Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! KISKUN MEGYEI LAPJA m MAGYAR, SZOCIA LISTA M UNKÁS PA kt XVII. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM Ara 60 fillér 1982. FEBRUAR 27, KEDD Háromszázmillió farínnal növekedett a tsz-ek vagyona Az ango!ok is elutasították a szovjet javasSatot Macmillan tagadó választ adott Hruscsov levelére A szakszervezeted alapszabályai szerint ez év első negyedében ismét sor kerül a szakszervezeti alap- és közép­szervek újjáválasztására. Me­gyénkben 365 alapszerv eAt tag­sága választja meg a bizalmia­kat, műhelybizottságokat és a szakszervezeti bizottságokat. A közel 3700 bizalmi megvá­lasztása már befejeződött, s a mintegy ötezer főt kitevő szak- szervezeti bizottsági tag válasz­tása is ötven-hatvan százalék­ban megtörtént A hátralevő választásokra — főként a na­gyobb üzemekben — ezekben a napokban kerül sor. A jelöltek nagy száma is mu­tatja, milyen széles rétegeket érint megyeszerte ez az ese­mény. Minden üzem és intéz­mény, hivatal dolgozói részt vesznek a választásban. A szervezett dolgozók nagy tábora választja meg saját soraiból azokat, akikre a szakszervezetek sokoldalú feladatait, saját ér­dekképviseletét, munkavédel­mét. a versenymozgalmat és üzemi társadalmi feladatok ja­va részét bízza. A választásokat minden ko­rábbinál nagyobb arányú akti­vitás, őszinte bíráló légkör és demokratizmus jellemzi. Már a bizalmi választások élénk vitát és eszmecserét váltottak ki. Se­gítette ezt a beszámolók alapo­sabb előkészítése és a jelölő lis­ták előzetes nyilvánosságra ho­zása, amely szintén fokozta a tagság érdeklődését a választá­sok iránt. A jelöltek személye körül már a választó gyűlések előtti napokban megindult a vita. Ennek tudható be. hogy a szakszervezeti bizottságok meg­választása is aktívabb, eleve­nebb légkörben folyt le. A ré­gebbi bizottsági tagok legjavát továbbra is beválasztották, azon­ban a régi vezetőknek mintegy húsz százalékát nem. A szakszervezeti tagság bát­ran és őszintén bírálta a gaz­dasági vezetők és a felsőbb szakszervezeti vezetőségek mun­káját is, ahol arra szükség volt. Jellemzője volt ezeknek a bírá­latoknak, hogy az üzemi, tár­sadalmi élet lényeges kérdései­ről szóltak és a segítőkészség hatotta át őket. Néhány válasz­tásnál előfordult — s erre szin­tén fel kell figyelni —. hogy a tagság tartózkodott a vitától, a felszabadultabb. elevenebb vé­leménynyilvánítástól. Ezeken a helyeken a vezetés módszerei­nek felülvizsgálata elengedhe­tetlen követelmény. Az újjáválasztott szakszerve­zeti bizottságok előtt igen nagy és sokoldalú feladatok állanak. A vezetés színvonalának megja­vítása, az éves terv teljesítésé­nek feladatai, a versenvmozga- lom, a helyes bérpolitika ki­alakításának további tennivalói, az érdekvédelem, s ezen belül különösen a munkavédelem, a dolgozók művelődési igényeinek kielégítése áll munkájuk kö­zéppontjában. E feladatok elvégzése érde­kében vonjanak be minél több szakszervezeti tagot a közös munkába, helyezzék minél szé­lesebb alapokra a mozgalmi te­vékenységet. S akkor a szak­szervezeti választások megtér­ünk hasznos gyümölcsüket. T. P. Király László elvtársat, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának főkönyvelőjét, a mér­legkészítési munka közepette kérdeztük meg megyénk ter­melőszövetkezeteinek múlt évi eredményei felől. Még nem állt rendelkezésére valamennyi adat. s így csak egy-két kiragadott példával tudunk összehasonlí­tást tenni az 1960. és 1961. gaz­dasági év eredményei között. Mint közölte. megyénk mind a 306 terme­lőszövetkezete elkészült a zárszá m a d ássál: 173 szövetkezet elérte, vagy megközelítette a tervezett jöve­delmet. A zárszámadási közgyű­lések után mintegy 150 millió forint értékű ter­ményt és készpénzt osztanak ki a tagok közt. A beruházott vagyon értéke egy év alatt 300 millió forint­tal növekedett Ebből 110 mil­lió forintot a gépek értéke tesz ki, ami azt mutatja, hogy a gazdaságokban jó ütemben ha­lad a gépesítés. A prémiumok összesre az 1960. évi kétmillió forinttal szemben hétmillió forint legjelentősebb mennyiségű volt a prémium a bácsalmási járás­ban. Egyik legérdekesebb adat, hogy az egy munkaegységre ki­fizetésire kerülő forintösszeg átlaga — az aszályos, kedvezőt­len év ellenére is — mindössze 93 fillérrel maradt a megelőző év átlaga alatt Ha a kalocsai járásban is úgy dolgoztak vol­na, mint a kiemelkedő eredmé­nyeket felmutató izsáki vagy ti- szakécskei szövetkezeti gazdák, akkor egy munkaegység forint­értéke — még az előadódott ne­hézségek ellenére is — minden bizonnyal emelkedést mutatna az 1960. évhez képest. A zárszámadások végleges ér­tékelése után a termelési ada­tok részletes ismertetésére még visszatérünk. Áruval megrakott tehervago nokat röpít az országhatár felé a gyorslehervonat hatalmas moz­donya. A hosszú szerelvény ko­csijaiban találjuk a kecskeméti gyárak, üzemek szemnek, száj­nak tetsző termékeit; a konzer- Veiket, a befőtteket, a sárgahú­sú baromfit, a mélyhűtött mi­relitárut és a megye egyik ked­velt exportcikkét a világ min den táján ismert fürdőkádat Kiváncsiak vagyunk, vajon mit szállítottak Kecskemét leg­nagyobb üzemei külföldre. Jó­hírű áruikból mennyit' küldtek az idén a távoli országokba. Négy üzem vezetőit kérdez­tük meg, tájékoztassanak ben­Hétfőn délután az angol fő­városban közzétették Macmillan válaszát Hruscsov február 22-i levelére, amelyben a szovjet kormányfő a március 14-én kez­dődő tizennyolchatalmi genfi leszerelési értekezlet kormány­fői szinten való megtartására szólította fel az angol minisz­terelnököt. Az amerikai válasz­hoz hasonlóan, az angol minisz­terelnök is elutasítja a kor­mányfői értekezletre vonatkozó szovjet javaslatot és megismétli a Nyugatnak a három nagyha­talom külügyminisztereinek elő­zetes értekezletére vonatkozó korábbi álláspontját. nőnket e kérdésekről. íme, a válasz: Harmincegy vagon konzerv Az éwégi hajrá után a Kecs­keméta Konzervgyár export te­vékenységében némi visszaesés következett be. Ennek többek között a rendkívüli időjárás az oka, amelynek következtében a gyár egyik legnagyobb vásárló­ja a Szovjetunió, átmenetileg mérsékelte igényeit. Ennek elle­nére januárban 31 vagon ex­portképes gyümölcs- és főzelék- konzerv került ki a gyár rak­táraiból. Cukrozott gyümölcs­ből nagyobb mennyiséget a Macmillan levele bizonyos vo­natkozásokban elismeri Hrus­csov igényének jogosságát a kormányfők értekezletének 6sz- szehívására, de hangsúlyozza, hogy szerinte mégis az általa és Kennedy által előterjesztett terv a legjobb módszer azoknak a céloknak az elérésére, amelye­ket »-mindnyájan kívánunk*. Macmillan meglehetősen rö­vid válaszában nem ad feleletet a Hruscsov által részletes«! ki­fejtett érvekre és problémákra. Levele végén Macrrtillan arra hivatkozik, hogy a »megfelelő időben kész személyesen részt venni az értekezleten«. (MTI) Szovjetuniónak szállították. — Küldtek még az angliai és nyu­gatnémet piacosra. Ez utóbbiak­nál meg tudták oldaná a konzei vek fagymentes szállítását.­Annyit mint tavaly A ZTM Kecskeméti Gyáregy­ségéből az év első hónapjában ugyanannyi árut exponáltak, mint tavaly ugyanebben az idő­ben. Főleg a megszokott és is­mert piacokra; Olaszország, Gö­rögország, Anglia, Szovjetunió, Német Demokratikus Köztársa­ság és Lengyelország került több, kevesebb fürdőkád- és egészségügyi berendezés. A kiszállított árukkal a kül­földi vásárlók elégedettek. Kétnaponként Az ízletes baromfihús tovább­ra is keresett cikk a külföldi piacokon. A tavalyihoz képest az idén januárban négy -vagon­nal több csirkét, pulykát és egyéb baromfit szállították' ki a Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat dolgozói, mint egy évvel korábban. Az áruk zöme Nyugat-Németországban, Olasz­országban, Ausztriában talált vásárlókra. Franciaországba 19 mázsa májat exportálta^. Negyvenöt százaléka külföldre A Kecskeméti Hűtőipari Vál­lalat fiatal szereplője a külföldi piacoknak. Négy évvel ezelőtt jelentkezett mélyhűtött áruival. Az eltelt idő óta termékeit meg­kedvelték, amit bizonyít az is, hogy éves termelésüknek 45 szá­zalékát exportálják. Ebből 10— 15 százalék jut a kapitalista or­szágokba. Ez évben Párizsba epret, Nyu- gat-Berlinbe négy vagon, üveg- meggyet, Csehszlovákiába több vagon szirupos sárgabarackot, eperkrémet, küldtek. A Német Demokratikus Köztársaságiba március 31-dg jelentős mennyi­ségű szirupos őszibarackot és gyű mölcskonzervet szállítanak ki. A gyár vezetői büszkén tnomd- iák: áruinkkal elégedettek kül­földi partnereirk és az expor­táló külkereskedelmi vállalat. V* K. Az ipari termelés, a folyamatos munka feltételeinek biztosítása egyre több szerszámot igényel országszerte. E megnövekedett kereslet kielégítését van hivatva biztosítani Kecskemét egyik új üzeme, a Reszelőgyár. A munka termelékenységének növelése mellett ezt a célt szol­gálja a korszerűbb technológia alkalmazása, a gyártás mind nagyobb gépesítése. Nemrégen ér­kezett meg a képünkön látható nagy teljesítményű szovjet síkköszörűgép. Kapacitása egyenlő négy régebbi géptípus teljesítményével. Mivel mágneses befogó asztallal van felszerelve, ke­zelése csak egy ember napi 4 órai munkáját igényli. Az új gép is hozzájárul ahhoz, hogy az 1981. évinél 18 százalékkal többet, vagyis értékben 14 millió forint árú reszelőt adjon a gyár 1962-ben a népgazdaságnak. • (Pásztor Zoltán felvételei J. T. A távoli piacokra Kelendőek a kecskeméti gyárak termékei

Next

/
Thumbnails
Contents