Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
1962. Jaanár 24. swrt» 2. oldat Májusban ismét kelet-nvupti kerekasztal-értekezlet Párizs. (TASZSZ) Párizsban befejeződött a kelet—nyugati kerékasztal-értekezletek szervező bizottságának ülése. Szovjet vészKŐl tlja Erenburg író vett részt a bizottság munkájában. Erenburg közölte, hogy a szervező; bizottság döntése értelmé- hen - a 6. kerekasztal-értekezletet május 4-e és 7-e között Brüsszelben tartják meg. Ez alkalommal a keleti és nyugati országok értelmiségének képviselői megtárgyalják a leszerelés kérdését, a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztését, az Egyesült Nemzetek Szervezete egyetemessé tételének módozatait. Hatalmas felháborodást váltottak ki az OAS újabb merényletei Franciaországban PÁRIZS. (MTI) Egész Franciaországban nagy felháborodást keltettek az OAS legújabb merényletei — Mainguy képviselő elrablása és a külügyminisztérium udvarán történt bombarobbanás, amelynek több sebesült mellett egy halálos áldozata is van. A francia közvéleEQY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Hosszas előkészítő tárgyalások előzték meg a Punta del Esteben megnyílt értekezletet, melyen az amerikai államok 21 országot tömörítő szervezetének külügyminiszterei ültele össze. \z értekezletet, mint ismeretes, az Egyesült Államok nyomására hívták össze, hogy a latinamerikai országokat Kuba-ellenes állásfoglalásra próbálják rávenni, s végeredményben sikerüljön megvalósítani az USA-nák Kuba kirekesztését az'/ amerikai államok szervezetéből. Rusk külügyminiszter hétfőn egész nap tárgyalt a latin-amerikai országok vezetőivel, hogy a megbeszéléseken sikerüljön megszerezni a kétharmados szavazattöbbséget egy esetleges Kuba- ellenes akció megszervezéséhez. Az Egyesült Államok szándékai azonban, mint az előrelátható volt, akadályokba ütköznek. Hétfőn, tehát még az értekezlet hivatalos megnyitása előtt hatalmas tüntetés volt az ENSZ New York-i székhaza előtt. A tüntetők követelték, hogy szűnjék meg az amerikai beavatkozás Kuba ügyeibe, el a kezekkel Kubától. Az Egyesült Államok Kubával kapcsolatos politikával hozzák összefüggésbe azt a bombarobbanást is. amely az USA caracasi nagykövetségének épületében történt. A Punta del Este-i értekezlettel kapcsolatos délamerikai állásfoglalások egyébként bizonyos balratolódást mutatnak. Az argentin kereskedelmi alkalmazottak hatalmas szakszervezete elítélő nyilatkozatot adott ki. Chilében 13 szak- szervezet és ifjúsági szervezet adott ki közös közleményt Kubával kapcsolatos szolidaritásának nyilvánítására. Hasonló megnyilvánulások voltak Bolíviában, Kolumbiában, Peruban és Venezuelában, melynek fővárosában az előbb említett bombarobbanás is történt. A Punta del Este-i értekezletet ünnepélyesen is megnyitották, de már az első felszólalók kifejtették, hogy a helyzet igen súlyos, az amerikai államok szervezete válság küszöbén áll. A gyarmati kérdés különböző szinten és formában igen sokszor szerepel a nemzetközi távirati jelentésekben. A hírek között a legkomény élesen elítéli a fasiszta terroristákat, de ugyanakkor felelőssé teszi a degaulleista hatalmat, amely bűnösen elnéző magatartásával bátorítja az ősz. szeesiküvőket. “A személyi hatalom rendszere — írja az Humanité — tétlenül szemléli a polgárháború előkészítését, megnyitja az utat a nyüt fasizmus előtt A francia népnek egységesen kell szembeszállni a fenyegető veszéllyel mert harcában csak saját erejére számíthat.-“ Algériában változatlanul nagyon feszült a helyzet. Bonéban több ezer főnyi ultra tömeg tüntetett a pénteken agyonlőtt diák temetésén. A tüntetők között nyiltan osztogatták az OAS röplapjait, amelyek az algíri barikád-lázadás évfordulójára, január 24-ére. sztrájkra és tűn telesre szólítják fel a lakosságot. Souvanna Phouma nyilatkozata GENF. (TASZSZ) Souvanna Phouma herceg Párizsba utazása előtt Genfben rövid sajtó- nyilatkozatot tett. A három herceg genfi találkozóján elért eredmények — mondotta — nem teljesen elégítenek ki bennünket, mivel a nehézségeket még a kormányalakítás során kell majd leküzdeni. A jövő hét végén szándékozom visszatérni hazámba és ha Szufanu- vong herceg is odaérkezik akkorra, nyilván összejövünk, hogy végleg megoldjuk a kormány mielőbbi megalakításának kérdését Remélem — jelentette ki Souvanna Phouma herceg —, hogy már február elején megoldódik az a kérdés, azután pedig megalakítjuk az egységes küldöttséget amely Geaifbe utazik hogy részt vegyen a nemzetközi értekezlet munkájának döntő szakaszában és aláírja az értekezleten kidolgozott okmányokat Az algíri puccs évfordulóján francia hadosztályok szedik a sátorfájukat.. • CINKOSOK A nyugatnémet militarizmns már bárom ízben zúdított halálos veszedelmet a gyönyöré La France békés tájaira és városaira. Először 1870—1871* ben, másodszor 1914—1918* ban és harmadszor 1939—« 1944-ben. Maga a francia nép mindhárom alkalommal töméntelen könnyel és vérrel fizetett vezetőinek árulásaiért. Most pedig még többről: bizonyos szövődményes cinkos* Ságról van szó. Eleinte csupán a Bundeswehr egységei kaptak jogot arra, hogy Észak- Franciaországban különleges fegyverekkel gyakorlatozzanak, Jelenleg azonban — az ADN/BZ jelentése, a France Observateur és a belga Dra* peau Rouge különböző híradásai nyomán — kiderült* hogy az OAS terroristái és a nyugatnémet Gehlen kémszervezet bonni hírszerzői szóró* san összeműködnek. Az OAS fegyvereket vásárolhat Hamburgban, Hannoverben és a Majna-menti Frankfurtban. Az ügy buzgó Gehlen — nyilván merő előzékenységből és a kellemes üzletfél iránti tiszteletből — együtt tevékenykedik Sálán hírhedt legényeivel Belgiumban. Észak-Afri* kában és nyilván Franciaországban is. Vajon miként értékeli de Gaulle ezt az együttműködést? Komolyan azt hiszi, hogy a Gloire-t szolgálja vele? Hisz egyáltalán valamit? De ami a francia népei s közöttük a francia szocialistákat illeti, most láthat jóin nemcsak Drang nach Osten van, hanem Drang nach Westen is. f. m. Külföldre! jelentik HANOI. Ung Van Khiem, 3 Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. levelet intézett az 1954-es indokínai tárgyú genfi értekezlet két társ. elnökéhez, ebben tiltakozik aa ellen, hogy Anglia tanácsadó csoportot küldött Dél-Vietnam- ba. E csoport tisztjei — mutat rá a levél — amerikai tisztekkel együtt részt vesznek a Nga Dinh Diem-kormány csapatainak kiképzésében; NEW YORK. New Yorkba» közzétették Linnernek. az ENS2 kongói műveleti vezetőjének je-' lentését. A jelentésből kitűnik, hogy a Biztonsági Tanács november 24-i határozatának legfőbb tételét, amely a katangai idegen zsoldosok eltávolításáról szól, még nem teljesítették. Bár a határozat végrehajtásáért az ENSZ kongói parancsnoksága a felelős, Linner azt mondia, hogy a határozat szóbanforgó követelését a katangai hatóságok ma. gatartása miatt nem teljesíteti, ték. gír belvárosát. „Egy tapodtat sem mozdulunk Innen, míg Massu vissza nem tér Algírba!” — ez volt a tüntetés uralkodó jelszava. — Délután megépültek Algír utcáin az első barikádok. A Francia Nemzeti Front elnevezésű fasiszta szervezet székházának erkélyéről Joseph Ortiz, az egykori nyilvánosház-tulajdonos, Gardes ezredes, a hadsereg „lélektani hadviselési osztályának” vezetője és több más ultra-vezér lázította a tömeget. Lagaillarde, az arabgyilkos nemzetgyűlési képviselő ejtőernyős egyenruhában az európai fasiszta sü- völvények élén elfoglalta az egyetem épületét. A tömeg és a kormányzósági épületet védelmező csendőrök között tűzharc alakult ki. A Francia Nemzeti Front székházának tetején elhelyezett géppuskákból gyilkos sorttizet adtak le az orvtámadók a csendőrökre, ök is viszonozták a tüzet. 28 halottja volt a lövöldözésnek. Több vér azonban már nem folyt a puccs egyhetes időtartama alatt. Párizs erélyes intézkedések helyett csak alkudozott a lázadókkal. A barikádokon valóságos „piknikeket” rendeztek a fasiszták és a velük szemben kivezényelt ejtőernyősök. .. Igaz, hogy az akkori fő- parancsnok nem volt más, mint az a Challe tábornok, aki egy évvel később a második, most már katonai jellegű lázadást szervezte meg Algírban, Egy hét elteltével a degaullelsta kormány megalkudott a puccsistákkal. Szabad elvonulást engedett nekik, s csupán egynéhány vezéralak került a vádlottak padjára. Ortiz-t futni hagyták, Lagaillarde a „barikádok perének” tárgyalása közben lépett meg. A többlehet aztán a botrányos ítélethirdetéskor részint felmentették, részint pedig enyhe s amúgy is eleve felfüggesztett büntetéssel „sújtották”. A cinkossággzám- *>a menő erélytelenség megbosszulta magát. 1961 áprilisában Challe, Sálán tábornokok és a velük szövetkezett fasiszta ezredesek megint puccsot robbantottak ki, ma pedig az OAS gyilkos terrorszervezetében ugyanezek (az elitéit és fogvatartott Challe kivételével) szervezkedhetnek egy újabb fasiszta kalandra. A januári puccs évfordulója Algírban most alkalmat adott az OAS-nak, hogy a maga módján „emlékezzék”, gyilkosságokkal, plasztikbombás merényletekkel, az európai lakosságot pedig sztrájkra szólítsa. Az évforduló eseményeivel párhuzamosan a hadosztályok hazarendelése is kihat a hadsereg tisztikarának hangulatára. A francia tisztek jó részében keserűség él amiatt, hogy az ezredzászlókat évtizedek óta mindenütt csak vereség érte. A tisztikar az egymás követő hadikudarcokért a mindenkori kormányokat s a hátországot okolja. A hivatásos katonák ma sem tudnak napirendre térni az indokínai katasztrófa, Dien-Bien-Phu fölött. A hadosztályok Algériából kivonása nem más a szemükben, mint — visszavonulás! Több mint hét esztendő harcai után lehorgasztott fővel kell a francia haderő egységeinek távoznlok Algériából! A félmilliós expedíciós hadsereg még napalmbombákkal sem tudta megtörni az algériai nép ellenállását. De Gaulle tábornok természetesen nem vallja be hivatalosan a kényszerű visszavonulás okát. Megpróbálja hidegháborús szólamokkal elterelni a fasisztákhoz húzó tisztek s az ország jobboldali közvéleményének figyelmét a hadosztályok hazarendelésének igazi magyarázatáról. Azt állítja, hogy Franciaország és Európa védelmére van otthon szükség e hadosztályukra. A POLITIKAI ÉLET BEJÁRATÁNÁL Amikor január 24-én Algír ultrái a két évvel ezelőti, első de Gauile- ellenes puccs évfordulóját ünnepük, a tábornokelnöknek, mint a francia hadsereg „hadurának” parancsára két hadosztály és az Algériában bevetett légierő néhány köteléke szedi a sátorfáját. .. A két esemény egyformán tovább élezheti az Algériában uralkodó, valamint ä hadsereg tisztikarában jelentkező feszültséget. I960, január 24-én robbant ki először puccs formájában a gyarmati kiváltságaikért foggal-körömmel harcoló ultrák és az algíri fasiszták dühödt elégedetlensége, amelyet a párizsi kormány új algériai politikája váltott ki. A „francia Algéria” gondolatának megszállottjai, a gyarmati uralom régi formáinak haszon- élvezői ürügyet kerestek az uszályukba sodródott európai tömegek mozgósítására, hogy segítségükkel keresztülhúzhassák Párizs terveit. Kapóra jött nekik a „Massu-ügy”. I960, január közepén a hírhedt ejtőernyős tábornok durván kormány- ellenes nyilatkozatot adott egy nyugatnémet lapnak s ezért de Gaulle leváltotta algíri posztjáról, és Párizsba rendelte fejmosásra. Algír ultrái ismerve az ejtőernyősök pa- ráíSesnokának az európai lakosság körében volt népszerűségét — tüntetéseket szerveztek Massu visszakövetelésére. Sőt, január 24-én reggel repülőgépekről ilyen szövegű röpcédulák tízezreit szórták Algír utcáira i „Massu volt a francia Algéria utolsó kezese. De Gaulle végkiárusítja Algériát. Ütött a felkelés órája!»». Az , uszító felhívás megtette hatását.. Január 24-én,. vasárnap délelőtt * tüntető európaiak elözönlütték AlElnézést, hogy egyelőre még itt kell közlekeőnlök! (Mészáros András rajza.) morabb az, amely az imperialisták: kongói mesterkedéseiről és az ENSZ-erők ottani szerepéről rántja le a leplet. Majdnem minden nyugati hír- ügynökség közölte, hogy a központi kongói kormány, a Lumumba-féle irányvonalat követő haladó erők képviselője éppen az ENSZ segítségével került válságos helyzetbe. Gizengát hétfőn este a leopoldville-i ENSZ-főhadiszállásról átszállították és kiadták az Adoula-kormánynak. Gi- zenga jelenleg házi őrizetben van, és a hírek szerint már meg is indították ellene a látszat-pert a leopoldville-i bíróságon. Vádat ugyan még nem tudtak megfogalmazni, de a jelentésekből kitűnik, hogy felkelés szítása miatt kerül a bíróság elé. A nagy gyarmattartó hatalmak nyilván befolyásolni akarják Adoulát. Az első ilyen megnyilvánulás kedden látott napvilágot. Egyes nyugati diplomaták — adta hírül az AP — aggodalr mukat fejezték ki amiatt, hogy esetleg „túl elnézek lesznek” Gizengával szemben. Az ENSZ-kőzgyülés folytatta az angolai kérdés vitáját. Az ülésen felszólalt Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. Utalt arra, hogy az angolai helyzet kivizsgálására küldött bizottság jelentése szerint a lisszaboni kormány angolai üzedmei a népirtás jellegét viselik. Zorin megállapította, hogy Salazar fasiszta diktatúráját angolai vérengzéseiben a NATO-tagországok monopóliumai nyíltan támogatják. Hivatalos adatok szerint az utóbbi 15 év alatt egyedül az amerikai részvénytársaságok közel másfél milliárd dollár nyereséghez jutottak afrikai érdekeltségeik révén — így tűzzel-vassal igyekeztek megakadályozni e területek önállóvá válását. Más portugál gyarmatok is megindították a harcot Salazar diktatúrájától elszakadás céljából. Hétfőn arról érkezett hír, hogy Portugál Guinea és az ugyancsak portugál kézen levő Zöldfokd-szigetek népe is megerősítette harci készülődését. Cabral, a gyarmatbirodalom népednek egyik vezető egyénisége arról nyilatkozott, hogy a gyarmatosítókat minden bizonnyal le tudják győzni Viszont a tábornok-elnök megadja intézkedésének másik, valós indítékát is. Rájött arra, hogy a napi há- rommilliárd régi frankot felemésztő algériai hadviselés egyebek között a maga atomfegyverkezési terveit is megfosztja anyagi fedezetüktől. Az algériai erőfeszítések rovására akar most hozzálátni a hadsereg reformjához, az atomfegyverekkel ellátott, de kisebb létszámú haderő megteremtéséhez, amiben a francia nagyhatalom katonai alapját álmodta meg. De Gaulle az elmúlt évben már hazavezényelt két hadosztályt Algériából. Akkor is az ultrák dühe, a jobboldal tiltakozása fogadta az intézkedést. A mai feszült algériai helyzetben elképzelhető, hogy a fasiszták erőpróbára szánják el magukat az Elysée-palota urának döntésével szemben.
