Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

I takarmánytápok használatának tapasztalatai Megyénkben egyre szaporodik azoknak'a termelőszövetkezetek­nek a száma, amelyek a hagyo­mányos takarmányok helyett ta- liarmánytápokat etetnek. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat bevonásával az elmúlt napok­ban valamennyi járás székhe­lyén megbeszélést folytatott a szövetkezetek elnökeivel, mező­gazdászaival és az állatorvosok­kal. Ennek során megvitatták a takarmánytápok gyártásával, felhasználásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. Egy hónap alatt 20 ezer tojás A tanácskozásokat, az jelle­mezte, hogy nem a megyei szer­vek képviselőinek kellett a ta­karmánytápok használatának előnyeit bizonyítaniuk, hanem a szövetkezetek vezetői és az ál­latorvosok tapasztalatai győzték meg azokat, akiknek a tápok használatával kapcsolatban még aggályaik voltak. A dunavecsei megbeszélésen például dr. Bóta Endre állator­vos elmondta, hogy a kunpeszé- ri Parasztbecsület Tsz-ben szep­tember közepén 800 baromfi­nak mindössze az 1 százaléka tojt rendszeresen, mivel az ete­tés ötletszerűen, a Dillanatnyi- lag rendelkezésre álló takar­mánnyal történt. Előfordult, hogy a tyúkok még frissen tört csöveekukoricát Is kaptak. Ezután megpróbálkoztak a tojótáp etetésével, s egy hónap múlva a tojáshozam 8—10-ről 650 darabra emelkedett napon­ta. Egy hónap alatt közel 20 ezer tojást tojtak a tyúkok. A kiemelkedő eredményt annak ellenére érték el, hogy a tojó­állomány elhelyezése igen rossz volt. a tyúkoic zöme a fákon éjszakázott, és alig tudtak szá­mukra annyi helyet biztosítani, hogy fedett helyen tojhassanak. Sajnálatos, hogy a tsz vezetői nem gondoskodtak a folyamatos tápellátásról és ennek követ­keztében a hozam ismét, vissza­esett. Saját kárukon tanulva térnek át ismét a táp etetésére. Olcsóbb sertéshizlalás A hartai Űj Elet Tsz mező­gazdásza, Király elvtárs hang­súlyozta, hogy a termelőszövet­kezetek a jelenlegi termelési adottságaik legjobb kihasználá­sával sem tudnak olyan alap- takarmányokat termeszteni, amelyek összetételükben megkö­zelítenék a takarmánytápok ke­ményítő- és fehérjetartalmának kedvező arányát. Ö feltétlen híve a takarmány lapok hasz­nálatának és mindent elkövet, hogy a tsz a hagyományos ab­rakból álló készletét tápokra cserélje. A kalocsai megbeszélésen a dusnoki Munkäs-Parßszt Szövet­ség Tsz mezőgazdásza, Parti István, a táphasználat gazdasá­gosságát bizonyította be a je­lenlevőknek. Összesen 155 hízó­sertésre vonatkozóan végzett költségszámítást. A tsz-ben ta­valy március közepén 12—13 kg-os koraival malacokat fogtak hízóba és azokat mindvégig táp­pal etettek. A tápon kívül ki­egészítő takarmányként 1—1,2 liter fölözött tejet és esetenként kevés zöldlucemát is adtak a hízóknak. Hat hónap múlva, szeptember közepén, a sertése­ket 114 kg-os átlagsúllyal ad­ták át a felvásárlónak. Egy kg hús előállítása 14.96 forintba került. Elmondta, hogy jelen­tős költségtényezőt képvisel a szállítás, mert közel 50 kilomé­terről. Bácsbokodról szállítják a tápot. Ez a tény is sürgeti a kalocsai keverőüzem mielőb­bi megépítését, ami által még kevesebb költség terheli majd a táppal történő takarmányozást. Megszűnt az elhullás veszélye A bajai tanácskozáson a sok felszólaló tapasztalatai közül ki­emelkedik a felsőszentiváni Üj Élet Tsz fiatal mezőgazdászáé, Vámos elvtársé. A szövetkezet­ben egy éve folyamatosan hasz­nálják a tápot. S amíg az előző években a sertésállomány 30— 35 százaléka elhullott az étren­di változások következménye­ként fellépő gyomor- és bél­gyulladás miatt — a táp eteté­sével ez a veszély megszűnt. Nálunk az állatorvos a beteg állatok kezelése helyett — azok hiányában — most már csak szakmai tanácsadással foglalko­zik. A takarmánytáp etetésével két-három hónappal megrövi­dült a hizlalás időtartama is. A megbeszéléseken tisztázó­dott az is, hogy melyek a táp szakszerű felhasználásának leg­jobb módszerei. A jelenlevők megállapodtak abban. hogy. a baromfitápokat száraz állapot­ban kell etetni. Károsnak tart­ják a tápok hagyományos ta­karmánnyal történő felhígítását. A táp etetésére a 8—12 napi fokozatos áttérési időszakot tart­ják a legkedvezőbbnek. Ismertetésre kerültek az idei új receptek is. Február elejé­től kezdve a keverőüzemek­ben kiadásra kerül az »indító« csibetáp az 1—14 napos csibék részére, valamint a malactáp a 0—30 kg-os malacok számára, amellyel a vemhes és szoptatós kocák is jó eredménnyel takar- mányozhatok. F. Z. Találmányi bemutató is lesz az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben mind fontosab­bá válik a termelés állandó mű­szaki fejlesztése, s ennek érde­kében a mezőgazdaságban al­kalmazható találmányok és újí­tások széleskörű elterjesztése. E célkitűzés elősegítését szol­gálja az ez évi Országos Mező- gazdasági Kiállításon megrende­zésre kerülő újítási és találmá­nyi bemutató is. Ennek érdekében a MEDOSZ Országos Elnöksége, az Orszá­gos Találmányi Hivatal és a Földművelésügyi Minisztérium felhívja minden állami gazda­ság, erdőgazdaság, gépállomás, termelőszövetkezet, üzem, válla­lat, intézmény vezetőit és dol­gozóit, a feltalálókat, s újító­kat, hogy a legutóbbi három évben elfogadott minden olyan találmányukkal, vagy újításuk­kal jelentkezzenek a bemutató­ra, amelyek jelentőségüknél fogva széleskörű, vagy országos bevezetésre alkalmasak és elő­segítik a mezőgazdaság máso­dik ötéves terve feladatainak teljesítését. A jelentkezéseket erre a cél­ra készített jelentkezési lapon ez év április 30-ig a Mezőgaz­dasági Kiállítási Irodához keU beküldeni. A jelentkezések el­fogadásáról az iroda május 31-ig értesítést küld. A bemutatón kiállítási kivi­telben. előkészített újítások, il­letve találmányok szerepelhet^ nek. A bemutatásira elfogadott újítások vagy találmányok ál- készítése, a kiállítás területére való fél- és visszaszállítása a jelentkező feladata. A bemutatón résztvevő újí­tásokat és találmányokat bizott­ság vizsgálja felül és a kiemel­kedőbbek díjazásban részesül­nek. iS itvefóenadá rendelkezésének módosításai Mellei—Peregi; AZ ALMA VÁLOGATÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA A szerzők megfigyeléseik »lápján alakították ki az alma válogatásának és osztályozásá­nak korszerű, gazdaságos mód­szereit. Egészen az apró részle­tekig menő alapossággal ismer­tetik a válogatás munkafolya­matait, felhívják a figyelmet a leggyakrabban előforduló hibák­ra, rámutatnak a legjobb mun­kai og ások megválasztásának módjára, a kézi és a gépi mun­ka helyes összehangolásának le­hetőségeire. A könyv újpierű a maga nemében. A szerzők ada­taik közlésével és feldolgozásá­val közvetlenül segítséget nyúj­tanak a gyakorlatnak, elsősor­ban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szakembe­reinek. A több mint száz ol­dalas könyv kilenc forintba ke- fffL S Az újonnan telepített erdő, illetve gyümölcsös és szőlő ideig­lenes adómentességét az adózó­nak az adót kivető tanács vég­rehajtó bizottsága pénzügyi szer­vétől írásban kell kérnie, s a kérelemhez csatolnia kell a te­lepítés fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bi­zottsága mezőgazdasági szak­igazgatási szervének arra vo­natkozó igazolását, hogy a tele­pítés az engedélyben, foglaltak­nak megfelelően és szakmai szempontból helyesen történt. A rendelet szerint a megyei tanács végrehajtó bizottsága a járási tanács v. b. javaslatára egyes községek adótételeit — ha a községek közötti különböző­ség nem felel meg a községek gazdasági adottságának — a já­rásra megállapított adótételék tíz százalékát meghaladó elté­réssel is megállapíthatja. A rendeletnek az előbbi ren­delkezéseket követő szabályai szerint; a községi tanács vég­rehajtó bizottságának javasla­tára a termelőszövetkezeti cso­port tagjától a húsz százalék kedvezményt meg kell vonni, ha a csoporttag a közgyűlésnek a közös célok megvalósítására ho­zott határozatában foglalt köte­lezettségének nem tesz eleget, így különösen, ha a közös mun­kában a közgyűlés által meg­állapított mértékben és módon nem vesz részt, vagy nem telje­síti a fel nem osztható szövet­kezeti alap és az üzemi alapok részére az előírt hozzájárulást. A kedvezmény megvonására a termelőszövetkezeti csoport ve­zetősége is tehet javaslatot. Befejezésül a rendelet a sző­lő- és gyümölcstermelő szákszö­vetkezet tagjától az őt megillető húsz százalék adókedvezmény egyes esetekben való megvoná­sára irányadó rendelkezéseket is tartalmazza. II termelőszövetkezeted iSvő évi villamos távvezeték-igényének bejelentése A termelőszövetkezeteknek vil­lamostávvezeték létesítése iránti igényüket a jövő évre ez év feb­ruár 28-ig kell benyújtaniók az illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának mező­gazdasági osztályához. A járási mezőgazdasági osz­tályoknak az idevonatkozó uta­sításban felsorolt szempontok figyelembevételével kell a ter­melőszövetkezetek ’ igényeit él- bírálniok, és azokat javaslattal ellátva ez év március 31-ig a megyei tanács végrehajtó bizott­sága mezőgazdasági osztályához kell továbbítaniok. A megyei mezőgazdasági őszi tálynak gazdasági felülbírálni és a területileg illetékes áram­szolgáltató vállalattal történt megállapodás alapján kell a főm tossági és sürgősségi sorrend megjelölésével elkészített prog­ramot ez év április 30-ig az Építési és Beruházási Igazgató­sághoz megküldeni. Téli mechanikai védekező munkák a gyümölcsösökben Irtunk már róla, hogy gyümölcsöseink téli ápolásánál mennyire elengedhetetlen a mechanikai védekezés munkáján* elvégzése. Sajnos, eddigi tapasztalataink szerint a fiatal és ter­mő gyürnölcsfa-állománynál a termelők gyakran elhanyagolják a téli mechanikai védekezést. Enélkül pedig a vegyszeres vé­dekezés sem hatásos, mert nem tudjuk az oldatot a gyümölcs­fák beteg részeibe juttatni. Ne feledjük el azt sem, hogy a napjainkban végzendő leg­fontosabb mechanikai védekezés lelkiismeretes végrehajtás» nagyban hozzájárul megyénk gyümölcstermelése színvonalának az emeléséhez. * A rendszeresein kezelt fák karbantartását évente a lomb- hullástól rügyfakadásig terjedő időszakban kell elvégezni. # törzs és a vastagabb koronaágak tisztogatása Általános irányelvek Valamennyi gyümölcs-, de különösen az alma- és a körte­fa törzse és vastagabb vázágai idősebb korukban tele lesznek teljesen elpusztult, elszáradt, felrepedezett kéregrészekkel, amelyekre életműködése során a fának már nincs szüksége. Ezeket a kéregrészeket él kell a fákról távolítani mert a fel- cserepesedett kérgek alatt számtalan rovar bábja, petéje telel át, s — amint a felmelege­dés megkezdődik és ezzel a nö­vényzet fejlődése megindul — fertőzi a fa koronáját. Kéregkaparás E munika elvégzéséhez külön kerti eszköz, a kéregkaparó-vas áll rendelkezésünkre. A kéreg­kaparó-vasból több típus van forgalomban, amelyek közül az egyik oldalágán ívalakban meg­hajlított, a másik részén pedig fogazassa! ellátott típus bizo­nyult a legmegfelelőbbnek. A kéregkaparó-vassal pontos munkát kell végezni, és csak a teljesen elpusztult kéregrészeket szabad eltávolítani. A helytele­nül végzett kéregkaparással a törzsön és ágakon nehezen gyó­gyuló sebeket ejtünk. A kéregkaparó-vassal a törzs tisztogatásának csak a legdur­vább munkáját végezzük el. Utána a fán maradt kéregfosz­lányok eltávolításához drótkefé­re van szükségünk. Drótkefélés A drótkefével végig kell tisz­togatni a kéregkaparóval már lekapart, részeket, és külön fi­gyelni kell azokra a vékonyabb kéregrepedésekre, amelyekhez a kéregkaparó-vassal nem tudtunk hozzáférni. Nem lehet elhagyni a drótkefézést olyan fáknál, amelyeken réteges kaliforniai pajzstetű fertőzés van. A pajzs­tetvek ellen a tetűrétegek gon­dos lekefélése nélkül még a legerősebb higítású védőszerek­kel végzett permetezés sem ad megfelelő eredményt. A drótke­fék közül a legmegfelelőbbek az acéldrótból készült kéregke­Szövetkezeti tag termelői borkimérése A termelőszövetkezet tagja a háztáji gazdaságban termelt, va­lamint a munkaegység, vagy munkabér címén szerzett bort saját termelőszövetkezetén ele termelői borkimérésé útján for­galomba hozhatja, ha a háztáji gazdaságra vonatkozó pénzügyi szemleíven feltüntetett bor mennyiségének legalább hetven százalékát állami pincegazda­ságnak adta át. fék. Az acéllemezből készült kefék már kevésbé jók és élet­tartamuk Is rövid. A törzs és az ágak tisztogatá­sával egyidejűleg kell a fará- gók ellen is védekezni. A jára­tokban hajlított végű. lágy dróttal kutassuk fel és utána pusztítsuk el a hernyókat. Má­sik védekezési mód a farágók ellen, hogy a járatukba forma­imba áztatott vattát dugunk; majd a nyílást sárral letapaszt­juk, hogy a farmalingőz el ne illanjon. Sebkezelés A törzstisztogatással egyide­jűleg végezzük el a sebek keze­lését is. A sebkezelés első teen­dőjeként óles késsel vágjunk ki minden elhalt, már élettelen részt egészein az egészséges fa. részig. E munka különösen fontos a már korhadásnak induló sebek­nél, mert klüönben nem tudjuk a fa további pusztulását meg­akadályozni. A kitisztított seb­felületet a lehetőséghez képest éles késsel (kacorral) vágjuk si­mára, hogy siettessük a seb gyógyulását. A sebeket ne hagy­juk szabadon, hanem oltóviasz- szal, fémmenites festékkel ken­jük be, hogy az esővíz ne jus­son hozzájuk, mert különben a seb korhadásnak indul. Kátrányt a sebkezeléseknél ne használjunk, mert napsütésben felolvad és lefolyik az egészsé­ges héj részre, amelyen égési foltokat okoz, s gátolja a leve­gőzést. A sebeket kétszáz-alékos i-ézgálic-oldattal fertőtlenítsük. Minden kaparekot. letisztított héjrészt össze kell gyűjteni és el kell tüzelni. A kaDarékkal ugyanis igen sók különféle kár­tevő lehull a földre s megsem­misítésük nélkül a fákat ismét megtámadhati ák. (Folytatjuk) nf*6AWVWW Téli tanfolyamok A dunavecsei járás termelő- szövetkezeteiben. állami gazda­ságaiban és gépállomásain har­mincegy téli tanfolyam műkö­dik. A tanfolyamok vezetőinek az elmúlt napokban értekezletet tartottak a járási pártbizottsá­gon. A jól sikerült tanácskozáson megbeszélték az eddig megtar­tott előadások tapasztalatait és a járási pártbizottság vezetői útmutatást nyújtottak a soroti- következő témák feldolgozásá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents