Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-21 / 43. szám
1962. február 21. szerda 3. oldal Több mint 18 millió forint a so'.ti Szikra T»% tiszta vagyona A solti Szikra Termelőszövetkezet tizenegyéves múltra tekint vissza. Mint az alábbiakból kitűnik, a nemrégiben lezárt tavalyi gazdasági év igen kedyező eredményeket hozott és tovább szilárdította a közös gazdaság fejlődésének alapját Nagy területek) ől magas terméshozam A szövetkezet gazdáinak célkitűzései között helvet kapott a növénytermesztésben — a korszérű agrotechnika alkalmazásával, valamint az intenzív búzafajták termesztésével — az egy holdra eső hozam növelése ésaz- árutermelés fokozása. A terméseredményt helyes . nö- vényszám-gazdálkodással is igyekeztek növelni, a gépi munkát pedig a lehetőség szerinti maximálisra emelték. Mindennek eredményeként őszi búzából közel ezer holdon 17 mázsa, őszi árpából több mint 600 holdon megközelítőleg ugyancsak 17 mázsa a tavaszi árpa 150 holdián pedig több mint 15 mázsa volt a termésátlag. Külön figyelemreméltó, hpgy ezt az eredményt túlnyomórészt az év folyamán táb- lásított területeken érték el. A népgazdaság számára így jelentős mennyiségű — minden hold szántóterület után 169 kilogramm —^kenyérgabonát tudtak adni, ugyanakkor az állat- állomány takarmánvalapját megnyugtató módon biztosították. Említést érdemel a kertészeti növények termésere’menye is. Paradicsompaprikából 90, vegyes káposztafélékből — másodvetésben — 126. uborkából 80 mázsát tett ki egy-egy hold terméshozama. Félezer holdon öntöztek Mint az öntözéses gazdálkodás régi hívei és szakértői, bővítették, korszerűsítették öntözőtelepüket. Büszkéi) hangoztatja. hogy e téren gazdaságukban a tavalyi esztendő a “•fordulat éve« volt összesen 510 holdat öntöztek, s az idén újabb — egyszerű és olcsó kivitelű — öntözőtelepeket létesítenek; az elkövetkező három évben pedig 1300 holddal tervezik növelni az öntözött területet. Az előző éveknél jelentősen több — összesen mintegy 40 ezer normálholdnvi — gépi munkát végeztek, ami azt jelenti, hogy minden hold szántó- területet majdnem 10 normál- holdnyi munkával műveltek meg. A műtrágyázásnál a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazták: egy-egy hold szántóra közel 5 mázsát szórtak ki a különböző szervetlen talajjavítóból. Igaz viszont, hogy az is- tállótrágya-hozam az állatok gyakori mozgatása következtében nem érte el a tervezett mennyiséget. Ami az állattenyésztést illeti, a megfelelő tenyésztési eljárások alkalmazásával a juhállományról darabonként átlagosan majdnem öt kilogramm gyapjút nyírtak. A felnevelt malacok száma kocánként átlag kilenc darab volt. ‘Építkezésekre közel 5 millió forintot fordítottak. Az úi létesítmények között 13 sertésfiaz- tatóval és öt növendékmarha- istállóval gyarapodott a szövetkezet, Vásároltak két Super- Zetor traktort, egy öntöző agre- gátot, három vízkiemelő szivattyút, egy tehergépkocsit, továbbá számos más erő- és munkagépet is, összesen több mint egymillió forint értékben. Több mint 48 forint egy mun aegységre A gazdasági év hozama, illetve árbevétele 34 millió forint ráfordítás mellett maidnem 50 millió forintot tett ki. A szövetkezet fel nem osztható alapjának értéke egy év alatt több mint 70 százalékkal növekedett, a tiszta vágyon pedig az év végén meghaladta a 18 millió forintot , Az 1961. év tiszta jövedelméből félmillió forintot fizetnek ki a tagság föld járadékára; a 97 ezer forintra rúgó szociális és kulturális alapból 9 ezer forintot fordítottak az idős tagok segélyezésére. 13 ezer forintot egyéb (házassági, szülési, temetkezési) segélyekre. A kulturális célra fordított csaknem 40 ezer forintból két TV-készüléket vásároltak és 42 tagot, külföldi tanulmányútra küldtek A 730 szövetkezeti gazdának a zárszámadást közgyűlésen munkaegységenként 48 forint 47 fillért fizettek. A háztáii jövedelmet is figyelembe véve, a rendszeresen dolgozó tagok évi átlagjövedelme mintegy 25 ezer forint J. T. A vezetés kérdései A TERVEZZE A tervezés a vezetés folya** matának szerves része, egyik legfontosabb aktusa. Jelentősége abban áll, hogy a tanácsok, vállalatok, intézmények stb. vezetése számára — azok sokrétű munkájában — biztosítja a tervszerű rendet, szükséges kapcsolatát a népgazdasági tervekhez, valamint az összhangot az egész állami mechanizmus működésével. Jellegük szerint az alábbiakban csoportosíthatjuk a terveket: A területi tervek, az egyes szervek egész területére kiterjedően a hatáskörükbe utalt ösz- szes feladatok terveit magukban foglalják. Ezek az úgynevezett komplex tervek, amelyek összhangot teremtenek az adott szerv termelési és egyéb feladatai között, valamint a különféle szervek működése között. Tanácsaink ilyen komplex tervekkel egyelőre még nem rendelkeznek, náluk csupán az egyes ágazati tervek gyűjteményét tekinthetjük ilyennek. Tervezési munkánkat tovább kell fejleszteni, hogy még szorosabb összhang jöjjön létre az egyes ágazati tervek között, amelyek azután kölcsönösen hatva egymásra, biztosítják az adott terület, intézmény, üzem stb. minden téren történő arányos fejlődését. (A termelés, a kultúra, a szociálpolitika stb. kölcsönös kap csolatában.) 1/ ü’önféle igazgatási szinten** ként egy-egy gazdasági, kulturális, szociális ágazat feladatait teljes terjedelmükben az ágazati tervek foglalják magukban. Ilyenek többek között a mezőgazdaság, az ipar, a felvásárlás járási és községi tervei. A tervek ágazati bontása biztosítja a vezetés számára az adott termelési vagy más működési ág helyes arányainak és kapcsolatainak kialakítását. Elsősorban a mezőgazdaságban nagy jelentőségűek a tulajdoni szektorok szerinti tervek. Ezek felhasználásával előremutató összehasonlítást tehetünk például az állami gazdaságok, tsz-ek, szakcsoportok termelési, árutermelési, önköltségi stb. tervszámai között. A különféle szervek, intézmények, vállalatok, tsz-ek feladatait o tervek határozzák meg. E tervek készítése és megvitatása biztosítja a dolgozók nagy tömegeinek tevékeny részvételét a termelés irányításában. Gépesítik a mezőgazdaságot a kalocsai járásban Á kalocsai járásban a területileg megnövekedett termelő- szövetkezetek mellett 17 új közös gazdaság kezdte meg tavaly a működését. Az első évben nem mindenütt volt zökkenő- mentes a termelés. Az új szövetkezetekben a szétszórt, több mint 6000, egymástól távol eső kis parcellák nagyban hátráltatták a közös munkát. Problémát okozott ez a munka megszervezésénél, ellenőrzésénél, s főként a gépesítésnél. Ezenkívül a sok kézi erőt igénylő híres Kalocsa-vi- déki fűszerpaprika — amelyből tavaly is több mint 4000 holdról szedtek termést —, a fiatal termelőszövetkezetekben teljesen lekötötte a tagság munkaereiét. Ezért más növénykultúrák ápolására nem mindenütt tudtak kellő időt fordítani. Tagadhatatlan. hogy néhány közös gazdaságban a nemtörődömség is kárt okozott a terme1 ő közösségeknek és a népgazdaságnak. A szakemberek becslése szerint a kanosokban mintesy há- romm>1,:ó forint kárt okozott a gyomosodás. Okulva az elmúlt gazdasági év hiányosságaiból, a termelő- szövetkezetekben már most megkezdték az előkészületeket az idei eredményesebb termelésre. összevonták a szétszórt parcellákat, összefüggő nagytáb- ' Iákat alakítottak ki. amelyeken majd zavartalanul dolgozhatnak a gépek. Továbbra is termesztik a táj hagyományos kultúrnövényeit, a fűszerpaprikát és a majoránnát, s a zöldségfélék termesztésére is berendezkedtek. A »kapakár-“ elkerülése végett nagymértékben gépesítik gazdaságukat a járás szövetkezetei. Az idén például a gabonafélék mintegy 90 százalékát már saját gépekkel takarítják be. Ezekben a napokban veszik át az új gépeket: 59 traktort, 24 aratógépet és 8 járvasilózót kapnak. Mi újság Baja tsz-eiben Megszűnt a város alvégén lakó magyar, délszláv és német anyanyelvű szövetkezeti parasztok megosztottsága. Az elmúlt hét péntekén a Duna és a Deák Ferenc Termelőszövetkezet egyesült. Mind a két közös gazdaságban egyhangúlag az egyesülés mellett szavaztak, s az ösz- szevont közgyűlésen a tagság egy akarattal Szöcs Antalt választotta elnöknek. Az egyesült szövetkezeti gaz daság szép terveket kíván megvalósítani ebben az évben. A ‘ags&g célul tűzte ki a 35 forin tos munkaegység elérését, s ennek érdekében az állattenyésztés és a kertészeti gazdálkodás nagyarányú fellendítését. A Lenin és a Vörösfény Tsz- ben a tervezettnél többet fizettek a szövetkezet gazdáinak egy-egy munkaegységre. A z utóbbi tsz-ben például a tavalyelőtti 13 forint 32 fillérrel szemben most valamivel több mint 30 forintot kaptak munkaegységenként a szövetkezet gazdái. Árutermelési tervét egyébként i Vörösfény 150, a Lenin Tsz pedig 125 százalékra teljesítette. Eltérően az állami szektoroktól, a dolgozó parasztság szövetkezetei nem tervutasításokat, hanem a gazdaság szükségleteihez igazodó tervjavaslatokat kapnak. Ezeket a szövetkezetek gyűlésein megvitatják, s figyelem- bevételükkel alkotják meg saját termelési és áruértékesítési tervüket. A tsz-ek tervéi a közgyűlésen való elfogadásuk, s az illetékes tanácsok jóváhagyása után, a népgazdasági tervek részeivé válnak és azok megvalósításáért a tsz-vezetőség felelősséggel. tartozik. Időszak szerint a tervek lehetnek éves, ennél rövidebb, vagy több évre szólóak. Az állami és gazdasági munkában rendszerint éves tervekkel dolgozunk, amelyek szorosan kapcsolódnak a népgazdasági tervhez. Az éves terveket negyedéves, vagy rövidebb időszakos tervekre bontjuk. Helyes és szükséges ezen belül egyes feladatokra, úgynevezett kampányterveket is készíteni, például az aratásra, cséplésre stb. Egy terület gazdasági, kul^ turális, szociális fejlődésének arányait, fejlesztésének ütemét a távlati tervekben fektetjük le. A távlati tervek lehetnek öt-, tíz-, vagy húszéves tervek. Ezek alapját a gazdaság- politikai és más célkitűzések képezik, mint például pártunk VII. kongresszusának határozatai, a gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai célkitűzésekre, az országgyűlésnek az ötéves tervre vonatkozó határozatai stb. A távlati tervekben határozzuk meg egy adott terület fejlődésének arányait, a termelés szerkezetének szükséges változtatásait. A távlati tervezés terén tanácsaink csak a kezdő lépéseket tették meg. 108 községünk közül például mindössze 42-nek van ötéves mezőgazdaságfejlesztési terve. A tervezés munkája a terv” számok és célok kitűzésével nem ér véget. A végrehajtás érdekében meg kell határozni a határidőket, felelősöket, az eszközöket és módszereket, valamint a személyeket, akik biztosítják a végrehajtás feltételeit Ezt tartalmazzák az intézkedési, a munka és ellenőrzési tervek. Míg a tervezésnél aránylag könnyen megy a célok kitűzése, addig az összes személyi, dologi és természeti feltételek megteremtése már sokkal nehezebb. Reális terveket tehát csak úgy készíthetünk, ha a tervezői munka során e feltételek megteremtésére is gondolunk, különben kudarc érhet bennünket. Tapasztalataink szerint a vezetők idejének beosztása érdekében kívánatos háromhónapos, egyhónapos és egyhetes vázlatos egyéni munkaterv készítése, amely tartalmazza az egyes személyekkel, szervekkel, területekkel való arányos foglalkozást. Tervmutatóknak nevezzük a tervekben meghatározott feladatok számszerű adatait. Ezek lehetnek természetbeni és értékmutatók, vagy mennyiségi és minőségi mutatók. A természetbeni mutatók képezik a tervezés alapját, mert a népgazdaságnak meghatározott mennyiségű és választékú termékre, lakásra stb.-re van szüksége. Ezek alapján készülnek az értékmutatók, amelyek a tervszámok pénzügyi vonatkozásait mutatják. A meny- nyiségi mutatók a termelés volumenére, a minőségi mutatók a munka minőségére utalnak — például a termelékenységre, az önköltségre stb. — Ilyenek a mezőgazdasági termelés terén a 100 kataszteri bo’dra eső terme- ’ési érték forint- vagy terme szetbenj mulatói, a 100 katasz ‘éri ho’dra eső árufelvásárlás' mutatók. Ezek állandó elemzése és vizsgálata bizonyítja, hogy a? -•gyes gazdasagok egymáshoz vaev országos át1 ághoz viszo nyitva milyen eredményesen dolgoznak, hol kell a hibák,, kijavítani és honnan kell a 5' tapasztalatokat általánosítani. A Szocializmus építéséne: gyorsítása,' a világméretű gi>". dasági verseny arra kötelezi ;■ Iami és gazdasági vezetőinké:. hogy szakadatlanul törekedjen' a munka minőségi megjavító'- • ra, a termelékenység fokozásó Állandóan vizsgálnunk kell töd bek között ipari üzemekben v anyagnorma, a minőség, az e: porttervek teljesítését, a mez gazdaságban az egy egységre c terméshozamot, a termék min ségét, az exporthányadot, a t-v melés költségeit. A yp szírivé-" lú tervezői munka'egyik a’, feltétele a népgazdasági széniét, a központi érdekek én - nyesí+ése. A tervezési munka minor megjavítását szolgálja annak a ■ alapelvnek érvényesítése is, hog vegyük figve’embe a tervezés so rán az alulról jövő kezdeménye zéseket, javaslatokat. A tervező, vitájába vonjuk be az üzem, a termelőszövetkezet és más szervek dolgozóit. A termelőszövo kezeteknél például helyes, közgyűlésen kívül a családok1--* is megbeszélni a termelési terveket. A tervezés jó minősén.' azt is jelenti, hogy az embere megértették a célkitűzéseket és azokat magukénak vallják. Az állami munka demokratizmusának érvényesítése a tervezés so rán kiváltja az emberek helyes magatartását, biztonságossá teszi az emberek számára a jövőt, növeli a munkafegyelmet. További alapelve a tervké- * szítésnek, hogv különösen nagyobb jelentőségű terveink előkészítő munkájába vonjunk be társadalmi erőket — értelmiségieket, szakembereket, gyakorlati embereket. A lakosság szívesen kapcsolódik be az állami munkába, hiszen mindenkinek érdeke a fejlődés. A tervek rea- ’itását biztosítja az is, ha annak elkészítésénél a bázisadatokra, a természeti adottságokra támaszkodunk. Irreális terveket ne készítsünk. Ha nincsenek meg a tervek végrehajtásának személyi, tárgyi feltételei, akkor nem is lesznek kivitelezhetők. Ezért a vezetők feladata, hogy szüntelenül tanulmányozzák a bázisidőszakot, a termelés és egyéb mutatók mozgásának irányát. A tervkészítéshez szükséges tényismeret megszerzésének segédeszközei a statisztikai adatok, operatív jelentések, mérlegbeszámolók és más nyilvántartások, amelyeket a vezető a maga számára összegyűjt. Kívánt eredmények csak akkor születnek, ha bátran számba vesszük lehetőségeinket, fejlesztjük termelésünket, javítjuk munkánk minőségét és biztosítjuk közelebbi és távlati célkitűzéseink számára a személyi, technikai, anyagi és egyéb feltételeket. Megfelelően felkészülve kezdhetünk csak hozzá a tervezés konkrét munkájához. A tervezést alaposan elő kell készíteni, s erre az a legjobb módszer, ha °gész éven át foglalkozunk vele. A távlati tervek több évig is készülhetnek és sok tanácskozás, vita, helyi tapasztalat összegyüj- *ése után tűzhetjük ki véglegesen a helyi célokat. M indezek megvalósításával * * javíthatjuk az állami és gazdasági tervezői munka minőségét. A szocializmus építése so- -án állami szerveink, tanácsaink 'elelősek a hatáskörükbe utalt feladatokért, azok sikeres megoldásáért. a termelés tömegméretű tervezéséért, miközben je- 'entős anyagi eszközöket osztanak el, mozgósít iák a dolgozók ' ömegeit, lelkesítve őket a feladatok végrehajtására. A vezetők mindezt akkor érhetik el, ha -meHk a tervezési munka színvonalát. amely a vezetés folyamatának egyik legfontosabb ak- usa. Dr. Dßllos Ferettö
