Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
tamilr 23. kedd Foldmüvesszovetkezefemk a fejlődés útján Sajtótájékoztató a MESZÖV-nél A MÉSZÖV igazgatósága hétfőn délelőtt sajtótájékoztatón ismertette a Petőfi Népe munkatársaival a földművesszövetkezetek munkáját, valamint azt a fejlődést, amelyet négy év alatt elértek. A tájékoztatón részt vett Matos László, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője is. Brachna János, a MÉSZÖV elnöke bevezetőjében a SZÖ- VOSZ márciusra összehívott kongresszusa előtti földművesszövetkezeti küldöttgyűlések aktivitásáról beszélt, s elmondotta, hogy megyénkben több mint 130 ezer főnyi tagsággal, majdnem 200 különböző — földműves-, szak-, takarék-, méhész- és ifjúsági — szövetkezet, valamint méhész szakcsoport működik. Ezután Simó Tibor, a MÉSZÖV elnökelyettese. a szövetkezetpolitikai és mezőgazdasági főosztály vezetője ismertette, hogy a fö’dművesszövetkezetek mintegy kétmilliárd forintos forgalmat bonyolítottak le az elmúlt évben. A részjegy-alap a négy év előtti 6 millióról tavaly már 11,7 millió forintra növekedett: emellett a főldművesszövetkezeti tagság jelentős mértékű társadalmi munkát is végzett. A földművesszövetkezetek segítették a mezőgazdaság szocialista átszervezését is. Ami pedig a szerződéseket illeti, amíg 1957-ben alig valamivel több mint ötezer hold zöldségre kötöttek termeltetési szerződést, tavaly ez a terület már meghaladta a 13 ezer holdat A földművesszövetkezetek azzal is segítették a termelőszövetkezeteket, hogy 39 agronómust hét elnököt, 13 főkönyvelőt és négy párttitkárt is átadtak nekik. A MÉSZÖV hatáskörében megyénkben 32 szakszövetkezet, több minit 13 ezer taggal. 51 ezer holdon gazdálkodik, amely területnek a negyed részén szőlőt termesztenek. A szakszövetkezetek már az első évben bebizonyítottál?, hogy az úgynevezett -paraszti akkumulációmilyen hatalmas eredményekre képes. November végéig 11 és fél millió forintot fizettek a közös alapokra a szakszövetkezetek gazdái, s a tervezettnél 31 holddal nagyobb területen, 615 holdon tele- pítettek nagyüzemi módon szőlőt és gyümölcsöst. A homoktalajok javítására közel másfél ezer vagon tőzeg- bánya-termékét. istálló- és műtrágyát, valamint szalmát használtak fel. Ami az árutermelést illeti, a tervezett 134 ezerrel szemben 188 és fél ezer hektoliter borra és mustra kötöttek szerződést. A szakszövetkezeti gazdák gyümölcsöt — főként kajszit és meggyet — is jóval többet adtak át a földművesszövetkezeti felvásárlóknak, mdnt egyéni termelő korukban. Ispánovits Márton, az áruter- meltetésá főosztály vezetője elmondotta, hogy ebben az évben a MÉH több mint 14 ezer hold zöldségre köt szerződést a termelőszövetkezetekkel. Megemlítette, hogy a primőráru termelésénél problémái okoz az is, hogy a melegágyi kereteket a palántanevelés után másodszor vagy többször kevés helyütt hasznosítják. Piukovits Miklós, a kereskedelmi főosztály vezetője a többi közt arról számolt be. hogy községeinkben ma már olyan nagy a kereslet az olyan háztartási ipar- és kultúrcikkek iránt, mint a porszívó, mosógép, lemezjátszó, televíziós és rádió készülék, hogy az igényeket nem is tudták minden esetben kielégítem. A vendéglátóipar saját készítésű ételeinek a fogyasztása négy év alatt 66 százalékkal nőtt. A MÉSZÖV mindent elkövet, hogy a földművesszövetkezeti bolthálózat munkájának minősége tovább javuljon. ■ Végül Folszner János, a MÉSZÖV főkönyvelője ismertette, hogy a földművesszövetkezetek saját vagyona négy év alatt közel a kétszeresére növekedett. Ezzel párhuzamosan tavaly már a felére, 76 millió forintra csökkent a hiteligényük. Lapunk munkatársai számos kérdést tettek fel a MÉSZÖV vezetőinek, s azok megválaszolása után véget ért a sajtó- tájékoztató. T.l MEGALAPOZOTT egészséges fejlődés Második ötéves tervünk első, induló évének nagy jelentőségű gazdasági eredményeiről, a tervteljesítés számairól közölt a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalót A statisztikai jelentés számadatai — amellett hogy hű képet adnak hazánk egyéves gazdasági fejlődéséről — világosan mutatják azt is, mennyire helyesek voltak pártunk politikai és gazdasági célkitűzései, milyen egyenletes, a tervekhez igazodó, arányos fejlődést biztosít a szocializmus építésének nagyszerű programja a megfontolt és megalapozott szocialista tervgazdálkodás^ Egy maradi tsz-elnök s tűszerű farsang! jelmeze. (Szegő Gizi rajza.) Az 1961-es esztendő összesített eredményei arról számolnak be, hogy egy év alatt 12 százalékkal haladta meg az 1960-as szintet az állami és szövetkezeti ipar össztermelése. Ez a szolid és megalapozott eredmény az egyéves terv három és fél százalékos .túlteljesítését jelenti. Az alapanyag- és energiatermelés eredményeinek jó alakulása mellett a könnyűipar legfőbb ágazatainak arányos teljesítéséről és túlteljesítéséről is számot lehet adni. Az sem megvetendő eredmény, hogy egy év alatt 118,2 százalékkal emelkedett a nitrogén-műtrágya gyártása, a szuperfoszfát-termelés pedig 1960-hoz képest 122,9 százalékot mutat Mindezek az eredményeik, köztük több hagyományos és világszerte jól ismert ipari ágazat. így a gyógyszeripar, a bútoripar, a konzervgyártás termelésének emelkedése olvan körülmények között zajlott le, amikor a terveknek megfelelő ütemben és módon folytatódott tovább 1961-ben is iparunk rekonstrukciója, szerkezeti átalakítása. 1961-ben további 8 százalékkal nőtt az egy főre jutó átlagos napi termelés. Csökkent ugyaniakkor a termelési költségek szintje, bár nem minden esetben olyan módszerekkel, ahogyan azt a szocialista tervgazdálkodás követelményei előírták volna. Erre mutat az a körülmény, hogy nem érvényesültek minden vonatkozásban, D fegyelmezetlen megtérése az önköltségcsökkentéssel párhuzamosan, az anyagtakaarékös- ság szempontjai. Nőtt az érintett időszakban a foglalkoztatottság is iparunkban. Az iparban és az építőiparban például együtteseit 36 ezer fővel emelkedett a munkáslétszám. A kereskedelemben 7000 fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt Nőtt a foglalkoztatottság — amint arról a Statisztikai Hivatal jelentése beszámol — a művelődés- ügy különböző ágazataiban és az egészségügy intézményedben is. Ötéves tervünk első esztendejében némileg emelkedett az egy munkásra és alkalmazottra jutó átlagkereset is, s ami ennél jelentősebb, tekintélyes összegekkel haladta túl az előző évi szintet a béren kívüli jövedelem. Jóval több nyugdíjat, családi pótlékot, különböző társadalmi juttatásokat fizettek M az arra jogosultaknak, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjként kifizetett összeg például 15 százalékkal volt több. mint az előző esztendőben. Ebben a számadatban benne van az a jelentős társadalmi változás is, hogy lényegében befejeződött hazánkban a szocialista termelés megszervezése a mezőgazdaságban. A 15 százalékkal több nyugdíj összegében benne van a termelőszövetkezeti nyugdíjjogosultakat illető jelentős öregségi juttatás is. Az életszínvonal megalapozott emelkedését mutatja egyébként, a takarékbetét-állomány fejlődése és az a körülmény, hogy kiskereskedelmi áruforgalmunk cikkenkénti összetétele 1961-ben is további erőteljes eltolódást mutatott a tartós és nagy értékű javak irányában. Nem lehet elfeledni, hogy 80 százalékkal több televíziót adtak el szaküzleteinkben, mint egy évvel ezelőtt, a személygépkocsi eladás pedig 7ő százalékkal növekedett Egyenletes ütemben és a terv előírásainak megfelelően halad a lakásépítési program végrehajtása is. Az államilag kivitelezett laíkások száma 1961-ben 28 százalékkal volt több. mint egy évvel ezelőtt és ez 13 százalékkal haladta meg a tervben előírt mennyiséget További 12 százalékkal teljesítettük túl a magánerővel történő lakásépítések előirányzatát melyhez az OTP sok milliárdos kölcsönt nyújtott a lakásépítésre vállalkozó családoknak! Népünk derűs alkotókedvéről ad hírt az a körülmény is, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények,. időjárási nehézségek ellenére is lényegében teljesítette termelési tervét mező- gazdaságunk a főbb mutatókat illetően. A szocialista nagyüzemi termelés fölényét már ebben az első, mostoha időjárássá sújtott esztendőben is bebizonyította a nagyüzem, hiszen a/ aszály sújtotta növények termésátlagai is jelentősen meghaladták a korábbi hasonló aszályos években elért terméseredményeket A Központi Statisztikai Hivatal jelentése arról számol be — mint azt az idézett számadatok is bizonyítják —, hogy az ötéves tervben népünk elé tűzött célok megvalósíthatók, s a tervek nyújtotta lehetőségek határain túl minden százaléknyi túlteljesítésben világosan felmérhető népünk lelkes építő, mimikájának lendületes, a biztos szocialista jövőbe vetett törhetetlen hit, a pártunk és kormányzatunk iránti bizalom és társadalmunk erkölcs! arculatának. Ma még mutatóban akad csak néhány olyan gyár — a szocialista országokon belül, ahol pl. a bérkifizetések ÚJ módon tórténnek. Kirakják a pénzt az asztalra, a listával együtt, ■ a dolgozó kiszolgálja ónmagát. Nincs borltékozás, csoportosulás. Es nincs hiány sem. Mindenki annyit vesz a pénzből, amennyi megilleti. A múltkor olyan üzemben Jártam, ahol nem használnak lakatot. Bíznak egymás becsületében, s a tolvaj zavarba jön. Elveszti biztonságérzetét, bátor fellépését. Hallottam olyan gyárról Is, ahol a bélyegzés nélküli munkakezdéssel kísérleteznek, nagyszerű eredménynyel. Nemcsak a technika tudománya fejlődik, erősödik szédületesen, hanem az ember Is. Nemcsak a rossz példa hat, egyre Inkább a jó példa uralja a terepet. Kivételek persze akadnak Jócskán. De azért előreballagnak ezek a kivételek la és nem hátra. A tempó lassú ugyan, olykor bosszantóan lassú. S ez la a körülmények miatt. Túlságosan Is elnéző, barátságos és türelmes velük szemben a kollektíva, a gyár, a társadalom. Ha egyszer Is belegondolnának a fegyelmezetlenek, a lusták, a kényelmesek, ha mindenki hozzájuk hasonlóan félvállról venné a munkát, a fegyelmet, ml lenne akkor? Milyen kár, hogy nem érzékenyek ezek az emberek a becsületre legalább oly mértékben, mint B. Imre. Bizonyos, hogy előbb-utóbb rajtuk is végigcikázik majd a felismerés. Persze, az sem mindegy, hogy mtnyers őszinteséggel B. Imre. Az ember megérzi az Irigységet és képen- vágja. KI Így, ki úgy. Imre a munkával. S létrejött az a verseny, amit nem a szocialista öntudat Irányit, hanem a virtus. Magánügy ez a verseny, kizárólag magánügy. Nem tudom, Ilyenkor ml Ülik! komolyan viselkedni, vagy harsányan nevetni. B. Imre komoly Is, nevet Is és azt állítja, hogy határozottan jobban érzi magát, mint annak előtte. Ilyen az élet. Az egyik ember az Irigységre, a féltékenységre érzékeny,- a másik emberre a logikus számok hatnak, a tervek egyéni és országos szinten. Mondjam azt B. Imrének, hogy mégis csak az utóbbi eset a tipikus? Bólintana rá és elfordulna tőlem, miért is fogadott bizalmába, N incs más hátra, mint tanácsot kérni tőle. Mit javasol a fegyelmezetlen dolgozók megtérítésére? Akikre nincs hatással az Irigység, a féltékenység, de a szívre, értelemre apelláló agitáció sem rendíti meg őket túlságosan. Legalábbis ez ideig nem. Imre megigazította sapkáját, hüm- mögött és semmi okosat nem tudott tanácsolni. Maradjunk tehát a hagyományos módszereknél. Érveljünk, vitázzunk, neveljünk: rendre, tisztességre, egyéni példamutatás alapján. Mert azért B. Imrét sem pusztán a Cimbora féltékenysége lendítette ki a flegmából. Hanem a környezet is, a körülmények Is. Hogy észrevette a Cimbora időszerűtlen, haszontalan hlglelküségét, nem egészen érzékeny Idegrendszerének köszönheti. hanem a kor szellemének, róla minden. Nem erőltette meg magát, csak a sportpályán és a vendéglőben« A pályán mértéktelenül drukkolt, a vendéglőben mértéktelenül szórakozott —• néha. Ezt hozzá kell tenni az igazság kedvéért, mert nem volt rabja az italnak, csak barátja. Saját bevallása szerint többször késett a munkából, mint ahányszor késett a busz. S gyakran megelőzte az óramutató a műszak végefelé. Előbb csinált műszakvégét, mint illett volna. Különben érti a szakmát, ügyesen kezeli a gépet, ügyesen fogja a szerszámot. Ezért U kínlódtak vele annyit, Csak egyvalaki ölelgette vállát, a fura Cimbora, akinek az Volt a kedvenc szokása, hogy állandóan • & szomszédjait leste s csípős megjegyzéseket tett arra, aki nem kereste Eel a mellékhelyiségeket óránként. Egy alkalommal Imre is belefeledkezett a munkába — véletlenül. S jött a Cimbora. A hátbavágás és a szellemeskedő megjegyzés közé szorult félmosoly végigcikázott Imre Idegrendszerén, ó, hát így vagyunk! — állapította meg egy szemvillanás Uatt a diagnózist. Irigy a cimbora, féltékeny! No, várj csak, majd meg- ;áncoltatlak. A zóta Imre kárörvendően pontos, nem késik, nem siet az óra- nutatója. Dolgozik kettőzött erővel. V szakszervezeti bizalmi ragyog, a íárfccsoportbizalmi úgyszintén, a kol- ektíva büszke: megneveltek egy per- íahajdert. Holott a Cimbora tetté m ismétli A nyers őszinteség jegyében közölte velem B. Imre, hogy az Irigység olykor a legjobb népnevelő agitátor, vagy amit akarok. Kissé megrendültem fogadtam e kijelentést, s lelki szemeim előtt megjelent a legjobb szakszervezeti bizalmi, a legkiválóbb pártcsoportbizalmi, szemináriumvezető és üzemegységveze- tő, amint lángpallóssal tiltakozik, illetve védekezik az ilyen önkényes analógiák ellen. Aztán lábhoz teszik a lángpallóst és éppen olyan kíváncsian bámulnak B. Imrére, mint én. Várják a magyarázatot. Hogy érti ezt? — kérdeztem nyugalmat színlelve, hadd lássa B. Imre, hogy hozzászoktam a nyers őszinteséghez, sőt igénylem. Mert csak Így érdemes beszélgetni és nem köntörfalazni. Néhány perc múlva önkritikusan voltam kénytelen elismerni, hogy meghökkenésem értelmetlen önáml- tás. Igaza van B. Imrének, az irigység olykor szempillantás alatt képes megváltoztatni, illetve jó útra téríteni embereket, Titoktartásra kért Imre, minek vegyük őrömét azoknak, akik szentül hiszik, hogy általuk lett fontosabb, szorgalmasabb, jobb dolgozója a gyárnak. Még talán írásban is rögzítették ezt a csodával határos eredményt. Maradjon az utókor számára úgy, ahogy megírták. A tények ettől úgysem változnak. B. Imre valóban pontos lett, szorgalmas, lelki- is méretét. Eveken át hiába kérlelték, neveltél:, szidták és büntették. Lepergett
