérnöknek, aki hosszú ideje reménytelenül szereti Gualt Egy vasárnap Gual egyedül indul Manóihoz látogatóba, de a lány elbújik előle, s csak a később érkező Emzar találkozik véle az erdőben. Megvallják egymásnak, amit eddig csak sejtettek, hogy mindketten forrón és őszintén szeretik egymást A szerelmesek megtartják a lakodalmat s napjaik boldogságban telnek. De Gual élete is megváltozik. Már nemcsak a csalódás bántja. Leváltják brigádvezetői tisztségéről, mert barbár módon irtotta az erdő fiatal faállományát Tamarával sem találkozik, mert a lány éppen ő miatta helyeztette at magát egy másik munkahelyre. Egy vihar előtti őszi napon a brigád szokottnál korábban fejezi be a munkát csak Güal dolgozik még. Emzar kérleli, jöjjön ő is haza. de Gual durva hangon sértegetni kezdi — Mit .akarsz még tőlem.!', —r mondja indulatosan. — Már úgyis elvetted, ami a legkedvesebb volt számomra. Eriggy innen. — Haragosan meglöki a fiút aki a lejtős hegyoldalon félbukik és a szakadékba zuhan. Gual megijed tettétől, elindul a szakadék felé Erős kötélen leereszkedik, s nem messze az örvénylő Inguritól megtalálja az eszméletlen Bmzart Magához téríti, és egy ősszeeszkábált tutajon a faluba viszi. Gual megmentette Emzar Setét a megtanulta értékelni a barátságot Igaz, egyelőre nja- gányosan még, de reméli. Tamara szíve ismét feléje fordul. GUZimiWY-EECZE-tfAVOLY n. — Az iratokra nem lesz szük- ségték — szólt hangosan a far- radásos arcú. — Ezentúl nem lesz nevetek. Számot kap mindenki. Annák nincs születési éve, anyja neve, nemzetisége — röhögött — Pihenj! Oszolj! Az újoncok szétszaladtak. Meleg volt Néhányan víz után kutattak. de sehol sem találtak csapot Az egyik alacsony fiú a forradás os elé lépett — Őrmester úr, hol kaphatnánk vizet? — Mit? — ordította — Vizet?! Megragadta a fiút penderített rajta egyet s akkorát rúgott bele, hogy az hangosan fél- nyögött és végigzuliant a kövezeten. Az altiszt pedig az újoncok közé rohant és rúgta, ütötte, akit ért. — Mit. disznók? Vizet?! Nesz- tek! Te is szomjas vagy? Nesze! Majd Afrikában megszokjátok a meleget, vagy megdögöltök szomjan! Ne mozogj előttem, az anyád!... Nesze!... — Állat ez, nem ember — súgta Vörös Gazsónak. De megállj! Végre az őrmester megunta. Elvonult de még akkor te habzott a szája. Az elszállásolás következett Lenn, a föld mélyén, dohos, nyirkos volt a levegő. A helyiségek áporodottságát a két-há- rom méter vastagságú falak óvták. A sötét folyosón minduntalan egymásnak ütköztek az újoncok. — Mint a földalatti patkányok! — nevetett keserűen Ga•OH vár rá juk? — Akárhol dolgoztak, kihasználták őket s röhögtek rajtuk. Panaszaikra azt a választ kapták: ha nem tetszik, menj a légióba. S a végén nem marad más hátra. — Szörnyű! — Az. És tudjátok, mi vár Itt rájuk? Suerez őrmester, 50 fokos hőség Afrikában, távolkeleti vérhas, malária és örökös rettegés. A megígért francia állampolgárság és a nyugdíj — mese. — Te ezt ilyen jól tudod, és mégis itt vagy? — Neketn sem volt más választásom. A ruhám már rongyokban lógott, s öt hónapig nem volt munkám. De nem szaképes Igazolványt senkitőL Valaki bemond egy nevet, azt rávezetik kartotéklapjára és kész. A kartoték itt marad, az illető Afrikában egy számot kap, melyet kis rézlapra karcolnak és a csuklójára erősítenek. Olyasmi is volt már, hogy egy leszereli légiós, akinek száma elveszett, (elfelejtette, hogy bevonulásakor milyen nevet hazudott... Nagy- nehezen találták csak meg kar- totéklapját... De... meghívlak benneteket... Van még néhány frankom. Gyertek a kantinba. Beszélgessünk... — Ez a fooradásoskép ű engem is sípcsonton rúgott, de ezt nem viszi el szárazon — háborgott Vörös. — Ja, igen, r 'gyelern — Vámos töltött f ’arakba. Ha egy _al tiszt 1: öt fogadat, vagy leüt, min! i ' kutyát, mehetsz az atyaúrij. jnhez, akkor is neki lesz igaza. Itt az erősebb az úr. Koccintottak. — .Ha már itt tartunk — forgatta kezében a poharat Vámos —, szeretitek a bort? — Hát — mosolyodtak el mind a ketten —, magyarok vagyunk. A magyar ember pedig nem veti meg a jó bort. — No, nem azért kérdeztem. Hanem Afrikában is, Távol- Keleten is muszáj inni. Értitek? A vietnami vizet sohasem fogjátok megszokni! Az a víz egyenlő a vérhassal. Ne felejtsétek ,ei: ott csak teát vagy bort szabad innotok!. . (Folytatjuk} zsó. Elrendezték fekhelyeiket és Elsiettek az udvarra. Valaki utánuk lépdelt. — Hallottam, hogy magyarul beszélgettetek. Én is az vagyok. Vámos Kálmán. — Né, újra egy földi! — örvendezett Gazsó. — Ej, hagyd. Sajnos vagyunk itt jó páran földik. A franciák hálásak lehetnek Hitlernek. Mintha egyenesen a francia idegenlégió számára hozott volna ki néhány ezer magyar leventét. — Hogyan? — Sajnos, így van. Az előbbi szállítmány is tele volt magyarral, a még előbbi is. És biztos vagyok benne, hogy sok magyar lesz az utánunk következő csoportban is. — De hát itt kötnek ki? Ez a bad elveszteni a reményt Pedig ti még nem te tudtok mindent! De lássátok meg, mibe csöppentetek! Tudjátok például, ki az a Suerez őrmester, aW délelőtt összerugdosta a fél századot? Spanyol hentes volt. Egy összeszólalkozásnál hentesbaltával széttranesírozta a feleségét. Menekülnie kellett S a légió tárt karokkal fogadta. Most altiszt őrmester. De a többi altiszt se különb. Ha valaki, valamelyik börtönből megszökik, itt szívesen látják. Nézzétek meg őket! Valamennyi börtönviselt. A börtön tetoválása itt a legjobb ajánlólevél. S ezek az altisztek a légió nillérei. Rájuk számítani lehet, ök biztos, nem szöknék még, hiszen az igazságszolgáltatás várja ’ őket. "itt jelentkezéskor nein kérnek fényy
