Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-10 / 34. szám
As ellenségre vereség vár 3 rakétaháborű taktikája és stratégiája Irta: Sz. Kozlov ezredes, az APN katonai szakértőbe Lehetséges-« egy új világháború? Korunknak erre a rendkívül élesen felvetődő kérdésére a marxista—leninista pártok így válaszolnak: a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, bár az imperializmus továbbra is megtartja rabló jellegét. Az imperialista erők agresszív törekvéseit azonban már meg tudja hiúsítani egy másik erő: a szocialista rendszer ereje, a gyarmati rabságból felszabadult államok békeszerető politikája, a társadalom minden rétegét átfogó, mind nagyobb méreteket öltő békemozgalom. A háború veszélye mégis fennáll. Az SZKP XXII. kongresz- szusán szó volt róla, hogy napjainkban, amikor különösen nagyok a szocializmus sikerei, növekszik a világ reakciós erőinek vak gyűlölete. Az imoerialisták által megteremtett háborús fenyegetéssel szembe nézve nincs, de nem is lehet helye annak, hogy könnyelműen, ölhetett kézzel üljünk. N. Sz. Hruscsov, az SZKP XXII. kongresszusának jelentette: Teljesen befejeződött a szovjet hadsereg nukleáris rakétafegyverekkel való újrafel- szerelése és a Szovjetuniónak most olyan nagyerejű fegyver van birtokában, amely lehetővé teszi bármely agresszor megsemmisítését A fold minden nontja sebeshető De a készenlét, hogy bármely pillanatban megsemmisítőén visszavágjunk az agresszomak, nemcsak azt jelenti, hogy új fegyvereink vannak. Ez a készenlét a modem háború taktikájának és stratégiájának kidolgozását is jelenti. A nukleáris fegyverek megjelenése új korszakot nyitott a hadtudományokban. Az ellenfél megsemmisítésére szolgáló eszközök még soha nem voltak eny- nyire pusztítóak. Elegendő, ha arra emlékeztetünk, hogy egyetlen nagyerejű nukleáris töltet robbanásakor annyi energia szabadul fel, amennyi egyenlő a legutóbbi világháborúban felhasznált összes robbanóanyagokéval. A nukleáris fegyverek arra kényszerítették a szakértőket, hogy lemondjanak több megszokott elképzelésről a fegyveres harc módjait és formáit illetően. A nukleáris töltetek a rakétákkal együtt minden alapot megadnak arra, hogy a háborút, amennyiben a mai körülmények között az imperialisták kirobbantanák, nukleáris rakétaháborúnak fogjuk fel. A korábbi háborúkban ahhoz, hogy az ellenségre súlyos csapást mérjenek, nagy meny- nyiségű emberanyagát és technikai eszközét harcképtelenné tegyék, csak nagy létszámú csaPEI0F1 NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja °lelös szerkestlő- Weither Dániel Kiiája: a Petöf Népe Laokladá Vállalat Felelős kiadd: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-18. Szerkesztő . bizottság* 10-58 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadőhlvatal: Kecskemét Szabadság tér la Telefon: 11-09 Terieszü a Mssvar Posta előfizethető: i helyt postantvmloknál és kézbesüőknél. előfizetést di» i nőnapra 1? forint Bács Kiskun megyei Nvjrr.la V •Kecskemét. - Teleid»: U-8& patok egymást követő akcióira volt szükség. A tulajdonképpeni hadműveletek azon a vonalon folytak, ahol a szembenálló felek közvetlenül találkoztak, majd pedig a megsemmisítő eszközök horderejének növekedésével egy körülhatárolt övezetben, néhány tucat kilométeren. Csupán a megfelelő hatósugarú légierők tudták a harcok zónáját mélységében kiterjeszteni. Mivel azonban azok a megsemmisítő eszközök, amelyeket a légierők alkalmaztak, nem voltak különösebben hatásosak, így még ezek a levegőből mélyen a front hátába mért csapások sem tudták lényegesen befolyásolni a háború menetét, s nem vezettek az ellenség gyors vereségére. A nukleáris robbanófejeket hordozó rakéták megjelenésével a fegyveres harcnak ez a megszokott képe lényegesen megVált02»tt Rahétamanőveresés Napjainkban gyakorlatilag nincsen olyan pontja a földnek, amelyet rakétával ne lehetne elérni. Ezzel összefüggésben a hadműveletek roppant térbeli arányokat öltenek. Annak szükségessége, hogy a front tömör, megszakítás nélküli legyen, elesik, de azt egyébként sem lehetne fenntartani, mivel a nagyerejű csapások képesek arra, hogy rést üssenek rajta. Emellett a döntő eredményt sem ott lehet elérni, ahol a szembenálló csapatok közvetlenül találkoznak, hanem ott, ahol az ellenség főerőit és eszközeit összpontosította, ahol azok a legfontosabb objektumok vannak, amelyek meghatározzák harcképességét és ellenállóképességét. Azelőtt az ellenfél fölötti fölény megteremtéséhez arra volt szükség, hogy a rámérendő csapás irányában friss erőket és eszközöket vonultassanak fel, s ezeket a hadműveletek során feltöltsék. Manapság viszont elegendő a csapás irányában áthelyezni a nagy hatósugarú rakéták tüzet, más szóval: elegendő a rakéták nappályájával való manőverezés — az emberanyaggal való manőverezés helyett. A nukleáris rakétafegyverek alkalmazása tehát bármely méretű fegyveres harc menetére döntő befolyással van. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a nukleáris töltetet hordozó rakéták képesek egy háborúban felmerülő valamennyi feladatot megoldani. Ezért szükség van más eszközökre és fegyvernemekre is. Csak ezek erőfeszítéseinek jó összehangolása hozhatja meg a kívánt eredményt: az ellenfél teljes megsemmisítését Napjainkban a szovjet fegyveres erők valamennyi ágában a fő fegyverzet a rakéta. Biztos elhárítás A legnagyobb hatósugarú interkontinentális rakéták a stra- tégiai rakétaegységek felszerelésében találhatók. Ezek csapásai döntő jelentőségűek lehetnek. _A szárazföldi csapatok, a légierők, a haditengerészeti flotta alakulatainak egész tevékenységét — különböző mértékben — összehangolják a stratégiai rakéták csapásaival, s az ezek által a csapások által elért eredmények realizálására irányítják. A szárazföldi csapatoknak, melyekben nagyerejű tank- és motorizált egységek vannak, operatív taktikai rakéták állnak rendelkezésükre. A tank- é$ motorizált egységek feltartóztathatatlan előrenyomulásuk során együtt fognak működni azokkal az ejtőernyős egységekkel, amelyeket mélyen az ellenséges állásokon belül a nukleáris csapások után dobnak majd le. A légierőknek olyan rakétaeszközök állnak rendelkezésére, amelyek jelentős mértékben növelik a légierőknek azt a képességét, hogy a levegőben repülőgépeket semmisítsenek meg, s a szárazföldön és a tengerein súlyos csapásokat mérjenek az ellenségre. A légvédelmi egységek növekvő erejének ugyancsak az irányítható légvédelmi rakéták képezik alapját, amelyek az ellenség repülőgépeit nagy magasságokban semmisítik meg. A modern haditengerészeti flottának olyan rakétái vannak. amelyek helyettesítik a hagyományos tüzérséget, amelyet pedig még nemrég is a nagy felszíni hajók megsemmisítésének fő eszköze gyanánt tartottak számon. A rakétafegyverek rohamos ütemű fejlődése, felhasználásuk nagy területe és rendkívüli hatásosságuk igen élesen tűzte napirendre a rákétaelhárítás kérdését. A rakéták elelni harcban a korábbi légvédelmi eszközök és a légvédelem korábbi megszervezése már nem megfelelő. , Ami a Szovjetunió rakétaelhárítá- sának helyzetét illeti, Malinovszikij marsall az SZKP XXXI. kongresszusán elhangzott felszólalásában, azt mondotta: „Külön jelentenem kell, hogy sikeresen megoldottuk a rakéták repülés közben való megsemmisítésének kérdését is.” A modem harci eszközök alkalmazása, a nukleáris rakétaháborű viszonyai közepette lehetséges hadműveletek rendkívül magas követelményeket támasztanak a fegyveres erők személyi állományával szemben. Ha az imperialisták kirobbantják a modem háborút, annak nehézséged és megpróbáltatásai hihetetlen szívósságot, bátorságot és akaraterőt követelnek majd az emberektől. Természetes, hogy ebben a vonatkozásban, akárcsak fegyverzetük tekintetében, a szocialista országok hadserege! sokkal magasabb színvonalon állnak majd, mint az imperialista hadseregek. S ezért semmi kétség, hogy a szocialista országék hadseregei fognak győzni. Ám a szocialista tábor amellett van, hogy ki kell iktatni a háborúkat a társadalom életéből, s azt javasolja, hogy a kapital i zmussal meglevő vitát békés versenyben, fegyve- giv®1ma7ésa nélkül kell megoldani. Giziét a mezigazdasáii szakkönyvek kiadásáról és népszerűsítéséről Csütörtökön este — előzetes közlésünknek megfelelően — a TIT kecskeméti klubjában mezőgazdasági könyvankét volt, amelyen Sárközi Péter, a Mező- gazdasági Könyvkiadó főszerkesztője „Hogyan segítik a szakkönyvek a mezőgazdasági termelést” címmel tartott előadást. Az ankéton a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet számos kutatója — élükön dr. Mészöly Gyulával, az intézet Kossuth-díjas igazgatójával — részt vett, s megjelent a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum több tanára, s úgyszólván minden hallgatója. A kiadó főszerkesztője elmondotta, hogy szövetkezeti parasztságunk főként a háztáji termelésről írt szakkönyveket olvassa, vélve, hogy a nagyüzemi gazdálkodás módszereit tartalmazó művek ismerete a tsz-vezetők feladata. Általában nagy érdeklődés tapasztalható a külföldi búzafajták termesztéséről, s az istállótrágyázás kérdéseiről szóló könyvek iránt. Megemlítette, hogy jó a homoki gazdálkodás szakiroda1 ma, — az olyan vajúdó problémák, mint a helyes vetésforgó és a monokultúrás gazdálkodás kialakításának elméleti feldolgozásához azonban a gyakorlat tapasztalatait várják még a szakírók. Egyébként a mezőgazdaság rohamos fejlődése következtében nem egy* nem is oly rég kiadott szakkönyv témája elavult. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a mezőgazdasági szakemberek nyújtsanak segítséget a könyvtárosoknak g korszerűtlenné vált könyvek selejtezéséhez. Hangsúlyozta a mezőgazdasági gépek kezeléséről, karbantartásáról szóló útmutatók kiadását. Végül, ami a mezőgazdasági szakkönyvek terjesztését illeti, elismeréssel nyilatkozott a könyvtárosok buzgalmáról. Az előadáshoz többen hozzászóltak. Dr. Mészöly Gyula a külföldi szakirodalom hozzáfér hetőségének szükségességéről, valamint arról beszélt, hogy a fontosabb szakkönyveket megjelenésük időszakában ismertetni kell a nagyobb mezőgazdasági üzemekben. A többi felszólalás azt tartalmazta, hogy a szakkönyvek gyorsabban propagálják az új termelési módszereket, s adjanak ki olcsóbb, a szakmunkásoknak megfelelő könyveket is stb. A mezőgazdasági könyvek kiadásának munkáját értékes javaslatokkal segítő ankét végeztével filmet mutattak be a résztvevőknek a könyv terjesztéséről. Nem mindennapi eset A városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben nem mindennapi eset történt nemrégiben. A közös gazdaság egyik kocája tíz malacot fialt. A dologban eddig nincs semmi rendkívüli — ám három nap múlva meglepetéssel szolgált a koca. Újabb hét malacot hozott napvilágra gondozóinak, s az egész szövetkezet gazdáinak nem kis ámulatára. A tizenhétből tizenöt malac életben van, s egészségesen fejlődik. A szövetkezet nagy szakmai gyakorlattal rendelkező állattenyésztő brigádvezetői hallottak már ilyen, bár nagyon ritkán előforduló esetről, s kétségkívül megvan a magyarázata a kétszeri fialásnak. Egy a az ’»ügyeletes« rakéták közük
