Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-08 / 32. szám
i. »!dai 1962. február 8. csBtőrtJHr További jó tanulást Látogatás a jánoshalmi gépészképző szakiskolában Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy Jánoshalmán január 12-én hathónapos mező- gazdasági gépészképző szakiskola kezdődött. A száz főből álló tanfolyam részvevői az ország különböző részein levő termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások traktorosai. Az iskola célja, hogy olyan szakembereket képezzen a termelő- szövetkezetek részére, akik értenek ■ a korszerű mezőgazdasági épek kezeléséhez. Jj tanultakból 6 hónap múlva vizsgáznak 's mint mezőgazdasági gépész rakmunkások hagyják el az is- ■ olát. Régen elmúlt már az első nap. megnyitó ünnepélyessége. Kíváncsian kérdeztük Radnóti 1 észló igazgatótól, vajon mit csinálnak, érdeklődnek-e az anyag bánt a jövő termelőszövetkezeti szakemberei. i Vtílatigből megtudtuk, hogy hetenként változó beosztással dolgoznak. Egyik héten elméleti, a másik héten gyakorlati foglalkozáson vesznek részt a hallgatók, de bekapcsolódnak n tsz-ek szántóföldi munkálataiba is. Tavaly 214 000 forint értékű mezőgazdasági munkát véállomás traktorosa — arató, betakarító gépek szerkezetével, forrasztással, hegesztéssel, kovács-, lakatosmunkával. De foglalkozunk növénytermesztéssel, egészségtannal és így tovább. Este közösen szórakozunk a kultúrteremben. Van ott televízió, pingpong, lemezjátszó, könyvtár, hetente kétszer filmvetítés. Elhatároztam, hogy továbbtanulok. Megszerzem a motor- és gépszerelő, gépkocsizó szakmát. E% a l'fíír* a a többieknek is. Csáti Imre az öregcsertői Petőfi Tsz traktorosa szintén a szerelői vizsgát szeretné még letenni. — Célom a legmagasabb fokú képesítés megszerzése — közölte velünk B. Nagy Ferenc, a. bács- bokodi gépállomás dolgozója —. hogy munkahelyemen igazán jó, minőségi munkát végezzek. Akadt panasz is. Nevetve mondták ugyan, de egyöntetűen. Messze vannak a lányok, a család, munkatársak. Nagy itt a fegyelem. ritkán mehetnek 1 haza látogatóba. Jókedvből, szorgalomból nincs itt hiány. Máris indulnak a műhelybe, megismerkedni a motorokkal, Búcsúzóul további Hanáfe Ferenc előadó a motor szerkezeti részeit ismerteti a hallgatókkal. geztek. Valamennyi erő- és mun- Icagép, továbbá 6 millió forint értékű felszerelés áll rendelkezésükre. Az iskola bentlakásos, díjtalan ellátást, munkaruhát és tanulmányi eredményüktől függően átlagos fizetésük 50—90 százalékát kapják. Hogy milyen az érdeklődés? Erre már a hallgatók válaszoltak. — Megismertetnek bennünket sok mindennel — büszkélkedett Molnár István, az abonyi gépILYEN IS VAN jó tanulást, majd munkahelyükön sikeres munkát kívántunk a jövő mezőgazdasági szakmunkásainak. V. Zs. 9 mohácsi csatahely !t (itatása A magyar nép sorsára egyedülállóan végzetes következményekkel járt mohácsi csatának emléke közel négy és fél évszázad óta alig halványul tan él a késői utódok emlékezetében. Népünk történetének e tragikus nagy eseménye a múlt század végétől vissza-visszatérő kutatási területe volt történészeknek, hadtörténészeknek egyaránt. Am a korabeli magyar, török és más külföldi források közzététele után kitűnt, hogy a csata történetének egyes problémáit megoldani, a táborok és harcrendek elhelyezkedését, a csata színterét pusztán a leírások alap ián megállapítani nem lehet. A mutatkozó űrök betöltését csak az „ásó tudománya”, a régészet vállalhatta magára. Szűcs József és Saiga István, egyszerű munkásemberek jelentették, hogy a Sátorhelyi Állami Gazdasághoz tartozó Trajmér pusztán, földmunka közben sok embercsontra akadtak. Az ennek nyomán megindult ásatás Lajmér falu temetőjét tárta fel. 1960-ban pedig megtalálták azt a két tömegsírt, melyről a sajtóban és a rádióban annyit hallhattunk. A csontok rendetlen összevisszaságban, négyrétegesen fekszenek egymáson. Feltűnő, hogy az első tömegsír 108 koponyája közül 47 törzsnélküli. a koponyákon kardvágástól és fokostól származó halálos sérülések láthatók. Mindez kétségtelenné tenné a sírok összefüggését a mohácsi csatával, de szerencsés véletlen folytán a kutatóárokban nyolc németországi pénz feküdt összerozsdásodva. A pénzek verésének évszáma (15221 kétségtelenné teszi, hogy Itt a csatában részt vett német zsoldosok vegyesen nyugszanak magyar katonákkal. A régészeti eszközökkel végzett csatatéri kutatások eredménye a korabeli leírások értelmezését is megkönnyíti. Éppen ezért az ásatásokat folytatni fogják. KŐHEGYI MIHÁLY voooOOOOOOCKXX Előbb az ABC — azután a mozi Spanyolországban a Badajoz környéki Santa ‘ Marta falu polgárme stere elhatározta, hogy erélyes intézkedésekkel felszámolja az analfabétizmust. Rendeletet adott ki, amelynek értelmében analfabéták nem látogathatják a falu moziját. De mivel a spanyolok általában rajonganak a moziért, a rendelet következtében most Santa Marta lakossága úgy áll sorban az esti iskolánál, mint eddig a mozipénztár előtt. Dokumentációs kiállítás Baján A bajai József Attila Művelődési Házban megnyílt a határőrség dokumentációs kiállítása. A kiállítás a kémek, szabotőrök, diverzánsok tevékenységét mutatja be. 1 Római történetek OLASZ FILM Egy reggel nagy esemény történt Róma egyik városnegyedében: kijött a börtönből Alvaro, akit késelésért ítéltek el hat hónapra. Barátai. Mario, Otelló és Spartaco körülveszik, tisztelettel néznek fel rá. vezérüknek tekintik, hiszen a börtönben annyi »remek-“ ötlete támadt. Alvaro gondoskodik róla, hogy ennek a megbecsülésnek vesznek, és majd közvetlenül a mérkőzés előtt eladják, természetesen jelentős felárral. A jegyeket meg is veszik, de kiáru. sítani már nem tudják. Csak két ember hajlandó tőlük vásárolni. ezekről is kiderül, hogy civilruhás rendőrök. Csupán azért nem tartóztatják le a jegyüzéreket, mert látják, hogy kezdők és remélik, ez a lecke alapja is legyen: rögtön előáll tervével. Négyen remekül jövedelmező szállítási vállalatot fognak alapítani. Egyetlen kellék hiányzik hozzá: egy kis teherautó. Ezt is hamarosan megveszik. mindössze 300 ezer líra előleg szükséges hozzá, a részleteket pedig már kényelmesen ki tudják fizetni maid a bőséges jövedelemből. A másik három fiú nagy lelkesedéssel fogadja a tervet: örülnek, hogy így megszabadulnak mindennapos, egyhangú és középszerű munkájuktól. Mivel is foglalkozott ez a három fiú, míg bele nem csöppent Alvaro nagyszabású terveibe? Otelló egy halárusnak segít a piacon. Mario pincér egy kisvendéglőbein. Spartaco sógora fodrászüzletében dolgozik. A fiút kis termete miatt -rövidnek- csúfolják. Úgy tervezik, a vasárnapi nemzetközi mérkőzésre jegyeket megteszi hatását. A legyeket azonban elkobozzák tőlük. Most már betelt a mérték. Ä három fiú utoljára találkozik Alvadóval, jól elverik és bedobják a Tiberisbe, hogy végre elmenjen a kedve a -jó ötleteiktől“. Ök maguk pedig visz* szaténnek korábbi munkájukhoz és kibékülnek menyasszonyukkal. Minden rendbe iön: Otelló vidáman árulja tovább a halakat hiszen szerelme. Marcella modora is megváltozott kedves és udvarias elárusítónő lett belőle. — Anitáék vendéglőjében felvirágzott az idegenforgalom a két fiatal szorgalmas munkája nyomán és Spartaco is rájön arra, hogy nem is olyan nagy hátrány az alacsony termet Alvaro Is dolgozni kezd egy autómentő vállalatnál. A munka ugyan nem tetszik neki, de sikerül új barátokat szereznie, akik még nagy figyelemmel és odaadással hallgatják -remek« pénzszerzési ötleteit ÓNODVÁRt MIKIŐS Sái&á dcssáf Kérem a vezetői díjat elő ré fizetni! 37. — Nagyon köszönöm; erre megiszunk egy konyakot! Nem volna kedved — tegezte le hirtelen, amikor poharukat összekoccintották — a vacsoránál is velem tartani? A fiú eleinte szabadkozott. — Ne sérts meg, szívesen hívlak és tegezz te is bátran... Tegezz, mintha a nagybátyád lennék. Hiszen csak harmincnyolc éves vagyok. És máris úgy szeretlek, mintha az unokaöcsémet találtam volna meg benned! Tehát: szervusz! — Szervusz! Ismét összekoccintották pohár rakat A magnetofon zajtalanul működött. Pontosan rögzítette a fiú minden mondatát, aki a második, harmadik pohár konyak hatására egyre többet fecsegett. Beszélt arról is, amit csak másoktól hallott, akaratlanul hangszalagra diktálta úgyszólván az óriáskohó és, az erdőslaki kohászati kombinát felépítését, gyártmányainak változatosságát és rendeltetését. Horváth, amikor úgy gondolta, hogy már eleget hallott és rögzített ahhoz, hogy annak idején összeroppanthassa > fiút, azt ajánlotta; ,, — Most pedig menjünk vacso rázni! István a bőséges vacsora utál sört és bort is ivott. Kellemeí hangulatuk kerekedett. — Remek fiú vagy! — s 1st ván vállára csapott. — Boldog vagyok, hogy megismerhettelek Végtére is: nem sokáig vagyok Erdőslakon és addig is társaságra vágyom. Ki tudja, megtaláljuk-e az unokaöcsémet... Mondom, hogy a háború előtt kaptam utoljára hírt róluk... Téged hát úgy tekintelek, mintha ő! találtuk volna meg Amíg én itl leszek, ne félj, semmire nem lesz gondod! A fiún ismét erőt vett az ital A mézes-mázos szavak megszédítették, boldog volt, s zavartalanul kérte: — Elsejéig kedves bátyám. ha kisegítenél egy százassal... most nagyon kellene nekem... — Boldogan, öcsém! Ugyan, ne szégyen! ősködj ... Megértem... Én' is voltam fiatal... Tedd csak el! Majd megadod elsején, természetesen. Ígértem neked képeket is. Nem vagy rájuk kíváncsi? —■ De igen! Megnézném azokat is — mondta kényszeredetten a fiú. amikor már a zsebében érezte a pénzt. Felmentek az ügynök szobájába, végignézték a kollekciót. — Ezek persze csak reprodukciók és műnyomatok. Reklám- példányok — magyarázta Horváth —, de itt van például ez a rézkarc. Rajta ez a csinos nő. Nézd: micsoda alak, micsoda vonalak, milyen művészi meglátás. .. az ihlet pillanata. Ez eredeti. — Valóban, ez nagyon szép. — Neked adom! Vidd el megismerkedésünk emlékeként. Ha elmegyek innen, emlegess meg róla... — Igazán kedves, de hát... — Vidd csak, vidd csak! — tuszkolta a fiúra és az ajtóig kísérte. — Várj: elég lesz neked az a százas? — Azt hiszem, igen... — No, itt van még egy. Ne érjen meglepetés... Majd megadod, elsején. Természetesen, hiszen tudod: ez a pénz a megrendelésekre felvett előlegekből van nálam... A KELEPCE A hivatalvezető aláírta az aktát. — Ezt vigye le, Zsuzsika az 1-es fiókba! Fürgén hagyta él az irodát Végigszaladt a hosszú folyosón és amikor a lépcsőfordulóhoz ért, ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy lecsússzon a síma felületű korláton. Ma jó napja volt. Jókedvűen ébredt. Korán eljött hazulról Sétált a napfénye^ aranyos reggelen. Leült a ligetben egy fa alá a padra és hallgatta a madarak énekét. Kedve lett volna versenyt fütyörészaá velük. A hivatalban is örömhírrel fogadták. — Kéthetes üdülésre javasoltunk Galyatetőre. Ujjongott örömében. Nevetett, csacsogott egész nap. Mondta is valaki: — Te még sírni fogsz ma, Zsuzsi... — Ugyan, mi okom lenne rá? Rendes kerékvágásba zökkent az élete. Keserves külföldi há- nyódtatásának csak a rossz emléke maradt meg, s ezt is halványítani kezdte már az idő és annak a fiúnak.., Kerékgyártó Jánosnak a barátsága. Minden olyan szép, mindennek úgy örül tegnap este óta... Találkoztak. János késett, elnézését kérte, hivatali elfoglaltságára hivatkozott és egy feketére hívta. Boldogan ment vele és odabent a cukrászdában, amikor a pohárért nyúltak, véletlenül összeért a kezük. Mindketten megrezzentek. Valami, kife.iezhetetlen meleg, elgyengítő bizsergés futott át rajta, a fejebúbjától a lábau.ijáig megremegett tőle. Jánosban ugyanez ment végbe. Suttogva beszéltek, mintha attól féltek volna, hogy valaki a szó”-«*éd asztalnál kihallgatja őket. (Folytatjuk.)
