Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
f962. január 2S, vasárnap 3. oldal Sikeres év után - nagy feladatait előtt TAVASZRA KÉSZÜLNEK Termelési tanácskozás a Kiskunfélegyházi Gépgyárban Számvetés és munkaértekezlet — Ez jellemzi legjobban a Kiskunfélegyházi Gépgyár idén tartott első termelési tanácskozását. Nehéz lenne egy cikk keretében összefoglalni mindazt, ami itt elhangzott. Nem is lépek fel a teljesség igényével. Csupán azt igyökszem tolmácsolni, ami a gondok és eredmények, a hogyan többet és olcsóbban tekintetében a gyár vezetőségét és a törzsgárdát foglalkoztatja. Tavaly, az első félévben a gyár adós maradt a népgazdaságnak. Volt is érte mit hallgatni a vezetőknek. Kivált a törzsgárda várta, hogy megteremtsék a folyamatos munka fő feltételét, ami itt egyet jelentett a korróziómentes anyagok biztosításával. A sok kérdésre a külkereskedelem csak ősszel adott feleletet. S ekkor a kollektíva megmutatta: mire képes a munkásakarat. Rövid idő alatt pótolták a sok milliós adósságot, sőt az év végéig 20 millió forinttal több gépet és berendezést adtak terven felül a népgazdaságnak. Ez a túlteljesítés megegyezik a gyár 1957. évi össztermelésével. A számok azonban másról is beszélnek. Egy év alatt megkétszerezték az exporttermelést. Tavaly már 94 millió forint értékű vegyipari gép és konzervgyári berendezés készült itt exportra. Több ez. mint a gyár össztermelésének 65 százaléka. Kedvezően alakultak a különböző termelési mutatók, kivéve az önköltséget. Egymillió forint kötbért fizetett a Kiskunfélegyházi Gépgyár, döntő részt a szállítási határidők nem teljesítéséért. Ennyivel lesz kevesebb a nyereségrészesedés alapja. Idén ezt már nem vállalhatjuk. — így döntött a termelési tanácskozás, de helyesein szabták meg azt is. mit kell tenni, hogy a szorgalom és szakértelem a termelés gazdaságosságának eredményeiben legyen mér. hető. Orbán Miklós igazgató beszámolójában kedvezően szólott erről. Százötven millió forint. Ilyen értékű gépet és berendezést kér 1962-ben a népgazdaság a Kiskunfélegyházi Gépgyártól. Százhúsz millió forintra már szerződést kötöttek. A munka tehát biztosítva van. Igaz. nagyobbak a feladatok és nagyobbak lesznek a követelmények is, mint az elmúlt évben voltak, de kedvező, hogy a gyártmányok összetétele jórészt azonos a tavalyival. A cél így az, és a feladatok zöme is itt jelentkezik: mennyiben sikerül biztosítani a folyamatos munka műszaki feltételeit? Tavaly sóit hiba volt az anyagbiztosítás körül. Számos gyártmány alkatrészéit, a hozzá szükséges anyagokat csak tűzoltó munkával sikerült biztosítani. Régi gyakorlat, rossz munkastílus ez — állapították meg, de az anyagosztály és a termelési osztály összehangolt munkája és a múlt évinél nagyobb felelősségérzet biztosíthatja, hogy 1962-ben a dolgozók időben el legyenek látva anyaggal és munkával. Tavaly, január végén kezdett »berázódni« a gyár a folyamatos munkába. Idén már két héttel előbb történt ez. s minden lehetőség megvan rá. hogy jövőre zökkenőmentessé tegyék az évkezdetet. A gyártmányok előkészítése mellett sok szó esett a munka- szervezésről is. A munkahelyek összhangja, a csoportok közötti együttműködés bizony még számos kívánnivalót hagy maga után. Bírálat ért több csoport- vezetőt, akiknek nem az a fő gondja, hogy mindig legyen munka, anyag, szerszám és műszaki rajz a dolgozóknak. A jó csoportvezető az. aki mindjárt rágja a műszakiak fülét, ha a folyamatos munka valami okból megakad. Szeretnénk az idén állásidő nélkül termelni — közölte az igazgató. — Ezért döntöttünk úgy, hogy február elsejével három művezetőt nevezünk ki. A csoportvezetők közül a rátermetteket függetlenítjük, de lesz olyan is. akit leváltunk. Mindezzel az a célunk, hogy valamennyi vezető beosztású a csoportjával, műhelyével foglalkozzon. Kísérje figyelemmel a napi 480 perc becsületes kihasználását, biztosítsa mindig a munkát — egyszóval úgy ve. zesse és irányítsa csoportját, hogy beosztottai ne állásidőktől sovány borítékot kapjanak a fizetés napján. Vártam, hogy a beszámoló után nagy vita kerekedik. De csak az anyagosztály és a termelési osztály szóváltásának voltam tanúja. A munkások még nem mondtak véleményt. Most nem vitatom, mennyiben volt helyes ez az álláspont. Tény az, hogy a hibák ellenére a vállalat sikeresen zárta az 1961-es esztendőt. Miniszteri dicséretet kaptak az éves terv és az ex- portterv teljesítéséért. Munkájuk van és anyag is van, amiből dolgozhatnak. Az igazgató beszámolóia szintén sok jó dolgot tartalmazott. A gyár kollektívája így bizakodással áll az éves terv verseny- pályáján. Kétségtelen, hogy az idei termelés viszonylag jól indult. A start sikerült, s ez nem közömbös. A gépgyáriak nem szívesen hánytorgatják a régmúltat A tavalyi nyár nekik már ezt jelenti. Én is várakozási álláspontra helyezkedtem. Noteszembe viszont bejegyeztem egy márciusi dátumot, ők kérték. Ismét szívesen látnak majd az egyik műhely termelési tanácskozásán. Sándor Géza A pedagógus természetjáró csoport IDEI PROGRAMJA Negyven túrát rendezett eddig a hetedik évébe lépő alföldi pedagógus természetjáró csoport, amelyeken 1523 személy vett részt. A túramapok száma 117 volt. Vonattal, autóbusszal, hajóval és repülőgéppel 21 860 kilométert tettek meg, gyalogtúrákon 1087 kilométert, miközben 33100 méter szintkülönbséget győztek le”. A csoport tagjainak száma 312. Közülük 94-en a kiskunfélegyházi járás pedagógusai. A kiskőrösi járásból 58-an, a kecskéméEGY ÉDES ESEMÉNY tiből 53-an, Kecskemét városból 40-en, a bácsalmási járásból 46-an, a kiskunhalasiból pedig 21-en hódolnak ennek az egészséges, szép sportnak. A természetjárók idei terveiben is gazdag túraprogram szerepel. Közülük érdemes kiemelni az április 5-e és 7-e között rendezendő háromnapos dunántúli túrát, a nyári tiszai hajókirándulást, a nyolcnapos romániai és fekete-tengeri körutazást, a kilencnapos zempléni túrát július 19-től 27-ig, a PTE országos találkozót a Bükkben és a november 7-i emléktúrát a Pilisbe. Ez a néhány éves, de gazdag múltra tekintő pedagóguscsoport élő cáfolata annak a téves hitnek, hogy az Alíöldön nem lehet a természetjárás nyújtotta gyönyörű szórakozásnak hódolni. A múlt év végén — miután végeztek az őszi szántással — a gépállomások gépei visszakerültek a műhelycsarnokokba. De nem azért, hogy téli álmukat aludjak, hanem hogy a szerelő gondos, lelkiismeretes munkája által megújulva, felfrissülve, lássanak majd hozzá a tavaszi szántáshoz, s az egyéb mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez. A Solti Gépállomás két szerelője, Polyek Sándor és Maráczi József szinte teljesen szétszerelte az ü—28-as traktort. Még négy ilyen gépet kell kijavítaniuk, ami egyáltalán nem köny- nyű dolog, mivel ehhez a típushoz kevés az alkatrész. Képünkön a Kalocsai Gépállomás fiatal szerelője, Király József látható, amint az esztergapadra szerelt centrifugális csapágyöntést végzi. Saját újítása ez, amely által sokkal gyorsabban és jobb minőségben állítja elő az alkatrészt, mint az áll# csapágyöntésnél. Jó gazdálkodás — sí* eres zárszámadás Első vidéki árubemutatóját Kecskeméten, az 1102-es élelmiszerüzletben rendezte meg az elmúlt héten a Zuglói Édesipari Gyár. E bemutatón jól „vizsgáztak” a gyár termékei, amit az is bizonyít, hogy két nap alatt közel 40 ezer forint értékű cukrászsütemény, gesztenyepüré fogyott el a kiállított termékekből. S hogy a két nap alatt megszeretett ízletes édességek később se hiányozzanak a kecskemétieknek, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elhatározta: megfelelő iű tőszekrényeik beszerzése után a gyár rendszeres megrendelői közé társuk A napokban tartja zárszámadó közgyűlését a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet Mint minden zárszámadás, a mostam is jelentős mérföldkő a közös gazdaság útján. Már csak azért is, mert a munkaegység értéke mintegy öt forinttal haladja meg a tervezett harminc forintot. Nem csekély eredmény ez a múlt évi aszályos időjárás ellenére. Hogy ezt az eredményt hogyan érték el, erről igy nyilatkozik Romsics Sándor, a szövetkezet elnöke: — A szövetkezet gazdái a nö vényápolás és a betakarítás munkáit mindig a megfelelő időben elvégezték. Általában egész év ben szorgalmasan dolgoztak. A családtagok is tevékenyen részt vettek a, közös munkában, külö nősen sokat dolgoztak a női mu'-' i-'oafok. Sőt, versenyeztek is egymással, ösztönzőleg hatott az is, hogy a kapásnövények — kukorica, burgonya, ré pa — minden megtermelt má zsája után húsz kilót adtunk prémiumként. — Milyen terméseredmény értek el ^tavaly? — kérdezzük. — Búsából 55 vagon vob a terv — mondja, s ezzel szem ben hetven vagonnal termett Igen jól bevált a Bezosztája 4 nagyhozamú szovjet búzafajta: átlagtermése holdanként több mint 17 mázsa volt. Most az őszszel is ilyet vetettünk nagy részben. öntözéses zöldségtermesztést 63 holdon folytattunk, s ez a tervezettnél 740 ezer forinttal fizetett többet. Egyébként öntözést az idén hétszáz holdon va lósítunk meg, s így lehetőség nyílik a takarmánynövények és a legelő öntözésére is. — Mennyit hozott az állatié uyésztés?, — Szerződésre 900 sertést hiz- altunk, ami több volt a terve- -.ettnél. A szarvasmarha hizlalására a terv összeállításánál nem is gondoltunk, ennek ellenére 110 darabot hizlaltunk és értékesítettünk. Most az első félévben már 1200 darab hízott sertést és 100 hízómarhát készü- 'ünk átadni. Igénybe vettük az íllami takarmánykölcsönt is. A !*ÖSÖS gazdaság elnöke elmondotta még, hogy a szénporos téglaégetés — mint a szövetkezet segédüzemága — is sokat jövedelmezett azáltal, hogy saját anyagot biztosított az építkezésekhez. Végezetül pedig közölte, hogy az idén a jövedelemelosztás egészen új formájára ’érnek át, a szövetkezet gazdái ninden hónapban készpénzben» megkapják jövedelmüket. h. a »
