Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
íflAZ. lannár 24. szerda *. oldal A »<5 vezetés és o szorgalmas munka gyümölcse A tervezettnél több mint tíz forinttal nagyobb egy munkaegység értéke Készülnek a bácsalmási járás termelőszövetkezetei is a zárszámadásra. A járási tanács mezőgazdasági osztálya már több zárszámadást megerősített, amelynek során kitűnt, hogy a tataházi Dózsa Termelőszövetkezet az aszályos tavalyi esztendő ellenére igen szép eredményeket ért el, s a tervezett 35 forinttal szemben 45 forint 35 fillért ér egy-egy munkaegység. A szövetkezet tizenegy esztendeje közel ezer holdon, 129 tagjával gazdálkodik, s „profilja” az állattenyésztés. A termelőszövetkezet termelési tervének az elkészítésénél és a vetésszerkezet kialakításánál a legmesszebbmenőkig figyelembe vette azt, hogy állat- állománya számára megfelelő takarmánybázist biztosítson. A lelkiismeretes és szakszerű munka mellett ennek köszönhető, hogy az egy tehénre eső teího- zam a terv szerinti 2800 helyett öt liter híján 3000 liter volt. Juhonként 4 kilogramm gyapjút terveztek, s 5,32 kilogrammot nyírtak, — az egy anyakocára jutó szaporulat a tervezett 10,3 helvett 14.8 malac volt. Értékesítési tervét is magasan túlteljesítette a termelőszövetkezet. Hízott marhából például Összesen 100 mázsát szánt eladásra, s ehelvett 187 mázsát adott át az állami felvásárlónak. S jóllehet vágó juh értékesítése nem szereneU a tervben, abból is eladott 29 mázsát Az állatok, állati termékek értékesítése révén közel egymillió 800 ezer forint bevételre tett szert a termelőszövetkezet, amely összeg 413 ezer forinttal több a tervezettnél. A szövetkezet gazdái összesen t8 ezer egységnyi munkát végeztek, s munkaegységenként 13 forint előleget kaptak. Egy szövetkezeti gazda évi átlagjövedelme majdnem 20 ezer forint. A jövedelmet nagyban növelte az is, hogy áruértékesítési tervének 130 százalékra való túlteljesítéséért, a növényvédőszerek vásárlása útján, az ipari növények, s az épületek után összesen kgzel 450 ezer forint kedvezményben, illetve hitelelengedésben részesült a termelőszövetkezet. Az eredmények bizonyítják, hogy amelyik termelőszövetkezetben szilárd volt a vezetés, s ez a tagság szorgalmával párosult, ott sikerrel birkóztak meg az időjárás viszontagságaival is. László József a bácsalmási járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője Cx>xi000000000000c000cxxx300000000000c Az első év eredményeit összegezik a szakszövetkezetek értekezletei A SZÖVOSZ V. kongresszusát megelőzően — taglétszámuktól függően — a szakszövetkezetek is tag-, köz- illetve küldöttgyűléseket tartanak. Különös jelentősége van ezeknek az összejöveteleknek. hogy a szakszövetkezeti gazdák ezúttal első évük gazdasági mérlegét vitatják meg Közös gazdálkodásuk első éve eredményes volt. Saját erőből több mint 600 holdon telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, közös 'liánjuk meghaladja a 12 millió forintot. A szakszövetkezeti községek 1961-ben több mint 31 mázsa gyümölcsre kötöttek szerződést, míg az egyéni gazdálkodásuk utolsó évében ez mindössze 6686 mázsa volt. A szép eredmények azonban -'em jelentik azt, hogy a gazdálkodás nem lehetett volna -nég jobb és hogy nincs javítanivaló. Mert van. A kezdet kezdetén ezt nem elismerni, hiba lenne. Egyik célja ezeknek a tagértekezleteknek éppen ez: felszínre hozni a hiányosságokat, a javítandókat és megerősíteni a jó tapasztalatokat. A leggyakrabban ismétlődő kérdések, észrevételeit a földrendezéssel kapcsolatosak. Mint ismeretes ebben az évben már nagyüzemi tábláidat alakítanak ki a szakszövetkezetek. A földrendezés nagy munka, nem megy gyorsan és zökkenők nélkül. A földrendezők gyorsított ütemben dolgoztak az ősszel, hogy a vetőmag időben a földbe kerüljön. Nem mindenki részére jelölték ki még a földterületet. A tavaszi földrendezés, — melyet e héten kezdenek meg — véglegesen megoldja ezeket a gondokat. Az említetteken kívül sok ki- •ebb-nagyobb észrevétel, panasz, javaslat hangzik el, a közös gazdálkodás első évének eredményeit, tapasztalatait summázó értekezleteken. A célja valamennyinek azonos: hogy a jövőben még gördülékenyebb legyen a munka, még jobb eredményekkel büszkélkedhessenek. Új honfoglalás a homokon Szől(ís§zöveŰ4©zeíek SoUvadkerlen ii. A nagy loráufat nem ment végben minden zökkenő nélkül ebben a községben sem. Sok-sok felvilágosító szó, szervező munka kellett ahhoz, hogy a szőlősgazdák felismerték: a régi módon nem lehet tovább haladni. A szervezésben sokat segített a helyi pártszervezet, a községi tanács, s a Hazafias Népfront községi bizottsága. A hetvenéves Csáki Mihály bácsi, a Népfront itteni elnökhelyettese — egyébként ti zenkilences kommunista és a község történetének kitűnő ismerője — erről így nyilatkozik: — A soltvadkerti parasztok töméntelen munkáiét reiti ez a vidék amin az évszázadok során így kialakult. Nem csoda hát, hogy körömszakadtáig ragaszkodtak a várholdas magán- tulajdonhoz. hiszen — bármilyen vereitékes munka árán is ‘— ez biztosította megélhetésüket. De azt is meg kell mondani, hogy az itteni lakosság nagyon szorgalmas, s amellett eléggé olvasott; általában műveltebb. mint a környékbeli falvak lakossága. Ez a tény sokat segített, s a szövetkezéstől való húzódozó sv kát könnyebben le lehetett küzdeni. A Népfront helyi vezetői egnénileq is támogatták a társulási akciót, házról házra jártak, s különböző gyűléseken beszédet tartottak. Én magam is részt vettem ebben a munkában, s az elsők között léptem a Kossuth Szakszö- vetkz.ethe. amelynek jelenleg is vezetőségi taaia vagyok. így alakú** meg jggo decemberében a község öt gyümölcs- és szőlőtermelő szakszövetkezete. névszeri nt a következők- Rákóczi. Kossuth. Bajcsy Zsilinszky, az Ezerjó és a Jóreménység. A község szőlősgazdáinak 95 százaléka közel négyezer hold szőlő- és gyümölcsterülettel ezekbe tömörült. Belépéskor a közös alaphoz meghatározott összeggel járultak hozzá: holdanként a szántó után 100, a szőlő 'után 200 forintot fizettek. A múlt esztendő volt az első gazdasági év. Jó termést hozott a szőlő. A gazdák épp olyan gondosan művelték és szüretelték, mint egyéni korukban. A jövedelem 10 százalékát befizették a közösbe, azonkívül aranykoronánként 10 forintot fizettek a közös alap további növeléséhez. Az öt szakszövetkezetnek jelenleg 14 millió forint közös vagyona van. Az első év után ez nem csekély összeg. Pedig igen sok kiadásuk volt. Közös irodát kellett berendezniök, közös pénztárral együtt. Most is együtt vannak a szépen berendezett irodahelyiségekben. Jól megférne’- egymás mellett. Its mar a múlt év szeptemberében hozzákezdtek a telepítés előkészítéséhez, amelyből valamennyi szakszövetkezet kivette részét. A telepítés teljesen saját erőből történt; ebben a munkában a szakszövetkezeti gazdák nagy része teljes odaadással dolgozott. Több mint két millió szőlővess7.őt szelektáltak és gyűjtöttek össze a telepítéshez, s ennek egy részéből szőlőiskolát létesítettek. Az elkövetkezendő években már ez biztosítja a telepítési anyagot- gyökeres vesszőt alkalmaznak az űiabb szőlők létesítéséhez. Megyénk szakszövetkezetei közül elsőnek fejezték be a telepítést, csupán az Ezerjó maradt le néhány holddal. E szakszövetkezet elnökét azonban hiába keressük most az irodában. Megtudjuk, hogy a szőlősgazdákkal kint van a „területen”, s csak azt várják, hogy egy kicsit kisüssön a nap, az idő melegebbre fordulásával fölengedjen a fagy, s akkor máris hozzáfognak az elmaradást pótolni. A Bajcsy Zsilinszky Szakszövetkezet is a múlt év őszén telepített, a községtől hat kilométerre. a Kiskunhalas félé vezető út közelében fekvő buckás részeken. Az apró szőlővesszőket földdel takarták be, hogy megóvják a fagyoktól. Számtalan apró dombocska alszik a zúzmarás tájban, várva a tavasz beköszöntését. S akkor majd féltő kezek bontják ki a fényre, hogy a vesszők mihamarabb hajtásnak induljanak. Minden egyes szőlővesszőt egyenként kell kibontani — szaknyelven: kinyitni —, mint ahogy egyenként kellett betakarni is. Mindez óriási munka. Sest a munkát ezer holdakon végzik minden ősszel és tavasszal Soltvadkert szorgalmas szőlősgazdái. Megszokták már. Gyermekkoruktól kezdve ezt látják, ezt csinálják, s minthogy egész életükben benne élnek, értik is a módját. Nagyapák és dédapák tapasztalata, tudása száll át firól-fira, egyik nemzedék a másiknak adja át tudományát. S közben maguk is újabb tapasztalatokat szereznek, új ismeretekkel gazdagodnak. A szőlő meghódította magának az embereket, az ember pedig a homokot. Hiszen mind-, az, ami itt történik valóságos új honfoglalás. Hatvani Ddnieli (Folytatjuk.) Épül a termeJőszöveflíezeí-kozi hizlalda Jánoshalmán épül Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb tsz-közi létesítménye, az ötezer férőhelyes sertéshizlalda. Az egész beruházás értéke hatmillió forint és 1965-ben fejeződi!: be az építkezés. Az állatok etetése teljesen gépesítve, csőrendszer segítségével történik. Képünkön a már tető alatt álló 100 férőhelyes süldőszállást mutatjuk be. Ebbe február 1-én szállítják az első jószágokat. Az 1200 férőhelyes hizlaldának a tetőszerkeretét készítik az ácsok. Sürgős a munka, mert úgy tervezik, hogy április elsején megérkeznek a hízók. Ezen a képünkön érdekes újdonságot mutatunk be. A Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalat által készített *Bitufa- kockákat. Ezzel burkolják az ólak belsejét. A jól szigetelő, olcsó anyagnak a felhasználását Puskás László, a vállalat dolgozója mutatja meg az építőknek. Állatkínsía vagy fe1 erőtlenség? Január 13-án a hódunai Dó. zsa Tsz hízott marhákat szállított. Miután a rakománnyal az állomásra' érkeztek, a pótkocsi hátsó ajtajának a lenyitá- sával az emberek megkezdték a marhák lerakását. Egy személy fent a kocsin doronggal a kezében farral lökdöste 'efelé azokat. A kocsi mögött azonban nem volt lejáró. Két ember a kocsi mellett a farkuknál fogva rángatta le a marhákat. A vontatótól körülbelül 6 méterre állt az Adatforgalmi Vállalat által készített lerakó. Ehhez azonban hátrább kellett volna tolni a pótkocsit. Ügy látszik, a marháknak is van szerencséjük, mert egyik talpra esett, a másik hanyatt, de egy sem törte lábát Mivel magyarázzák a hódunaiak, hogy a rakodó mellett ilyen barbár módon végezték az állatok lerakását? Szomorú, hogy a lerakásnál a szövetkezet elnöke is jelen volt. de szótlanul tűrte a barbárságot Morvái János oárttitkár. Hercegszántó D reniIísrMpHányság felhív-sa Bűnvádi eljárás indult Szepesi Sándor és István kecskeméti lakosok ellen, akik 1962. január 16-án 18—19 óra közölt megbotránkoztató módon garázdálkodtak a 8-as számú autóbusz végállomásán. A rendőrség kéri azokat a személyeket, akikkel szemben Szepesi Sándor és társa erőszakosan fellépett, továbbá a szemtanúkat, hogy kihallgatás végett sürgősen jelenjenek meg a Kecskeméti Városi és Járási Kapitányság I. emelet 19-es számú szobájában.
