Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

1962. február 16, péntek & «Mal Az adófizetés helyzetéről tárgyalt, s hét új szakszövetkezet működési engedélyét hagyta jóvá a Kecskeméti Városi Tanács V. B. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén a pénzügyi osztály ter­jesztette elő jelentését a múlt évi adóbevételi terv teljesítésé­ről. A beszámolóból kitűnik, hogy 1961-ben tovább javult az adó­morál, jelentősen emelkedett a rendes, pontos adófizetők szá­ma. Ez az eredmény különösen azért értékes, mivel a múlt év­ben a terméseredményeket te­kintve nehéz volt az esztendő. Elsősorban az állampolgárok lelkiismeretességének köszönhe­tő, hogy a város immár öt év óta évnegyedről évnegyedre pontosan teljesíti adótervét, s a város gazdálkodásában nem volt pénzügyi zavar. Érdekes adata a pénzügyi osz­tály jelentésének, hogy a két, illetve Irat százalékos kamatté­rítések fe.ieben 321 428 forint­hoz jutottak a pontos adófize­tők. A termelőszövetkezetek közül az Aranykalász, a Béke és a Boldogulás Termelőszövetkeze­tek mutattak jó példát az adó­fizetésben. Nemcsak a közös gazdaság pénz- és búzaíöldad<\- jukát téliesítettek pontosan, ha­nem szervezetten, központilag egyenlítették ki a tagság háztáji és egyéb jövedelmei után ki­vetett pénz- és búzaföldadóját is. A beszámoló feletti vita so­rán a végrehajtó bizottság tag­jai nagy elismeréssel szóltak a pénzügyi '■'••'tály munkájáról. A pénzügyi ’ ’andó bizottság ja­vaslatára írásbeli dicséretben részesítette a vb az osztály dol­gozóit Határozatot hozott a végre- haitó bizottság az adófizetésben példát mutató tsz-ek írásbeli dicséretére és arra, hogy ezt az elismerést minden kecskeméti szövetkezetben ismertetni kell. Az első napirendi pont lezá­rása után több figyelemre mél­tó bejelentésre került sor. Töb­bek között hét szakszövetkezet (a ménteleid Aranyhomok, alsó- és felsőszéktói Haladás, Budai- és Vacsi-hegyi Kecskemét Gyön­gye, Szarkás—Csalános—Ürihe- gyi Nemes Kadar, Szolnoki- és Kőrösdhegyi Rózsabarack, Má- riahegyi Szőlővirág és a kisfái Üj Élet) megalakulását fogadta él a vb és részükre a működési engedélyt megadta. Jóváhagyta a végrehajtó bi­zottság az útépítéssel kapcsolat­ban egy bitumentároló építé­sét, melynek 152 ezer forint rá­fordítási költsége — a szállítási költségek megtakarításával — egy év alatt visszatérül. Végül az ipari és műszaki osztály ötéves helyi iparpolitikai terv­javaslat-előterjesztését hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. Mo’nár Frigyes e’vtárs látogatása a jászszentlászlói flranyhomok Tsz-ben Dr. Molnár Frigyes elvtárs, a megvei pártbizottság első titká­ra Túri Józsefnek, a kiskunfél­egyházi járási pártbizottság tit­kárának társaságában szerdán délután a jászszentlászlói Arany­homok Termelőszövetkezetbe lá­togatott, ahol elbeszélgetett a szövetkezet vezetőivel. Érdeklő­dött a tsz idei gazdálkodási, sző­lő- és gyümölcstelepítési tervei iránt. Szóba kerültek a jövede­lemelosztási módszerek, s Mol­nár elvtárs ajánlotta, hogy eb­ben az évben bátrabban alkal­mazzák az ösztönző premizálási formákat, a családi művelést és törekedjenek a szakszerűbb sző­lőművelésre. Tizenkétmillió forint egy év alatt a hartai Lenin Tsz-ben A hartai Lenin Termelőszö­vetkezet szerdán délután tartot­ta zárszámadó közgyűlését a községi moziban. A közgyűlés három részben zajlik le, s most az elsőn azok vettek részt, akik a községben laknak. Mintegy háromszázan hallgatták meg Oláh Pál, a termelőszövetkezet elnökének beszámolóját, amiből sok érdekes adat tárult a szö­vetkezeti gazdák elé. Az el­múlt évben 12 millió forintot tett ki a termelési érték és a száraz esztendő ellenére 1 mil­lió 200 ezer forinttal teljesítet­ték túl a bevételi tervét. A kö­zös vagyon egy év alatt két mil­lió forinttal gyarapodott és az egy munkaegységre jutó része­sedés 34 forintot tett ki. A szövetkezet gazdái és ve­zetői egyaránt jó munkát vé­geztek. Ennek egyik eredménye az, hogy két brigád a traktoros Gagarin és az állattenyésztő Pe- tóű-brigád megkapták a szocia­lista címet. A megyei pártbi­zottság erről szóló oklevelét Er­dőst József élvtárs, a megyei dolgozó brigád, amelyek közül egy állattenyésztéssel, kettő nö­vénytermesztéssel foglalkozik. A termelőszövetkezet nagy fe­lelősséggel gondol a holnapra és a szövetkezei szakemberellá­tására. Kilenc ösztöndíjasunk van: egy állatorvos, egy gépész- mérnök, két mezőgazdasági mér­nök hallgató, négy mezőgazdasá­gi technikumot és egy egyéves brigádvezetői iskolát végző. A szövetkezet abban is jó pél­dát mutat, mint kovácsolódik ki az egységes paraszti osztály. Egyre inkább eggyé forrnak magyarok, svábok, délszlávok, szlovákok, volt agrárproletárok, szegény és középparasztok. Va­lamennyien a szövetkezet meg­erősítésén, új nagy eredmények elérésén fáradoznak. A közgyűlésein részt vett a patronáló üzem: a Budapesti Ruggyantaárugyár pártszerveze­tének titkára és a hartai Le­nin patronálta újsoüti termelő szövetkezet, de a helyi társszö­vetkezetek is. A közgyűlést a szokásos pörkölt követte és va­lamennyien jó hangulatban, ké­ső éjszakáig együtt voltak. (-Ti—) pártbizottság titkára adta át. i ' Most van alakulóban három új, i ugyancsak a szocialista címért * 90 ezer fénycsőarmatúra H tavaly nál kétszer több hízott serrés a kecskeméti járás szövetkezeti gazdaságaiban A kecskeméti járás termelő­szövetkezetei az aprójószág te­nyésztésén kívül egyre nagyobb mértékben rendezkednek be a takarmányigényesebb , állattar­tásra, hizlalásra. A szükséges takarmányt — mivel azt a ho­mokos területek nem mindenütt biztosítják — állami készletből vásárolják, s a hízókat a leg­több helyütt takarmánytáppal etetik. A tápoknak köszönhe­tően a sertéseknél a nevelési és a hizlalási idő két-három hó­nappal rövidül. Kevesebb a rá­fordítási költség, s a hizlaldák férőhelyének a kihasználása gazdaságosabbá vált. Ennek eredménye: tavaly a kitűnő ku­koricatermő járásokkal szemben megyénkben egyedül a kecske­méti járás teljesítette, sőt túl­teljesítette hízóértékesítési ter­vét. Az idén a környék szövefke zeti gazdaságai a tavalyinál már kétszer több hízót adnak a népgazdaságnak. A hizlaldák­ban máris többezer sertés göm- bölyödik eladásra. A tiszakécs- kei Béke Tsz-ben félezer sertés hízik, s innen az év első felé­ben többet értékesítenek, mint az egész elmúlt esztendőben. A járás több termelőszövet­kezeti csoportja közös hizlaldát is épít. Az orgoványi Kossuth, Petőfi és a lajosmizseá Kossuth Tszcs-ben már a hizlalást is megkezdték; Fokozott gonddal végezzük el a gyümölcsösök védelmi munkáit A Megyei Növényvédelmi Bi­zottság legutóbbi ülésén elsőnek a tavalyi gyümölcstermesztés! versenyről tárgyalt. Megállapí­totta: a téli alma, a kajszi- és az őszibarack, valamint a cse­resznye! termesztési versenyében — a minőségi és mennyiségi kö­vetelményeknek megfelelően — a kecskeméti Üj Tavasz, a tabdi Petőfi, a hercegszántói Lenin és a lakiteleki Szikra Tsz érte el a legjobb eredmépyt. A tiszakécs- kei Tiszagyöngye Termelőszövet­kezet az országos szilvatérmesz- tési versenyben szintén az elsők közé került. Az öt közös gazda­ságot a növényvédelmi bizottság értékes permetező- és porozógé­pekkel jutalmazza. A bizottság ezután az idei nö­vényvédelmi feladatokról ta­nácskozott. Megyénk 76 közsé­gében, ahol a kártevők tavaly is nagymértékben pusztították a termést, fokozott gondot kell for­dítani a kártevés megelőzésére, a gyümölcsösök védelmére. A gyümölcsöseink védelmét szol­gáló felvilágosító munkában me­gyénk számos mezőgazdasági szakembere részt vesz. A védekezésre való alapos fel­készülésre igen nagy szükség van — hangsúlyozták a bizott­ság tagjai —, mert a kártevők pusztításait csak így akadályoz­hatjuk meg. Tavaly a megyénk­ből exportra szánt gyümölcsből 112 vagonnal küldtek vissza a határállomásról, mert férges gyü­mölcsöt is tartalmazott. Az idén ennek nem szabad megismétlődnie Az exportköve­telményeknek viszont csak úgy tehetnek eleget gyümölcster­mesztő gazdaságaink, ha megfe- telően és Idejében alkalmazzák a növényvédelmi eljárásokat. Jói indult a termelés 1962-ben s tanácsi ipar egyik legfia­talabb üzemében, a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalatnál. Tavaly 32 millió 500 ezer forint értékű villamos- és fémtömeg­cikket készített az üzem. Emellett Jutott Idő arra is, bogy meg­teremtsék a termelés növelésének műszaki feltételeit. Idén a vállalat már kétszeresét termeli az 1961. évi árumennyiségnek. Többek között 80 százalékkal nő itt a fénycsőarmatúra-termelés. Az év eleji tárgyalások eredményeként, a belkereskedelem és az építőipar igényeinek kielégítése mellett, a fénycsőarmatúrák jelentős részét exportálja a vállalat. Képünkön: A 90 ezer ar­matúra között ez az új típusú fénycsőcsillár is sorozatgyártás­ra kerül. Félreértés Bozsó János, a megyeszerte közismert festőművész — talán kevesen tudják — a kecske­méti tanyavilágban nevelke­dett fel, a nagygazdáknál mar­hát vagy éppen libát őrző bé­resgyerekként. így nagy is­meretségre tett szert a széles környéken. Sokszor összeta­lálkozik gyermekkori pajtá­sokkal, régi cimborákkal, akikkel valaha együtt legény- kedett, vagy katonáskodott A minap a művész a kes- kenyvágányún Kiskunmajsá- ra utazott. A tanyai expressz sűrűn megáll, szinte kilomé­terenként fel- és leszállnak az emberek. Az egyik kis ál­lomás után a művésznek is­merős, csizmás, kucsmás ma­gyar lépett a kocsiba. Nyom­ban összeakaszkodott a sze­mük, hogy aztán le se ve­gyék egymásról mindaddig, amíg amaz a váratlan talál­kozás pátoszával meg nem szólalt: — Szerbusz, Ezer éve nem komám János, láttalaki Bozsónak ismerős a hang, pillanatokig bizonytalankodik, hogy ki is lehet, de aztán rá­vágja nem kisebb örömmel: =- Kurta Jóska... hát te még élsz? Valaki azt mond­ta, hogy haza sem jöttél s háborúból. Aztán megeredt • beszélge­tés sok mindenről. Visszaka­landoztak az ifjúság éveibe, megtárgyalták, mi lett a kör­nyékbeli lányokkal és arról is szó esett, hogy mire jutott Kurta Jóska sorsa. Kurta az­tán már Bozsóról akart hal­lani valamit és meg is kér­dezte: „Hát te mi lettél7* r ’ szeré i.ytirt válaszoltr „Festői” — Aztán, komám, ha lenne időd és szépen megkérnélek, lefestenéd-e a tanyámat? Bozsó rávágta: „Le én!* — Még azt megkérdem, van-e hengörmintád? A művész ekkor rádöbbent a félreértésre, ám a játékba belement: „De van dmf — No, hát akkor meg is állapodtunk — mondta Kur­ta — Itt van kétszáz forint előleg. A létráért, meg más szerszámokért a kocsit a jö­vő hét péntekén küldöm. A vonat közben megállt, s mire a művész válaszolt vol­na, Kurta leugrott és kalap­lengetve kiáltott vissza: — Akkor a jövő heti vi­szontlátásra! (—ifi A kopasz Sóvári se­gédirattáros volt az Ezt és Ezt Javító Vál­lalatnál. A kopasz Só­vári munkatársai bi­zalmát élvezte, mert becsületes és rendes ember volt. Munkakö­rét 12 éve látta el nagy buzgalommal és soha nem is gondolt arra, hogy idővel főirattá­ros legyen. Tudta, hogy őt az isten is segédirat­tárosnak teremtette. Történt egyszer, hogy á vállalat igazgatója Fejes Jenő, miután él­vált negyedik felesé­gétől, bizonyos Kemény Elvirától, egy esős őszi délután megismerke­dett leendő ötödik fe­leségével. Kővári Etel­kával, akit egy verő­fényes tavaszi délelőtt feleségül is vett. Bizonyos Kővári Etel­ka régen várt esküvő- tere meghívta az egész -okonságot, többek kö- ’ött másod unokafivé- rét Sóvári Vendelt is, és így történt, hogy a Ság öcsiig.-komatág kopasz Sóvári legna­gyobb megdöbbenésé­re, másodunokahuga férjében saját igazga­tóját, Fejes Jenőt is­merte fel. Esküvő után szívből gratulált mind­kettőjüknek és miután a lakzira nem vélt hi­vatalos, hazament sta­rtéi iból töpörtyűt ebé­delni. Ezzel az ügyet a maga részéről le is zár­ta. Letenye Ede munka­ügyi osztályvezető, úgy­is mint Fejes Jenő örö­kös házassági tanújaj az esküvőn megdöb­benve vette tudomásul, hogy Sóvári az igazga­tó rokona és jó lesz rá vigyázni, meri ki tud­ja..; Másnap a vállalat­nál mindenkinek el­mesélte felfedezését és ettől a naptól kezdve a vállaltnál kezdték a kopasz Sóvárit utál­ni, mégpedig szívósan és szívből. Bár Letenye Ede utálta legjobban, még is ő volt az aki a leg­közelebbi bérrendezés­nél 300 forint fizetés- emelést javasolt Só­várinak. Fejes a javas­latot összeszoritott száj­jal, de szó nélkül írta alá, mivel nem akar­ta azt a látszatot kel­teni, hegy azért utálja Sóvárit, mert rokona. És ugyanilyen össze­szorított szájjal firkál­ta alá később Sóvári kinevezését először fő- irattárossá, majd elő­adóvá, végül csoporté .vezetővé. Sóvári éppen osztályvezetői kineve­zése előtt állott, ami­kor Fejes igazgatót vá­ratlanul leváltották. Az esetet a dolgozók nagy megelégedéssel vették tudomásul és Faragó­val, az új igazgatóval azonnal közölték, hogy a kopasz Sóvári egy tehetségtelen alak, aki csak azért lett az ami, mert az igazgatóval rokonságban volt. Amikor egy hét múl­va visszaminősítették előadóvá mindenki vi­rult a kárörömtől, ami­kor ledegradálták fő­irattárossá közömljösek lettek vele szemben és amikor elfoglalta régi segédirattárosi asztalát az egész vállalat őt sajnálta már és ismét élvezte munkatársai bizalmát. Sajnos, nem sokáig, mert az új igazgató, feleségül vete Kövér Veronikát, aki melles­leg a kopasz Sóvári ha rmadunokatesitvére volt. Azóta ismét utálják Sóvárit a vállalatnál és utálni fogják az em­beri kor legvégső ha­táráig. Ha csak időbőafcen Faragót le nem vált­ják. M. Q.

Next

/
Thumbnails
Contents