Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XVn. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM Ara 60 fillér 1962. FEBR. 11, VASÁRNAP Jobban élufife, lobbei vásárol unit 102,6 százalékos tervtelJesílés-62 millió forinttal több élelmiszer - 2870 televíziókészülék - 70 millió forint értékű bútor 2 milliárd 555 millió forintra emelkedett 1961-ben Bács-Kiskun megye kereskedelmi forgalma Céltudatosan Mint ahogy országosan, úgy megyénk évi költségvetésének is néhány esztendő óta jelen­tős kiegészítője a községfejlesz­tési alap. A kezdeti idegenke­dést leküzdve, a lakosság egé­szének támogatását sikerült megnyerni a KÖFA-alap meg­teremtéséhez, amely most már évről évre propagálja önma­gát a megvalósult létesítmé­nyek által. Az elmúlt esztendő sikerei közismertek. A lakosság áldo­zatkészségét és szorgalmát is bi­zonyítja majdnem 140 000 négy­zetméter út és járda elkészíté­se, őt új kultúrház. három mo­ziépület, több óvoda. orvosi rendelő, egészségház, számos is­kolai tanterem és sok egyéb jelentős létesítmény. Növelte a lehetőségeket a nyolc millióra tervezett, de tíz millió forintot is meghaladó társadalmi mun­ka. Ennek az egy főre jutó ér­téke megyei szinten mintegy húsz forintot tett ki. de néhol — például Kalocsán és Tisza- bécskén — az őtven forintot is elérte, illetve megközelítette. Nagyszerű eredmények ezek, s Igen nagy értékkel gyarapították községeinket. De mit ígér az idei esztendő? A községfejlesztés! terv be­vételi oldala ez évben is meg­közelíti a 116 millió forintot, s ettől a kiadási rész sem tér el lényegesen. (Bizonyos tartaléko­lás természetesen minden esz­tendőben szükséges az előrelátó gazdálkodás érdekében.! A leg­főbb célkitűzések a vízművek és csatornák építésére, kutak, für­dők, orvosi rendelők, tantermek, óvodák és egyéb szociális, egészségügyi és kulturális léte­sítmények megvalósítására irá­nyulnak. Felsorolásuk, járáson­ként és községenként is. szinte külön újságcikkeket venne igénybe, olyan változatosak ezek a tervek. Van azonban egy kö­zös vonásuk: az, hogy a koráb­bi esztendőktől eltérően nem aprózódnak el különböző kis részfeladatok megoldására, hanem a leglényegesebb és leg- közérdekűbb községfejlesztési célok megoldására törekszenek. A társadalmi munka értéke valamivel magasabb a tavalyi­nál: meghaladja a kilencmillió forintot. Reméljük — s ez a szervezettségtől, a tanácstagok és tanácsvezetők, társadalmi szervek aktivitásától, a lakosság tevékeny részvételétől függ el­sősorban —, hogy a túlteljesí­tés mértéke is nagyobb lesz az elmúlt évinél. Külön is érde­mes felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, melyet az állami be­ruházásoknál végzett társadalmi munka rejt magában. Az ily módon elért megtakarítás ugyanis a községfejlesztési szám­lára kerül, s ez újabb erőfor­rást, lehetőséget jelent a lakos­ság számára. Tervszerűen, céltudatosán, kö­zös lendülettel fogjunk hozzá máris a községfejlesztési tervek valóraváltásához. Újabb sikerek csak így születhetnek a szorgo' munka nyomán. T. P. Hogyan élünk, többet köl- tünk-e magunkra, mennyivel vagyunk igényesebbek, mint az előző évben voltunk, milyen mértékben javultak életkörül­ményeink? — Erre ad érdekes feleletet a statisztika. Ponto­sabban az életszínvonal érzé­keny barométere, a kereskedel­mi forgalom alakulása. Bács- Kiskun megye bolthálózatában kedvező ez a mérleg. Elmond­hatjuk, nemcsak a forgalom emelkedett, hanem a korszerű kiszolgálási formák, az önkivá­lasztó, illetve önkiszolgáló rend­szer szélesebb körű bevezetésé­vel kulturáltabb, de egyben gyorsabb is lett a kiszolgálás — mint tanasztaltuk az előző évek­ben. örvendetes jelenség az is, hogy a városok mellett, a falusi bolthálózatban, a földmű­vesszövetkezeti üzletekben Is a korszerű, városi nívójú kereskedelmi és vendéglátó egységek égés* sorát hozták létre Sokoldalú munkát végez Kis­kunfélegyházán megyénk egyik legnagyobb nehézipari üzeme, a Bányászati Berendezéseik Gyá­ra. Tevékenységüket így jelle­mezhetnénk a legtalálóbban: Az energia útját segítik a ter­melőktől a fogyasztókig. Nehéz lenne felsorolni hányféle gép és berendezés készül itt a szén- és ércbányászok munkájának meg­könnyítésére, hiszen a különbö­ző felvonóktól és kötélpályák­tól kezdve a a bányafát helyet­és az év folyamán egyre többet tettek a fogyasztók igényeinek gyors, pontos és kulturált ki­elégítése érdekében. Örömmel állapítható meg, hogy a nagykereskedelem is jobban dolgozott, mint az előző években. Tervszerűbb volt az iparcikkek területi elosztása, je­lentősen nőtt a kiskereskedelmi bolthálózat áruellátása — volt mit kínálni a vevőknek. így si­került elérni, hogy 1961-ben a megye összes kiskereskedelmi forgalma 2 milliárd 555 millió forintra emelkedett, ez 2.6 szá­zalékkal több. mint amennyi 1960-ban volt. Más szóval a me­gye lakossága tavaly 65 millió tesítő süveggerendákig egész sor termék szerepel a gyártási prog­ramban. Emellett nagysorozat­ban gyártják a különböző mé­retű távvezetékoszlopokat. Feb­ruárban például 250 ilyen osz­lop hagyja el az üzemet, de folytathatnánk a sort számos kis munkától egészen a nagyte­herbírású daruhidak készítéséig. Legalább ilyen említést érde­mel azonb.'n a termelés fejlődé­se. öt év alatt több mint négy­forinttal többet vásárolt, mint egy évvel korábban. Az állami kiskereskedelem az Állami Áruházakkal együtt 23 millió forinttal többet forgalma­zott. A szövetkezeti kezelésben levő kereskedelmi egységek 42 millió forint értékkel több árut adtak el. A magánkereskede­lem lényegében az 1960. évi szinten mozgott Az állami vendéglátó ipar for<">>Tua 12 mli’ó forinttal volt több az 1960. évinél, a földművesszövetkezeti vendég­látó ipar eladása viszont nem hn'-dta meg az előző évi for­galmat Ugyanezt mondhatjuk szeresére nőtt a termelés. 1961- ben már 142 millió forint érté­kű gépet, alkatrészt és berende­zést gyártott a kollektíva, a munka termelékenysége pedig 7,2 százalékkal emelkedett. Idén pedig már a gyártmányok je­lentős része exportra készül. Képünkön: a Lengyel Népköz- társaságnak készülő tíz darab iker-szalaghíd egyikén dolgo zik Nagy László brigádja. (Pásztor Zoltán felvétele,} a tanácsi kiskereskedelem egy­ségeiről. Érdekes megfigyelni, hogy az összes kereskedelmi forgalmon belül jelentősen nőtt, értékben 62 miliő forinttal emelkedett a különböző élelmiszerek fogyasz­tása. Sok nehézség, az aszályos esztendő ellenére is elmondhat­juk, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése biztosította az igények kielégítését a főbb élelmiszercikkekből, mint: a zsír és étolaj, kenyér, péksütemény, finomliszt, rizs, cukor. Jelentősen több fogyott csontos húsból, a különböző töl­telékárukból, tejből és tejter­mékekből. Sertéshúsból, baromi és baromfitermékekből azon­ban nem sikerült az igényeket kielégíteni ................ ... A fogyasztói kereslet alaku­lása kedvezőtlen volt a különbö­ző textil- és bőráruknál. E ru­házati cikkekből kevesebbet vá­sárolt a lakosság mint 1960-ban. A vegyesipari, elsősorban pedig a tartós fogyasztási cikkek el­adása viszont jelentősen nőtt, s ez a nagy élelmiszerforgalom­mal együtt, hú képet ad az élet­színvonal alakulásáról. Egyre több ember kulturálódik és te­szi kényelmesebbé életkörülmé­nyeit megyénkben. A leginkább keresett tartós fogyasztási cikkek közül a televíziós műsorvevő ké­szülékek forgalma emelke­dett a legjobban. Egy év alatt 2870 darab kelt el belőlük megyénkben. Többet vásárolt a lakosság rádió-mű­sorvevő és lemezjátszó készülé­kekből is. Porszívóból 610 da­rabbal több fogyott mint 1960- ban, hasonlóan emelkedett a mosógépek és több más háztar­tási kisgép forgalma is. Bútor­keresletünk alakulására pedig jellemző, hogy a lakosság 70 millió forint értékben vásárolt festett, fényezett, főként pedig kárpitozott bútorokat. Ez 9 mil­lió forinttal több a bútorüzletek 1960. évi forgalmánál. A csalá­di ház és kislakásépítő mozga­lom terebélyesedését pedig bi­zonyítja, hogy az építőanyagok forgalma 2—21 százálékkal ha­ladta meg az 1960. évi szintet. Lakosságunk 2000 vagonnal több szenet vásárolt, jelentősen nőtt a különböző háztartási cik­kek forgalma, asszonyaink és lányaink pedig 2 millió forint értékkel több kozmetikai cikket vásároltak, mint az előző évben. A különböző sportfelszerelések­re és gyermekeink játékaira szintén többet költöttünk. Ha pedig egy könyv árát 15 forint­nak vesszük, akkor a művelő­dési igény, a kultúrszomj növe­kedését bizonyítja, hogy köze! 400 ezer szénirodalmi, tudomá­nyos, ismeretterjesztő, valamint mezőgazdasági szakkönyv • tos Syott el megyénkben. SÉQftüK Ótok*: OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOI n Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. parag­rafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. évi február 16-án> pénteken délelőtt 10 órára összehívta. (MTI) Exportra készülnek a sza'a^liftluk

Next

/
Thumbnails
Contents