Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

?. oldal 1962. r>n"ár 30. kedd Imerika Kuba-ellenes törekvisefnek kudarca II demskratiftus érik tömörülése Párizsban, erősödő OőS-terror Algériában fiz amerikai rakétakndarc visszhangja EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN TOVÁBBRA IS a-záílodai szobák- ban« tartott eszme- ■ soré jellemző — a A.yúgati hírügynökségek közlése szerint — az amerikai államok szervezetének külügyminisz­teri értekezletére. Az Egyesült Államok küldött­ségének tagjai egész sor bizalmas megbeszélést folytatnak, mert, mint. ismeretes, minden eddigi epésük, olyan irányban, bogy sikerüljön kire- ke&zteni Kubát az amerikai államok szervezeté­nek soraiból, kudarccal végződött. A küldöttsé­gek egy része úgynevezett »semleges« magatar­tást tanúsít az Egyesült Államok elképzeléseivel kapcsolatban, ami azt jelenti: nem helyesli az idegen államok belügyeibe való beavatkozás erőszakolását, ez esetben a Kubával kapcsola­tos agresszív politikát. Értesülések szerint jelen­leg avm dolgozik az USA. hogy hat pontból álló javaslatot fogadtasson el az értekezlettel. Mivel azonlpen várható a nagyobb ellenállás, együtte­sen nem bocsátanák szavazásra a javaslatok pontjait, hanem külön-külön jogában állna min­denük . részvevő országnak pontonkénti állásfog­lalást kialakítani. A határozati javaslat első pontja annak a kimondását állítja a kü’döttek elé, hogy Kuba magatartása valamiféle »ve­szélyt« jelent a nyugati félteke országai szá­méra. A második pontban foglalták össze azo­kat az agresszív intézkedéseket, amelyeiknek ér­telmében Kubát vagy kizárnák a szervezetből, vagy felfüggesztenék tagságát. A harmadik pont Kuba kirekesztését tartalmazná az amerikai ál­lamok haditanácsából. A negyedik pont szerint egy agresszív katonai bizottság létrehozását ter­vezik, mely hivatva lenne intézkedéseket tenni a Karib-tenger térségének »mesoltalmazására«. Az ötödik cikkely embargó alá igyekezne vonni a Kubába irányuló fegyverszállítmánvokat, majd az utolsó pont szerint újabb gazdasági megtorló intézkedések megtételét helyeznék kilátásba azon a címen, hogy »-meg kell óvni« az amerikai álla­mok gazdasági helyzetét A Reuter szerint Chester Bowles, Kennedy tanácsadója, az Egyesült Ál­lamok tervezetével kapcsolatban kijelentette: el­lenzi azokat a nézeteket hogy vonják meg a segítséget egyes latin-amerikai országoktól, me­lyek nem hajlandók következetesen támogatni az Egyesült Államok Kuba-ellenes törekvéseit • MIKÖZBEN PÁRIZSBAN a demokratikus erők újabb tömörülésének még szilárdabb egysége ki- aiakítáeának készülődései folynak, az algériai helyzet Ismét só. lyosbodott Vasár­nap folyamán Algé- ria-szerte újabb merényleteket hajtottak végre az OAS-banditák- A belga televízió interjút közöl az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányának tájékoztatási minisztere részvételével, Mohamed Jazid változatlanul azt a szándékát nyilvánította ki az algériai ideiglenes kormány­nak, hogy a tűzszünet feltétele: megszorítások nélkül kell érvényesülnie a Földközi-tenger mindkét partján az algériaiak ama jogának, hogy függetlenségükről maguk rendelkezzenek. Elis­meréssel nyilatkozott a miniszter a francia de­mokraták törekvéseiről annak az érdekében, hogy tárgyalások induljanak meg. Látjuk — mondotta az algériai politikus —. a francia belpolitikai helyzet romlását, de biztosak vagyunk benne, hogy amidőn határozottan felvetik Algéria füg­getlenségének problémáját, Franciaországban és Algériában lesz elegendő erő, hogy legyőzzék az önrendelkezés ellenzőit. Az Algériában élő euró­paiak életéről szólva Jazid rámutatott, minden attól függ, hogy ez az algériai kisebbség mi­lyen mértékben illeszkedik majd az új helyzet­be. Az Algériában éló európaiaknak — mon­dotta a miniszter — végül is be kell látniuk, bogy az OAS-terror Algéria sorsát veszélyezteti. AZ AMERIKAI RAKÉTAKÍSÉRLETEK ku­darca foglalkoztatja a hétfői nyugati sajtót. Az angol lapok maró gúnnyal emelik ki az Egye­sült Államok múlt heti súlyos rakétakudarcai­nak sorozatát A People rámutat hogy az Egye­sült Államok óriási hibát követett eL amikor ellenőrizetlenül világgá kürtölte nagy hűhóval beharangozott kísérleteit Most — állanítja meg a lap — keservesen csalódott amerikaiak tíz­ezrei kérdik: »Miért tesszük magunkat köznevet­ség tárgyává a világ szemében?« A francia la­pok egy része hasonlóan vélekedik. Még a jobb­oldali sajtó Is egyetért azokkal a józan hangok­kal, melyek szerint tisztán politikai megfonto­lásra támaszkodva, kár volt kockára tenni az első amerikai űrhajós életét »Glenn alezredes vállalkozása — írja a France Soir — borzalmas kaland.« A lap az emberi élet lebecsülését látja abban, hogy valakit ki akarnak röDÍtend az űrbe, noha az űrrepülést biztosító berendezések, me­lyeket ez esetben is használni akartak, már több ízben megmutatták használhatatlanságukat Kubának ragyogó lehetőságe’iei tár! lel a forradalom útja Fidel Castro nyilatkozata a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőinek Moszkva. (TASZSZ) Kde! Castro január 23-án Havanná­ban fogadta Pavel Szatyukovpt, a Pravda főszerkesztőjét és Alék- szej Adzsubejt az Izvesztyija főszerkesztőjét. Fideí Castro- nak, a Kubai Forradalmi Kor­mány miniszterelnökének inter­júját a Pravda, az Iszvesztija hétfői száma körűi: A kubai forradalom — mon­dotta Castro — soha nem volt a burzsoázia forradalma, aho­gyan azt az imperialista pro­paganda beállítani igyekezett. A kubai forradalmat — foly­tatta a miniszterelnök — mun­kások és parasztok viszik vég­hez a munkásokért és a parasz­tokért, vagyis a dolgozók forra­dalma ez, amelyet a dolgozók hajtanák végre a dolgozóikért. Népüpk ezekben bZ években rendkívüli eszmei fejlődésen ment át. Valóságos ugrás tör­tént a nép forradalmi tudatá­ban, amelybe az amerikai im­perialisták hatvan éven keresz­tül igyekeztek beoltani ugyan­azokat a reakciós eszméket, amelyeket az imperializmus itt évtizedekért keresztül terjesz­tett. Ez forradalmunk egyik leg­fontosabb eredménye. A forradalom győzelme óta élteit három év alatt Kuba meg­erősítetté védelmét, fegyveres erőit, amelyek őrt állnak a nép vívmányai fölött. Teljesen fel­oszlattuk a régi katonai appa­rátust amely az imperializmus érdekeit képviselte. Fegyveres erőink napról nap­ra mind tapasztaltabbak, fe­gyelmezettebbek lesznek, töké­letesedik fegyverzetük; napról Kuba egyesített forradalmi szervezetei az új élet építésére fogják tömöríteni, forradalmi eszmék szellemében fogják ne­velni és a szocializmus útján fogják vezetni a nép erőit. B Hu lemondott pártjának elnökségéről RANGOON. (Reuter) U Nu burmai miniszterelnök, az Anti­fasiszta Népi Szabadságliga ve­zetője a párt országos komgresz- szusának megnyitásakor szom­baton bejelentette, hogy lemond a párt vezetőjének tisztségéről de miniszterelnöki funkcióját megtartja. A párt új vezetőjének Thakin Tin pénzügyminisztert válasz­tották meg. Kennedy szóvivője Párizsba érkezett PÁRIZS. (MTI) Nyugati hír­ügynökségek közlése szerint Pierre Salinger, Kennedy ame­rikai elnök sajtófőnöke vasár­nap a francia fővárosba érke­zett, hogy megbeszéléseket foly­tasson az amerikai táiékoztató szolgálat tisztviselőivel. Amerikai katonai repülőgép katasztrófája LONDON. (TASZSZ) A Reu­ter Teheránból érkezett jelen­tése szerint Irán egyik hegyvi­dékén vasárnap felfedezték * szombaton lezuhant amerikai katonai repülőgép roncsait. A roncsok környékén a légi meg­figyelők »életjeléket« észleltek, nem sikerült azonban megálla­pítani, hogy a gép öttagú sze­mélyzetéből hányán maradtak életben. A repülőgép olyan he­lyen zuhant le. ahová csak helikopterrel lehet eljutni. A Ranger-3 amerikai hcldrakéta nem tudott felvételeket készíteni a holdról CAPE CANAVERAL. (MTI) A pénteken este fellőtt Ranger —3. elnevezésű amerikai hold­rakéta vasárnap éjféltájban óránként hatezer kilométeres sebességgel metszette a Hold pályáját, és körülbelül 37 ezer kilométer távolságban szágul­dott el az égitest mellett A kísérletnek az volt a célja, hogy a rakéta felvételeket ké­szítsen a Hold felszínéről és műszertartályt bocsásson le a Holdra. Minthogy a kilövésnél használt indítómű túlságosan nagy sebességet adott a rakétá­nak, az a Holddal nem találkoz­hatott Megmaradt viszont a remény, hogy a holdrakéta tele­víziós felvevőgépei segítségével felvételeket készíthet az égitest­ről. amelyeket a Földre to vábbít. Ez a remény vasárnap este eloszlott: az amerikai űr­hajózási hivatal közölte, hogy bár a rakétában elhelyezett te­levíziós kamerákat a Hold felé irányították, a rakéta antenná­ját nem tudták a Föld felé for­dítani, s ennek következtében a televíziós berendezés felvételed* a világűrbe sugározta, a Földre kivehetetlen jelek érkeztek. Az amerikai tudósok csald* dúsát csak kis mértékben eny­híti, hogy a Ranger—3.. miután elsuhant a Hold mellett, egy Nap-körüli pályára tért. s ezen addig kering majd. amíg a nap­rendszer fennmaradj napra etnéBced5'k harci szelle­mük. A nép ezért bizonyos a forradalom nagy ügyének sike­rében. Ez a bizonyosság még jobban megszilárdult a múlt év áprilisában az intervenció szét­zúzása után. Fidél Castro interjújában Jel­lemezte az ipar, a mezőgazda-! ság fejlesztésében a legközeleb-; bi időszakra vonatkozóan Kubá­ra háruló fő feladatokat. Kubá-i nak — mondotta — ragyogó le-! hetőségiei vannak ahhoz, hogy > a trópusok sajátos problémái- 5 val foglalkozó hatalmas tudó ( mányos és technikai kutatóköz-? ponttá váljék. Kuba külpolitikájára kitérve S Fidel Castro rámutatott, hogy l Kuba támogatja az összes gyár-! maid országoknak, valamint 1 az imperialista kizsákmányolás> alatt álló országoknak felszaba-S dító mozgalmát. Kuba támogat- < ja a békéharcot, amely össz-? hangban áll az egész emberiség/ érdekeivel. ? Kuba támogatja a békés $ együttélésért, a leszerelésért $ folyó harcot. Kuba támogatja i Laosz, Dél-Vietnam, Angola, < Algéria népeinek függetlenségi ? harcát, a Kínai Népköztársaság jogát szerves részéhez — Taj-> van szigetéhez, Indonézia jogát í Nyugat-Xriánhoz, Korea _ népé- < nek jogát országa egyesítéséhez,? az NDK jogát a békeszerződés/ megkötéséhez. ^ Kuba külpolitikájának alap- £ ia a baráti kapcsolatok erősíté-( se az összes szocialista orszá- ■ gokkal és mindazokkal az orszá- í gokkal, amelyek síkraszállnak a> béke védelmében. Harc a kőolajért séges. Szabadár mozgalmakról is hal­lottunk, melyek „magasztos** nem­zeti követeléseket írtak zászlaikra, valójában pedig csak eszközök vol­tak az egyes kö^ép-kelefci országok belső rendjének és egységének meg­bontására — és ez esetben nem volt kétséges, hogy miért és kinek az érdekében. De az utóbb! időben egyre keve­sebb siker koronázza a monopóliu­mok erőfeszítéseit. És itt nemcsak azzal a ténnyel kell számolniok, hogy — akiken az ostor vége csat­tan — a kőolajipari munkások a mo­nopóliumok minden igyekezete és gátló intézkedése ellenére is egyre erősebbek és egyre aktívabban lép­nek fel a kőolajkérdés problémái­nak megoldásáért, együtt az illető országok haladó társadalmi erőivel; sokkal nagyobb jelentősége van an­nak, hogy a kőolajtermelő országok megtették az első lépéseket a széles nemzetközi összefogásra. Ismeretes, hogy az elmúlt három esztendőben háromszor gyűltek ösz- sze tanácskozásra. Teheránban meg­beszélést tartották a kőolajszállító társaságok is. És ezek az értekez­letek határozatban követelték vala­mennyi résztvevő n- éhén a kőolaj­tár saság ük tói, hogy növeljék az egyes országok részesedését a olaj jövedelméből, ezenkívül tegyék lehetővé képviselőik fokozottabb be- , leszólását a befektetett tőke ellen- , őrzésébe. A harc pillanatnyilag teljes cner- , giával dúl — természetesen a szín­falak mögött. Mert ml másnak te* , kiüthető például az, hogy a mono­póliumok lépéseket tettek az észak* . afrikai kőolajtermelés fokozására a Szaharában és Líbiában. Persze, ak­robatikus kötéltáncnál vajmi kevéssé értékelhető többre ez a lépésük, hi­szen senki sem szavatolhatja szá­mukra, hogy a Szaharában és Lí­biában biztonságban lesznek. A* előbbi terület tulajdonjogáért még ma is fegyveres harc folyik és sem­mi biztosíték nincs arra vonatko­zóan sem, hogy Líbia fejlődésében nem teszi-e meg a közép-keleti utat. Viszont pregnáns jelei mutatkoznak annak is, hogy a közép-keleti orszá­gok felvették az odadobott kesztyűt, Irak például felmondta azoknak % területeknek a kiaknázás! jogát, me­lyeken eddig az iraki kőolajtársa«- ság még nem végzett fúrásokat. Bag­dadban pedig bejelentették* hogy valószínűleg még messzebbmenő In­tézkedéseket tesznek. Áz évtizedek óta tartó- harc ter­mészetesen nem dől el hónapok alatt, de az egy pillanatig sem két­séges, hogy kinek áz oldalán áll ux igazság»'* s o _ Gy.) KÁTYÚ * A ayaratl közvélemény nem tér napirendre Kennedy első költségvetése fölött Le* pok és emberek Idézgetik a közhelyt: A tények maknen dolgok. Bizony makacsak. Mert hasztalan beszél valaki . szfvhezszólóan a békéről, ka eközben hóborúra kénBL Kennedy első költségvetése pedig mindennek nevezhető* csak éppen békémének nem. Még as amerikabarát Daflty Telegraph is így Jellemzi: »As Egyesült Államok ^nt-nal U> adásai és külföldi káténál m gélyd felemésztenek minden pénzt és semmit sem hagy nak a szociális és más beá^ földi tervek számára.* A Guardian még határozottabb, Kimondja, hogy a gsndag Egyesült Államok nagyobb városaiban óriási nyomorta nyák vannak, amelyekben kétségbeejtő szegénység arai. kodik. Es felkiált: »1 konzer­vatív törvényhozás hajlandó igen nagy összegeket megsza* várni katonai célokra, de b> tózik a népjóléti programok» tói. A közcélú állami kiadá­sok elsorvasztása a legns» gyobb szégyenfolt az Egyesüli Államok gazdasági rendszerén, amely az elmúlt évben klalse kait,- Ez az a ti pikas esel, amelyhez nem kell kommen- tár! — kavics »— A Kuwait és Irak közt tnszeenáh 1 feszültség és a dicstelen libanoni ál- > lamcsiny-kísérlet Ismét a kőolaj kő- ' rüli harcokra terelte a közvélemény ! figyelmét. A kőolajipar talán a ka- ! pitallsta világ legjobban monopoli- 1 zált ágazata — nemcsak az egyes országokban, hanem világméretek- ! ben Is. A kartellben nyolc nagy tár- ! saságé a döntő szó, ebből hét tér- ! mészetesen angol—amerikai érdekclt- ! ség és csak a nyolcadik francia. A „nagyok” tartják kezükben a legfontosabb lelőhelyeket Közép-Ke­leten, Eszak-Afrlkában, Venezuelában és Indonéziában, vagyis övék s vi­lág legfontosabb olaj mezőinek a zö­me. A befektetett tőke rendkívül gyors visszatérülése és a szinte már csak csillagászati számokban mér­hető profit miatt — amit talán- az az egy szám Is kellőképpen érzé­keltet; hogy a monopóliumok Kö­zép-Keleten minden munkáson 40 000 dollárt keresnek — természetes, hogy „foggal-körömmel” ragaszkodnak po­zícióik megtartásához. Nem véletlen, hogy az elmúlt Idő­szakban annyi zavargás híre érkezett Kőzép-KeletrőL, — összeesküvéseké, melyeket ugyan belpolitikai célzat­tal robbantottak ki, de a felbujtók személye és célja sohasem volt két-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents