Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

iwi. Január SO. kedd 3. oldal Kétszerakkora terä!s!en kertészkednek A tassi Lenin Tsz tervei A tassi Lenin Termelőszö­vetkezet nem tartozik megyénk nagy közös gazdaságai közé: területe 1570 hold. Bár a zárszá­madás még nem készült el, már látható, hogy egy munkaegység értéke meglesz a terv szerinti 25 forint 40 fillér. A termelőszövetkezet vezető­sége a zárszámadással egy idő­ben készíti az idei tervet is. Eb­ben a munkaegység értékének 6 forint 60 fillérrel való növe­lését jelölik meg. Hogyan kívánják ezt elérni? — kérdezzük Na-qy Zoltánnétól, a szövetkezet könyvelőjétől. — Kertgazdaságunk és állat- tenyésztésünk fejlesztésével — válaszolja. — Igen jól beváh nálunk a borsó termesztése, .mert tíz hold vetésterületről a tervezettnél jóval több, 87 ezer forint értékű borsót szedtünk. Éppen ezért az idén kétszer ek­kora területen termesztjük a bor­sót Tíz Hold fűszerpaprikánk is lesz, ezenkívül zöldpaprikát, dinnyét, zöldbabot is termesz tünk, úgyhogy az eddigi 31 he­lyett 61 holdon kertészkedünk Az állattenyésztéssel kapcsolatban elmondja a köny­velő, hogy az idén 250 hízott sertésre, 20 hízott bikára kötnek szerződést. A takarmánynövé­nyek termesztésénél figyelembe vették az állatállomány szük­ségletét. S mivel tavaly jól fi­zettek a szerződésre termesztett különféle ipari növények, az idén ezek területét is növelik. Arról is tájékoztat bennünket Nagy Zoltánné, hogy szövetke­zetükben igen szorgalmasak az asszonyok és a leányok. A tsz 90 gazdája közül 35 nő, Mun­kájukra a legsürgősebb esetek­ben is lehet számítani. Helyt­állásukat bizonyítja, hogy pél dául Szabó Rozália 280, Kovács Erzsébet 220, Takács Józsefné 200, Szappanos Istvánne pedig 180 egységnyi munkát végzett az elmúlt évben, s a többiek is hozzájuk hasonlóim dolgoztak — Főleg a kertészetben fog­lalkoztattuk a nőket, s ezt a munkát nemcsak szakszerűen, de szívesen is végezték, mert emellett háztartásuk teendőit is elláthatták, — magyarázza Nagy Zoltánné. A tassi Lenin Termelőszö vetkezet nődolgozóinak idén is várható helytállása tehát nagy­mértékben esik latba a közös terv elkészítésekor. — ts — r. Mezög-szdssi! szafctanVyam Soltvadkerten február hó 9-ig több mint 60 szakszö­vetkezeti gazda vesz részt hat­napos mezőgazdasági szaktanfo­lyamon. A résztvevő gazdák a nagyüzemi gyümölcsösök telepí­téséről, kezeléséről és védelmé­ről hallgatnak előadásokat. ötven borfajta ízét, zamatét és színét, vizsgálták a szakembe­rek a múlt hét közepén a Ba­jai József Attila Művelődési Házban, az országos vörösbor­ankét délutánján. Mint a pon­tozások igazolják, az alföldi vö­rösborok közül a Vaskútról va­lók nyertek első helyezést. Szí­nük és zamatok egyaránt kivív­ta a bírálók elismerését. Utána a Kunbajai' és Helvéciád Álla­mi Gazdaság borai következnek. A jó minőségű vörös borok iránt külföldön is nagy az ér­deklődés. Ausztriában, Svájcban és Nyugat-Németországban szí­Növelik a haíáSlományt Nemrég tartotta zárszámadó közgyűlését az alpári Virágzó Halászati Termelőszövetkezet. — Gazdái 37 forintot kaptak mun­kaegységenként. Tavaly egyéb­ként a tervük szerinti 175 má­zsánál néhány mázsával több ha­lat fogtak — az idén viszont már 200 mázsa halra számítanak. A közös gazdaság halászterü­lete mintegy 450 hold vízfelület, amely a Tiszának az ugi hídtól Tiszaújfa'uig terjedő 8 kilomé­teres szakaszát, s annak az in­nenső holtágait foglalja magába. A halállomány biztosítása és további növelése céljából az el­múlt évben 80 ezer darab saját tenyésztésű és Szajolból hozott 35 mázsa pontyivadékot enged­tek a holtágakba. Új halfajtól — ezüstkárászt — egv mázsá- nyit hoztak Szarvasról. Ezt a munkát az idén is folytatják. Eb­ben az esztendőben már mester­séges ívató medencéket is készí­tenek. Az enyhe nanokon most télen is halásznak. Ugyanakkor ké­szítik a tartós perion-hálókat is. vesen fogyasztják ezeket, s az említett országok megrendelé­sére megyénkből évente jelen­tős a vörös bor exportja. Éppen ezért fontos, hogy mind a mi­nőségük, mind pedig a színük megfeleljen a külföldi igények­nek. A vörös bor jó hírnevét azonban csak úgy tudjuk to­vábbra is megőrizni — hangoz­tatták az ott megjelent szakem­berek —, ha a szüretelésre, fel­dolgozásra és tartósításra (he­lyes kénezés, erjesztés, szaksze­rű kezelés stb.) mindenütt egy­formán nagy gondot fordítunk. A legjobbak a vaskúti vörös borok A TIT pszichológiai szakosz­tályának rendezésében érdekes, időszerű ankét zajlott le a na­pokban Kecskeméten. Az anké­ten megjelent negyven-ötven főnyi pedagógussal és szülővel Takács Márta, a Munkaügyi Mi­nisztérium pszichológusa tanács­kozta meg a pályaválasztás kér­déseit. Nemcsak a részvevők, de valamennyi végzős gyermek szüleit, pedagógusait foglalkoz­tatják napjainkban a pályavá­lasztással járó gondok. Ezért szeretnénk részletesebben szól. ni az ankéton elhangzottakról. Két körülmény Pályaválasztás alkalmával két körülményt kell részletesen megvizsgálni. Az egyik a gyer­mek rátermettsége, érdeklődési köre, a másik a népgazdaság igénye. Mit kell figyelembe ven­ni az első, úgynevezett szubjek­tív körülményeknél? Mindenekelőtt a gyermek szellemi képességeit. Ezek dön­tően határozzák meg a gyermek pályaalkalmasságát. Vannak olyan foglalkozások, mint pél­dául a vegyi jellegű pálya, ahol elengedhetetlenül fontos a jó koncentráló képesség, a műsza­kiaknál pedig a helyes térelkép­zelés. Más pályáknál vizuális, Szóbeli emlékezetre van szük­ség. megint más pályák pedig •— mint például az esztergályos szakma, ahol mindkét kéz más irányú munkát végez — manuá­lis rátermettséget kívánnak. A szubjektív körülményeknél kell még figyelembe venni az egész­ségügyi feltételeket. Itt nemcsak arról van szó. hogy egészséges, kifejlett-e a gyermek fizikuma, hanem arról is, hogy egyeseket az álló, másokat az ülő munka fáraszt ki jobban. Idetartozik még az érzékszervek épsége, to­vábbá a ió színérzékelés, amely főkén+ a vegyi, orvosi elektro­mos- és textilipari szakmában nélkülözhetetlen. Nem kevés szerepet játszik a helyes pá­lyaválasztásban a gyermek egyé­nisége. Más pályára alkalmas az állandó mozgásigényű gyer­mek. az indulatos, hirtelen tér. mészetű, másra a nyugodt, meg­fontolt. Mindezeket össze kell egyez­tetni az objektív feltételekkel, illetve lehetőségekkel: a nép­gazdaság igényeivel. Milyen szakmákban lesz kereslet ? Itt elsősorban azt kél! szá­mításba vennünk, hogy három- négy-öt-hat év múlva milyen szakmákban lesz munkaerő­kereslet. Erre jórészt már az öt­éves terv számadataiból is kö­vetkeztethetünk, amelyben első helyen szerepel a mezőgazdaság fejlesztése. Az elkövetkezendő öt évben erre fordítjuk beruhá­zásaink mintegy 40 százalékát, s nyilvánvalóan itt lesz a leg­több munkaalkalom. Nagy fej­lődés előtt áll még az építő­ipar. a bányászat, s a vegyipar — a vasas szakma viszont az eddiginél valamivel kevesebb embert tud felvenni. A tájékoztatás szerint a bá­nyászaton belül például nagy szükség lesz bányaelektro-laka- tosokra, az építőipar a kőmű­veseken kívül ács. tetőfedő, parkettázó, szobafestő, víz-, gáz­szerelő és építkezésen belüli vasas munkákra vár sok szak­embert. A könnyű vegyiparnak is számos ága — gyógyszerészet, műtrágyagyártás, festék-, mű­anyagipar, kénsavgyártás — szá­mít nagyobb számban szakem­berekre. A kereskedelemben bi­zonyos fejlődés mindig van, de ez nem tud olyan sok szak­embert felvenni. Röviden itt. utalnánk mén Háló Ferencnek, az iparúanuló iskola igazgatójának táiékoztatá­Gépgyári fiatalok A pályaválasztás gondjai A KISZ megvei bizottsága ja­nuár 13-i ülésén meghatározta az iparban dolgozó fiatalok ten. nivalóit is. Közülük elsőnek em. lítette a beszámoló a szakmai műveltség növelését: az ipari tanulókkal való foglalkozást; a KISZ-szervezeteknek a munka- módszerek átadásában vállalt szerepét, valamint a hagyomá­nyossá vált termelési mozgal­mak további fejlesztését. Ezek. nek a feladatoknak a megvaló­sításához megyénk ifjúságának szorgalma és megfelelő szakmai felkészültsége különösen fontos. A Kiskunfélegyházi Gépgyár fiataljai — akik közül néhá­nyat most bemutatunk — ebben jó példát mutatnak (K. A.) Udvanli ^Károly, érettségizett szaknvmVás, a forgácsoló mű­helyben dolgozik. Mint marós szabadult fel 1961 elején, s azóta tevékenyen, legjobb tudása szerint vesz részt a termelésben. A múlt hónapban 120 százalékos teljesítményt ért el. Bekapcsoló­dott a KISZ-oktatásba is. A műhelyben az esztergályos fiata­lokkal együtt rövidesen megalakítják a szocialista brigádot. sára, aki elmondotta hogy az építőipari szakmában az 1962— 63-as tanévre 214. mezőgazda- sági szakmában körülbelül 250, kereskedelmiben 150 fiatalt tud­nak beiskolázni. Ezenkívül a re­szelőgyárban szükség lesz még 50, a rádiótechnikai üzemben 10, a lakatosipari vállalatnál 100 tanulóra. Tanácsok lányos szülőknek A lányokkal kapcsolatban az a megállapodás született, hogy leghelyesebb, ha általános mű­veltségük fejlesztése érdekében tovább tanulnak. A finomabb szakmák — mint például a mű­szerészi par stb. — érettségihez lesznek kötve. A középiskolák elvégzése után ésszerű a lányok figyelmét felhívni a pedagógus pályára, a gyógyszerészetre, ahol nagy előszeretettel alkalmaznak lányokat. A mezőgazdaság szá­mos ágában is nagy jövőjük van, ezért érdemes szakmunkás­képesítést szerezniük. A tmeneti hiány jelenleg gyors- és gép­írókban is van. célszerű tehát erre a hivatásra is felhívni a figyelmüket; Vidékünkön eddig igen elha­nyagolt terület volt a nyelvta­nulás. A növekvő idegenforga­lom, kereskedelmi forgalom, az ország szélesedő külkereskedel­mi kapcsolata egyre több olyan szakembert igényel, akik nem­csak egy, de két-három idegen nyelvet is beszélnek. Napjaink­ban különösen ajánlatos a né­met, angol vagy orosz nyelv mellett spanyol, portugál vagy arab nyelveket tanulni, mert or­szágosan különösen ezekben mutatkozik hiány. Az egészség­ügy szintén sok nőt tud foglal­koztatni. Fejlődő egészség­ügyünknek nagy szüksége lesz képzett ápolónőkre, műtősökre asszisztensekre, 6zülésznőkr védőnőkre stb. Eszik Éva Két fiatal s/ k;m-nkás: Horváth György lakatos és Huszka Vince hegesztő. Mindketten tagjai a KISZ nek. Munkájukat nagy gonddal és szorgalommal végzik. Havi átlagkeresetük — egyenként — körülbelül másfélezer forint. Képünkön: tejhevítő edényt hegesztenek. Csenki László és brigádja már kétszer nyerte el a szocia­lista címet. A fiatalember, akinek lakatos a szakmája, jó pél­dát mutat társainak a munkában. Havi teljesítménye 103—110 százalék. Keresete ennek megfelelően 1600—1700 forint. Felvé­telünk munka közben ábrázolja, amint az ezportra kcsziilö üvegszalagok egyikének úgynevezett /utósínjét vasfűrésszel (Pásztor Zoltán felvételei.) Failoiktés — fatálán nélkül A Dun?ártéri Erdőgazdaságba új szovjet gép érkezett. Az új gép a legnagyobb fát is — nagy­részt gyökérzettel együtt — egy d-ii.ibhan for.dí*?n ki a fö'dbő1 Az erdészek így megszabadul­nak a nagy munkát igénylő tus- kószedériől. A kitermelés után azonnal elvégezhető a mély­szántás. és a kivágott fák he­vére fiatal csemetéket ültet­hetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents