Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-16 / 39. szám
1982. február 1«. péntek TÉL A TÁZLÁRI HOMOKON Alaposan megváltozott a háromezer lakosú kis Tázlár kéne az utóbbi években. Csinos. Dirostetos épületek tarkítják a régi parasztházak sorát, s a falu közepén két új épület büszkélkedik: a korszerű művelődési otthon, meg a nagyablakos •skola. A két utóbbira különösen büszkék a tázláriak. Láthatóan nem először mondia el történetüket Czinege Mihály, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, mégis szíves szóval lát hozzá, hogy velünk is megismertesse: — Évekkel ezelőtt fejünkbe vettük, hogy nekünk pedig új művelődési otthon kell! No, hiszen könnyebb az ilyesmit elhatározni. m'nt megcsiná’ni. Ügy gondoltuk, egy jó félmilliócska elég lesz. bár nekünk az Is tengersok pénz. Maid csak kapunk hozzá segítséget — reménykedtünk — és mindenesetre elkészítettük a terveket. Akkor esett le aztán az állunk. Kerek egymillió forintra rúgott a költségvetés. De hiszen ebből szépecskén meg is takaríthatunk! — fedeztük fel. amikor tüzetesebben átvizsgáltuk a terveket. Megmagyaráztuk a falubelieknek, hogy olcsőbb lesz a művelődés leendő palotája, ha magunk is megfogjuk a munka végét. Egyszóval: társadalmi munkára van szükség. Úgy is leli. Tavaly augusztus 20-án adták át rendeltetésének az új művelődési otthont, s a tázláriak az építési költségek negyedrészét »megspórolták«. Azóta rendszeresen dolgozik a fotoszakkör. a színjátszócsoport, itt talált otthonra a vegyeskórus és a járás- szerte ismert fúvószenekar. És hogy örül a falu apraia-nagyja már előre, ha jönnek a Kecskeméti Katona József Színház művészei tájelőadásra! »Telt ház« előtt játszották a Bánk bánt és a Csárdáskirálynőt Hasonlóan mai »hétköznapi csoda« az új iskola születése. Három éve még tanteremhiány és egyéb tömérdek akadály kedvetlenítette a nevelőket és a gyerekeket. Azután: tervez- getés, huzavona, kétkedés és remény ... Ma: tárt ablakű. fehérfalú tanteremből vidám énekszó hallatszik az utcára. Tevékeny munka a művelődési házban, »két műszak« az iskolában — a helvi értelmiségre nem lehet sok panasz. — Nincs is — helyesel Czinege Mihály. — Akad ugyan még visszahúzódó közöttünk, a többség azonban szívesen vállal munkát és el is végzi becsületesen. Ugyanígy megbízható, kitűnő társadalmi munkása a népművelésnek a két orvos, akik az ismeretterjesztés lelkes aktivistái. Hosszú sora van Tázlár legújabb történetének, sokáig elhúzódott a beszélgetés a tanács házán. Amikor búcsúzkodunk már ereszkedik az alkonv a lapuló falusi házakra. A félhomályban emberek bandukolnak az iskola felé. Meglett férfiak és asszonyok, a dolgozók esti iskolájának hallgatói. Harmincán tanulnak a hetedik és nyolcadik osztályban. Odébb, a mozi előtt nagy a tolongás, míg a világos csarnok el nem nyeli a bekívánkozókat. Mar nem a kemencepadkán töltik él a hosszú téli estéket a tázláriak. Szórakozhatnak, tanulhatnak, művelődhetnek a falu két legszebb épületében, amelynek építéséhez ők is annyi munkát adtak. Aki pedig otthon marad, az ablakokon kiszűrődő villanvfényben kedve szerint hallgatja a rádiót vagy olvas. Bieliczkv Sándor Fények A petróleumlámpa mellett idős házaspár hajol a konyha- asztal fölé. Nézegetik a könyveket. Nemrég hozta a művelődési autó, s most Gergely László, a kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet gazdája kis tanyájában válogatja feleségével: melyiket olvassák előbb. Különösen a történelmi regényeket szeretik. Lehetőleg ezeket „halász- szák” ki mindig a mozgó könyvtár ládikájából. Laci bácsinak már gyenge a látása, rendszerint a felesége olvas fennhangon a kiszemelt könyvből. Legutóbb Móricz: Rózsa Sándor című regényében gyönyörködtek. A parasztság évszázados nyomora elevenedett meg előttük, amelyben a maguk húsz évvel ezelőtti sorsára isMAJOROS JÓZSEF; mertek. Jólesik ilyenkor egy kicsit megállni az olvasásban és eltűnődni rajta, mit változott azóta a paraszti élet, milyen mások ezek a békességes, nyugodt esték is. Szívesen mesélnek arról,hogy mit látnak hetenként a moziban. Nem hiányoznak egyetlen előadásról sem, amióta a tanya- világban rendszeressé tették a vetítést. — Nem fárasztó a nehéz napi munka után a moziba járás? — Már miért lenne — felelik egyszerre — hisz itt lakunk a szomszédban. Igen. a „szomszédban". Három kilométerre a. mozinak kijelölt iskolától. De mi ez ahhoz a távolsághoz képest, amelyet azelőtt kellett mentevniök a sáros dűlőutakon Kiskunfélegyházáig, ha mozihoz, vagy könyvhöz akartak jutni. Nem g világtól elzárt fehér folt már a kiskunfélegyházi tanyavilág. A művelődés munkásai elviszik lakóinak a kultúra fényét, s ez a fény együtt világít a szűkablakos házikókban, a petróleumlámpa pisla lángjával. — y — s Éva aludni akar Irreális lengyel filmvígjáiék Érdekes kísérlet, újszerű útkeresés ez a film a lengyel filmművészetben. A kihalt, szűk sikátorban egy férfi jön, hóna alatt kis csomaggal ... Ijesztő, sötét éjszaka... Az egyik kapu alól kiugrik valaki, leüti a magányos férfit és elveszi csomagját. De a következő pillanatban a merénylőt is leülik, a csomag az új tulajdonoshoz vándorol, akit azonban néhány lépéssel odébb szintén leszúrnak. És a gyilkos kezében most láthatóvá lesz a sok áldozatot követő csomag: a film forgatókönyve... így kezdődik ez a furcsa, hihetetlen, egyben nevettető történet, amely egy nem létező, csak a fantázia birodalmában élő városban játszódik. Ide érkezik egy bájos, naiv fiatal lány: Éva. Éjszakára nincs szállása, és kénytelen egyedül kószálni a kihalt utcákon.. Ebben a városban azonban éjszaka a banditák és tolvajok, kassza - fúrók és rablógyilkosok garázdálkodnak. És Éva ebben a félelmetes éjszakában járja a várost, pihenőhelyet keres. Éhes és fáradt. Éva aludni akar! Az áhított álom azonban még messze van. Furcsa véletlen folytán öngyilkossági kísérlettel vádolják és beviszik a rendőrségre. Míg annyi kaland után végre egy park padján álon*« hajtja fejét, egy csino* szóke rendőr őrizete mellett. Sok szellemes ötlet, mulatságos figurák egész sora neve*, teti meg a közönséget Tadeus* Chmielewski rendező sajátságosán egyéni elgandodású filmjében. A főszereplők közit! Bart«« Kwiaikowska bájos és kedvesen naiv Éváját, Stanislaw Mikule- ki nagyon csinos és szlnpatikue Péterét, és Ludwik Benoit mulatságos kasszafúróját kell megemlítenünk. Hírek a fllmvltfgfcől A Borba cfmű lap római dósítója beszámol „A koMus* című olasz film bemutatójáról A forgatókönyv Pasolini műv* és a tudósítók véleménye szerint a film a Rocoo után a legnagyobb olasz filmsiker, amely kiemelkedő példája a neorealis- ta irányzatnak. „A koldus” kél főszerepét Franco Citti és Laura Betty játssza. Milánóban szovjet—olasz Cin«, kereskedelmi tárgyalások folytak. A tervekben a két ország filmjeinek cseréje, valamint a Szovjetunióban, illetve Olaszországban forgatandó koproduk- ciós alkotások szerepednek. \ vonómunkák gépesítése i termelőszövetkezetekbe« A szerző csaknem egy évtizedes kutatási eredményeit és gyakorlati tapasztalatait foglalja össze könyvében, melyet elsősorban a termelőszövetkezetek vezetőinek, irányítóinak szánu Ismerteti az egyes tényezőket, amelyek kihatnak a vonómunka-szükséglet alakulására. Ezek figyelembevételével javasol módszereket a vonómunka-szükséglet megállapítására és kielégítésére, a traktonszükséglet és a traktorállomány összetételének meghatározására különböző űzetni viszonyok között. Az egyik a munka-csúcsos számítási módszer, a másik a növényenként! mutatószámos módszer, a harmadik a kapásterületi mutatószámos módszer. Végül a gépi és állati vonóerő helyes arányát állapítja meg különböző gépesítési fokon. Ugyanezt szemléltetik a közölt grafikonok is. AZ IFJÚ WERTHEK SZENVEDÉSEI Goethe »a fájdalom és a forró öröm« megnyilatkozásának nevezte ezt a regényt amely egy- csapásra világhírnevet teremtett számára. Lázadás volt ez a mű nemcsak irodalmi, hanem társadalmi értelemben is. Werther nemcsak szerelmében dacol a konvenciókkal, ez csak legerőteljesebb formája egész lázadó életfelfogásának, a szűk feudális keretek, hazug előítéleteket szétvetni vágyó ifjú polgár lelkének. A mű Szabó Lőrinc kiváló fordításában. Würtz Ádám illusztrációival kerül az olvasók kezébe ÓNODVÁRt MtKlŐS * tösstif 44. — így csak öten osztozunk. Te is megkapod a magadét, akár két autót is vásárolhatsz rajta... Horváth meglobogtatta a fiú előtt a takarékkönyvet. — Te hozod a tervrajzot, én adom a pénzt... Amikor megitták a bort, visz- szamentek a bárba. István alaposan berúgott. már éjszaka vissza akart menni a gyárba, de Horváth visszatartotta. — Hívunk egy taxit és hazaviszlek. Kár. hogy későn van. szerettem volna megismerni a családodat. Említetted a nővéredet Hátha segíthetnék rajta is... István hamar álamba saen- derítette az elfogyasztott alkohol. De az álma' nyomasztó volt. Lázasan dobálta magát az ágyon. Zsuzsa az ajtóra tapasztotta a fülét. Hallgatózott. Odaátról összefüggéstelen szavak szűrődtek át. — Befalazom .;. de... a tervrajzot ... Betörjek? Nem tehetem. A pénzt visszaadom... motort veszek... Csend lett. István megnyugodott. Zsuzsa egy ideig dideregve állt még az ajtóban, aztán halkan benyitott. István ruhája a széken volt. Óvatosan kikutatta kabátja zsebeit. A személyi igazolványában háromszáz forintot talált és egy papírlapon a Bükkhotel telefonszáma mellett Szabó Zoltán neve állt István újra felnyögött álmában. — Veszélyes!.. Zsuzsa kiosont a szobából. ZSUZSA ELGONDOLKODIK Kovács főmérnök meglepetten felkiáltott: — Hogy az a!.:. Ki járt itt? _Az iroda ajtaját szabályszerűen bezárva találta, de odabent annál nagyobb rendetlenség fogadta. íróasztalát az éjszaka feltörte valaki. A földön és az asztal tetején szerteszét papírlapok, fontos irományok hevertek. Az ismeretlen tettes, vagy tettesek összetépték a termelési naplót, mindent kiforgattak a fiókokból, feldöntötték a vizeskancsót a sarokban álló asztalkán. önkéntelenül körülnézett, rnnes-e a betörő is a szobában? Benézett még a szekrény mögé is és amikor alaposan szemügyre vett mindent, észrevette, hogy a páncélszekrény ajtaját szintén feszegették. A zöld mázt karcolások csúfították: kalapáccsal vagy vésővel akarták kifeszíteni. Tudta, hogy ilyenkor nem szabad semmihez nyúlni, a telefonhoz lépett és felhívta a rendőrséget. — Honnan beszél most ön? — kérdezték. — Ugyanabból a szobából. — Kár. A telefonhoz sem lett volna szabad nyúlnia. Maradjon minden abban az állapotban és zárja be az ajtót, azonnal ott leszünk. Pár perc múlva megérkezett két nyomozó. Órákig szemlélődtek, vizsgálódtak, a szoba minden részletéről fényképfelvételeket készítettek és a főmérnökhöz ezernyi kérdést intéztek: mikor ment el előző nap, bezárt-e mindent? Mit tart a fiókban és mit tart a páncélszekrényben? Látott-e gyanús alakokat ólálkodni az iroda körül stb. Alig győzött rájuk felelni, mindent jegyzőkönyvbe vettek. _ Néhány óra múlva az elhárf- tóknál. Kerékgyártó hadnagy asztalán is csörgött a telefon. — Üveges őrnagy — hallotta a drót másik végéről. — Kerékgyártó hadnagy jelentkezem! — Jöjjön fel hozzám! — Értettem. Máris indulok! A parancsnok gondolataiba merülve fogadta. Az asztalra dőlt, fejét tenyerébe hajtotta. — Foglaljon helyet hadnagy elvtárs. Okoskodjunk együtt. — Hallgatom, őrnagy elvtána, — A patkány ismét megjelent ... Részletesen elmondta, mi történt a kohászati művek egyik irodájában. A hadnagy elé tárta feltételezéseit is. — A betörő nagyon ügyetlen volt, tehát nem azonos a diver- zánssal. Minden jel arra mjtat, hogy a munkások közül szervezett be valakit. A főmérnök véleménye szerint nem tudott értékes dolgot elvinni, mert azok a páncélszekrényben vannak. Éppen ezért valószínű, hogy az éjszakai látogató visszatér, hogy megtalálja, amit hiába keresett ... Az irodát és a környéket erősen figyeltetjük. A feladat: minél előbb megtalálni » tolvajt és leleplezni a diver- zánst Vigyázzon, ravasz és óvatos emberrel állunk szemben* aki fedezéknek minden valószínűség szerint egy kohászati dolgozót tolt maga elé. Ez minden* amit tudok. Most magán a soar. Mit gondol, vajon mit kereshették az irodában? — Nyilván tervrajzot, műszak ki adatokat, vagy effélét... •— Magam is erre gondolok. — S mit vittek el? — Nem tudjuk. A főmérnök vallomása ellentmondó, ö sem biztos a dolgában. Lehet, hogy az íróasztalban felejtett valami bizalmas iratot, de ezt nem meri bevallani. Attól fél, hogy megbüntetnék érte. — Ezt én is elképzelem, s abban sem kételkedem, hogy di- verzáns cselekmény végrehajtásához kellettek az iratok — Ügy van. A nyugatiak nera nyugszanak, amíg valamennyi ügynöküknek ki nem tekerjük anyakát. Nos, munkára fel, hadnagy elvtárs! Okoskodja ki a kelepcét, amelybe becsalogatjuk a patkányt. Kerékgyártó hadnagy elhagyta az irodát. Nem volt nagy dohányos, de most cigarettára gyúltott. Töprengett, gondolkozott. milyen nyomon induljon el. hogy célt ne tévesszen? Hiszen mind az. ami történt —<> bár világosan bizonyítja, hogy a betörő nem bénzt keresett — kevés ahhoz, hogy konkrétabba tegye a feltételezéseket. (Folytatjuk.)
