Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
Épülnek a melegágyak —jól fixet a szabolcsi dohány Téli munka Gát éren Csendes, szürkületbe hajló januári délután van. A tanyaudvar környékén ragancsos, bokáig érő sár. Távolabb, a dohánypajta mögött, férfiak dolgoznak: a gátéri Aranykalász Tsz gazdái. Nyolcvan melegágy építését fejezték be a napokban, s még 560-at kell elkészíteniük tavaszig. Paprikát paradicsomot, kelkáposztát korai karfiolt és karalábét termesztenek majd itt a szövetkezet szorgos tagjai, akik az új esztendőben — most először — 43 holdon fognak hozzá a kertészkedéshez. s— A zöldségféle, különösen a primőr, jól fizet maid a tagságnak — mondja B. Nagy István kertészeti brigádvezető —. így hát érdemes a termesztésükkel foglalkozni. Csak el ne késsünk a vetéssel... Az a baj. hogy nehezen kapunk vetőmagot Megpróbáltunk már Csehszlovákiából szerezni, mivel azt a fajta karalábé-magot ami nekünk kell, úgy hírlik, ott árusítják. Egyelőre várjuk a választ, aztán — ha másként nem megy — Budapesten keresünk a külföldi fajtához hasonló magot Reméljük, a Mezőgazdasági Magtermeltető és Ellátó Vállalat segítségünkre lesz ebben. Az udvar túlsó végén alacsony épület áll. Egyik szobájában, búbos kemence mellett, asszonyok és leányok simítják a sárga dohányleveleket Jó termés volt belőle tavaly — majdnem 30 mázsa szabolcsi dohány került füzérekben a 140 ezer forintért megépített pajtába. Előveszik a hosszú le- vélkötegeket s ügyes kezek készítik elő feldolgozásra a nagy mennyiségű dohányt Elkészült a 80. melegágy. Már terítik a trágyát a talajerő pótlására. A munkacsapat négy tagja: Bulyáki András, Szél Mátyás, Keskeny József és Zsigó József szorgalmasan dolgozik. NAPI POSTÁNKBÓL Ami tetszeti — és ami kevésbé Három nagyjelentőségű ismeretterjesztő előadás hangzott el a közelmúltban. Bácsalmáson. Az elsőt Éber Sándor bajai festőművész tartotta „Művészet ^ és giccs cl képzőművészetben” címmel. A csecsemőbetegségek megelőzéséről dr. Czoboly Zoltán gyermekorvos beszólt a fiatal mamáknak. Dr. Péterfia László pedig nagysikerű előadás keretében ismertette a haladó spanyol drámairodalmat. E népszerű előadások mellett ezekben a napokban a falu lakóinak egyik legkedveltebb szórakozása a rádióhallgatás és te- levízdónézés. Ezek azonban már nem folynak olyan zökkenőmentesen és bosszúság nélkül, mini az előbb említett ismeretterjesztő előadásaik. Az esti és délelőtti órákban a rádió és a televízió nagyon várt műsora helyett csak recsegést, ropogást „észlelnek” a nézők. A községben működő SZTK-rendelő fogászati gépe ugyanis nincs leblokkolva, ezért a környékben állandóan zavarja a rádiók és televíziók működését. Panasszal éltünk már a postahivatalnál, amely fel is szólította az illetékeseket, de' mind a mai napig nem történt változás. Vajon, meddig kell bosszankodnunk még? Molnár József tudósító . Különös tagszervezés Különös módját találtak ki a kecskeméti földműves szövetkezetnél a szövetkezeti tagság toborzásának. A MÉSZÖV üzemi konyháján étkezőket ugyanis szóban felszólították, hogy lépjenek be a földművesszövetkezet tagjai közé. Az étkezők figyelmét felhívták, hogy ha „belépési kötelezettségüknek” nem 000000-00-00-000 A szerelőműhelyben sem szünetel a munka. Most éppen egy szivattyúgépet javítanak, amit nyáron használnak öntözéskor. tesznek eleget, január negyedik hetére részükre már nem adnak ebédjegyet Igaz, hogy aZ ott étkezők számára a földművesszövetkezeti tagság nem jelentene semmi hátrányt, de „nyereség” a sző* vetkezetet sem érné, hiszen még a tagértekezletekre sem mennének el. Kérdés: nem lenne he- helyesebb, ha a kecskeméti földművesszövetkezet a parasztság körében végezne megfelelő fel- világosító munkát a tagtoborzás érdekében? Egy szövetkezeti konyhán étkező PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerke-ztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám) Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: IO-S*. Belpolitika' rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Maevar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dii | hónapra 11 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: u-8Sí FfJVV TÁJ4K - Fim EMBEREK Oiva, Seppo és a többiek Irányok a dohánypajtában. Rehák Zsuzsanna és Fricska Teréz egy nagy füzérrel »birkózik«!. Száz holdon öntözik a zöldséget A szaükszentmártani Petőfi Termelőszövetkezet az elmúlt évben 110 holdon termesztett szép sikerrel fűszerpaprikát. Az eredményesség hatására az idén. egyéb zöldségfélék, így borsé, paradicsom, s korai burgonya termesztésére is szerződtek. Ugyanakkor a szabadpiacra is termelnek zöldpaprikát, uborkáit, sárgarépát és zellert. A termelőszövetkezet összesen j 200 holdon kertészkedik az idén.' E területből mintegy száz hoü-í dat öntöznek majd, amihez a; szükséges berendezési tárgyak I beszerzését most kezdik meg.! Az öntözés csűkutakból törté-; nik. Az Intervízió műsora 1962 első negyedévében Az Intervízió. a szocialista országok nemzetközi televíziós hálózata 57 nemzetközi műsort készít elő 1962 első negyedére. A műsoré1- nagyrésze sportesemény. Többek között látható lesz p ----'ni ista országok képer nyőin a lengyelországi síbajnokság és a prágai műkorcso lyázó-bajnokság js. Az opera- í közvetítések közül ki kell emel-' ni a prágait („Az eladott’ menyasszony”), Moszkvából pe- < dig a „Hattyúk tava” balett és \ '-vovics xti. szimfóniáié-' nak közvetítését. < Aki hajón érkezik Helsinkibe, Finnország alig félmilliós lakosú fővárosába, csodálja a kikötődaruk hosszú sorát, a város szívéig nyúló tengeröblöt, s a kék víz fölött emelkedő hófehér ) épületeket A bazilikát, a fehér ' falú partmenti irodaházakat, a köztársasági elnök kicsiny fehér palotáj á' a parti piac mögött ... Helsinkit ezért nevezik „fehér városnak”, s bizonyára azért is, mert nyáron — július- ban-augusztusbán — alig egykét órát tart az éjszaka. Éjfélkor is világosság van az utcákon a „fehér éjszakák” napjaiban, amikor a világ sok részéből érkeznek turisták Finnországba, hogy legészakibb részén, a Lappföldön gyönyörködhessenek a sarki világosságban és éjfélkor is k horizonton nézhessék a Nap vörös korongját, amely azokban a napokban tűnik el az égboltról... Oiva szaunája Helsinki, ez a külsőre oly kevéssé finn város, amelynek nincsenek régi emlékművel, s mivel többször leégtek fából készült házal, régi épületekben sem bővelkedik — a jövőbe tekint. A várost környező erdők helyén, s a tengerbe nyúló félszigeteken új, modem lakótelepek épülnek. A lakbér azonban túlságosan drága: egy szoba- konyhás összkomfortos lakás, Tapiola település egyik új házában, húsz percnyi autóbuszút- ra Helsinki központjától, havi 25—30 ezer finn márka. Az autóbusz-soffőr, aki félóránként jár Tapiolába, 40 ezer márkát keres havonta. S a jegyeket is m^(?R fcig g7^mO^'ri'r'^TÍ>ri0'l< Mert az autóbusz-társaság nem foglalkoztat kalauzokat... Oiva Aalto, az autóbusz-sofőr, egy öregebb házban lakik, a Lönnrotinkatun — a Lönnrot utcában. Szoba-konyhás, előszo- bás, de fürdőszoba nélküli lakásban — havi tizenötezerért. A pincében van egy szauna — kis gőzfürdő — amit maguk is gyakran használnak. Oiva, tizennégy esztendős fiával, azonban inkább a Helsinkitől nem messze, a keleti partok mentén levő kis gerendaházukban — saját szaunájukban — alszik nyaranta. Odajön felesége is. de télen ugyancsak felkeresik szaunájukat ... Mert igazán csak a szaunában lehet fürdeni, ott lehet igazán mepiíjúlrii. felfris- 'ü’m Ezt t- Mák. És a ve’-’^g- hez intézett meghívás — látogasson el szaunájába, fürödjék együtt a családdal — a finn ember vendégszeretetének, bizalmának legkifejezőbb gesztusa. Oiva meghívott szaunájukba, s a Tapiolában levő végállomáson ecsetelte hosszan, milyen nagyszerű helyen, vörös gránit- sziklák közé ékelve, fenyvesek mögé bújtatva építette fel a három helyiségből álló gerendaházat. Egy-egy helyiség alig négyöt négyzetméter alapterületű. Mindegyiken k>'s ablak. Az első helyiség a vetkőző-öltöző, ahonnan azután a másodikba, a rr.os- dnezobába lépnek. S ont-an nyí- ’ik az ajtó a harmad'’-^?, a tu« lajdonképpeni szaunába. (Folytatjuk4 — Hogy megy a munka? — fordulunk a brigádvezetőhöz. — Csináljuk szorgalmasan. Tizenkét kiló a napi norma, de vannak közöttünk olyanok is, akik 14—16 kilogramm levelet tudnak megsimítani alkonyaiig. Lesz majd mit írni a munkaegység-könyvbe ... — Ügy hallottuk. így többet fizet érte a beváltó. Forintban mennyit jelent ez? — 300-at Mázsánként ennyi felárat kapunk a kisimított dohánylevélért. Megéri tehát a fáradságot. Nem mindegy, hogy 8000 forinttal több va'-'v kevesebb jut a közös pénztárba. Okos, leleményes emberek az Aranykalász tagjai. Tudiák, miből lesz a sok-sok forint És igazuk is van: miért hagynák kihasználatlanul a tél lassan múló napjait, amikor ilyen nagyszerű lehetőség kínálkozik íözöe jövedelmük gyarapítására., ..-WA— <— í .. K. A. í
