Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

1952. február 9. péntek 3. oldal Kövessék példánkat! Szocialista címért küzdő nőbrigád alakult a haríai Lenin Termelőszövetkezetben A hartai nőtanács vezetősége hétfőn este ülést tartott. Ott ' etette fel az egyik asszony: a férfiak a tsz-ekben sorra-rend- re alakítják a szocialista címért küzdő brigádokat. Miért ne te­hetnénk ezt meg mi is. miért maradnánk mögöttük?! És szer­dán délután a hartai Lenin Tsz asszonyai máris cselekedtek. Tizenöten összefogtak és Hámán Kató héven létrehozták a szö­vetkezet negyedik szocialista címért vetélkedő brigádját, mely a következő felhívás köz­readására kérte fel szerkesztő­ségünket: Szocialista címért küzdő bri­gádunk megalakulása alkalmá­val a következő célokat tűzi maga elé: szocialista módon él­ni, dolgozni, nevelni és neve­lődni. A termelésben legfontosabb célkitűzésünk a hozamok eme­lése. Brigádunk vállalja, hogy hagymából a holdanként terve­zett 70 mázsa helyett 80 mázsa átlagtermést ér el. Kukoricából a tervezett 20 mázsás átlag he­lyett 40-et, cukorrépából 150 mázsa helyett 170-et. fűszerpap­rikából pedig 30 helyett 40 má­zsás átlagtermést takarítunk be. Elhatároztuk, hogy vállalt te­rületünk mellett a többi közös munkából is kivesszük a részün­ket, olyan arányban, hogy az évi átlagkeresetünk halad ja meg a 10 ezer forintot. A szocialista együttélés, egy­más megbecsülése, segítése el­vén vállalja brigádunk a szö­vetkezet egyik idős házaspárá­nak, Márkus Gyírgvéknek pat- ronálását. Egy hold háztáji föld­jük minden munkáját elvégez­ * * • zük és amiben még szükséges, segítünk. Törekszünk rá, hogy szövetke­zetünk — gazdasági sikerei mel­lett — küllemében is egyre szé­püljön. E célból vállaljuk: 20 napi társadalmi munkával segí­tünk a közös gazdaságunk épü­leteinek tisztántartásában (ta- pasztás, meszelés), az alkalmas területek parkosításával stb. Ismereteink bővítése érdeké­ben vállaljuk, hogy a nők aka­démiája előadásait továbbra is szorgalmasan látogatjuk és a ta­nultakat igyekszünk hasznosí­tani. Végezetül felhívással fordu­lunk a megye és az ország va­lamennyi tsz nődolgozójához: kövessék példánkat, hogy a szo­cialista emberformálás mozgal­mába minél több női brigád bekapcsolódjon. Horváth Istvánné, a szoc. brigád vezetője Tiboldi János tsz-párt titkár Oláh Pál tsz-clnök Néhány hét óta a felületes szemlélődő is észreveszi a Kis­kunfélegyházi Állami Áruház délelőtti forgatagában, hogy a vásárlók túlnyomó többségük­ben a mezőgazdaság dolgozói: szövetkezeti gazdák vagy hoz­zátartozóik. — Szabad egy pillanatra? — szólítottunk meg nemrégiben egy kabát-próbáló fiatal férfit Ülést tartott a kecskeméti járás népfrontbizottsága Csütörtökön délelőtt ülést tar­tott a Hazafias Népfront kecs­keméti járási bizottsága. Az ülé­sen Máté Ignácné, a népfront já­rási titkára számolt be a járási, valamint á községi népfrontbi­zottságok 1961. évi munkájáról, majd Havasi László, a népfront- bizottság elnöke terjesztette elő az 1962. évi programtervezetet. A bizottság elemző vita után elfogadta a múlt évi munkáról szóló beszámolót, s két kiegészí­téssel jóváhagyta az idei mun­kaprogramot A vita során szü­letett meg az a határozat is, hogv a járási népfrontbizottság szé­leskörű felvilágosító munkát in­dít a szőlő- és gyümölcstelepítési tervek teljesítése érdekében, s igyekszik a szakemberek leg­jobbjait megnyerni a termelő- szövetkezetek és termelőszövet­kezeti csoportok ilyen irányú munkájának patronál ására. Ugyancsak csütörtökön meg bcszéiést tartottak a megye já­rási és városi népfrontbizottsá gainak titkárai. Ezúttal a moz­galom előtt álló közvetlen fel­adatokról tanácskoztak. torkerékpárral járók a munka­helyemre. Kis idő múlva bővebben nyi­latkozott magáról: — Tavaly léptem a közösbe, és nem bántam meg. Havonta tíz forint előleget kaptunk. Ab­ból a pénzből, amit zárszám­adáskor kapok, ruhát és a ház­tartásban szükséges egyéb dol­gokat veszek. A felesleget félre i szorga.cm gyümölcse Huzavona a retek körül Kiskunfélegyháza járásának, s magának a járási székhely­nek a gazdái már régóta busás jövedelemre tesznek szert a hónapos retek termesztésével. Ezt a jól jövedelmező bevé­teli forrásukat a szövekeze- tekbe történt belépésük után sem szüntették meg, amit bi­zonyít, hogy tavaly is több millió csomó retket szállítot­tak el tőlük a bel- és külföld piacaira. A termelőszövetkeze­tekben könnyebbé vált a re­tektermesztés, mivel ehhez a közösség is segítséget nyújt. Ugyanakkor szervezettebb lett, meggyorsult az értékesítés, ami a primőr-jeli egű cikk napról napra való árát tekintve szin­tén nem hagyható figyelmen kívül a bevételt illetően. Az idén azonban bajok van­nak Kiskunfélegyháza terme­lőszövetkezeteiben a hónapos retek termesztésére való fel­készüléssel. Amíg ugyanis a járás közös gazdasagaiban ösz- szesen majdnem 150 holdon úgy termesztik a retket, hogy a bevétel 60 százalékát a ter­mesztő szövetkezeti gazda, 40 százalékát pedig a közösség kapja, — addig a járási szék­hely termelőszövetkezeteinek vezetőségei a retekföldek min­den száz négyszögölnyi terü­lete után 500 forintot kérnek az illető tagoktól a közös kasszába azzal, hogy a bevé­tel majd teljes egészében az övék lesz. Így viszont senki nem vál­lalja a retek termesztését, vagy csak kevesen szándékoz­nak azzal foglalkozni. Mert kétségtelen, hogy az ilyetén ' történő termékvfőssel a járás szövetkezeteinek „százalékos” művelőinél nem járnak rosz- szabbul a város szövetkezeti gazdái, de csak abban az eset­ben, ha jó lesz a termés. Eset­leges ro«sz termest is figye­lembe véve azonban sokallták az előre — vagy akár később — befizetendő 500 forintot, nagynak tartják a kockáza­tot. A reteknek körülbelül 55 holdon való termesztése vált így kérdésessé ^Kiskunfélegy­házán, s ha a problémát nem oldják meg, a város szövetke­zeteinek közös bevél • a re­tektermesztéssel egyébként szívesen foglalkozó gazdákéval együtt összesen két és fél — hárommillió forinttal lesz. ke­vesebb. Valószínű, hogy a jövede­lemszerzésnek e nagyszerű le­hetőségét nem vetik el ma­guktól a félegyháziak, s köl­csönös megelégedésükre meg­egyeznek a szövetkezetek ve­zetői és gazdái, csakhogy nem mindegy, hogy mikor jutnak egymással dűlőre. A jó idő beálltával ugyanis lebets-' •. hogy a retket már ebben a hónanbarí vetni kell, a Mar­kel kötendő szerződés viszont nem lesz vetőr A KERTIMAG Vállala' niillik csak a szerződést Kö­tött termelőknek juttat magot, mégpedig a szabályok értel­mében a szerződéskötésektől számított 24 napon belül. A későn vetett mag viszont később is hoz termést, s elő­fordulhat, hogy mire a félegy­háziak a retekkel megjelennek a piacon, addigra más terme­lők — például a kedvezőbb termelési viszonyaik következ­tében 6—8 nappal egyébként is előbb jelentkező Szeged kör­nyékiek — már „elvitték a pálmát”. Mindezt vegyék fontolóra Kiskunfélegyháza illetékesei, s ha jobb jövedelemelosztási módot nem találnak, a járás tsz-einek jól bevált gyakorla­tát alkalmazva százalékos mű­veléssel term esessék — a szerződést mielőbb megkötve — a retket. Tanulna' a szove'Ssezelels mezőgazdászai A kecskeméti járás párt-alap- szervezeteinek vezetői számára február 8-án csütörtökön tartot­ták meg a titkári tanfolyam so- ronkövetkező előadását Kecske- méten a Czollner téri párthelyi­ségben. A tanfolyam részvevőit a pártszervezetek gazdasági és ügykezelési feladatairól, vala­mint a párttagok nyilvántartá­sával kapcsolatos tennivalókról Molnár Gyula, a járási pártbi­zottság politikai munkatársa tá­jékoztatta. • A vezetőségválasztó taggyűlé­sek határozatainak végrehajtá­sáról valamint a termelőszövet­kezetek ez évi termelési tervei­nek tapasztalatairól tanácsko­zott a kalocsai járási párt-vég­rehajtóbizottság február 7-én tartott ülése; 'A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Kiskőrösi Járási Bizott­sága aktíva-értekezleten vitatta meg a fiatalok ez évi tenniva­lóit, a KISZ-bizottság egyéves munkaprogramját. A tanácsko­zás részvevői a járás fiataljai­nak nevében vállalták, hogy az ifjúság 350 hold szőlőt és gyü­mölcsöst telepít ebben az évben a közös gazdaságokban, azonkí­vül begyűjtenek 3 millió szőlő- vesszőt is. • Kiskőrösön a községi KISZ- alapszervezet tagjai legutóbbi taggyűlésükön az idei félév ten­nivalóiról tanácskoztak. Megvi­tatták és elfogadták az alapszer­vezet félévi munkatervét. El­határozták. hogy az idén is meg­szervezik az Ifjúság a szocializ- musért mozgalmat, havonta egy-egy alkalommal társadalmi munkával segítik a községfej­lesztési terv megvalósítását, azonkívül havonta kétszer ze­nés-táncos klubdélutánt ren­deznek. _ Ugye ön is termelőszövetke­zeti tag? A kérdezett bólintott, majd bemutatkozott. Hajdú Ferenc­nek hívják, a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet fo- gatosa. A próba nem tartott sokáig, mert jól állt rajta a kabát. A pénztárnál már fizette is az árát. _ Átmeneti kabátot vettem — m ondta, miközben hóna alá került a csomag. — Nagyon jó lesz a motorra. Kinn. a Körösi úton. egy tanyán lakunk ugyan­ig apámmal, aki már nyugdíjat kap a szövetkezettől. Onnan m> rakom, ugyanis még nőtlen va­gyok ... Találkozásunk óta már meg­tartották a zárszámadást Hajdú Ferenc termelőszövetkezetében, a Dózsában is. Amint értesül­tünk róla, a szorgalmas szövet­kezeti gazda 353 egységnyi mun­kát végzett tavaly, ami 31 fo­rintjával majdnem 11 ezer fo­rintot jelent. A háztáji termé­sével együtt szép jövedelem ez ahhoz, hogy elégedetten éljen a Dózsa fogatosa, és megvásá­rolja mindazt, amire azelőtt bi­zony gondolni sem mert. Márkus János A megyei tanács v. b. solti üdülőjében ezen a héten három Duna menti — a dunavecsei, a kalocsai és a bajai — járás ter­melőszövetkezeteinek mezőgaz­dászai mintegy negyvenen egy­hetes bentlakásos tanfolyamon vesznek részt. A tanulás során foglalkoznál, megyénk mezőgazdaságának öt­éves fejlesztési tervével, annak célkitűzéseivel. Megtárgyalják a gazdálkodás tervezésével, s a terv ellénőrzésével kapcsolatos tudnivalókat, különös tekintette’ az évközben történő ellenőrzé­sekre. Ezek ugyanis a legtöbb közös gazdaságban mindeddig nem voltak kielégítőek, amiért nem egy helyen megtörtént, hogy a szövetkezet vezetőit és tagságát év végén kellemetlen meglepetések érték. Az évközi ellenőrzés ezeknek elejét veheti, mert a váratlanul felvetődő Apostagon, a község paraszt­ságát egy termelői közösségbe tömörítő Duna Tsz-ben nagyon jól szervezték meg az ezüstka­lászos tanfolyamot. Az előadá­sok megtartására nemcsak he­lyi mezőgazdasági szakembere­ket és pedagógusokat kértek fel, hanem fővárosi egyetemi ián árok at is. A tanfolyam keretében eddig négy előadás hangzott el az utóbbiak részéről. Közülük dr. Probocskai Endre egyetemi ta­nár, a Kertészeti Főiskola tan­székvezetője a kertészeti növé­nyek termesztéséről, a zöldség lermesztés jövőjéről, tegnap csütörtökön este pedig dr. Koz ma Pál, a főiskola szintén tan székvezető tanára, a mezőgaz dasági tudományok doktora, a problémákat még idejében meg ’ehet oldani. A tanfolyam részvevői ezen­kívül foglalkoznak az anyagi érdekeltséget figyelembe vevő iövedelemelosztás új módszerei­nek minél hathatósabb és széle­sebb körben történő alkalmazá­sával. Megvitatják a munkád és üzemszervezési tudnivalókat, va­lamint a termelés specializálá- 'ának és összpontosításánaik kér­déseit. Az előadásokat délelőttönként a megyei tanács v. b. mezőgaz­dasági osztályának a szakem­berei tartják. Délután pedig az előadásokon hallottakat konzul­táción tárgyalják meg. A jövő, s az azt követő héten a többi járás szövetkezeti mező­gazdászai részére folytatódik a tanfolyam. H. D. téséről tartott előadást. Az egyetemi tanárok előadá­sain — miként tegnap is — nemcsak az ezüstkalászos tan­folyam hallgatói, hanem a ter­melőszövetkezet többi gazdái is részt vettek. A kiskunfélegyházi ’áráai nőtanács és a iárási vó- •öskereszt-szervezet műsoros es­tet rendezett február 7-én a Kiskunság Étteremben. Fellé­pett és nagy sikerrel szerepelt Váradi Magda táncdalénekest, ’kúti Károly magyamóta-énekesi. vümölcsösök szakszerű telepl­őve jeer Gyula zongoraművész és Zaránkv GvuL> konferanszié. Egyetemi tanárok az ezüstkalászos tanfolyamon _ Ez a kabát megfelel — mondja a szövetkezeti fogatos.

Next

/
Thumbnails
Contents