Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

i oldal 1962. január 23. kedd Elenh klubélet a bajai művelődési házban tZ ihattak a csőnakházak, a néptelen Sugovica-part, a. rlermedten, némán pihenő csó- "akok láttán kíváncsian tettem tel magamnak a Icérdést: Vájjon hol szórakoznak, mű­velődnek, töltik estéjüket ilyen­kor, télen a bajaiakz. A feleletet BánátV Tibor adta meg, a Bajai József Attila Mű­velődési Ház igazgatója. Rendszeres, élénk klubéletet sikerült kialakítanunk — mu- tatja a kényelmes, barátságos, 'ól felszerelt helyiségeket. — Ed- iig háromszázan kérték felvé- ■elüket, fizetik a tagdíjat, ren­delkeznek tagsági igazolvánnyal *s foglalkozásaikat választott ve­zetőség irányítja. 1j formák bevezetése a cé­lunk, — beszél terveiről •» igazgató — megszerettetni ’gságunkkal a különböző közös itékokat, múterem-látogatasok- al összekapcsolt képzőművé- zfíti előadásokat, kérdezz—fele­lek formában összeállított ismé- '■etterjesztő előadásokat. Egyszó­val olyan szórakozási formát kí­vánunk meghonosítani, amely fejleszti a hallgatók ízlését, mű­vészeti és tudcrmányos világné­zetét. Ezt részben már sikerült megvalósítanunk, de még válto­zatosabb formában kívánjuk to­vábbfejleszteni. Tévedés lenne azt hinni, hogy a művelődési ház tevékenysége csak a klubfoglalkozásokra szo­rítkozik. Itt gyűlnek össze dél­utánonként, esténként a bábo­sok, irodalmi színpad, modern táncklub, énekkar, szimfonikus zenekar, színjátszó-, tánccsoport, tánc. és népi zenekar lelkes tag­jaid A dicséretből ők sem ma- qsdhatnak ki. j Á színjátszó csoport nem- I rég mutatta be nagy si­/ kerrel a Bekopog a szerelem cí­mű zenés vígjátékot, a modern táncklub, az énekkar és a népi / zenekar műsorából hangfelvételt [ készít a Rádió. '•‘-Az egyik asztalon újszerű nyomtatványok keltik fel érdek­lődésünket. Nyilvántartási könyv kultúrház részére. Ismeretter­jesztő rendezvények munkanap­lója, Szakkörök, tanfolyamok munkanaplója, Műkedvelő mű­vészeti csoportok munkanaplója — olvasható a felírás, — Teljesen új nyilvántartási forma bevezetését jelentik — t>i- lágosit fel rendeltetésükről Bá­náti elvtárs — lényegében pon­tosabb. reális képet adnak a népművelési statisztikáról és egységesítik az országban kiala­kult népművelési munkák nyil­vántartását. Szerényen hozzáteszi még, hogy az új nyilvántartási rend­szer bevezetése, a füzetek össze­állítása. kidolgozása javarészt az ő munkájának köszönhető. Űgu látszik, eredményekben bővelkedik a bajai művelődési ház. Lássunk csak néhány ki­emelkedő példát Nagymértékben emelkedett az ismeretterjesztő előadások láto­gatottsága, annak ellenére hogy belépődíj fizetése kötelező A szabadegyetem négy fakultására 1X3 hallgató iratkozott be ed­dig, de jól működik az ifjúsági akadémia is. A szabadegyetem, ifjúsági akadémia előadásainak összeállítását, az előadók neveit olvasva indokolttá válik az ér­deklődés. Szál"'•ló és gondolkodó gépek — dr. Kalmár László egyetemi tanár: Baja képzőművészete — Éber Sándor festőművész; Mai fes*'szett törekvések — Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria fő­igazgatója; Az őskori koponya- lékeléstől a mai agysebészetig — ár. Láng Imre egyetemi tanár; A szovjet líra — Simon István Kossuth-díjas költő előadásában. Mindez csak néhány kiragadott példa a sok közül, de szemlél­tetően bizonyítja, hogy minden héietóséo adva van széleskörű kulturális, tudományos igények kielégítésére. iö ülőn munkatéro készült, a *' járási kultúrmunka fej­lesztésére. A művelődési házban rendszeres, továbbképző foglalko­zásokat tartanak a járási klubok, szakcsoportok vezetői részére. Ez nagyon jó módszer, érde­mes lenne, hn a megyei mód­szertani tanácsadó is felfigyelne rá és lehetővé tenné széleskörű elterjesztését a megye más terü­letein, Alkonyodik. Felgyulladnak a lámpák és az üres termek meg­telnek fénnyel, beszéddel, han­gos nevetéssel. Búcsúzóul az ed­digiek mellé még több sikert, elismerést kívánunk a bajai mű­velődési háznak. X. Zs. /lakét a családi ünnepekről Érdekesnek ígérkező ankétet rendeznek február 9-én és 10-éh Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében. Pénteken reg­gel 9 órakor Madarász László, a megyei tanács végrehjató bi­zottságának helyettes elnöke is­merteti a megnyitó előadás ke­retében a családi ünnepek tár­sadalmi rendezésének tapaszta­latait megyénkben. Ezt köve­tően Rácz Zoltán, a Népműve­lési Intézet munkatársa tart tá­jékoztatót. Délután szemléltető filmet mutatnak be a részve­vőknek, majd ldadvánvok is­mertetésére kerül sor és a KISZ, a megyei nőtanács kép­viselői mondjak el a családi ünnepek rendezésével kapcsola­tos tapasztalataikat. Az érte­kezlet második napját vita tölti ki. Móricz Zsigmond tanára volt Nemrégiben érkezett a hír, hogy meghalt Barla Szabó Jenő, Móricz Zsigmond egykori tanára, ö volt az, aki a kisúj­szállási gimnáziumban is tanította az akkori kisdiák Móricz Zsigmondot. Később is igen nagy szeretettel beszélt és írt róla. Mint ismeretes, Barla Szabó Jenő volt a modellje a Forr a bor című Móriez-regénynek, Kilencvenkét éves kúrában Kisújszál­láson hunyt el a neves gimnáziumi tanár. ÓNOOVÁRI MtKLŐS 23. Eleget tett a kérésnek. Rose- hoz gurította a Ids asztalkát, egyelőre a poharak között válo­gatott. Végül egy finom vonalú, metszett serlegnél állapodott meg. — Nagyobbat nem találsz? Ma este jó kedvem van. Igyunk üvegből. A magyarok szeretik a konyakot? — Én igen. — Fogj hát egy üveget te is! Csillogott a szemük. Az ital hatása jó kedvre derítette mind­kettőjüket. Közrejátszott ebben a vacsorához fogyasztott bor is. Rose bekapcsolta a rádiót. — Keress zenét, amíg átöl­tözöm. És ne leskelődj... Horváth a rádióhoz ült, csa­vargatta a gombot. Magyar sza­vak ütötték meg a fülét. A Kos- suth-adó műsorát szűrte ki: „Kedves hallgatóink, híreket mondunk.” Hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy a magyar rádió adását hallgatta. Eddig is mód­jában állt volna, de nem érde­kelte. Mohón szívta magába a ma­gyar szavakat: „A diósgyőri gyárakban or- szágraszóló termelési eredmé­nyek születtek.., Az egész or­szágban készülnek április 4-e megünneplésére... Munkagyő-i zelmékről adnak hírt bányásza­ink is... A hegyeshalmi határ­állomásra újabb hazatérő disz- szidens csoport érkezett. A Ha­zafias Népfront megvendégelte őket... Igazított a skálagombon: az éterből tüzes spanyol tánc ze­néje szüremlett be. Rose jött vissza. Áttetsző, könnyű selyemruhában volt. A hajába diadémot tűzött, a nya­kán aranylánc ékeskedett. Vele együtt pariőmillat suhant a szo­bába. — Hogy tetszem? A tükör előtt Megette magát, s a meglepett ember elé állt. Horváth szólni is alig tudott. Roset most nagyon szépnek ta­lálta. Ránézett egy pillanatra, rajta felejtette tekintetét. — Elragadó vagy, Rose! — Valamikor így léptem fel a strip tease-bárban. Sikerem volt. — Elképzelem... — Nagy sikerem volt — mondta elmélázva Rose és Hor­váth mellé telepedett a kana­péra. — Kértelek, hogy mesélj ne­kem a magyar lányokról. — Mit mesélhetek? — Mindent, amit tudsz róluk: — Olyan régen volt az, ami­kor megnéztem őket... — Nem baj. mondd el, ami eszedbe jut Engem minden ér­dekel. Nagyon kiváncsi termé­szetű vagyok—* __ MEGSZÁLLO TTÁK Már a cím is drámát sejtet. Az első képekben a kihalt, fő­városi utcán magánosai! baran­goló férfi alakot láthatunk — noha csak hátulról — mégis érezzük: kiégett, hi tétvesztett, egykedvű ember. A következő kép: esőre éhes alföldi táj, mindenütt homok és az ember teremtette élet las­sú haldoklása. Ide került Bene, a tehetséges hidrológus mérnök — szintezőnek. Ügy érzi, a ku­darcok sorozata — az 50-es években elkövetett hibákból ne­ki is kijutott — pontot tett fej­lődésére és véget vetett az ál­mainak. Itt ismerkedik meg Kecskéssel, az állami gazdaság igazgatójával, aki az életet adó víz megszállottja. A rendeletet felrúgva, a saját felelősségére furat kutakat a si­vár homokon. S ekkor, az eddig közömbös mérnök felfedezi a gyorsan megvalósítható csóku­tas öntözés nagyszerű távlatait és a két baráttá kovácsolódott ember megkezdi harcát az ér­tetlenség, a közömbösség és a bürokratizmus ellen. Társadalmi és emberi össze­függéseiben magas hőfokú drá­mát teremt Makk Károly ren­dező, de éppen ilyen tehetség­gel alkotja meg a drámai szi­tuációkat feloldó jeleneteket is. Amikor feltűnik a régen várt víz, amely megpecsételi a két I Az orvos gondolatai azonban Ismét messze kalandoztak. »Mi volt az a forró kézszorítás az asztal alatt? Mit akart vele mondani? Nos. miért nem be­szél hát? Vagy csak véletlenül történt az egész?« Nem. nem, Rose tud valamit róla, kiolvasta ezt a tekintetéből: Rose ismer­né azt a titkot, amelyet ő hó­napok óta képtelen megfejteni? Sokféle jelből arra a következ­tetésre jutott, hogy Elza is kö­zéjük taitozik, tőle tudtak meg róla mindent; ügyességével vagy ügyetlenségével Elza látszotta a kezükre. De jó volna ezt megfejteni! Mi történhet a háta mögött, milyen szálak kuszái ják össze a sorsát? Rose talán se­gíthetne . . . Rose biztosan tud valamit. Elárulta a tekintete, amikor odalent a vacsoránál ósszevillant a szemük. — Mesélj nekem te a német lányokról! — Egyről vagy többről? Legszívesebben felkiáltott volna, hogy Elzáról. Ehelyett ezt mondta: — Egyről is . .. többről is.. . — Ah! — Rose önkéntelenül felkiáltott, de úgy tett, mintha a kezében levő brosstű hegyé­vel szúrta volna meg az ujját. — Ismerem? — Lehet... »— Mi a neve? — Kinek? — Annak a lánynak, akiről mesélnem kell. — Nem tudom. — Kár. így hogy tudjam, ki­ről meséljek? — Sarülírom: szőke haja férfi barátságát — feloldja ben­nük a feszültséget, amelyet: mint gatat söpör el a győzelem öröme. Birkózni kezdenek a pusztai homokban. Hosszú fer­geteges jelenet ez, amely magá­val ragad és a munka örömét dicséri. A főszereplők közül elsősor­ban Palos György alakítását kell kiemelnünk. Bene mérnök figurája intellektuális, emberi, gyengeségei világosan rajzolód­nak ki, de az igazába vetett tu­dat gondolkodás nélkül harcba hívja. Méltó partnere Kecskés szere, pében Szirtes Ádám. Mint már annyiszor, ezúttal is vérbő: rendkívüli alakítást nyújt. Ügy rajzolja meg Kecskés egyénisé­gét, hogy hihetővé válnak anarchikus intézkedései, mind­ezt a figura jelieméből fakadó hibának kell elfogadnunk. Több mint sráz kerületi újság Csehszlovákiában jelenleg tóbö mint 100 kerületi újság jelenik meg, amelyeknek példányszáma megközelíti a heti 800 000-et 1965-ig példányszámuk csaknem megkétszereződik- Az ország ke­rületi lapjai hetente egyszer je­lennek meg. Kék a szeme és magas is, kar­csú is... — Van egy lányismerősöm — mondta Rose és érezte., hogy nem tudja palástolni nyugalmát —, akire ráillik ez a leírás. Ma­gas, karcsú és szőke. Csak a szemét nem néztem még meg sohasem. Ilyen lány persze sok van ... — Persze! Persze! — mond­ta Horváth, akinek hirtelen me­lege lett a sok italtól. Kábult feje zúgott a sok izgalomtóL — Ebben, igazad van. Kezdjük meg a táncleckéket. — Hohó, barátom, most te mesélj nekem a magyar lányok­ról! Megígérted. — Mit mondjak? Sokfélék. Szépek és kevésbé szene.k is vannak köztük. — Neked is vannak ott lány- ismerőseid? — Nemigen. — A rokonaid között sincse­nek? — Nem , tudok róluk. Alig van rokonom. — így azt sem tudhatod, me­lyek a magyar lányok szokásai? — Furcsa kérdéseid v a trunk. Rose elnevette magát. — Mit tudod te, hogy mi ér­dekel egy magamfajta lányt! — Te mondd meg, hogy hív. ják azt, akire a leírásom' rá­illik? — Elza!... Az orvos felkiáltott. — Elza Geissler?.,. — Úgy van. Régi ismerősöm. A Nemzetközi Vöröskeresztnél dolgozik - -. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents