Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

1962. január 3. szerda Egy ér mérlege az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben MUNKA KÖZBEN 'Az izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezetben decemberben közgyűlést tartottak. A beszá­molót Kiss Imre főagronómus mondta, amely átfogó és prog­resszív gondolatokat tartalmazó felépítése folytán megérdemli a nyilvánosságot A* indulás nehézségei A közös gazdaság egy évvel ezelőtt alakult, s rövid idő alatt megszilárdult. Több mint négy és félezer holdon gazdálkodik, amelyből a szőlő 1270 hold. A 940 tag közül mindössze hat­százra tehető a munkaképesek száma, s ezeknek is jó része öt- yen éven felüli. Kezdetben nehézségekkel küz­döttek. A földrendezés eléggé kihúzódott, késleltette a tavaszi munkákat, s ez nem kis mér­tékben fokozta a szövetkezet gazdáiban még meglevő bizony­talanságot. A termelőszövetkezet vezető­sége azonban hivatásának ma­gaslatán maradt, mert a nehéz­ségek ellenére is megszervezte a brigádokat; hatot a szőlőter­mesztésben, egyet pedig a nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben. A szövetkezet gazdái a brigádokon belül csa­ládi művelésre vállalták a sző­lő ápolását. Egyre nagyobb lendülettel dolgoztak, dacolva az időjárás Viszontagságaival is. Ugyanak­kor — a jövedelemelosztást ille­tően — szárnyra kaptak külön­132 forint «■Közismert dolog, hogy a te­lefonszámlákat minden hónap 10-ig ki kell fizetni. December­ben ez a dátum vasárnapra esett, de számlát mésr a mai na­pig sem kaptunk. Ennek elle­nére nem vártam sokat, decem­ber 12-én személyesen jelent­keztem a posta műszaki osztá­lyán Kecskeméten, hogy a Ve­gyesipari Szövetkezet számláit kifizessem. Gondoltam, ha az adós ön­ként jelentkezik, minden to­vábbi nélkül fizethet. Nem így történt. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy a számlákat pos­tai levélként címünkre kikezbe- sítették. így, mivel a határidő lejárt, számlánként 20 forint bírságot, s ezen felül minden egyes számlamásolatra 2 forin­tos bélyeget kell fizetnem. Szö­vetkezetünknek ez 132 forint­jába kerülne. Igazam tudatában nem hagy­tam annyiba a dolgot, annál is inkább, mivel postásunk sem tudott a számlák kikézbesítésé­ről. Véleményem szerint szö­vetkezetünket nem terheli mu­lasztás, hiszen alig telt le a ha­táridő, számlák hiányában is önként jelentkeztünk, hogy tar­tozásunkat kiegyenlítsük.« Major Emánuel főkönyvelő A Kecskeméti Vegyes Ktsz panaszát megvizsgáltuk. Való­színű, hogy a főkönyvelő figyel­mét elkerülte a Magyar Köz­löny 1961. évi 61. száma, amely a távbeszélőszámlák kiegyenlí­tésének új módjáról intézkedik. Ä posta eszerint helyesen járt el. Vitatható azonban, hogy a szövetkezet köteles-e számláját reklamálni, mikor a posta mű­szaki osztálya sem tudia bizo­nyítani, hogy a szövetkezet a számlákat megkapta. Igaz az is, hogy december 10-e vasárnapra esett. Ezt a posta is elismerte, amikor közölte szerkesztősé­günkkel. hogy hétfőn a befize­tést bírság nélkül is elfogadták volna, de a szövetkezet^ csak kedden jelentkezett, s ők ezt már nem vehették figyelembe. Summa summárum. a posta érvelése is sántít egy kicsit. A 132 forint bírság így mind a két felet figyelmezteti: gondo­sabb ügyintézéssel el leheteti ytóna kerülni a történteket. ’ S. & böző nyugtalanító, de alaptalan hírek, A szövetkezet vezetősége az ilyen mende-mondákat azzal cáfolta meg, hogy állta szavát — a gazdák a bevitt gyümölcs után azonnal megkapták a pénzt —, s ez újabb lendületet, kedvet adott a munkához. A soron következő mezőgazdasági feladatokat — az aratást, csép- lést — minden zökkenő nélkül elvégezték. A kenyérgabona egyébként a tervezettnél jobban fizetett, a takarmánygabonát vi­szont megviselte a hőség. Rekordidő alatt szüreteltek A vezetés — hosszas és ala­pos fontolgatás után — dolgozta ki a szüret végrehajtásának ütemtervét. Ezzel elérték azt, hogy a szüretet rekordszerű rö­vidséggel végezték el, annak el­lenére, hogy az exportszőlő sze­dése meglehetősen sok munkát igényelt A szürettel egy időben kellett elvégezni az egyes mezőgazda- sági termények betakarítását, de a vetés előkészítését, sőt ma­gát a vetést is. Ez fokozott munkaszervezést a tagság ré­széről pedig teljes odaadást kí­vánt. Fennakadás itt sem tör­tént A vetéstervet a kenyérga­bonából 26, az őszi takarmány- keverékből pedig 10 holddal tel­jesítették túl. Az elmúlt év eredményeihez tartozik még az is, hogy vá­sároltak egy Super-Zetort két pótkocsival, s ugyanakkor sa­ját erőből építettek egy 100 fé­rőhelyes süldőszállást, egy 50 férőhelyes növendékmarha-istál- lót, egy 300 férőhelyes juhho- dályt, két takarmányelőkészítőt, egy-egy takarmánytárolót, szer­számraktárt és fúrtak egy ku­tat is. Évenként húsz hold szőlőiskolát , és 40 hold gyümölcsöst telepí­tenek. Tovább folytatják az önere­jükből történő építkezéseket is. A következő években juhho- dályt, növendékmarha-istállót és sertéshizlaldát építenek. Ezen­kívül újabb gépeket — köztük tehergépkocsit is — vásárolnak, j H. D. A rendőrség letartóztatta magánszemély sérelmére elköve­tett csalás bűntette miatt Ko­vács Józseíné született Varga Erzsébet kecskeméti lakost. A csaló asszony azon a címen, hogy férjének 70 ezer forintos takarékbetétkönyve van, külön­böző személyektől kisebb-na­gyobb összegeket vett fel. A rendőrség kéri a károsultakat, hogy jelentkezzenek a Kossuth téri kapitányság I. emelet 35-ös számú szobájában. Tűzoltó egyenruhában jár­ta a Kecskemét környéki falva­kat Baksa György budapesti la­kos, és 200 forintos bírságot he­lyezett kilátásba különböző sze- mélyakndk, alaptalanul. Az ál­tűzoltó — akinek végül is sike­rült 10—20—30 forintokat sze­reznie — rendőrkézre került és megindult ellene az eljárás. A kecskeméti Kossuth téri kapi­tányság értesíti a károsultakat, hogy saját érdekükben jelent­kezzenek az I. emelet 35-ös számú szobában. A férj az iskola padjaiban hajol a könyvek fölé, míg az asszonyka, Pucher Károlyné, a Bajai Gyapjúszövetgyár vetülék- csévelője ki tudja hányadszor szalad végig a hétméteres gép előtt, s köti össze az elszakadt fonalat Ügyesség, gyors kéz, jó időbeosztás, illetve jó munkaszer­vezés és nagy akarat kell ahhoz, hogy valaki olyan elismert szaktekintély legyen a szakmában, mint ez az asszonyka. Igaz, tíz év telt el addig, amíg a három sztahanovista jelvényt, a Kiváló dolgozó oklevelet és a Könnyűipar kiváló dolgozója cí­mű kitüntetést megszerezte. Neve túlnőtt szülővárosának falain. A vetülékcsévelők or­szágos versenyében a harmadik helyet szerezte meg. Az előbb felsorolt kitüntetések mellé, nemrég egy újabb került: a Szak na ifjú mestere ezüst fokozat. S hogy mi lesz a következő? Arról majd később. Négymillió íiveg bor évente Nagyszabású tervek A közős gazdaságra nagy fel- datok várnak a második öt­éves terv végrehajtása során. Növelni kell az állatállományt és saját erőből kell biztosítani a szükséges takarmánymennyi­séget. Ezzel egyidejűleg a ter­mőföldek feljavítását is el kell végezni. A jelenlegi juhállományt há­rom év alatt 900-as törzsállo­mányra fejlesztik. Tervbe vet­ték á sertés- és a szarvasmar­ha-tenyésztés nagymérvű foko­zását is. Ehhez a takarmánynö­vények hozamát 30 százalékkal í kell növelniük. Két év múlva 1 a lucernát 80 holdon termesz­tik, s csőkútból öntözik is. A kötöttebb talajokat 36—42 cm mélyen szántják. A szőlők talajerejének fenn­tartása és további javítása vé- gett már jövőre megszervezik a kétévenkénti rendszeres trá­gyázást: egy holdra száz mázsa szerves- és három mázsa mű­trágyát juttatnak. A szőlőterü­let egynegyedén az ötéves terv alatt felújítást eszközölnek. — Milyen bort parancsol? Csengőéit, bácsalmásit, vagy kadarkát? — hajlik a pincér a vendéghez és már kint is a du­gó az üvegből; amelyen ez a Síelsz Kálmán üzemvezető tájékoztat: — Négy éve működik az Al­földi Állami Pincegazdaság Pa­lackozó Üzeme. Tavasszal kap­cím olvasható: Palackozó Üzem Kecskemét. Ide hívjuk meg olvasóinkat —, a Széchenyi tér 12-es számú épületébe. tunk új berendezést, francia gyártmányú mosó- és töltőgépet. Kizárólag megyénk termését, a vállalatunk által felvásárolt bort palackozzuk. Ebből bő a választék: a homoki fehér, a kövidinka, a kadarka, a helvéciai ezerjó, a csengődi rizling, a ne­mes kadarka, és az ezerjó literes és hétdecis üvegekben mind- mind nagy hírnévnek örvende­nek az országban. Alig van olyan hely, ahová ne szállítaná­nak valamelyik homoki borunk­ból. Évente négymillió palac­kot töltünk meg az üzemben. Reklamáció eddig nem fordult elő... Az utcán már sötét van, de az üzemben még tart a második műszak. Egyenletesen kattognak a gépek, az üvegek csengenek, amint két asszony rakja őket a mosógépbe. Egyszerre 224 da­rab fér bele és a vegyszeres tisztítási idő negyedóra. A tiszta üveget ezután szállítószalag vi­szi a töltőgéphez, amely napon­ta — két műszakban — 14—15 ezer üveget tölt meg. A korsze­rű francia gép a dugaszolást és a hascimke-ragasztást is elvég­zi. A két asszony, Kőrös Tibor- nés és Nyúl Józsefné csak ki­szolgáló szerepet tölt be a mo­dern töltőgép mellett. Hideg szél pásztázza az utat, de az útőr, a ■középkorú Vass Ferenc látszólag észre sem ve­szi, — fűrésszel vag­dossa az akácfák le­száradt ágait... Ö gondozza, kezeli a bugaci 124-es számú bekötőutat, a 8-as ki­lométerkőtől a 14-esig. „A hat kilométer út gazdája” nyugodt lép­tekkel jön le a fához támasztott létrán és ö&szedörzsöli kezét: — Akármilyen hideg van, végigcsonkolom a kétszázegynéhány fát, amely ezen az útszélen van. Ilyenkor, amikor eljönnek a téli fagyok, mást nem is tudok csi­nálni. — Meséljen valamit életéről és munkájáról, 'jpaUui pArlték Az útőr Csodálkozva néz rám. — Mi érdekes lehet a mi életünkben? Az útőr legtöbb idejét a szakaszán tölti. Higgye el. van mindig javíta­nivaló. Ez is tízéves út. 1951-ben építették. A felszabadulás előtt na­gyon nehéz volt a bu­gaciaknak. Kiskunfél­egyházától csak a bu­gaci határig csináltat­tak utat. Az itteni la­kosságnak majdnem 10 kilométert homok- és sártengerben kellett megtennie, ha a város­ba akart jutni. Gyak­ran már éjfélkor elin­dultak a kocsijukkal, hogy idejében a ma­lomba érjenek. Szeren­csére, elmúltak az ilyen gondjaink, Bugac nem elzárt terület többé. — Aztán így folytat­ja: — Baj azért van, ezt én — aki minden na­pom itt töltöm — tu­dom a legjobban. Na­ponta sok gépkocsi jön- megy, viszi a városba a nálunk felvásárolt szarvasmarhát, barom­fit, tojást, tejet, s ala­posan megviselik ezt az utat is. .Vasé Ferenc, a KPM ütőre, régóta ebben a községben lakik. Gyer­meke hetedikbe jár, a felesége pedig időkö­zönként kisegítő a mo­dem önkiszolgáló bolt­ban.! . — Kijövünk a Jöve­delemből. Ezerszáz fo­rint körül kapok ha­vonta, munkaruhára egyáltalán nincs gór.' dóm, sőt, esőkabátot - adnak. Ezekből a gal­lyakból pedig, amit vagdosok a fákról, hat­van kéve az enyém. Szeretem ezt a vidéket és különösen a január­nak örülök. Hogy mi ért? Ilyenkor van erre­felé is a disznóölés, s az út mentén lakók nem fukarkodnak a kóstoló­val.., M. 3. A megtöltött palackok cs magolásra kerülnek. Innen szó lítják azután az ízletes borok az ország különböző vidéken — És ha éttermeinkben pincér a gyöngyöző alföldit ör poharainkba, gondoljunk nél azokra is, akik azt palackozza Márkus János — Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents