Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-08 / 32. szám
1962. február 8. csfitört» 5. olddl MűhelTorTakorlafoii A Kiskunfélegyházi Gépállomás vezetősége nagy gondot fordít a középiskolások politechnikai oktatására. A Petőfi Gimnázium 23 tanulója vesz részt — a legjobb szakemberek irányításával — a műhelygyakorlatokon. A diákok érdeklődéssel ismerkednek a gépek szerkezetével. Park az egykori piactéren Százhatvan rózsafát ültetnek el a tiszakécskei Szabadság téren, a község azelőtti piacterén tavaly létesített parkban. A közel ezer négyszögölnyi területet Boros István és Tóth Sándor parkmünkás ássa. Á táj kutatás és a termelés specializálása Havonta tirenhét forint előleg munkaegységenként Közös gazdaságunk, a nagybaracskai József Attila Termelőszövetkezet a napokban tartotta zárszámadási közgyűlését amelyen úgyszólván mindenki megjelent szövetkezetünk gazdái közüL Csemák István, az elnök, beszámolójában ismertette a közös gazdálkodás tavalyi eredményeit és hiányosságait, maid elsősorban a vezetésben elkövetett saját s a többi vezető hibáival foglalkozott. A közösség nevében dicséretben részesítette a gyümölcsösben és a szőlőben dolgozó munkacsapatokat, ame- 'yek az aszályos év ellenére is túlteljesítették tervüket A növénytermesztő brigád tagjai között viszont akadtak olvanok is. akik bírálatban részesültek, mert többször igazolatlanul hiányoztak a nővénvánolást és betakarítási munkákból Egy munkaegység értéke 32 forint 46 fillér, amelyet részben készpénzben részben természetben kaptunk meg. Ismertette elnökünk az idei termelési terv főbb célkitűzéseit is. Szövetkezetünk gazdái valamennyi növényféleségnek ápolási munkáit családi műveléssel végzik. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Bíráltak is. de értékes javaslatokat is tettek a tnée eredményesebb gazdálkodás előmozdítására. örömmel fogadták a gazdák, hogy a közös terv a családi tervezés alapján készül, valamint azt, hogy ebben az évben havonta 17 forint előleA MEZŐGAZDASÁGI üzem- szervező szakembereket erősen foglalkoztatja napjainkban a termelés specializálása, s az ennek megvalósítását szolgáló, a mezőgazdasági termelés területi elhelyezésével foglalkozó táj- ku tatás. Hogy ennek fontosságát megértsük, vizsgáljuk meg mind a specializálódás, mind a tájkutatás szükségességét, valamint szerepüket a mezőgazdasági termelés szervezésében. A tájkutatás az üzemszervezési tudomány egyik ága, amelynek kutatási alapmunkálatait hazánkban öt évvel ezelőtt kezdték meg. Az a célja, hogy feltárja a mezőgazdasági termelés helyi adottságait, a termelés tartalékait és fejlesztésének lehetőségeit. Az 1957-ben megkezdett tájkutatás megadja majd annak lehetőségét, hogy az ország különböző tájait, körzeteit a legkedvezőbb termelési irány, illetve szerkezet kialakításával hasznosíthassák. A tájkutatás feltáró munkája már biztosabb alapot szolgáltat a még nem speciális termelést alkalmazó területek gazdálkodásának lehető legmegfelelőbb kialakításához. A tájkutatás feltárja a földrajzi, természeti, termelési és közgazdasági adottságokat, és ezzel kapcsolatban ismertté válnak azok a lehetőségek is, melyeket az állami és szövetkezett gazdaságoknak — a nagyobb ermelékenység elérése érdekében — számításba kell venniöfc. A KUTATÁS figyelembe veszi a népgazdasági szükségleteket is, és az összes természeti, valamint közgazdasági adottságok ismertetésével, a legkisebb élő és holtmunka ráfordításra való figyelemmel lehetőséget nyújt a korszerű szocialista mezőgazdasági termelés tervének elkészítéséhez. A széleskörű és a mezőgazdasági termelés egész területét felölelő munkára már fel lehet építeni a specializált termelést. Ez a jelenlegi területi élhelye- ződés kisebb részlethibáit kijavítva, és alkalmazkodva a helyi adottságokhoz, területileg elhatárolja az egyes termelési ágakat. A tájkutatás a specializálódás munkáiénak megkönnnyítése mellett hasznos útmutatásokat ad az üzemi termelés, szervezés részére, s adatokat szolgáltat a szocialista termelés nagyüzemi alapokra való átállításához is. INTÉZETÜNK eddig a megye területe 46.4 százalékának az adatait dolgozta fel, amely 43, összesen 674 560 ka- taszrális hold terjedelmű igazgatási egységet foglal magába. Szerteágazó munkánk megvalósításában az üzemszervezési csoport kollektívája teljes odaadással részt vesz. Az eddig végzett kutatási munkánk eredményeit a gyakorlat egyre nagyobb mértékben' hasznosítja. Várhidy Imre mezőgazdasági mérnök »űooooocxxx»oooooooooooooooooocx»ea Mezőgazdasági könyvankét Kecskeméten get fizet a szövetkezet munkaegységenként Erre az évre 45 forint 51 fillért tervezünk egy- egy munkaegységre. Nagy János brigádvezető A mezőgazdasági könyvhónap keretében a megyei tanács és a városi tanács mezőgazdasági, s az utóbbinak a művelődésügyi osztálya, a TIT. valamint a Mezőgazdasági Könyvkiadó csütör- i ökőm délután 5 órakor Kecskeméten. a TIT Móricz Zsdg- mond utcai klubjában ankétet rendez. Sárközi Péter, a könyvkiadó főszerkesztője Hogyan segítik a szakkönyvek a mezőgazdasági termelést címmel tart előadást A két rendszer békés egymás mellett élésének lehetősége — Konzultáció — A modern tömegpusztító fegyverek felfedezésével egy harmadik világháború beláthatatlan következményekkel járna. Elpusztulna az évszázadok hosszú során kialakult civilizáció jelentékeny része. Az atom- és hidrogénbomba bevetése egész városokat, iparvidékeket, sőt országokat tenne a földdel egyenlővé. S ami ennél is fájdalmasabb. a nukleáris háboni az emberek százmillióit pusztítaná el. E veszélyt felismerve a kommunista és munkáspártok, a szocialista tábor országai — ugyanúgy mint a múltban — jelenleg is a háború elhárítására törekednek. Igaz, a világon még sok megoldatlan probléma van, amelyek. ha elmérgesednek, háborús góccá válhatnak. De manapság már megvan a lehetősége annak, hogy ezeket a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Nincs a szocialista és tőkés országok között egyetlen olyan probléma sem, amelynek a rendezéséhez háborúra lenne szükség. Nincs egyetlen vitatott kérdés sem, amelyet ne lehetne békés tárgyalások útján megoldani. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szocializmus világméretekben fölénybe került az imperializmussal szemben, s egyre inkább a nemzetközi élet fő tényezőjévé válik. A szocializmus erejének, hatalmának és befolyásának növekedése pedig egyet jelent a béke erőinek a gyarapodásával. Ma már a szocialista országok gyakorolják a legnagyobb hatást a nemzetközi életre, s ezért érthető, hogy a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására az idők folyamán egyre nagyobb lehetőség nyílik. A szocialista országokban nem léteznek háborúban érdekelt osztályok és társadalmi rétegek. Nincsenek hódító szándékaik, nem tartanak igényt idegen területekre. Legfőbb feladatuk: a szocializmus, a kommunizmus építése. Éppen ezért minden szocialista ország, amely szilárdan a marxizmus—leninizmus talaján áll, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati realizálására törekszik. De ez nem zárja ki, sőt feltételezi az imperialista és szocialista államok közötti osztályharcot. Ez az együttélés az osztályharc sajátos megnyilvánulási formája világméretekben. Ez a harc politikai, ideológiai és gazdasági téren folyik. A jelenlegi helyzetre az a jellemző, hogy a gazdasági harc szerepe rendkívül megnövekedett. A két rendszer között folyó gazdasági harcnak világtörténelmi jelentősége van. E verseny során a világ dolgozói feleletet kapnak arra a kérdésre, hogy melyik rendszer kerül fölénybe az emberi tevékenység legfontosabb szférájában, az anyagi termelésben, melyik tudja jobban kielégíteni a dolgozó milliók anyagi és szellemi szükségleteit. A két rendszer gazdasági versenyének kimenetelére döntő hatással lesz a kommunizmus alapjainak lerakása a Szovjetunióban. S az csak természetes, hogy a kommunizmus építésének sikerei a Szovjetunióban, az egész szocialista tábor gazdasági túlsúlyának kialakulása az imperializmussal szemben, messzemenő hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére. A szocializmus gazdasági győzelme szilárdítják a békés viszanyoka a nemzetközi küzdőtéren, nőve lik a békés egymás mellett élé realitását. Bár a béke fenntartásánál legkövetkezetesebb híved a szocialista országok, a kommunista pártok, de ezek az erők nincsenek egyedül a békéért íolyí harcban. Számos ország, politikai párt vagy irányzat, melyeknek idegen a kommunizmus eszméje, amelyek talán nem szimpatizálnak a szocializmussal, dí a világbéke fenntartása alapvető érdekük. A békéért szállnak síkra többségükben a gyarmati elnyomás alól nem rég felszabadult országok is. Bár ezek az államok gazdaságilag még gyengén fejlettek, de nagy erkölcsi és politikai erőt képviselnek, s növekvő nemzetközi tekintélyük alapján a világbéke fenntartásának már ma is aktív tényezői. Ezek az országok már nem „politikai fehér foltok” a térképen, nem az imperializmus támaszai. Éppen ezért megvan annak a lehetősége, hogy a szocialista államok összefogjanak a semleges, független országokkal a béke megőrzéséért, az imperializmus ellen. A békés nemzetközi kapcsolatok kialakításáért vívott harcban nagy szerep hárul a tőkés államok dolgozóira — Az USA, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság s a többi tőkés állam dolgozói közvetlen nyomást gyakorolhatnak saját kormánvukra a béke fenntartása érdekében. Sok tekintetben a nyugati országok népeinek szervezettségétől, politikai érettségétől, tevékenységétől, s az imperializmus elleni harcuk méreteitől függ, hogy sikerül-e a világbékét fenntartani. Figyelembe kell vennünk, hogy a néptömegek befolyása a politikára még az imperialista országokban is megnövekedett Az emberiség nagy sorskérdéseinek eldöntésében a néptömegek mindig nagy szerepet játszottak, de napjainkban ugrásszerűen nőtt hatásuk a társadalmi élet minden területén. A tegnap még passzív, a politikától távoleső rétegek is élénken érdeklődnek a világ égető problémái iránt. Különösen a haditechnika fejlődése — amely korábban nem ismert tömegpusztító fegyverek előállításához vezetett — arra ösztönzi a néptömegeket, hogy aktív harcot folytassanak a háború és annak értelmi szerzője, az imperializmus ellen. A tőkés országokban bizonyos pozitív politikai erjedés van kibontakozóban, amelynek az a lényege, hogy a dolgozók legöntudatosabb rétegei egyre szervezettebben, harcosabban és merészebben lépnek fel a háborúra törekvő monopolista és militarista erőkkel szemben. Olaszország, Franciaország s más államok népeinek anti- Imperialista mozgalmai reménvt- keltöek és biztatóak. S ha kialakul a szocialista országok, a gazdaságilag elmaradott független íllamok és a nyugati féltekén Hő népek harcos, antiimperia- lista összefogása, a világbéke fenntartása biztosítva van. Bár a különböző társadalmi -endszerek békés egymás mellett élésének biztosítására nagyok a lehetőségeink, de vannak még a világon háborúakamokok, akik az új világháború kirobbantásán láradoznak. Mindenekelőtt a monopolburzsoázia, különösen az a része, amely közvetlen kaocso- atban van a hadiiparral. A fegyvereket gyártó cégek és vállalatok tulajdonosai, s a reakciós katonai kaszt törekszik a háború kirobbantására, s akadályozza i békés viszonyok megszilárdu- ását. Ezeknek a köröknek lét- i irdeke a fegyverkezés, a hábo- ú. Ezért mesterségesen szítják i nemzetközi feszültséget, hogy alapot nyerjenek a fegyverkezési hajsza fokozására, ök akadályozzák a berlini kérdés po zitív megoldását, a laoszi helyzet rendezését, beavatkoznak t kongói nép belügyedbe, veszélyeztetik a kubai szocialista forradalmat stb. Üjabb és újabt konfliktusokat robbantanak ’ ki s így próbálják az emberiségé a világháború felé sodorni. Mivel nagy gazdasági erejük mellett a politikai hatalmat, a tőkéi államok egész gépezetét a kezük, ben tartják, még képesek komolyan veszélyeztetni a világbékét Ezért nagyfokú éberségre var szükség. Erőkteni kell a szocializmus és béke erőinek az ősz- szefogását, le kell lepleznünk az imperializmus minden próbálkozását. S amíg az általános él teljes leszerelés jelszava . meg nem valósul, a szocializmuí olyan katonai, nukleáris túlsúlyát kell biztosítani, amely elveszi a kalandorok kedvét a provokációk és összetűzések szervezésétől. A jelenlegi helyzet elemzése alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a szocializmus és a kapitalizmus, a béke és a háború erőinek tartós, hosz- szú és szívós harcára kell számítanunk. A szocializmus külpolitikai vonala — amely a világbéke fenntartására irányul — csak az imperializmus háborús irányzatának a háttérbe szorulásával győzhet S mivel a nem- setközi helyzet alakulásának az i fő iránya, hogy az imperializmus szerepe és befolyása csokién, s korunk uralkodó, megha- ározó tényezőjévé a szocializmus válik — minden reményünk negvan arra, hogy a különböző ársadalmi rendszerek békés gyüttélésének elve teljesen meg- izilárdul a nemzetközi kapcsola- okban. Lipkovics Károly
