Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

IZSÁKI TEI

Izsák felé fut az autó, s az 5 úton hosszan vándorló gyerek> sereget látok. Tanyasi gyerekek,

5 mennek iskolába. Megállunk | mellettük, s hozzájuk lépek. Lá- ( tóim, mindegyiken télikabát. Bakancs, kesztyű, sál. Nézem a

í bakancsuk talpát, egy se lyu- (kas. Nézek a szemükbe: tiszta, $ nyugodt mosolyok villannak s vissza. Ezek a gyerekek már ínem a régi tanyavilág gyerme- (kei.

Elérjük a községi iskolát: mo> dem, világos épület. Igaz, a S hosszú kilométerek féli dider- (gőjében még ott árnyékol a (múlt, de abban, ami a kilométerek előtt és után van, már

j újat hozott a jelen s a jövő... >Nos, a jövő a tanya halála, a >jövő az egybesereglő tanyasi nép (új községeket alapító, meglevőiket felduzzasztó honfoglalása.

Móricz Zsiga bácsi, aki oly (sokat járta és siratta a magyar (tanyákat, már nem ismerne rá ( ezekre a gyerekekre...

Antenna a nádtetőn

Izsákra érve, első pillantásra S nem tudom, városban vagyok-e S vagy falun. A főutca az alföldi S városkísérletek jellegzetes ké- ( pét mutatja: két-három, emeletes

> ház, széles tér, emlékművel, s j a központba sűrített boltokkal.

Nem is akármilyen boltok: áru> ház, fővárosi igényeket is kielé- Jgítő kirakattal, ahol a mosógép- i tői televízióig, motorkerékpártól 'Ady-kötetig minden látható. Ez }a kirakat a várost hívja s utá- i nozva. idehozni igyekszik. Ez a i kirakat igényeket ébreszt az al- ! földi és tanyasi nép tízezreiben, ! akik évente megtekintik. Ez a ( kirakat tiltakozik minden mara> diság, „apánknak jó volt, ne> künk is jó” szemlélet ellen. Ter- ! mészetesen kontraszthatást is élez: hiszen a főutca nyújtózJ kodó neonkarjai túlmutatnak a

> második és harmadik utcasorra:

> itt pedig hamisítatlan régi falu> nyomokat találunk. A cseréptetőt sűrűn váltogatja a nád, s a villapyrezsó mellett még a bú> boskemencét is használják. Az

> egyik szobában modem bútor, a i másikban százéves szekrény, (kemény tölgyfaasztal mellett faragott padok. A téli alföldi táj ; puritán egyhangúsága különös (harmóniába olvad a lakások beleső kiképzésének egyszerű, szinte í ridegnek mondható igénytelen- Sségével. Televízióantenna egy (nádtetőn: nem tudják még min- (denütt, hol kell elkezdeni az új (életformát. Eddig a szőlővásár- ílásra költötték a pénzt, s nem

volt otthonuk. Most kezdődik Izsákon a „modem otthon”, mert mostantól fogva költik a (jövedelmüket a lakás belső ki> képzésére. Segíteni kell őket az

> ízlésnevelésben, hiszen nem

> mindegy, hogy milyen lesz a >sok ezer új otthon...

„Okos gyülekezet“

Mit csinálnak Izsákon télen? Széles, gumikerekű kocsikon ! gallyat hordanak, fát vágnak Lerakják a kocsiról a fát, ráülnek, s fehér borral kínálják , egymást. A szövetkezetek vontatói apró kupacokba hordják szét a szólók végibe, földek dűlői mellé a trágyát.

A szövetkezetek irodái olyanok, mint nyüzsgő méhkas. Percenként nyílik az ajtó: bejön a juhász, az elnök, a traktoros, az újságíró, s beszélgetnek, vitatkoznak. Most van az ideje. Ezek az irodák a mai magyar élet legmozgalmasabb pontjai. S hoz- zátehetem: a demokratikus szellem külsőleg is itt a legnyilvánvalóbb. Nincs fogadóóra, bürök rácia, hanem a változó élet közvetlen. őszinte, direkt kapcsolatokat teremt. Ez az Alföld már nem Ady „mély szomorú völgye”, s az „alacsony tanyaházak”-nak kedvük támadt újjá lenni, s álmuk többé nem a „zsíros Semmi”. (Gőzösről az Alföld) S az itt-ott felmagasló szervezési és személyi problémák buktatói végül is nem változtatnak az alapigazságon: „a dolgozó nép okos gyülekezete” ez, s minden arra mutat, azzal biztat, hogy mire ez a forrongó élet szilárd formát nyer, addigra a nép természetes szelekciója révén valóban az „okos gyülekezet” legokosabb tagjai irányítják az egész közösség sorsát

A sárfehér

Elégedettek-e a nagy téli esemény, a zárszámadás eredményévél? Általában igen, de nem mindenki. S ez itt Izsákon természetes is. Ugyanis a homoki szőlőművelés sajátosságai megfelelő jövedelmezésd formát igényeltek. A mintegy 4500 kh-nyi szőlő szövetkezeti tulajdon lett, s megművelésre családonként kiosztották az egészet úgy, hogy ki-ki képességéhez mérten kapott részt.

Bevált és sikerült az eredményességi jövedelemelosztási módszer, amit itt gyakorlatilag úgy alkalmaztak, hogy 100 Ft termelési értékből 60 Ft lett a szövetkezeté és 40 Ft a tagé. Ez az „ösztönzés” eredményezte, hogy a szövetkezeti tulajdonba került szőlők és gyümölcsösök állapota az elmúlt év folyamán nem romlott, hanem javult!

A falu kulcsszava: Sárfehér. Értékes, exportképes szőlőfajta, izsáki mentőangyal volt a íilo- xóra idején: nem fogott a homoki sárfehér tőkéin a vész. Itt mindennek ez a titka. Sárfehér az asztalon, sárfehért visznek a pesti rokonok, sárfehér áll hordószámra a pincékben. Sárfehér az egyik legjobb szövetkezet neve. Magyarország „szúzföldje” a a homokvilág. A homoki szőlő- telepítés a megye mezőgazdaságának jövője. S a szocialista szőlőművelés eddig nálunk járatlan útjait kutatni annyira aktuális feladat, hogy a megyebi- zottsógi első titkár, Molnár Frigyes doktori disszertációját a homoki szőlőtermelés korszerűsítéséről” írta, s gyakorlati kivitelezésének is szenvedélyes munkása.

Barangolok a faluban, s benyitok egy szép portára. Pörzsölt szalma illata száll, s menekülni lehetetlen: leültetnek megízlelni az izsáki disznótor örömeit. Elémteszik a tálat, én meg nézem.

A iuhásss mint Ludas Matyi

— Ne féljen, nem ürge! — kacsint rám egy bajszos bácsi.

— Miért éppen ürge? — kérdem.

— Mert Urgésben van most — mondja, míg megértem, hogy a falu Ürgés nevű részére jutottam. De most én kérdezek.

— Azután tudja-e, honnét van a neve ennek a falurésznek?

Rámnéz, majd a mindentudó öregember bölcsességével elkezdi:

— Élt Izsákon régen egy Faragó Adám nevű juhász. Földesura meghívta Pestre egy házi ünnepségre. El is ment a juhász szamárháton, öt bojtárja kísérte. A birtokosnál leráncigálták cifra ruháikat, s az alkalomhoz illőbe bujtatták őket. Mérges volt a juhász, s így szólt magában: „Űrirongyba rángattak, ittunk, öttünk kényös ételeikből, de legfőképp az bántott, hogy amikor a szamaraink után néztünk, nem ismertek meg bennünket.”

Nem felejtett Faragó, hanem legközelebb ő is meghívta nagyurakat családostul. Kiöntetett bojtárjaival hatvan ürgét. Bográcsban megfőzte s feltálalta a magas vendégeknek. A jóízűen elfogyasztott ebéd után Faragó felállt, s a következő beszédet mondta:

„Kigyelmetők jő e/bédjét mögöttük Pestön. Mindönt elfogadtunk. Űri ruhába cdhelődtünk, Hát most én is viszonozni kívántam a barátságot, s megfőztem kigyelmetők számára hatvan ürgét. Ez mög a mi szokásunk. Váljék egészségükre!”

Nevet az egész család az izsáki Ludast Matyi történetén, fogy a lacipecsenye, hurka, kolbász a tálból, sárfehér a pohárból.

Nem ürge.

■

A tél legnagyobb kulturális eseménye Izsákon a „Megszállottak” fővárosival egyidejű bemutatója volt. Itt forgatták a filmet a határukban, itt született a riport magja is. Az élet folytatja a filmet. Élet küzd a homokkal, s diadalmaskodik felette .,.

Németh Géza

Városnézés

.-ft—»*’HARAGBAN VAN A BORBÉLLYÁ!.

C* '1

DÖNTÖ FELTÉTEL

Pistike az udvariéhoz: Ha elhozta a bélyegeket, akkor itthon van a nővérem,

RÉMTÖRTÉNET

NATURALIZMUS

XL

Kecskemétre látogattak a héten az izsáki általános iskola növendékei. A napsütéses perceket kihasználva megtekintették a város nevezetességeit is. Képünkön: a városi tanácsháza műemlék-jellegű épületével, s azon elhelyezett Petőfi-emléktíblá- val ismerkednek a kis látogatók. (Pásztor Zoltán felvétele.) 1

PETŐFI NÉPE

A Magyar Szocialista Munkáspá Bács-Kiskun megyei Bizottsági és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dáni Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség:

Kecskemét, Széchenyi tér 1. szán Szerkesztőség: telefonközp- ■> 26-19, 25-16.

Szerkesztő bizottság:’ IC Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér i Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési -ifi 1 hónapra 12 forinl

BAcs-Klskun megyei Nyomda Kecskemet, — Telefon: 11-85,

Tizenkétéves a szövetkezeti I mozgalom Vaskúton

5 Pénteken este ünnepi ta- s í nácsülést tartottak Vaskúton >

< abból az alkalomból, hogy 12 e i esztendeje alakult meg a köz- ;

< ségben az első szövetkezet,

) és három esztendővel ezelőtt,

! 1959. februárjában lett tér- ;

< melőszövetkezeti községgé j

| Vaskút <

j A tanácsülésen megjelent \ í Szabó Imre elvtárs, a járási s pártbizottság titkára, Pétiké í János elvtárs, a járási ta- nács vb elnöke, a község há- í rom termelőszövetkezetének > elnöke, Vaskút gazdasági, s társadalmi vezetői és a taI

’ n ácstagok teljes számban.

Bácskai János vb-elnök ismertette a község három közös gazdaságának, a Kossuth, a Petőfi és a Dózsa Tsz-nek 1961-es eredménveit. s a szövetkezetek háromesztendős fejlődését.

Elmondotta, hogy csupán az elmúlt esztendőben 35 százalékkal gyarapodott a tsz-ek közös vaevona. A Kossuth Tsz-ben 21 908, a Dőlj zsa Termelőszövetkezetben J 22 018, a Petőfi Tsz-ben 5 17 481 forint az egy termelő- !j szövetkezeti tarra jutó vájj gyón értéke. A közös gazda- J Ságok 1900-ban 15 524 000 fo- < rint. 1961-ben a kedvezőtlen i időtárás ellenére 18 466 000 í forint értékű árut termeltek.

S 1960-ban 3128 forint, 1961- j ben 4182 forint volt az egy < szánté egységre jutó termelési > érték.

<, A termelőszövetkezetek < eredményes működéséből l adódik, hogy Vaskút község $ 1961. évi felvásárlási tervét 5 109,9 százalékra teljesítette < és 5 452 000 forint értékű l árut adott közfogyasztásra.

A termelőszövetkezetek I munkájának megiavításához ; nagyban hozzájárult, hogy megalakult a termelőszövetkezetekben a tanácstagok csoportja A tsz-ben dolgozó tanácstagok jó példát mutattak igyekezetükkel a szövetkezet többi tagjának, ismertették a községi tanácsülés határozatait, népszerűsítették a falu eredményeit politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban és segítséget adtak a termelőszövetkezeti vezetőknek a közös gazdálkodás elöbbrevitelében.

A községi tanácselnök be- számnlóiáhan foglalkozott a termelőszövetkezetekben dolgozó nök és fiatalok munkájával, s elmondotta, hogy a tsz-tagságnak mintegy 22 százalékát teszik ki a lányok, asszonyok. Szinte kivétel nélkül igen szorgalmasan dolgoznak és keresetük is ennek megfelelően alakul. Mar- xer Ferencné 347 munkaegységet teljesített és több mint 17 ezer forintos keresetre tett szert a Kossuth Tsz-ben, elismerést érdemel Pusánsz- ki Vincéné, a Dózsa és Kiokker M »tv ás né a Petőfi Tsz- ben. Mindketten jóval 10 ezer forinton felüli keresetre tett«*k szert a szövetkezeti gazdaságban.

A fiatalok Is kitettek mainkért. a Dózsa Tsz-ben Vigh Sándor 28 ezer forintot, Pa"» Katalin 8 ezer forintot, a Kossuth Tsz-ben ifiú Hunyadi János 16 ezer forintot, a Petőfi Termelőszövetkezetben Száraz Piroska 10 161 fo- -tnfot ka »ott munkája ellenértékéként.

A tanácsülés további részében a tanácstagság határozatot fogadott el, melvnek »'im’án átdolgozzák a község távlat* feilesztési tervét, s a termelőszövetkez“*ek a szőlő- kultúrát, s az áHVtenyész- tésf az eddiginél nagyobb mértékben fejlesztik.

K. A.