Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

10«*> fotiwS-r IT, «s'/n tv'bat old a’ Erősödő közösségi szellem — gyarapodó szövetkezetek A zárszámadási közgyűlések tapasztalatai a bajai járásban Az évvégi számvetés hogy mennyire tartalmas, miképpen járul hozzá a termelőszövetke­zet további megerősödéséhez — elsősorban a vezetőség beszámo­lójától függ. Ezt bizonyítják a bajai járás közös gazdaságaiban lezajlott közgyűlések tapasztala­tai. , Elöljáróban megjegyezhetjük, hogy a közgyűlések komoly elő­rehaladást mutatnak az elmúlt évek zárszámadási közgyűlései­hez képest. Színvonalas, elemző beszámolók Miben mutatkozott meg a kü­lönbség? Elsősorban a beszámo lók színvonalában. Ezek — egy­két kivételtől eltekintve — hí­ven tükrözték a tsz-ek tavalyi tevékenységét. Szinte minden fontos eseményt sorra vettek, kitértek az eredményekre, de a hibákra is. Helyesen elemeznék a termelő munkát és nem fukar­kodtak sem a dicsérettel — ha kellett — az éles bírálattal sem. A járás 39 termelőszövetkeze­tében szép számmal akadtak ki- * magasló zárszámadási eredmé­nyek, de vannak még gyengén gazdálkodó közös gazdaságok is. Az aszályos időjárás ellenére azonban az 1960. évi 29.17 forint­tal szemben előreláthatólag 30.50 forint körül lesz a járásban egy munkaegység átlagértéke. A megtartott közgyűlések mindegvikére jellemző volt a tagság fegyelmezett magatartása A felszólalni kívánók előbb szót kértek, és a többiek türelmes figyelemmel meghallgatták őket. A közbeszólás — ami az előző évek nem egy közgyűlését jelle­mezte — szinte mindenütt el­maradt. Általában jellemző volt az is. hogy a legjobb eredményt elért termelőszövetkezetekben kevés­bé alakult ki vita, kevesebb voi* a hozzászóló. Ez érthető is, hi­Addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik — tartja a szólás-mondás. S hogy meny­nyire igaza van ennek a nép ajkán élő bölcs megállapításnak, azt az alábbiak bizonyítják. A Belkereskedelmi Miniszté­rium Báes-Kiskun megyei Ál­lami Kereskedelmi Felügyelősé­gének munkatársai nemrég a fo­gyasztók érdekében megyénk két háziipari szövetkezetében és egy népművészeti boltjában az áruk minőségét és a boltok kul­turáltságát ellenőrizték. Megállapították, hogy a Bajai Háziipari Szövetkezetben több­ször súlyos árdrágítást követtek el. A szövetkezet, az általa gyártett és forgalomba hozott különböző kötöttáruknál az elő­írttal szemben 10—15 deka fonallal kevesebbet használt fel. Például a férfi kardigánokba a kalkulált 51 deka helyett 43 deka fonalat dolgoztak be. Más szóval darabonként 80 forinttá! csapták be a vásárlókat. Az el­lenőrök továbbá kiszámították azt, hogy ezen áruk értékesí­tése során a szövetkezet eladói 1011 forinttal kértek többet a megengedettnél. A további árdrágítások meg­akadályozása céljából a boltban fellelhető árukészletet a valósá­gos értékre mérsékelték. A je­lentkező értékkülönbözetet árle­szállítás címén levonatták, az el­adott áruknál kimutatott indo­kolatlan többletbevételt pedig a szövetkezet árkiegyenlítési for­galmiadó címén befizette az ál­lamnak. Eddig a történet. Az ügy vég- ’eges befejezésére a Kereske­delmi Felügyelőség vezetője a bajai járási ügyészséget kérte fed. szén a tagok hangulatát minde­nütt a jövedelem mértéke be­folyásolja. Így Vaskúton. Felső szentivánon, Bácsbokodon, C«át- alján vagy Nemesnádudvaron s mindenütt, ahol a tsz jól gaz­dálkodott, az arcokon a boldog megelégedés jelét lehetett Iá*ni és kedélyes hangulat uralkodott a közgyűléseken. Aktív hozzászólók A hozzászólások a jól mű­ködő termelőszövetkezetekben olyan irányúak voltak, hogy a tagok egymást lelkesítették az idei még jobb munkára. Jóleső érzéssel hallgattuk például a bácsbokodi Űj Otthon Termelő- szövetkezet közgyűlésén felszó­laló szövetkezeti gazdákat, akik lelkesedéssel beszéltek a köz­ségben működő termelőszövet kezetek között kialakult nemes versenyről, amelyet 5k maguk indítottak el, élesztettek és érté­keltek. Szépséghibája volt azonban több helyütt a közgyűlésnek, hogy a hozzászólásokban elfe* leitették elemezni a saiátos hi­bákat, problémákat. Ezekről a beszámolókon kívül nem esett szó. A gyengébben gazdálkodó ter­melőszövetkezetekben már élén- kebb vita követte a beszámoló­kat. Igen pozitív vonása volt az itteni közgyűléseknek, hogy a hozzászólók önkritikusan és bf- rálóan emlegették akár a be­számoló, akár a saját maguk által felvetett hibákat. A legtöbb esetben helyesen látták a gven- Pébb eredménvekhez vezető hi­bák okait, például hogy a mun- kafeavelem megsértése, a szak­szerűtlen állattenyésztés, az új termelési módszerek helytelen alkalmazása, vagy a vezetők és a tagság közötti rossz kapcsolat okozta a sikertelenséget. Egyes helveken, mint a bács- borsódi Űi Életben, vagy a sü- kösdi Üj Élet Termelőszövetke­zetben okos javaslatokat tettek a felszólalók a gyorsabb sertés- hizlalás, az elhullás megakadá­lyozása, vagy a tehenészetben a maeasabb tejhozamok elérése érdekében. A bácsbokodi Szal- vai Mihály Tsz gazdái elmon­dották, hogy saját magukban volt a hiba, amiért munkaegy­ségenként ők csak 34,40 forintod kaptak, a velük szomszédos Üi Otthon Tsz gazdái pedig 41 fo­rintot. Az utóbbiak ugyanis job­ban megkapálták a kukoricát, -"*»g a cukorrépát is. Öregek és fiatalok Sok szó esett a közgyűléseken azokról is, akikről sohasem sza­bad elfeledkeznünk: az öregek­ről. Szép példái voltak e tekin­tetben a tsz-ek gondoskodásá­nak. A háztáji földön kívül ke­nyérgabonát, sok helyütt tüze­lőt, vagy különféle segélyeket juttattak a dolgozni már nem tudó öregeknek. De megkülön­böztető könnyebb munkákra osztották a csökkent munkaké­pességű idős tsz-ta.gokat is. Nem egy tsz-ben lehetőleg a faluhoz közel eső külön munkaterülete­ket biztosítottak a nők számára így ők a házi munka mellett könnyen megművelhették az el­vállalt parcellákat. Az a helyes felismerés is jel­lemezte a közgyűléseket, hogy a fiatalokat is vissza lehet hozni a termelőszövetkezetekbe, ha rendszeres előleget tudnak ne­kik — s természetesen a többi termelőszövetkezeti gazdának is — fizetni. Egyébként már szá­mos termelőszövetkezetben ön­álló ifjúsági brigádok dolgoz­nak, és becsületes munkát vé­geztek, mint például a bácsbor- sódi Űj Életben és Nemesnád­udvaron. A figyelemre méltó eredmé­nyek nemcsak az egy munka­egység értékével mérhetők le, hanem a saját erőből történt be­ruházásoknál, s a tsz-ek közös alapjának a növekedésében is. A jövedelem növekedésének egyébként mindenütt az volt az alapja, hogy családi művelésre felosztották a területeket, s pre­mizálással, jutalmazással és egyéb járandóságok juttatásával érvényt szereztek az anyagi ér­dekeltség elvének. Agócs Imre, az MSZMP bajai járási bizottságának munkatársa Öntözés víztoronyból A Kalocsa és Vidéke Vízgaz­dálkodási Társulat a járási párt­ós tanácsvezetők kezdeményezé­sére bárom község — Fájsz, Bá­tya és Miske — termelőszövet­kezeteit érintő öntözési tervja­vaslatot készített. Eszerint több mint hatezer hold öntözésének vízellátását az eddigi szivattyú­motorok helyett egyetlen vízto­rony biztosítja. A víztornyot, amelyet a Dunából töltenek meg, több főkúttal kötik össze, gézek­ből felszíni csövekben vezetik tovább a vizet a földekre. — A szakemberek kiszámították, hogy a Duna vizének ily módon tör­ténő felhasználásával az öntöző4:! területen évente 100 millió fo­rint értékű konyhakerti és szán­tóföldi növényeket lehet ter­meszteni. Palán tan ovelő hollandágyak Képünk a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai üzemegységé­nek a hollandágyait ábrázolja. Ezekben — és még két meleg­házban — nevelik a paprika- és a paradicsompaiántákaí. A hollandágyakat a palánták ki ültetésé után papr>’ sei hasznosítják. Harminchárom helyesés — 61 ezer forint pénzjutalom Megjutalmazták a fiatalok mezőgazdasági versenyének győzteseit Felkészültek a tavaszra Az izsáki Sárfehér Tsz határá­ban szorgalmasan dolgoznak a szövetkezet gazdái: szántanak, fejtrágyázzák a vetéseket. Egyéb ténykedésük is azt bizo­nyítja, hogy alaposan felkészül­tek a tavaszra. A talaj tápere­jének pótlására példáúl 25 ezer mázsa szervestrágyát vásároltak. Több mint 100 hold szőlőnek is megjavítják a talaját. Ezt a munkát a tavasszal végzik el. Egyébként az idén zöldtrágyázás céljára 120 holdon somkórót és 50 holdon napraforgót vetnek. Terveik között szerepel az is, hogy ebben az évben 10 holdon öntözéssel termesztik a zöldsé­get. Erről a területről kielégít­hetik a község lakóinak egész évi zöldségszükségletét. Akár­csak tavaly — az idén is léte­sítenek 12 holdon öntözéses sző­lőiskolát. Az iskola az elmúlt évben is jelentős jövedelmet biztosított a közös gazdaságnak Néhány hete is 3 millió gyöke- reztetett szőlővesszőt értékesí­tettek. Az állattenyésztésben is ki­emelkedő fejlődés várható. Sa- •át erőből váséro’nak 50 növen­déküszőt és 20 anyakocát. Az első félévben — az állami takar­mányakció biztosította készletek igénybevételével — 130 sertést hizlalnak. A közös gazdaságnak mindehhez megvan az anyagi fedezete, mivel a jelenlegi fel nem osztható szövetkezeti alap majdnem kétmillió forint. Ezen­kívül — áruértékesítési tervé­nek a túlteljesítése miatt — kö­zel 300 ezer forint hitelelenge­désben is részesült a tsz. A megyei pártértekezlet hatá­rozatában megjelölt feladatok végrehajtásának elősegítésére KISZ megyei bizottsága, az Ál­lami Gazdaságok Megyei Igaz­gatósága, a MEDOSZ és a me­gyei tanács az elmúlt év tava­szán meghirdette a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok megyei versenyét. A nemes küzdelemben mintegy 5000 fiatal vett részt A termesztési verseny ered­ményeit a KISZ megyei bízott- iga az illetékes vezető szervek­kel együtt értékelte és kiosztot­ták a verseny díjait Örömmel állapították meg, hogy az elmúlt évben a versenyben részt vevő fiatalok 10 ezer holdon termesz­tettek kukoricát, ezer holdon szőlőt és gyümölcsöt és szintén ezer holdon zöldségféléket. A versenyben részt vévé fiatalok felneveltek 200 ezer darab ba­romfit és elkészítettek 223 ezer köbméter silótakarmányt. A trak­torosok versenyében 457 fiatal küzdött jó eredménnyel. A mezőgazdasági verseny me­gyei eredményeinek értékelése alkalmából február 16-án, pén­teken Kecskeméten a KISZ me­gyei bizottságán tanácskozást tartottak, amelyen részt vettek a versenyben legjobb eredményt elért fiatalok is. Az értekezle­ten Borszéki Lajos, a KISZ me­gyei bizottság titkára mondott beszédet. Méltatta a fiatalok eredményeit. Megemlítette, hogy megyénk fiataljai az országos termesztési versenyben 18 helye­zést szereztek és összesen 41 000 forint * pénzjutalmat kaptak. A megyei termesztési versenyben 33 helyezést értek el a verseny­zők és 61 ezer forint pénzjutal­mat kaptak. A góré helyeit a lakásra szállították a kukoricát Három bátmonostori termelő­szövetkezeti gazdát vont felelős­ségre a napokban a bajai járás- bíróság. Huszti János. Béda Jó­zsef és Tóth János, a bátmo­nostori Kossuth Termelőszövet­kezet tagjai, a múlt év októbe- -ében a közös gazdaság kukori­cáját szállították a mérleghez Lemérés után a terményt a gó­céba kellett volna fuvarozniuk Ehelyett azonban a lemért és a szállítási bizonylattal ellátott 10 mázsa 40 kiló kukoricát Huszt' János lakására szállították. A nyomozás során az egész kár megtérült A járásbíróság Huszti Jánost a társadalmi tulajdon sérelmé- -e bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás miatt öthónaoi fel­függesztett börtönre és 800 fo­rint pénzbüntetésre Béda Jó­zsefet négyhónapi felfüggesztett börtönre és 300 forintra. Tóth 'ánost pedig négyhónapi felfüg­gesztett börtönre és 500 forin4 Änzbüntetősre ítélte. A vádlót tak az ítéletben megnyugodak. A KUKORICA­TERMESZTÉSBEN ifj. Czirkos Sándor és Fiilöp Imre ifjúsági munkacsapata a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­ban, májusi morzsoltban szá­mítva, 26 mázsás átlagtermést ért el. Megkapták a KISZ me­gyei bizottságának versenyzász­laját, oklevelét és ezenkívül 5000 forint pénzjutalmat. Második he­lyezést ért el; Engert Teréz munkacsapata — melynek tag­jai a Bajai Állami Gazdaságban májusi morzsoltban számítva 23.8 mázsás átlagtermést értek el — 3000 forint pénzjutalmat kapott A Duna—Tisza közi Kí­sérleti Gazdaság kalocsai üzem­egységében dolgozó Györki Já­nos munkacsapata harmadik he­lyezést ért el és 2000 forint pénzjutalmat kapott A SILÖZÁSBAN az Izsáki Állami Gazdaság ifjú­sági silózó brigádja szerezte meg az első helyezést és annak tagjai 5000 forint pénzjutalmat kaptak. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉSBEN első lett a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz KISZ-istáinak munkacsapata, 2000 forint pénz­jutalmat kaptak. A GYÜMÖLCS­TERMESZTÉSBEN első lett a Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki üzemegysé­gének ifjúsági brigádja. A bri­gád 5000 forint pénzjutalmat kapott. A TRAKTOROSOK EGYÉNI VERSENYÉBEN első helyezést ért el Kovács Ist­ván, az Izsáid Állami Gazdaság traktorosa. Tervét 220 százalék­ra teljesítette és 1904 normál­hold gépi munkát végzett. A KISZ megyei bizottságának ok­levelét és 2000 forint pénzjutal­mat kapott. A gépállomások traktorosai közül Samu Sándor, a Solti Gép­állomás traktorosa lett az első 2155 normálhold teljesítménnyel. A KISZ megyei bizottságának oklevelét és 2000 forint pénzju­talmat kapott Borszéki Lajos, a KISZ me­gyei bizottságának titkára áz ér­tekezlet végén bejelentette, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok versenyét az idén is meg­rendezik. Kérte megyénk ifjúsá­gát, minél nagyobb számban ve­gyen részt a nemes vetélkedés­ben. N. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents