Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
Tervszerű^ gyorsabb ütemű fejlődést! Néhány tanács a sportköri taggyűlések előtt A sportköri taggyűlések mindig jelentős állomásai sportéletünk alakulásának. fejlődésé- nek. Mint ismeretes, az MTST elnöksége 1961. december 23-án jóváhagyta a sportfejlesztés ötéves tervét ugyanakkor határozatot hozott, hogy 1962. január 15-e és április 15-e között mindén sportkörben sportköri taggyűléseket kell tartani. A jóváhagyott ötéves sport- fejlesztési terv nagy jelentőségű a magyar, s ezen belül megyénk sportmozgalma számára. Ilyen terv először készült és valósul meg a magyar sportmozgalom történetében. Ez annak a nagy forradalmi átalakulásnak a következménye, amely hazánkban az utóbbi időkben bekövetkezett. Az a tény. hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak, lehetővé teszi népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlődését, s ez nagyobb lehetőségeket biztosít a sport- mozgalom fejlesztése számára is. Melyek a feltételei sportmozgalmunk tervszerű, gyorsabb ütemű fejlesztésének? Mindenekelőtt sportköreink helyi vezetési színvonalának céltudatos .javítását kell elérni. Alapvető feltétel, hogy a sportkörök elnökségének legyen kidolgozott évi munkaterve. A vezetés megjavítása érdekében minél több sportszerető társadalmi munkásnak adjanak állandó, konkrét megbízatásokat. Növelni kell Sportköreink társadalmi jellegét is. Tovább kell fejleszteni a sportköri demokráciát, rendszeres szervezeti életet teremteni. A szakosztályok ne csak a minőségi sporttal foglalkozzanak, hanem a tömegek sportolásával is. Csak ezáltal válhatnak a sportkörök gazdáivá területük valamennyi testnevelési és sport- tevékenységének. A sportkörök további fontos feladata a sport-káderképzés, jóllehet ez az illetékes irányító szerveknek is ugyanilyen fontos feladatuk., Elsősorban égetően szükséges a sportköri elnökök és a Szakosztályvezetők továbbképzése, de nem hanyagolható el a társadalmi edzők és játékvezetők képzése sem. A színvonal növelése érdekében nagyobb gondot kell fordítani a már működő edzők és játékvezetők továbbképzésére is. Több segítséget kérünk az állami szervektől és tömegszerve- zetektől, különösen a szakszervezetektől, a KISZ-től és a társadalmi szövetségektől. A vállalatok, intézmények vezetőinek megértő támogatásán is sók múlik. Pártunk iránymutatása alapján sportköreink fontos feladata. hogy sokkal szervezettebben, céltudatosabban foglalkozzanak a rájuk bízott, iskolából kikerült sportolók világnézeti, erkölcsi, szakmai nevelésével. Ebben van a sportmozgalmi munka egyik legnagyobb társadalmi jelentősége. Tapasztalható, hogy ez még mindig háttérbe szorul a napi feladatok között. Ezért nélkülözhetetlen a pártszervezetek irányítása. Sok sportkörben, egyesületben azt gondolják, hogy az élsport a feladatuk, s a tömegsporttal nem törődnek. A sportkörön belüli tömegek sportoltatása nélkül azonban nincs minőségi sport sem. E kettő szoros egységben van, szétválasztani nem lehet. Az. a sportköri vezetőség, amely lemond a tömegsportról, lemond egyben az utánpótlás céltudatos, tervszerű biztosításáról is. Utoljára említjük meg, de a legfontosabb feladatok egyike, hogy a sportkörök takarékosan gazdálkodjanak a népgazdaság által biztosított anyagi lehetőségekkel. A jóváhagyott sportköri költségvetés törvény minden sportvezető, sportoló, sportköri tag számára. A pazarlás, a felelőtlen gazdálkodás bűn a társadalommal szemben, s hátráltatja a sportfejlesztés célkitűzéseinek megvalósítását Űtravalóul ezeket a főbb gondolatokat adhatjuk sportköreinknek. Ezek tükrében adjanak számot az elmúlt év munkájáról és az 1-962. évi feladatokról. A taggyűlések üléseinek feltétele, hogy az elnökségek igényesek legyenek. Gondosan készítsék elő a taggyűlést tartalmilag és szervezetileg. Részletes, jó beszámolóval mozgósítsanak az 1962. évi megnövekedett sport- politikai feladatok megvalósítására. Szabó Gyula Sport a bácsalmási Petőfi Tsz-ben Nemcsak a munkában, hanem a sportban is szép eredményekkel dicsekedhet a bácsalmási Petőfi Tsz. Igen lelkes és sportszerető fiatalságot találunk itt, akiket Szalonnás Mihály irányít. Az elnök maga is sportol, és a lehetőségekhez mérten segítséget nyújt a szervezésben, versenyek rendezésében. A Petőfi Tsz részt vett a nyári labdarúgó- és tekebajnokságban. A szövetkezet csapata igen szépen szerepelt a járási tekebajnokságban, s végül is az első helyen végzett. A labdarúgó csapat benevezett az alap-, fokú bajnokságba, s ötödik lett Nemcsak a fiatalok sportolnak azonban a Petőfiben, hanem az idősebbek is. Gyaníthatóan a termelő munkában elért eredményeik a sportnak is köszönhetők. A Petőfi tagjai vidáman, tevékenyen élnek, -i Peti döntő fölényben a várpalotaiak elleni mérkőzésen. ellenfeleivel vívott harcokban, szú ideig a halasiak együk leg- Szakmája — hentes és mészá- megbízhatóbb erősségévé avat- ros — adja neki ehhez a sport- ja. Igen rokonszenves fiatalem- hoz az erőt. A tudást, a kitartó bér a magánéletben, és sportszorgalmat pedig sportszerete. szerű versenyző a szorítóban. A Csenki Ferenc edző segítségé- halasi szurkolók szívükbe zárvei Halász Péter az NB II. leg- ták. jobbjai közé jutott. Papp Lász- Másfél évtized sikerei közül ló az eszményképe, s ha nem örökre emlékezetes marad szá Jó sportoló — népszerű sportvezető PETREKÄNICS FERENC, az idősebb nemzedék tagja. Kilenc éve lelkes híve a tekesportnak. Azóta versenyző és egyúttal elnöke a bácsalmási járási téke- szövetségnék. Kőműves a Bácsalmási Ládaüzemban. Az cnedzés jVenfősége a labdarúgásban Amikor egy-egy nagyobb sporteseményt közöl a szaksajtó, rendszerint azt is megírja, hogy mennyi edzésnek, fáradságos munkának és önmegtartóztató életmódnak köszönheti sikereit a kiváló sportoló. Az ilyen természetű cikkek ösztönöznek arra, hogy leírjak néhány gondolatot a saját sportágamról, a labdarúgásról. Ügy hiszem ezeket különösen jól felhasználhatják a játékosok most, amikor négyidőszakos edzésrendszerünk legfontosabb szakaszához, az alapozáshoz értünk. Köztudomású, hogy ebben a szakaszban kapja a játékos a MEGLEPETÉS legnagyobb fizikai megterheléseket, itt kerül sor az alapvető és összetett technikai, taktikai gyakorlatokra. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az alapozás sikeres elvégzése lényegesen befolyásolhatja egy csapat további jó vagy gyengébb szereplését Nagyobb ax iram Azt ma már minden labdarúgónak tudnia kell, hogy a gyorsaságban, állóképességben nagyot fejlődött á labdarúgás, lényegesen megnövekedett a mérkőzések irama. Ezt a nagy fejlődést az intenzitásukban megnövekedett — és az elmúlt időkhöz viszonyítva — korszerűbben végrehajtott edzések okozták. A tartalmukban átformálódott edzések természetesen nagyobb követelmények elé állítják a játékost. Ncnesak ax edxőn múlik Az önedzés fontosságát más sportágakban, különösen az atlétikában már régen felismerték a sportolók. A labdarúgóknál azonban még sok a javítani való. A játékosok többé-kevés- bé úgy vannak ezzel, hogy az edzőjük majd összeállít egy edzésanyagot, amitől bizonyosan jó lesz az erőnlét, eltűnnek a technikai hiányosságok és megjavul a taktikai készség is. Ez bizony elég ferde szemlélet és — meglehetősen általános. Kétség kívül az edzőnek meg kell tenni m'"•’~"i an’-'-k érdekében. hogy az edzés sokrétű legyen. De ez még magában véve kevés. Nem mindegy, hogy az előírt gyakorlatokat a játékos miképpen végzi el. Nemcsak arról van szó, hogy m i t, döntő kérdés az is, hogy hogyan És ebben rejlik az önedzés nagy jelentősége. Ha a játékos az edző által előírt iramban végzi munkáját, ott az eredmény nem maradhat el. A játékosnak mindenekelőtt saját magát kell serkentenie, hogy a hétközi edzéseken, edzőmérkőzéseken a bajnoki mérkőzés iramához hasonlóan dolgozzon. Mindig újat A játékosok az edzéseken sokkal szívesebben végzik azokat a technikai gyakorlatokat, amelyeket már régen betanultak, tudnak, semmint azokat, amelyekben gyengék. Ezért van az, hogy több éves múlt után is „süket” marad a játékos valamelyik lába, nem javul a fejjátéka stb. Pedig az edző csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha a játékos megérti, hogy mindig újabb és újabb technikai elemeket kell elsajátítania. Ehhez azonban önfegyelem és belülről fakadó szorgalom kell, amely kényszeríti a labdarúgót, hogy a számára n°m éppen kellemes gyakorlatokat is elvégezze. (Folytatjuk.) Molnár Ferenc, a Kecskeméti Dóssá edzője Minden tekeversenyen ott láthatjuk 1953. óta. Több ízben megnyerte a járási és a megyei spartakiád tekevers&nyét is. lOOOO-OOOOOOOOOCh Arrögzítés a tokiói olimpiára A Nemzetközi Olimoiai Bizottsághoz érkezett bejelentés ^lapján tartani kell attól hogy a belépőjegyek a soron következő tokiói olimpiai játékokra fantasztikus összegekbe fognak kerülni. A NOB ennek alapján felszólította a tokiói előkészítő bizottságot, küldjön be részletes árkalkulációt. Meg akarják állapítani, hogy a belépőjegyek árai reálisak-e, vagy megha- 1 adják a méltányos mértéket Máris jelentkeznek az 1964. évi olimpiai játékok első jegy- . igénylői; érdekes módon elsőnek két kubai szállodatulajdonos fog'attttctt le egy tokiói szállodában több szobát A NA Halász Péter — az ökölvívósport népszerű Petije — a Kiskunhalasi MEDOSZ egyik fő erőssége. 1947-ben kezdett sportolni és hosszú pályafutása alatt sok győzelmet aratott a csapata GY PILL/ is lett olyan világnagyság, mint ő, ma már mindenesetre országosan ismert nevű versenyző. Huszonhét esztendejével nem tartozik a fiatal ökölvívók közé, de jó erőnléte, tudása még hoszAT mára egy néhány évvel ezelőtti pécsi találkozó. — Bereczkivel, a pécsiek akkori „nagymenőjével” kerültem össze a szorítóba — mesélte. — Bereczki éppen egy kiütéses győzelemsorozat közepén tartott, s hallottam, amikor a mérkőzés előtt elbizakodottan intve' felém azt mondta: „No ezzel is megismertetem a padlót”. Bevallom, egyáltalán nem voltam biztos a győzelemben, sőt hogy őszinte legyek tartottam a neves ellenféltől. Erre a megjegyzésre azonban felágaskodott bennem az önérzet és azt mondtam magamnak: Peti, most már a becsület is úgy kívánja, hogy kitarts. Aztán az első menet végén Bereczki került a padlóra. Ekkortól számítható Halász Péter igazi hírneve. Ma már országszerte tisztelik az öklét. Szalay László
