Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
<962. feinuár 14, vasárnap Több mint 200 ezer forint lottónyeremény megyénkben A vezetés kérdései A Kunszentmiklóson megtartott pénteki lottósorsoláson kedvezett a szerencse három megyei lakosnak. A négyes találati! 3 076 730-as, a 3 426 305- ös és a 9 158 487-es számú szelvényeit tulajdonosainak egyenként 67 ezer 876 forintot fizet Több súlyos és halállal végződő baleset történt az elmúlt héten megyénkben, jórészt vigyázatlanság, szabálytalan vezetés és ittasság miatt. Kunbaracs határában, a műút közepén Csányi Gyula vigyázatlanul haladt, s egy vele szemben lövő motorkerékpár elütötte. a baleset azért következett be. mert a gyalogos váratlanul a jármű elé ugrott, miközben a motorkerékpár-vezető már kerülni akarta, ám sikertelenül. A vigyázatlan, saját testi épségével nem törődő Csányi Gyulát húsz napon túl gyógyuló súlyos sérüléssel vitték a megyei kórházba. Géderlak melleit Szász At- tiláné dunaharaszti lakos személyautója sebességét 50 kilométeres gyorsaságra fokozta, emiatt a kerekek a jég« úton megcsúsztak, s a gépkocsi a fának rohant. Hárman megsérültek. az anyagi kár 35 ezer forint. A Kunszentmiklós—Tass közötti úton Gyöngyösi Sándor, a tassi Lenin Tsz íogatosa ittas állapotban vágtában hajtotta a lovakat. A kocsi megbillent, a Gyöngyösi mellett ülő 22 éves Kalamán István a lovak közé esett és a kerekek alatt lelte halálát. Az ügyben vizsgálat indult. Tiszakécskén Lantos Mihály motorkerékpárját ittasan vezette, s elesett. A mentők veszéaz O'S^ Bács-Kiskun megyei fiókja. A szerencsés nyertesek közül egy már jelentkezett a Szabadszállási Traktorosgépész- képző Iskolából. A három boldog lottótulajdonos együttvéve több mint 200 ezer forintot kap kézhez. lyes sérüléssel szállították kórházba! A baleset színhelyén ugyanakkor holtan találták In- czédi Mihály, kerekdombi lakost, akinek halála valószínűleg Lantos motorkerékpár-balesetével függ össze. Ennek pontos megállapítására a rendőrség széleskörű nyomozást végez. Szabálysértésekről is érkeztek hírek. Baján, a Bartók Béla és a Széchenyi út torkolatánál a CE-74-52. rendszámú személy- gépkocsi a megengedettnél nagyobb tempóban haladt; ugyanitt a Kossuth utca és a Szegedi út kereszteződésében a BA- 04-13-as számú személyautó 25 km-es gyorsasággal kanyarodott el. Kalocsán Bakonyi Sándor szerelő az I. István út egyik kanyarulatában jrányjelzés nélkül nagy sebességgel vezette motorkerékpárját, A rendőrség eljárást indított ellene. Felelősségre vonják a Budapesti Villamos- és Kábelgyár FC-04-90 rendszámú teherautójának vezetőjét is, aki Kecskeméten, a Bem utca sarkán — figyelmen kívül hagyva a magasabb rendű útvonal jelző tábláját — 30 kilométeres sebességgel folytatta útját S végül következik a feladvány. A járművezetők és lovas- kocsihajtók nagyobb körültekintéssel tartsák be a KRESZ 9., 10., 11. paragrafusait, amelyek a jelző táblák utasításait ismertetik részletesen. I. Kollektív vezetés A szocialista állam vezető szervei tevékenységének alapja a kommunista pártpolitika maradéktalan érvényesítése. A pártnak az állami gazdasági szervek munkáját irányító útmutatásai abban nyilvánulnak meg, hogy meghatározzák a szocializmus építésének legfőbb feladatait, s e vezető szervek tevékenységének, eredményeinek tudományos megfigyelése alapján feltárják a munkájukban levő nehézségeket, fogyatékosságokat, és kijelölik azok eltávolításának módját. Állami és gazdasági szerveink csak akkor tudják a reájuk bízott feladatokat sikeresen teljesíteni, ha következetesen megtartják a vezetés és szervezés lenini elveit: a kollektív és az egyszemélyi vezetés helyes ősz- szekapcsolását. A szocialista állam irányító apparátusának tevékenysége ugyanis a kollektív vezetés lenini követelményei alapján épül fel. Kollektív vezetés alatt az állami szervezet olyan felépítését értjük, amely speciálisan erre felhatalmazott személyek meghatározott köréből áll és a hatáskörébe utalt alapvető kérdésekben szavazat- többséggel határoz. Kollektív állami vezető szervek nálunk: a legfőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés és az Elnöki Tanács; az államhatalom helyi szervei a tanácsok; a legfőbb államigazgatási szerv a Minisztertanács, az államigazgatás helyi szervei a tanácsok végrehajtó bizottságai; továbbá az igazságszolgáltató szervek, a bíróságok. Gazdasági szerveink közül a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek működnek a kollektív vezetés szervezeti felépítése szerint. Az állami vezetés kollektív formájának és módszereinek lényege abban van, hogy a népgazdaság, a kulturális, a szociáx»ocxx>oooocxxxxx>oooc30ooooocxxx>ooooc Két halálos baleset, tetemes anyagi kár! Közlekedési krónika A KRESZ-ismétlés e heti feladványa: 9., 10., II. §. Gátat kell vetni a bűnözésnek Éjszakai razzia Kecskeméten Külvárosi italbolt. Ott van a Csongrádi út elején, egy saroképületben. Ajtaján gyér világosság szűrődik ki, jelezve, hogy a záróra csak ezután következik. Az ivóból zavaros lárma hallatszik. A sok bor és féldeci sziláiul vadítja a kedélyeket.. Közveszélyes munkakerülők A pultnál zöldkabátos nő ácso- rog többedmagával. Panninak szólítják. — Két deci pirosat, tisztán! — mondja rekedtes hangon. Elveszi a poharat, hörpint belőle. majd barátnőjével cseveg tovább. Nagyokat nevetnek, kacagnak: ám egyszer csak, váratlanul, arcukra fagy a mosoly. Két nyomozótiszt jött a városi rendőrkapitányságtól. Igazoltatás következik. Kiderül, hogy Panni, azaz Balogh Jánosné (erzsébetvárosi lakos), közveszélyes munkakerülő; három hónapja szabadult a börtönből, s azóta foglalkozás nélkül él. Hírhedt éjszakai „pillangó”, aki a züllésen és lustálkodáson kívül semmi egyebet nem csinál. Ha munkát kínálnak neki — ravaszul elszalasztja a jó alkalmat. „Engem úgysem tudnak megfizetni, kevés pénzért pedig nem dolgozom..— szokta ilyenkor mondani. Társáról, M. Ferencnéről sincsenek jó véleménnyel a rendőrök Az egyik meg is kérdi: — Miért iszik? — Azért, hogy feledjem a bánatom. A kisfiam megmérgezte magát. Kórházban fekszik.., — Jobban kellett volna rá vigyázni! A gondos szülő óvja a gyermekét a bajtól... — Dolgozik valahol? Egy kézlegyintés a válasz. Semmi több. De már ebből is sejtjük, mi az igazság. Viszolyog a munkától. Ez kettőjük közös „betegsége”. Panni és barátnője, rendőri utasításra elhagyja a kocsmát. Szabálysértés miatt eljárás indul ellenük. Tolvajok prédája: a kerékpár Egy másik — a villamosmű után következő — italbolt előtt lakat nélküli kerékpárt pillantanak meg a járőrök. „Ki a gazdája?” — keresik a tulajdonost. „Én vagyok!” — jön elé- bük egy fiatalember. — Személyi igazolvány? — Nincs nálam. Otthon hagytam. . — Akkor kénytelenek leszünk bekísérni. Az ilyen okmányt mindenkinek magánál kell hordani! Ütközben a lakat nélküli kerékpárokról esik szó. Hányat elloptak már közülük, csupán azért, mert a tolvajok könnyűszerrel magukkal vihetik a „védtelen” járműveket. Kecskeméten megszámolni is időbe telne, mennyi azoknak a kerékpároknak a száma, amelyeket a boltok előtt hagynak lakat és őrizet nélkül. A rendőrség, mint már annyiszor, most Is arra hívja fel a figyelmet: fizessünk ki inkább 8—10 forintot lakatért, mintsem százszor annyi érték menjen veszendőbe. A kapitányságon, a kihallgatás során tisztázódik a fiatalember — Kovács István gépész — munka- és lakóhelye; így az éjszakát nem kell bent töltenie. Amiatt azonban, hogy igazolvány nélkül indult el hazulról, szabálysértésért vonják felelősségre. Gyanús „valaki" az állomáson Éjfél előtt még benézünk a nagyállomás várótermébe. A söntéspulthoz támaszkodva gyanús külsejű, ittas férfi áll egy- szál kabátban. Jász János, kerekegyházi lakos. Reggel Komlóról érkezett Kecskemétre, s azóta egyfolytában Iszik. Munkahelye nincs, napjai csavargással telnek el. Legutóbb falopásért került bíróság elé. Három hónapi felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Személyi igazolványát, amely hanyagsága miatt valósággal el- rongyolódott, múlt év októberében vonta be a Komlói Rendőr- kapitányság. Azóta eszébe se jutott újat váltani, noha Komlón figyelmeztették erre. Jász Jánost, további intézkedés végett, átadták a vasúti rendőrőmek. • Vége az éjszakai razziának. Alszik a város, legtöbb szórakozóhely már zárva. A rend őrei éberen vigyáznak a közbiztonságra, városunk lakóinak nyugalmára. Megelőző intézkedéseikkel a bűnözésnek vetnek gá-l tat Kohl Antal i lis és más területek legfontosabb kérdéseit nem egy személy, hanem az erre felhatalmazott testület oldja meg. A kollektív vezetési módszer egyesíti a testület tagjainak tapasztalatait, minőségi többletet jelent az egyszemélyi vezetéssel szemben. Különböző vélemények és szempontok kerülnek felszínre, s ezek megvitatása megóv bennünket a hibáktól, emeli a vezetés felelősségérzetét és biztosítja, hogy az adott kérdésben a leghelyesebben határozzunk. L ényeges a kollektív vezetés gyakorlata szempontjából az, hogy miképpen érvényesül a kollektív szervek és azok tagjainak felelőssége. Már Lenin rámutatott, hogy a közéleti személyek — akikből a testület áll — feladatuk során végzett gyakorlati munkájukért a legpontosabban meghatározott felelősséggel tartoznak. Törvényeink jelentős biztosítékokat tartalmaznak a kollektív vezető szervek és azok tagjai felelősségének érvényesítésére. A tanácsok például visszahívhatják a végrehajtó bizottságokat, vagy egyes tagjait, amennyiben azok törvénybe ütköző határozatot hoznak, vagy a szocialista erkölcs szabályaiba ütköző magatartást tanúsítanak; a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa feloszlathat tanácsokat, és ideiglenes végrehajtó bizottságokat jelölhet ki; a tanácstagokat visszahívhatják választóik stb. A kollektív vezetés hatékonysága nem a testület tagjainak számától, hanem attól függ, milyen fokon áll a kollektíva tagjainak felkészültsége, jártassága a hatáskörébe utalt kérdésekben és milyen színvonalon áll személyi felelősségérzete. Az arra hivatott állami vezetők különleges egyszemélyi felelőssége, hogy a kollektív vezetés elved és tartalmi elemed maradéktalanul érvényesüljenek. Hírre vonatkozólag némi elemzést kívánok nyújtani tanácsaink 1961, évi gyakorlataiból. A tanácsüléseket a törvényben előírt időben általában megtartották, mindössze 4 százaléka maradt el. Ez egymagában jó eredmény, mégsem lehetünk elégedettek, mert néhány községünkben, például Akasztón ötször is elmaradt a tanácsülés. A tanácstagok megjelenése 65 százalékos volt Ez kevés és sérti a kollektív vezetés elveit, a küldöttek politikai jogait Az ülések idejének helyes megválasztásával és a tanácstagokkal való kapcsolat javításával vezetőinknek ezen változtatniok kelt Vizsgálnunk kell azt is, ho- * gyan valósul meg a főbb kérdésekben tanácsaink vezető szerepe. Ezt az előterjesztett napirendek és meghozott határozataik tükrözik leginkább. Az ösz- szes napirendek 36 százaléka foglalkozott mezőgazdasági, 16 a pénzügyi, 8 a községfejlesztési, 7 az egyéb gazdasági, 12 a szociális és kulturális, 1 a társadalmi tulajdon védelmével és 18 százaléka a saját munka értékelésének kérdéseivel. Ezek a tények bizonyos aránytalanságot mutatnak. Míg a gazdasági élet vezetésére az összes határozatok 67 százaléka, addig a kulturális, szociális területre csak 12, a társadalmi tulajdon védelmére pe* dig csupán 1 százaléka vonatkozik. A szocializmus építésének ügyi kétségkívül megkívánja, hogy munkánkban előtérbe helyezzük a termelés és gazdálkodás ügyét' De nem maradhatunk ennyire közömbösek a szociális, kultúrád lis és egészségügyi kérdések iránt éppen most, amikor létrejöttek falun is a szocializmus, gazdasági és társadalmi keretei, s az egységes paraszti osztály kialakítása érdekében megnőve, kedtek állami feladataink ezen a téren. Dár nem állami szerveik a ^ mezőgazdasági termelőszövetkezetek, minthogy azonban gazdasági és politikai megszilárdításuk egész társadalmunknak, de klüönösen tanácsainknak egyik legfontosabb feladata, szükségesnek tartom, hogy néhány szóban kitérjünk tsz-eink kollektív vezető szerveinek elmúlt évi működésére. Tervezett közgyűléseiknek 23 százalékát nem tartották meg összesen 421 közgyűlés maradt él részben határozatképtelenség miatt, részben mert nem hívták össze. A vezetőségi ülések 22 százaléka, összesen 994 vezetőségi ülés maradt el. Kirívóan magas az elmaradt tsz-ltözgyűlések szárma a kiskőrösi járásban. Mindez sérti a szocialista demokratizmus elvét és káros lehet gazdasági és politikai szempontból. A tsz-közgyűléseJc munkáját vizsgálva kitűnik, hogy 1961-ben hozott határozataiknak csupán 45 százaléka foglalkozik a teas melés kérdéseivel, a többi személyi és egyéb ügyekre vonatkozik. Ezek között sok a törvénytelen határozat, ami megyei viszonylatban mintegy 10 százalékot tesz ki. Különösen a kiskunhalasi járás tsz-eiben szembetűnő ez, ahol az 1961-ben ho-' zott határozatok 60 százaléka törvénytelen. Ily módon egyes tsz-einknek többet kell foglalkozniuk a termelés kérdéseivel, törődniük kell a tagság kulturális és szociális szükségleteivel, tanácsainknak pedig az állam erejével és segítségével kell biz- tosítanlok, hogy a szövetkezetek kollektív vezető szervei szabályszerűen működjenek. Jelentős politikai kérdés tt tsz-ekkel való foglalkozás. Nem helyes termelőszövetkezeteinket csupán gazdasági szervezeteknek tekinteni, amelyeket vállalati formában is irányíthatunk, hiszen sajátos társadalompolitikai szerepük is van. Egész társadalmi rendünk politikai alapja kereteibe — melyben a párt vezető szerepet tölt be — a tanácsok, szakszervezetek és más társadalmi szervek mellett beletartoznak a szövetkezetek Is. Politikai és gazdasági felelősségünk tehát, hogy teljessé és hatékonnyá tegyük a szövetkezetek kollektív vezető szerveinek munkáját Visszatérve a kollektív állami vezető szervekre, láttuk, hogy azok a munkás—paraszt állam legfontosabb hatal- mi és igazgatási szerveinek meghatározott jogi formái, melyek a légfontosabb gazdasági, kulturális, védelmi stb. kérdésekben döntenek. Dr. Dallas Ferenc — Mit csodálkozik, colt műlovar járatta be.
