Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
3. oldal Feilet! baromfitenyésztés, új növényfélék a dunaegyháxi Haladás-bun Mostanában ha megjelenünk egy-egy termelőszövetkezet irodájában, a „főtóma” mindenütt a zárszámadásra való felkészülés. Ugyanakkor a múlt év végleges lezárásának ebben a hangulatában már az idei tervekkel, az új feladatok, tennivalók meghatározásával is egyre behatóbban foglalkoznak. Így van ez a dunaegyházd Haladás irodájában is. Megkérdezzük: hogyan teljesítették a múlt évi áruértékesítés! tervet? Papp Lajos, a fiatal főmezőgazdász válaszol: — Túlteljesítettük. S ez nagyrészt a baromfitenyésztésnek köszönhető. Busxonnégyexer csibe Nem csoda, ha erről az eredményről örömmé] tájékoztat a íőagronómus. Hiszen — ahogy elmeséli — a „saját szakállára”, honosította meg a szövetkezetben tavaly a baromfitenyésztés* A gazdák nem akarták, mondván, hogy ráfizetnek. Ennek ellenére megvásárolt másfélezer csibét, s ebből ötven mázsa baromfihúst értékesítettek, nyolc mázsával többet a tervezettnél. Egy kiló előállítása kevés híján 15 forintba került, s a kilónkénti tiszta jövedelem nyolc forint 20 fillér volt. Mindent egybevetve: a közös gazdaság 81 ezer forint haszonra tett szert a baromfitenyésztésből. — Mekkora a mostani törzs - állofnány? — Háromszáz darabból áll — válaszolja és már mondja is tovább: — Ebben az évben 24 ezer értékesítésre szánt csibét nevelünk nagyüzemi módon. — Megvannak ehhez a feltételek? — Igen. Már tavaly elkészült a korszerű, 12 ezer férőhelyes csibenevelő, felerészben saját erőből. Infravörös lámpákkal szereltük fel. Az a tervünk, hogy jövőre még nagyobb mértékben fokozzuk a baromfinevelést. Erre a célra az idén már ezer darabból álló törzsállományt hagyunk meg. Félexer hold terület növekedés lecsapolásból A baromfitenyésztéshez azonban nemcsak jól felszerelt csibenevelőre, de igen sok takarmányra is szükség van. Papp Lajos is tudja ezt és kérdésünkre így válaszol: — Az idén kétszáz hold kukoricáról „száműzzük” öntözéssel az aszályt,, ha netán újból veszélyeztetné a termést. Nagyon jó, hogy itt folyik a Duna, mert megkönnyíti az öntözést. S mivel hordozható öntözőberendezésünk van, ezenkívül még száz hold rostlenre és ugyancsak száz hold olasz búzára juttathatunk vizet. Elcsodálkozom, hogy mi mindenre van itt lehetőség! De a főmezőgazdász nyugodt hangon közbeszól: — A rostlent már a múlt évben is öntöztük 61 holdon. Holdanként 29 mázsát adott, aminek a pénzértéke 7200 forint. MEQK ÉTSZEREZI TERMFLESÉT Készül o melegágyi ablaktokorő — Ha ilyen növényféléket öntöznek. akkor bizonyára a zöldségfélékre is jut víz — vetem közbe. — Természetesen. Az idén 72 holdon termesztünk öntözött zöldségféléket: uborkát, karfiolt, kései káposztát, valamint zöldes fűszerpaprikát. Már a múlt évben is szépen jövedelmeztek. Az idén a Sákhori-csatoma le- csapolásával ötszáz holddal gyarapszik a területünk. Ebtől már az idén feltörünk 150 holdat, s ez — szűzföldről lévén szó — kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb növényfélék termesztésére. Solanum avicularae Nem orvosi titkolódzás, se nem jelmondat, nem is varázsige — hanem egy Amerikából származó gyógynövény neve, amit magyarul még eddig nem nevezték el. Ez azonban nem nagyon izgatja a dunaegyházia- kat, mert az idén már tíz holdon termesztik közös gazdaságukban. S azon sem csodálkozom. hogy ez is a főagronómus „felfedezettje”. Azt is elmondja, hogyan: — A Herbária Gyógynövénytermeltető Vállalatnál hallottam. hogy létezik ilyen növény és hogy nagyon kifizetődő, amellett igen kevés munkát igényel. Különböző hormonokat tartalmaz. A hajtásait kell zölden leszedni, s ezért kilónként egy forintot fizet a Herbária. — De honnan tudja, hogy kifizetődő? — tolakszik fel bennem a kérdés. — Onnan, hogy már tavaly kísérleteztünk vele 230 négyszögölön. A termés értékesítése után számítást végeztünk, s az eredmény: holdanként közel 12 és félezer forint bevétel. Évenként kétszer lehet „aratni”. S ezek után abban sincs semmi különös, hogy másik tíz holdon borsos mentát termesztenek, amelyről két-három évig szedhetik le a termést. Hatvani Dániel A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet kultúrtermében mintegy harmincán — zömében asszonyok — melegágy! ablaktakarókat készítenek. Már eddig hatszázat »gyártottak«, de még ugyanennyire van szükség a nemsokára megkezdődő melegágyi palántán evelcsh ez. Képünkön Szabó Ferenc, Bagó Andrásné és Petrás Istvánná látható, akik nagy szakértelemmel formálják a nádkévéket palántavédő takaróvá. Csávo'yon van az ország legnagyobb szövetkezeti to^óháza A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben — szovjet mintára — elkészült az ország legnagyobb, ötezer szárnyas elhelyezésére alkalmas, új rendszerű tojóháza. A gyakorlatban eddig még ismeretlen tyúkfarm érdekessége, hogy az etetés és a tojások összegyűjtése is teljesen gépesíthető. A világos, tágas és jól szellőztethető helyiségben a tojórekeszek és a takarmányadagoló tartályok az épület középső részén. kétoldalt találhatók, s a közbeeső folyosón közlekednek majd az idén ugyancsak felszerelésre kerülő tojásgyűjtő és takarmányadagoló gépek. A gépesítéssel az eddigi 13 helyett két munkás is könnyűszerrel ellátja a teendőket. Az etetőtartá- lyckat hetenként csak egyszei töltik. Az ülórudakat dróthálóval bevont trágyagyűjtő aknák felett helyezték el, így a tartályokból évente csak egyszer kell kihordani a trágyát, amelyet időközönként tőzegkorpával rétegeznek. A korszerű tojóház a régi csibenevelő telep mellett épült fel. A tízholdas baromfitelepen üzembe helyezték a termelőszövetkezet új keltető üzemét is. Ebben az idén több mint 130 ezer csibét és 30 ezer kacsái keltetnek ki, amelyeknek jelentős részét előnevelés után át adják a szomszédos sző''?'Vezeti gazdaságoknak. Színes gépek, falak, jelzések Sablonos munka, amit Kohán György végez a Kecskeméti Faipari Vállalatnál. Rangja sem nagy a szakmában: betanított gépmunkás, aki az előszabászat 900-as szalagfűrésze mellett tölt naponta nyolc órát. Látszatra semmi érdekeset nem lehet róla írni. A valóságban annál többet. — Kit fényképezzünk a gépműhelyben? — Az igazgató találgatás nélkül rámutatott: Kohán Györgyöt. Jellemzésül pedig ennyit mondott róla: — Olyan munkás, aki önmagával is versenyez. Kohán György három éve került a vállalathoz. Második otthonában övé a második munkafolyamat, bármi bútor készítéséről legyen is szó. Egymaga egész műhelyt lát el asztalnak, széknek, fotelnek, rekamiénak való fával. Egyike azoknak a dolgozóknak, akiknek neve mellett még nem állt 100 százalékon aluli teljesítményt. Javaslatára új, gyorsabb fordulatszámú motort vett gépére a vezetőség, ő pedig vállalta: megkétszerezi termelését. Ezzel járul hozzá, hogy a Kecskeméti Faipari Vállalat 1962-ben 7 millió forinttal több kárpitozott bútort gyárthasson a kereskedelemnek. Gyakran halljuk és olvassuk, hogy egy üzemben a gépeket vagy gépalkatrészeket például sárgára, a falakat almazöldre festik és eltérő színű jelzéseket alkalmaznak. Sokan azt gondolják: ez így »modern«, hiszen a lakberendezők is azt ajánlják, hogy szobánk négy falát különböző halvány szín- árnyalatokra' festessük. A »modem« ebben az esetben nem azonos a múló jellegű divatossal. Ha egy üzemben fontosságot tulajdonítanak a színeknek: ott már szóhoz jutott az az alkalmazott pszichológia, az üzemi lélektan tudománya, amely a dolgozó ember munka- feltételeinek javítását. testilelki épségének megtartását hivatott szolgálni. Természetes, hogy a dolgozók javát szolgáló ismeretek felhasználása szocialista országokban — a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban. Csehszlovákiában — indult virágzásnak. A baráti országok tapasztalatait értékesítjük mi is, gyakorlatilag üzemeinkben, s tájékoztatásul ebben a rövid áttekintésben. „Személyileg indokolt...“ Az üzemi lélektan a munka biztonsága szempontjából két csoportra osztja a baleseteket: tárgyi és személyi eredetűekre. Tárgyi ok például a hibás gép vagy gépalkatrész, a hirtelen támadt üzemzavar vagy anyaghiba. Az NDK egy hengerészüzemében a balesetek elemzéséből kiderült, hogy azoknak csak 20—30 százalékát lehetett ilyen tárgyi okokra visszavezetni. A többi »személyileg indokolt«. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a baleseteknek kereken kétharmad részét megelőzhette volna a pszichológus. Amikor a munkavédelmet az említett üzemben erre a területre is kiterjesztették: .rövid idő alatt mintegy 70 százalékkal csökkent a balesetek száma! A »személyileg indokolt« balesetek elhárításában játszik jelentős szerepet a színek alkalmazása. Hangu'at és figyelem Az általános lélektan derítette ki a színek kettős hatását. Egyrészt az ember hangulatát befolyásolják, másrészt alkalmasak a figyelem felkeltésére és ébrentartására. Az üzemi lélektan mindkét lehetőséggel él. A pasztellszínekben váltakozó, derűs falfestés a dolgozók ke- délyállapotóra hat előnyösen, a természet harmonikus sokféleségét utánozva csökkenti az egyhangúság előbb-utóbb fárasztó érzését. Még fontosabb, hogy munka közben a figyelem a döntő szakaszokban és kellő ideig maradjon ébren, illetve, hogy bevált módszerek, színhatások is elősegítsék a figyelem előnyös összpontosítását. Ezek a hatások ugyanis meghatározott cselekvéseket váltanak ki. mind a munkafolyamatok célszerű végzésében, mind a balesetek elleni védekezésben. A kísérletek kimutatták, hogy a sárga és fekete szín. illetve ezek kombinációja a legalkalmasabb a figyelem felkeltésére. A gépek, gépalkatrészek színét és a balesetelhárítási jelzéseket tehát úgy állították össze. Ilyen jelzőtáblákat, csíkokat, figyelmeztető feliratokat és plakátokat alkalmaztak az üzemek veszélyes helyein (pl. az üzemen belüli közlekedés útjában álló vágányok, átkelőhelyek és más akadályok közelében). A megszokás káros Egy ideig kitűnően bevált ez a módszer, csökkent a balesetek száma. Később észrevették, hogy a színjelzések ellenére ismét emelkedik a baleseti grafikon görbéje. A különös jelenségre a figyelem lélektana adott magyarázatot. Kiderült, hogy a jelzések, táblák színét meghatározott időközben, általában 3—6 hónaponként változtatni kell. Miért? Mert a megszokás szinte elaltatja a veszély iránti éber figyelmet. Magyarországon a Szabványügyi Hivatal 1958-ban kötelező rendelkezéseket adott ki a biztonsági színjelzésekről. Hatékonyságuk egyaránt kimutatható a balesetek számának csökkenésében és a termelés növekedésében. így válik az üzemi 'élektan szocialista alkalmazása mind a dolgozó ember, mind a társadalom javáraj Gy. L
