Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
1962. január 16. kedd s. oldal Tanúinak a jövendő traktorosok Csupán két éve működik Szabadszálláson a Mezőgazda- sági Gépészképző Szakiskola, de már országos hírre tett szert. *— A Duna—Tisza közéről és a Tiszántúlról küldik hozzánk a mezőgazdasági üzemek a hallgatókat — mondia Struba Imre igazgató. — Két év alatt nyolcezren végezték el a tanfolyamot. Ha számításba vesz- szük a termelőszövetkezeti elnökök és könyvelők részére rendezett tanfolyamokat is. akkor tízezren tanultak már nálunk. — A mostani gépászképző tanfolyamon hányán tanulnak megyénkből? — Jelenleg a hatodik tanfolyam folyik 1700 hallgatóval, ezek közül 252 Bács megyei. — Általában milyen eredménnyel vizsgáznak a hallgatók? —. Örömmel mondhatom, hogy háromnegyed részük ió. negyedrészük pedig közepes eredménynyel végzett eddig. Ha tekintetbe vesszük, hogy hallgatóink háromtized része az általános iskola hat osztályát sem i ár háttá ki annak ideién, .akkor ez jó eredménynek mondható. S a tapasztalatunk az, hogy a gyengébben végzők is jól megállják helyüket a gyakorlati életben. A szakiskola udvaTán folytatjuk a beszélgetést. A modem épületek között meleg téli ruhában húsz-huszonötös csoportokban álldogálnak egy-egy traktor körül. Gyakorlati óra van. Áz előadó tanár éppen a sebességváltó kezelését magyarázza. Ez a gyakorlati oktatás bemutató része, amit a hallgatók részéről egy-egy feladat megoldása, az alkatrészek szétszedése, összerakása követ. Minden hallgató az iskolától kapja a munkaruhát a teljes ellátást és a szállást. Ezenkívül az általuk eltartott családtagok számától függően, havonta 300 —900 forint ösztöndíjat is kapnak. Ez bizony igen nagy kedvezmény államunktól, ha figyelembe vesszük, hogy a tanfolyam részvevői a vizsga után traktor-, sőt vontatóvezetői igazolványt kapnak, szakképzettséget, Szakszerű sertésgondozás a tiszaújfalui Virágzó Termelőszövetkezetben Sok termelőszövetkezetben a »ertésgondozás jelenleg még igyáltalán nem mondható ki- dégítőnek. Főleg nem .törődnek izzal az igen fontos . egészség- igyi követelménnyel, hogy az illatok alatt mindig friss és ;iszta alom legyen. Ezt' csak így lehet elérni,, ha a sertések dói mindennap almoznak,“ ha cell, napjában többször is. A egtöbb esetben a sertésgondo- :ókon múlik mindez. Munkájukat a malackori elhulláson lelet lemérni' elsősorban, hiszen i malacok szervezetére a nedves. párás alom igen veszélyes. Pintér Sándor doktor, a ti- zaűjfalui községi állatorvos izavai ezek. Az ő lelkiismeretes munkájának, ellenőrzéseinek köszönhető részeben az, hogy a Virágzó Termelőszövetkezetben i sertéseket szigorúan az ő ál- iala megadott egészségügyi szempontok szerint neveli a képünkön látható két sertésgondozó: idős Antal István és Kiss András. Az állatok alá naponta friss aTmot terítenek a télie- ített szerfás sertésfiaztatóban 9 a választási korig egyáltalán nincs eih-’iiás. M "^i"tra állandóan felügyel Kiss lőlváfi mezőgazdaságunkban új munkalehetőséget nyernek. Szeretik is a tanfolyamot. Sok ajánlólevél érkezik az igazgatóságra, ami egyébként teljesen felesleges, mert az. akit a munkahelye javasol, a jelentkezési lap beküldésé után úgyis megkapja »behívóját«. Persze, ilyenkor, télen, mindig több a jelentkező, mint a nyári tanfolyamokra. Ezúton is tolmácsoljuk az igazgatóság kérését a termelő- szövetkezetek vezetőségeinek: a márciusban kezdődő következő tanfolyamra már most küldjék el a jelentkező-lapokat, mert gyakran baj van a késedelmes jelentkezéssel. — Többször előfordul — mondja Struba elvtárs —. hogy a termelőszövetkezet nem az először jelentkezett szövetkezeti gazdát, hanem mást küld hozzánk. Nekünk azonban a munkahely javaslatát, az orvosi vizsga eredményét és a tanácsok igazolását is tekintetbe kell vennünk, s az említett esetekben a kellő igazolással nem rendelkező jelentkezőket nem vehetjük fel. A mostani tanfolyamon megyénk termelőszövetkezeteiből 206-an. az állami gazdaságokból 42-en, a gépállomásokról pedig négyen tanulnak. Az arány azt bizonyítja, hogy növekszik szövetkezeti gazdaságaink gépállománya, s a tsz-ek egyre jobban törődnek vele, hogy a saját gépeikkel a maguk gazdái dolgozzanak —ts —-r Az önkéntes tűzoltók továbbképzése Megyénk önkéntes tűzoltói a téli hónapokban is szorgalmasan tevékenykednek. Ismereteiket gyarapítva készülnek az idei munkára, a mentési és megelőzési feladatokra. A szakmai továbbképzésen száznál több községünkben 3650 önkéntes tűzoltó vesz részt és foglalkozik rendszeresen az oltás szabályaival, a felszerelések kezelésével és az elméleti tudnivalók elsajátításával. Ez az időszak egyben a nyári versenyekre való felkészülést is jelenti. A testületek tagjai közül sokan bekapcsolódnak a lakóházak tűzrendészen ellenőrzésébe. Az állami tűzoltósággal közösen végzik a vizsgálatokat, segítséget nyújtva a gyulladást előidéző okok felderítésében és a lakosság tűzrendészet^ felvilágosításában. állattenyésztési brigádvezető is. Kérésünkre ő sorolja el a sertéstenyésztésben elért eredményeket: — Közös gazdaságunkban 1959 óta van nagyüzemi sertéstenyésztés, vagyis megalakulásunktól fogva. Jelenleg összesen közel , kétszáz sertésünk van. A múlt hónapban értékesítettünk 80 darab hízott sertést, s ezzel eleget tettünk szerződéses kötelezettségünknek. Az idén eredetileg száz hízóra szándékoztunk szerződést kötni, de terven felül vállaljuk ötven sertés hizlalását, mivel igénybe vesszük az állam által nyújtott; takarmány-segítséget is. __ > — A malacok szépen fejlőd- \ nek. Választási — tehát nyolc) hetes korban — elérik a tizen- 5 hat kilót. Állandó, szabad jár-1 tatást biztosítunk számukra, hogy erősödjenek és ellenállóak tegyenek. Miás termelőszövetkezetek — még a megyén kívül :s — szívesen vásárolnak tőlünk enyészalapanyagot. — Legutóbb az alpári Búzakalásznak adtunk el 72 darab malacot — mondotta befejezésül az állattenyész tési brigádvezető, 1 ■ ’ ’ * H. Di tilt*« Furcsa eset A bócsai fiatalok karácsonykor és szilveszterkor szerettek volna táncolni és szórakozni a művelődési otthonban. Igen ám, de a kultúra otthona ekkor zárva találtatott. Érthető, hiszen az embereknek a ’öbb- napos ünnepnapokon lett volna idejük és alkalmuk kellemesen eltölteni az idejüket —- szórakozással egybekötve. Amikor megkérdezték a művelődési otthon igazgatójától, miért nem nyittattak meg a művelődési otthon kapui? így válaszolt: Nem szerepelt az őszi-téli népművelési programban. Jó, jó, ha „nem is szerepel a programban” a karácsonyi és szilveszteri táncmulatság, azért még lehetett volna legalább szilveszterkor engedélyezni egy jól sikerült bálát. Ez egyszer még a járási tanács illetékes osztálya sem tett volna megjegyzést a ..tervezettől” való eltérés miatt. B. S. Megbékélés Még a tavasszal történt, hogy egyik termelőszövetkezetünkben valóságos palotaforradalom tört ki az asszonyok között: kö zös, osztatlan répaföldön egyeltek — munkacsapatban. Régi és új tagok vegyesen. Pontosan nem lehetett kideríteni, melyik volt az a tüske, amelyet oly módon szúrtak egymásba, hogy feljajdultak tőle. Tény azonban, hogy kijelentették: ha nem osztják meg a csoportot, nem dolgoznak tovább. Le is álltak. Később is csak úgy voltak hajlandók dolgozni, hogy az egyik csoport a répaföld innenső, a másik a túlsó végén állt be a sorba, s kijelöltették a középvonalat. Nem közönséges asszonyi veszekedés volt ez. hanem a korábbi társadalmi helyzetből származó szembeállás. Azok, akik már vagy egy évtizede voltak tagjai a szövetkezetnek, betolakodóknak tekintették az újonnan belépetteket, a »gaz- dánékat«. Az új tagok viszont lecsúszottaknak« érezték magukat. akik kénytelenek együtt tenni volt napszámosaikkal. A két csoport már a kezdet kezdetén ösztönösen elkülönült egymástól, s hiába próbálkozott egyik-másik, csak nem akart feloldódni az egész. Ha nem is ilyen »frontszerű«, de lappangó, csöndes elkülönülés másutt is volt. sőt van is még. Hiszen a. parasztság azzal, hogy új és azonos termelési viszonyok közé került, még nem lett lelkében is egységes. A régi társadalmi ellentétek, » konvenciók. esetleg korábbi sérelmek maradékai meggátolják a szükségszerű folyamat gyors lezajlását. Amíg pedig ilyen ellentétek fs akadályozzák egy-egy szövetkezet különben sem zökkenőmentes kezdeti korszakát, sokkal nehezebb kialakítani a harmonikus munkaszervezetet, a céltudatos, egyéni- és közösségi érdekeken alapuló gazdasági rendjét. Első pillanatra talán különös dolog, de az egységes paraszti osztály kialakításának lényeges gyorsítói lehetnek éppen a falusi asszonyok, Á . férfiaknál ugyanis sokkal könnvebb a helyzet. Noha az egyéni gazdaságokban is nélkülözi: etet len volt az asszonyi munka, a vezetés, a magángazdaságok igazgatása a férfiak kezében volt. Ebből a hagyományból következik, hogy a közös gazdaságokban is többnyire férfiak viszik a vezető szerepet, a hirtelen megnőtt, több ezer holdas termelőszövetkezetekben pedig elsősorban oly am ok. akiknek egyéni gazda korukban nagy és jó termelési gyakorlatuk volt. innék következtében a termelőszövetkezet férfitagsága körében korántsem csapnak így össze a régi társadalmi helyzetből, előítéletekből adódó ellentétek. Ugyanakkor az asszonyok többsége ma is »részletmunkát« végez a termelőszövetkezetben. Átfogóbb gazdálkodási tapasztalat nem áll mögöttük, s az újakban még nem alakulhatott ki a konvenciókat legyőző, közösségi együvé tartozás érzése. Ismertem egy volt kanásznét, aki csak akkor érezte magát egyenrangú termelőszövetkezeti tagnak, amikor — mint állat- gondozó feleségét — külön meghívóval invitálták a tsz-asszo- nyok teadélutánjára. Másik esetben az történt, hogy a volt tekintélyes gazda (akkor már termelőszövetkezeti tag) feleségét nem lehetett bekapcsolni a gazdaság munkájába. Méltóságán alulinak tartotta, hogy ott dolgozzon, ahol egykori napszámos- asszonya. Történt egyszer, hogy beteg lett. betekig az ágyat nyomta. Szinte kényelmetlenül érezte magát, amikor egyik nap virággal kereste fel éppen az a volt napszámosasszonv. aki ma a falu nőtanácsának vezetője. Ettől kezdve, amíg csak fel nem gyógyult, mindennap meglátogatta valaki. Amikor egészséges lett, maga kopogtatott tennivalóért a szövetkezetbe. A közösségi érzés emberséges gyűrűjében találta magát, mert maguk a nőtanácsi asszonyok gondoskodtak arról, hogy könnyű munkát kapjon, amíg- meg nem erősödik. Ebben a termelőszövetkezetben ma már az a szokás, hogy ha valamelyik asz- szonynak név- vagy születés-. napja van, közösen ünnepli meg a munkacsapat. Az üzemi kiadásoktól megszabadult falusi családokban sokkal több jut ma a kultúrára és a civilizációra is. Ez a jény ugyancsak az egységes paraszti osztály kialakulását segíti elő. Ennek következtében sok termelőszövetkezet. vasv maga a tagság is, áldozhat a közös szórakozásra.- Számos országjáró, autóbuszkirándulás. színházlátogatás vagy a tagság úttörőinek közös nyaraltatása — kapocsként fogja össze az azonos termelési és társadalmi körülmények közé jutott parasztságot. Lassan már elveszti szerettet a hajdni föld nagysága, s; mindenkinek az határozza meg emberi értékeit és a faluban elfoglalt helyzetét, hogy saját erejéből mire viszi a ködösben. Vannak helyek, ahol szinte sem-' mi sem emlékeztet a régire. Kialakult az a közösségi értékrend, amelynek alapját a termelőszövetkezetben végzett tevékenység adja. Általánosabb azonban még az, hogy élnek az előítéletek, amelyek befolyásolják a közös gazdaságok harmonikus rendjének kialakulásé* és leküzdésük sok időt vesz el magától a vezetéstől, a produktív munkától. Ki kell használni azt a lehetőséget, amit a falusi nőtanácsok nyújthatnak a közösség' érzés, az egymás iránti felelősség, az egyenrangúság megteremtésében. Sz. P. Válasz cikkünkre A Petőfi Népében december 16-án megjelelent »Mire vár« »című cikkre válaszolva elöljá- ! róban meg kell jegyeznem, hogy > a vállalat vezetősége az ilyen ; magatartással, utasokkal való »bánásmóddal nem ért egyet, sőt »tiltja, és az ilyen vagy ehhez ’hasonló eseteket elítéli. Mivel a cikk írói a nem írta »meg pontosan az időpontot, ezért Jnem tudjuk megállapítani, ki ) követte el a hibát. Ennek elle- >nére a rendszeresen megtartott »szakmai oktatás keretében is- ímételten felhívjuk kalauzaink figyelmét a messzemenő udvariasságra. Egyúttal arra kérjük az utazóközönséget, hogy ha !valami észrevétele vagy pana- Isza van. akkor pontosan jegyezze meg az időpontot és az autó busz számát Rácz Károly forgalmi oszt ILYEN IS VAN — Ez a baba azt mondja: nama! Tud sírni is. «= Főzni is tud?
