Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

A;j>v . Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR^ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAC.S - KISKUN MEGYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM Ára 60 fillér 1962. JAN. 25, CSÜTÖRTÖK Az országban először: Vörösbor-ankét Baján Szerdán délelőtt neves bor­szakértők, mezőgazdasági szak­emberek és tudományos kutatók részvételével rendezték meg az ország első vörösbor-ankétjét Baján a József Attila Művelő­dési Házban. Az ankéton száz­nál több meghívottal együtt részt vett Scholtz Albin, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola borászati tanszékének nyugalmazott vezető docense, Tóth Mihály, a Föld­művelésügyi Minisztérium főbo­rásza, Prehoda József tudomá­nyos kutató és Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyette­se. Megnyitó beszédet Németh Imre, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója mondott. Előadásának bevezető részé­ben az ötéves terv szőlőtelepí- tési feladatairól beszélt, s el­mondta, hogy a bajai gazdaságnak mint­egy kétezer holddal kell nö­velni meglevő szőlőterületét. Legnagyobbrészt kadarkát és más, vörösbor előállítására al­kalmas szőlőfajtákat termeszte­nek majd. Az idén 450 holdon kezdik meg a telepítést. A cél az, hogy minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelő vörös­bort adhassanak a bel- és kül­kereskedelem számára. A bevezető előadást több hoz­zászólás követte. Prehoda József a vörösbor készítésének technoló­giájáról szólva az erjesztő be­rendezések célszerű használatá­ról beszélt és utalt a helyes ké- nezésre, amely a jó minőség egyik fontos feltétele. Hangsú­lyozta, hogy igen nagy a világpiaci je­lentősége a vörösbornak, ezért arra kell törekedni, hogy a külföld igényeit minden tekintetben kielégít­hessük. A minőség javítása és a meny- nyiség növelése e téren népgaz­dasági érdek. Ezután Sárosi György ország­gyűlési képviselő, a vaskúti Kos­suth Tsz elnöke szólalt fel. El­mondta, hogy a tsz-ek legna­gyobb része korszerűtlen eszkö­zökkel végzi a szőlőfeldolgozást s ez bizonyos mértékig hátrál­tatja a kadarka és más szőlőfaj­ták jó minőségű musttá sajtolá­sát. Faix Frigyes, a MONIMPEX osztályvezetője a szép színű, fajtiszta borok előállítására hívta fel a fi­gyelmet. Rámutatott arra, hogy ezek iránt nagy a ke­reslet a külföldi piacokon, s jó árat fizetnek értük. A fel­szólalások után megkezdődött az ország negyven különböző vidé­kéről származó borok minőségé­nek felülbírálása, amelyről kö­vetkező lapszámunkban adunk tudósítást. K. A. A szőlő- és gyümölcstelepítésekröl, a felvásárlásról tárgyalt a MÉSZÖV igazgatósági ülése Szerdán Kecskeméten ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága. Először a földművesszövetkezeti szervek megyei kölcsönös támo­gatási alapjának 1961. második félévi gazdálkodásáról tárgyal­tak. Az alap az elmúlt év máso­dik felében 13 millió 244 ezer forintot vételezett be és ugyan­ennyit kölcsönzött ki forgóesz- köz-feltöltésre, beruházásra stb. Ezután a szakszövetkezetek 1961. évi telepítési munkáját értékelték. Megállapították, hogy a szakszövetkezetek a szőlő-, gyümölcsös és fekete ribizli te­lepítési tervüket túlteljesítették — 584 hold helyett 615 hold te­rületet telepítették be. A ME­BONN. (MTI) A hét elején folytatott nyugatnémet—angol pénzügyi tárgyalások azzal zá­rultak, hogy két albizottságot küldtek ki »részi etnroblémák tanulmányozásra«. Diplomáciai körökben hangsúlyozzák: az al­bizottságok kiküldése sem lep­lezheti azt a tényt, hogy a két­napos tárgyalások lényegében eredménytelenül végződlek, az angol küldöttség csalódottan távozott a nyugatnémet fővá­rosból. A bonni kormány ugyanis nem volt hajlandó ele­get tenni az angol kívánságok­nak a két legfontosabb kérdés­ben: 1. hogy a tervezett pénz­ügyi segélynyújtás ne egy vagy két évre szóljon, hanem Bonn hosszúlejáratú kötelezettséget vállaljon Angliával szemben; 2 Bonn nemcsak az időtartam, Nem vezettek eredményre a nyugatnémet-angol pénzügyi tárgyalások répa-, salátamag, aprómagvak — szerződéses termesztését il­letően tapasztalhatók hiányos­ságok, amelyeknek pótlására gondolni kel] a tervkészítésnél, természetesen törődve azzal is, hogy a tervnek ezt a részét is teljesítsék. Közös gazdaságaink tervei an­nál jobbak lesznek, minél több szövetkezeti gazda vesz részt azok elkészítésében. Éppen ezért a tervek mechanikai elkészí­tésében a tsz vezetőségén kívül működjenek közre a legjobb szövetkezeti gazdák is, az egész tagságot pedig „menetközben” kétszer-háromszor is tájékoztas­sák a készülő tervről, illetve kérjenek tőle javaslatot a ter­vezéshez. Úgyszintén a zár- számadási közgyűlés gazdasági beszámolójában is — ami egyéb­ként szintén alapját képezi az idei tervnek — ismertesse az el­nök, hogy miiven termelési fel­adatok megoldása vár a tsz tag­ságára. Több helyütt — mint a vas- kúti Kossuth Tsz-ben, a Kiskun­halas újonnan alakult szövet­kezeti gazdaságaiban — előző­leg a családokkal beszélik meg, s ezután készítik el az egész község tervét. IIv módon még alaposabb, sokrétűbb, hiányta­lanabb lesz a terv, nem beszél­ve arról, hogy a családi terve­zés a szövetkezeti demokrácia erősödését is szolgálja. Nyilván­való ugvanls, hogy az a szö­vetkezeti gazda, akinek a ve­zetőség meghallgatta a vélemé- nvét, jobban macáénak érzi a közöst, s maradéktalanul részt vesz annak a tervnek a telje­sítésében, ^melynek egyik ké­szítőié volt. E mindenütt alkalmazandó módszer eredményeként a ter­vek nemcsak naníron születnek meg, hanem meg is valósulnak. És nem szabad elf“ledni azt a régi igazságot, hogy minden terv annyit é- amennyit meg­valósítanak belőle. T. L hanem az összegszerűség tekin. tétében is mereven kitartott ed­digi álláspontja mellett, vagyis 1962-ben és 1963-ban összesen csak 800 millió márkát szán az angol fizetési mérleg tehermen­tesítésére. Ez az összeg azon­ban csak a felét fedezné a Nyu- gat-Németorszáffban állomásozó angol csapatok fenntartási költ­ségeinek. SZÖV igazgatósága ezért elis­merését fejezte ki a szakszövet­kezeti tagoknak, vezetőknek, s az alsóbb földművesszövetkeze­teknek jó munkájukért. Felhív­ta ugyanakkor a figyelmüket arra, hogy a fiatal telepítéseket az idén is megfelelő gondozásba részesítsék. Az igazgatóság a legsürgősebb teendőként a szak- szövetkezetek évvégi mérlegé­nek, s az idei termelési tervek­nek elkészítését jelölte meg. A következőkben az 1961. évi baromfi- és tojásfelvásárlási tervek teljesítésével foglalkoz­tak. Baromfiból 99,9, tojásból 108,3 százalékra teljesítették a tervet. Az igazgatóság felhívta a földműyesszövetke7etek és a MÉK Vállalat vezetőit, hogy a jövőben necsak egészében, ha­nem részleteiben is teljesítsék felvásárlási tervüket. Különösen a kalocsai járásban történt e téren jelentő1', lemaradás, amely­nek okait felülvizsgálják ne- hogy az eset az idén is megis­métlődjön. Megvitatták a növényterme­lési szerződéskötések és a me­gye burgonya, zöldség, gyümölcs­ellátásának helyzetét is. Végül az igazgatóság úgy ha­tározott, hogy a MÉSZÖV vá­lasztmányát február 9-re, a kül­döttgyűlést pedig március ele­jére hívják össze. N. O. OOCXAOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOC Ny«iga*n4met provokáció az NDK ellen Berlin. (ADN) A bonni NATO légierők egy repülőgépe január 18-án Bad Salzungen körzetében behatolt az NDK légiterébe — jelenti az ADN. A nyugatnémet repülőgépről nagy mennyiségű provokáló tar­talmú röpcédulát szórtak le az NDK területére. „Az NDK külügyminisztériu­ma a legélesebben tiltakozik nyilatkozatában az említett ag- ressziós cselekmény miatt és nyomatékosan felhívja a figyel­met, ne ismétlődjenek meg az ilyenfajta akciók.” cÁ 3Co bányai Sörgyár m eg ten d el és ere A Kiskunfélegyházi Gépgyár bel- és külföldre egyaránt szállít ipari és mezőgazdasági üzemekben használatos berendezéseket. Legutóbb — többek között — a Kőbányai Sörgyár adott megrendelést a gépgyárnak 160 és 100 hektoliteres úgynevezett nyomótankok készíté­sére. A gyártással megbízott szakemberek a batáridőig 14 ilyen tankot készítenek el és adnak át a sörgyárnak. Képünkön Térjék József szakmunkás és társa látható, amint az egyik nyomótank köpe­nyének belsejét tisztítják koron g csiszolókkal. (Pásztor Zoltán felvételei Termelőszövetkezeteinkben a zárszámadások mellett készül­nek az idei gazdálkodási tervek is. Ezek képezik majd a szö­vetkezeti gazdák közös tevé­kenységének iránytűjét, gerin­cét, vagy mint mondani szok­ták: a tsz-ek egy évig „élnek” belőlük. Az idei szövetkezeti tervezés új vonása, hogy közös gazdasá­gaink az eddigi évek gyakorla­tától eltérően már tavaly de­cember elején előtervet készí­tettek, amelynek alapján a vég­leges terv elkészültéig, az év elején is tervgazdálkodást foly­tathatnak. Tagadhatatlan, hogy nem mindegyik tsz-ben fordítot­tak kellő gondot az előtervre, jóllehet kiinduló pontul szol­gálhat a végleges terv elkészí­téséhez. A járási tanácsok me- zőgazdas""' osztályainak az elő- tervek hiányosságait mutató észrevételeit megszívlelve a vég­leges tervekben feltétlenül kor­rigálják a hibákat közös gaz­daságaink. A tervezés csak akkor felel meg a követelményeknek, ha az a gazdálkodás fejlődését cé­lozza. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezeti tervek összhangban legyenek a népgazdasági tervekkel. A kü­lönböző termelési ágazatok mér­tékének meghatározásán kívül tartalmazzák a rendelkezésre álló munkaerőt is, mert csakis ez utóbbinak a számbavételével lehet meghatározni, hogy pél­dául milyen növényféleségeket mekkora területen lehet bizton­sággal termeszteni. Nem sza­bad megfeledkezni a tervezés­nél arról sem. hogy az állatál­lomány simára megfelelő meny- nyisée” takarmányt termessze­nek. A szerződéses növén-mk termesztését ;s szee-nebetni kell a tervben. Ezzel kapcsaiban m°zí»zy« 7zük. hogy tsz-eink egyes növénvfé'ékre eddig norn móetóv-ben kötötték Foként a mag — borsó-, kender-, sárga­n gazdálkodás iránytűje

Next

/
Thumbnails
Contents