Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
4. oldal •? 1962. január 16, kedd ■ ■ „Vizsga" után Most a népművelés hagyo- * ■ mányos időszakában széleskörű vizsgálódást kezdeményezett az MSZMP megyei bizottságának ágit. prop. osztálya, a megyei kulturális bizottság, hogy tájékozódni lehessen, miként halad a népművelés, milyen eredményeket ért el az őszi idény kezdete óta az ismeretterjesztés, milyen célkitűzése, két valósítanak meg talun, hogyan fejlődik a munkásosztály körében folyó szakmai, világnézeti nevelés. A népművelés egész területét felölelő vizsgálódás — amint arról röviden már beszámoltunk — igen érdekes következtetések levonását teszi lehetővé. A nagyszámú társadat, mi aktíva, amely járásainkban, városainkban és községeinkben a művelődési munkát vizsgálta, a legfőbb általános tapasztalatként közölte, hogy ebben az esztendőben az egységes művelődési tervek végrehajtása, nagyobb körültekintéssel folyik, mini tavaly. Annak ellenére azonban, hogy az általános kép biztató, néhány helyen olyan tapasztalatok is születtek, melyek a megvalósítás ütemének egyenetlenségét, zökkenőit is megmutatják. Megállapítható. hogy például ebben az időszakban jó néhány községünkben, egyes járásainkban a legfőbb következtetéseket - te- kintve felismerték a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos művelődési jellegű tennivalók súlyosságát, jelentőségteljes voltát, érmék megfelelően nagy erővel láttak hozzá a szövetkezeti parasztság tömegeinek nevetéséhez. Mindez; azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a kulturális munka a termelőszövetkezetek politikai megszilárdításának szerves részévé vált volna. Égve«, községeinkben, mint Fü- löpszálláson, Kunszentmiklóson n szövetkezetek magukra vannak hagyatva. Nem támogatják őket a falusi' művelődési Intézmények, egyes művelődésiott- hon-vezetók munkájukon kívül község legfontosabb népművelési intézményének élére. A kiskunfélegyházi tárásban a tsz-akadémiák megszervezése jelenti a népművelési munka egyik legfőbb törekvését. Több tsz szerződött a TtT-tet, hogy előadói bevonásával tsz-akadémiál indítanak. Több helyen új művészeti csoportok jöttek létre a szövetkezetek segítségével Tsz-énekkar szervezéséről kaptunk bírt Ti- szaűjfalun, ugyanebben a járásban négy irodalmi színpadot működtetnek, közülük az egyik a tanyai terület kulturális ellátását végzi. Eredményesen funkcionálnak a tsz-akadémiák a bajai járásban. Felelevenítették a Szabad Föld Téli Estéket. Mindez igen örvendetes, s ha hozzávesszük, hogy néhány községünkben a felnőttoktatás jelentős . mértekben fellendült, megállapítható, hogy a falusi népművelés megszervezésével példát mutató járásaink és községeink elegendő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy ezeket megyeszerte általánossá tegyük. Beváltnak mondható a me- gyeszerte meghonosodott irodalmi színpadok szervezete. Olyan lehetőségek vannak ebben, melyeknek felhasználásával a legtávolabbi tanyai területek rendszeres és éppen a szövetkezeti parasztság nagy tömegeit érintő kulturális nevelését meg lehetne oldani.\Tlgyelni kell azonban arra, hogy egyes irodalmi színpadaink műsora még mindig nem eléggé megfelelő. Keveset adnak a máról, s nem egyszer szűkkörű esztétizálás jellemzi műsorválasztásukat. Jellemző, hogy például a Kecskeméten működő, egyébként kitűnő erőket tömörítő irodalmi színpad színvonalas békeműsort adott. Valóban a világirodalom nagy alkotásai között válogattak, csak éppen arról feledkeztek meg, hogy napjainkban milyen művészeti eszközökkel harcol a világ-békemozgalorr.. Nem tudták tehát megmutatni a közönségnek hogyan beszélnek a békéről, az emberi haladásról a világirodalom ma élő nagyjai^ Jó példa viszem t a kalocsai in?" dalmi színpad egyik műsora, amely egy összeállitássban a parasztság különböző történél mi korszakokban vívott harcait elevenítette meg és szépen, emelkedett hangon beszél most készülő programja, a ma parasztságának életéről. M incs hely arra, hogy az '* egész megyére kiterjedő vizsgálódás minden tapasztalatát egy csokorba kössük ezen az ilyen vállalkozás szamara nagyon szűk helyen. Néhány fontos problémára igyekeztünk rámutatni. Ez azonban nem vonhat le semmit e művelődési jel_ legú felmérés értékéből. A megyei kulturális bizottság már foglalkozott is a vizsgálódások tapasztalataival és az első intézkedések meg is történtek az elmaradott területek előbbre vitelére, a felmerült nehézségek elhárítására. A tervszerű munka ellenőrzésének közelmúltban alkalmazott jő módszerét minden bizonnyal a jövőben is alkalmazni fogják niegvei kulturális szerveink. Csáky Lajos Es%ahi történet SZOVJET FILM Kora reggel van. Peterhof partjának festőién szép sétányain sétái Alekszej Tyihonov festőMez"gazdaságí konyvhonap AZ ELMÚLT évek kedvező tapasztalata alapján ez idén is megrendezik a mezőgazdasági könyv-hónapot. A megyei szervező bizottság Magyar János elvtársnak, a tanács művelődésügyi munkatársának vezetésével a napokban tartotta meg első ülését Az egybegyűltek elhatározták, hogy a jövőben — és különösképpen most februárban — még hatékonyabban népszerűsítik a szakmai kiadványokat, minthogy az eddiginél kedvezőbb körülmények között kerül erre az akcióra sor: a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak a mezőgazdaságban is. A TAN ÄCSI es a tömegszervezetek képviselői több nagyszerű elgondolást ismertettek. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója január 24-én. szerdán Izsákon lesz. ahol Erdei Ferenc elvtárs akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára „A nagyüzemi mezőgazdaság perspektívái” címmel tart előadást. Kecskeméten a TIT- tei és a Mezőgazdasági Könyvkiadóval karöltve a Városi Művelődési Otthon rendez február 8-án a szakkönyv-kiadás kérdéseiről ankétot A solti Egyetértés Termelőszövetkezetben szakírók és olvasók találkoznak. Dunavecsén Báldy Bálint közreműködésével a kisállattenyésztéssel kapcsolatos művekről rendeznek viták A városok külterületein, a falvakban a könyvterjesztés dolgozói házról házra árusítást szerveznek. A KÖNYVTARAK könyv-kiállításokkal, a művelődési szervek egyéb előadások rendezésével segítik a mezőgazdasági kultúra fejlődését A járási, városi bizottságok január 16-ig a községiek január 25-ig alakulnak meg. A záró- ünnepségre február utolsó napjaiban Kecelen kerül sor. művész. A tenger partján hirtelen megpillant egy leányt, aki lekéste a hajót és most itt üldögél a padom, gyönyörködik a kilátásban. Tyihonov beszélgetésbe elegyedik a szép ismeretlennel, és ez a rövid, együtt töltött idő mély benyomást hagy a fiatal festő lelkében. Leningrádban Tyihonov meg? látogatja Scsedrin akadémikust A tudós dolgozószobájában figyelmes lesz egy régi női portréra, amely csodálatosan hasonlít a peterhoü ismeretlen lányra- Ki ez? Hogy került ide ez a kép? A fiatalember türelmetlen kérdezősködésére Scsedrin akadémikus elmeséli ennek a portrénak a történetét Scsedrin közben áthatóan nézte a festőt Látta átszellemült arcát és érezte, hogy megragadta a fiatalember lelkét az érdekes történet A dolgozószoba ajtaján ekkor egy lány lépett be. Tyihonov pe- terhofi ismeretlenje. Maria Ja- kobssennek kívják, aki rokont látogatóba jött az akadémikushoz. Így találkozott Alekszej Tyihonov ismét a tengerpartom megpillantott lánnyal Boldog szerelem szövődik közöttük és végül is egymásé lesznek. ÓNQDVÁRI MIXIÓS « Sm#* desíiié állónak tekintik a szövetkezetek művelődési kérdéseit. I) itka még az olyan jó pél- ' da, mint aminek első eredményeit tapasztalták, a kul. lurális munkát vizsgáló brigádok Hartán, Felsőszentivánon, vagy Csátalján, ahol a falusi kulturális élet középpontjába került a szövetkezetek kulturális nevelése. A termelőszövetkezeti tagok néhány községben, így Vaskűlon, Csávolyon, Csátalján, Felsőszentivánon anyagilag is hozzájárulnak ahhoz, hogy függetlenített művelődési- otthon-igazgatót állítsanak a TISZTELETADÁS 17. A reflektort csak akkor gyújtották féL, amikor a hamburgi gyors csattogva elrobogott mellettük. — S Rose? Roseval mi történik? — kérdezte Kömer. — Rose? Elza legjobb barátnője volt. Megígérte neki, hogy vigyáz az orvosra és ezt be is fogja tartani. Jobb kezekre nem bízhatnánk odaát. Vigyázni fog rá, nehogy lebukjon és vissza is hozza nekünk... — Igen — felelte szárazon Körner és az autó elindult velük a hideg, téli éjszakába. 7. EGY LÁNY HAZAINDUL Bécs. Hotel Tirol; Fiatal, húsz év körüli, kékszemű lány állt a hatodik emeleten az ablak előtt. Csaknem két órája figyelte az alant elterülő várost, Bécs ódon házrengetegét; az utcákon tovasu- hannó autókat, villamosokat, a havas háztetőket, a kormos, füstölgő kéményeket és hallgatta az utcáról felszüremlő zajt. Az autók tülkölése, a villamosok csengetése, a fagyos járdán kopogó lépések harmonikusan olvadtak össze a szüntelenül szaladgáló liftek zajával. Eltűnődve állt az ablak előtt. Valahol a nevét kiáltották, de nem hajtotta. — Susan, Susan! — kiabált a boy mindenfelé, de csak az üres folyosók visszhangozták a hangját. Annyira belemerült gondolataiba, hogy nem vett tudomást a körülötte levő világról. Most a szállodával szemközti tér túlsó oldalára siklott tekintete. Nézte az embereket, akik ki-be járkáltak az épület hatalmas kovácsoltvas kapuján; Ha valaki messziről látja, azt hiszi, rosszban töri ott a fejét: talán megint öngyilkosságot akar elkövetni, s ezért áll már órák óta az ablak előtt, mert visszariadt a mélységtől... Egyszer már véget akart vetni az életének, de megakadályozták. Szerelmi bánata kergette ön- gyilkosságba. nem látott más kiutat, sivár, kilátástalan helyzetéből. Annak idején egy átmulatott báli éjszaka vetette a könnyelmű fiú karjaiba. Vakon követte a határon túlra. — Gyere, gyere! — húzta a fiú. — Odakint megesküszünk! Boldogságot, szerelmet ígért és ő követte volna akár a világ végére js. Hiszen szerette! S őt is hívták a rózsaszínű álmok, csalogatta a kalandvágy, amely egész úton kacérkodva futkosott előtte. De a lágerélet, kijózanította, fessemcfeaiódást okozott mindkettőjüknek. A kalandéhes fiút a kiábrándulás egy másik nő mellé kergette és kihajózott vele Amerikába. Otthagyta a szerencsétlenné tett lányt, egyedül, a legnagyobb kdlátástalanság- ban. Három napig sírt egyfolytában. Vigasztalhatták, mondhattak akármit, a szép szavak nem gyógyíthatták vérző szivét. Hogy mi lesz ezután ebben a rettenetes állapotban? Erre a kérdésire nem tudott felelni. A csalódás kiábrándította a fiúból, de mihez kezdjen idegenben, születendő gyermekévéi? Hiába törte a fejét, nem talált semmi vigasztalót Ha lenne idekint valakije: rokona, ismerőse, ha itt lenne az öccse, talán még lehetne megoldást keresni, reménykedni, talán még várhatna valamit az élettől. De így? így csak egy megoldást talált... A halált! Pedig, hogy szerette az életet, hiszen olyan fiatal volt még, s íme, mégis bezárult, vége! Éjjelente, amikor lefeküdt és magányosan, álora- talanul belebámult a sötétségbe, óriási siralomháznak tűnt a láger, ahol a disszidens élet hajléktalanjai egymás mellett szuszognak a földre terített szalmán, priccseken. A halálraítéltek keserves életet élik, amíg számukra is nem üt az utolsó óra. Nekik talán még lehet, de az ő számára nincs menekülés. A baj nőttön nő, s egyszer csak észreveszik majd mások is... Azon a napon már dél óita készülődött a halálra. Levelet akart írni az édesanyjának: keserves sírással teli levelet, ele összetépte a harma- után. Minek saomorífcsa még ezzel is? Minek hagyjon hátra ilyen szörnyű emléket? Megmosakodott lefeküdt, gondolatban elbúcsúzott mindenkitől, s akkor... akkor bevette a rengeteg gyógyszert! Hamarosan zsibbadás futott végig rajta, elemyedtek végtagjai, becsukódott a szeme és lázas álomba merült, amelyből a láger rendelőjében ébredt fel. Hát így volt! Ugyan 3d lehet az a magva#* orvos, aki felébresztette, egész éjszaka virrasztóit mellette, visszaadta őt az életnek! Sose látta többet, öt Helmut doktor Becsbe küldte, a vöröskereszt kórházban gyógyíttatta ki és aztán ide hozták szobalánynak ebbe a szállodába. S most terveket szövöget, számolgatja a pénzéit, hogy mennyivel van több tegnap óta Mennyi ke8 még ahhoz, hogy hazamehee- sen? De hogy fogadják majd otthon? Mennyi mindent mesélnek... Hetek őea ügy Jár-keS a fWf* dón. mint az alvajáró. Komor, szótlam, egész nap teng-Jeng ide-oda, kerüli az embereket, mert attól fél, hogy arcáról leolvassák gondolatait Dél óta ólálkodott már az ablakban és ezrével rohanták meg az emlé- kefc, gyötörte, kínozta a honvágy. De ha arra gondolt, amit a szállodai alkalmazottak a magyarországi viszonyokról beszéltek, félelem szállta meg és a haza vágyódó fellobbanások lelohadtak. Mindig azt kérdezte magától: — Mit tegyek? Mit tegyek! iFoIjrtajjuy
