Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

4. oldal 1962. január 19, péntek Közli* eredmények, lágyak, femek Beszélgetés a szocialista brigádok munkájáról, életéről LÁBUNK ALATT keményen csikorog a fagyom föld, zúz­marától csillogó a 2;iM Kecs- ■ernétl Gyáregységének udvara, 'gy látszik azonban, a dolgo- i >k nem törődnek a hideggel. \hová nézünk, mindenütt gyors jlődés nyomai, lelkes munka tható. Két-három esztendő múlva emlék lesz már a régi, «zdetleges gyárteleD — büsz- ■ élkedik jogosan Zolnai Imre igazgató. A korszerűen felszerelt új épületek tövében egyelőre még régi helyükön találtuk az egy eve elsőként 'alakult szocialista brigád tagjait. Pogány Károly főművezető, a brigád szervezője — egyben a gyár KISZ-titkára — elmondta, hogy a brigád külön dolgozó asztalos- és lakatosrészlegének már épül az új mintakészítő műhely, ahová az év vége felé beköltözhetnek Egy esztendeje, hogy a Petőfi Népében .hírt adtunk a brigád megalakulásáról. Azóta milyen eredmények bizonyítják érde­meit a termelés, de főleg a szo­cialista emberformálás szem­pontjából? MIND ANNTTUNK célja az, —; magyarázták lelkesen a bri­gád dolgozói —, hogy a mi üzemünk országos viszonylatban felvehesse a versenyt a legna­gyobbakkal. Az adottságunk megvan, mert ilyen jellegű üzem egyelőre csak Kecskemé- <en működik. De a termelé­kenység növelésén, a selejt mi­nimálisra csökkentésén kívül az elsők közti helyet dolgozóink i.‘ie Színvonalának emelésével, szocialista tudatformálásával is '.éretnénk biztosítani. Ilyen lak megvalósítására csak a szocialista brigádmozgalom ké­pes. ' Elsők közt kezdtük — mutat­ok az oklevelet és egy-egy tö- iör mondatban közölték a meg- tt út néhány részletét, így tudtam meg. hogy az ala­s'tó 8 tag 15 főre gyarapodott s példájuk nyomán felbuzdul- a a gyárban már 9 szocialista igád működik. Fontos helyet glalnak el az üzem életében. )k készítik az öntvények rom­áját, de büszkék is. rá- hogy az "ő hibájukból még nem for­dult elő kiesés a termelésben. A szakmai tudnivalók elsajá­tításán, elmélyítésén kívül kö­zős kulturális törekvések, egyé­ni/ vágyak, esetleg nehézségek, illetve azok leküzdése fűzik ösz- sze a kis kollektívát. A fő-fő eszmei irányítók egyike Se- beszta Józsi bácsi, aki szívesen segít társainak és felkelti ér­deklődésüket a tudományok iránt A brigádvezető mindjárt pon­tos adatokat is közölt: CSOPORTUNK minden egyes embere részt vesz a nolitikai oktatáson, ketten az általános iskola VIII. osztólyának tanulói, egy közülük középiskolai tanul­mányokat folytat A brigádvezetőnk oedig ta­valy végezte él a kohó- és gép­ipari technikumot jelenleg a marxizmus—leninizmus esti egyetemének hallgatója és fő­művezetővé lépett elő — égé-, szítették ki többen a felsoro­lást Egy év rövid idő. mégis bő­velkedik eredményekben. Foko- áhti a brigádtagok érdeklő­dése munkájuk iránt, .gyakrab­ban forgatják a szakkönyvtár olvasnivalóit, de legtöbb eset­ben meg is vásárolják a köny­veket melyeknek tartalmát Tóth Mihály az első között volt, aki a szocialista brigád alakí­tását szorgalmazta. (Pásztor Zoltán felv.) munkahelyükön közösen meg­vitatják. Kezdetben akadt olyan dol­gozó, mint N. L.. aki a brigád­szellemet nem tudta átvenni, kivonta magát a társadalmi munkából, egyszóval sok bajt okozott. Türelmesen foglalkoz­tak vele, sőt közösen segítették egyéni nehézségeit mególdani — 20. — Hallod, te nagyon költeke­ző vagy! Próbáld meg, de nem hiszem* még nem dolgoztál ér­te... Tudod mit kellene csi­nálni? Kérj munkát tőle, pró­bálj a kedvében járni, mutasd meg neki hűségedet, hátha lfapsz feladatot, amelyen csinos összeget kereshetsz és nem lesz többé anyagi gondod. Ha aka­rod, én is szólhatok neki. — Nagyon leköteleznél vele! Azon az estén meglátogatta őket Kömer ezredes. Horváth fürdőnadrágban állt a terem kö­zépén, Gyarmathytól vett box- leckéket. Most igen nagy hasz­nát vette annak, hogy egyete­mista korában sportolt, hörog- ütései érzékenyen érintették a bikaerős Gyarmathyt is. — Az istenedet! Te jobban boxolsz, mint én! Kömer elégedetten dörzsölte kezeit, ezen a napon kedélyes hangulatban volt. — Látom, jól haladnak. Ma­gára még nagy jövő vár, dok­tor. Nem sokára sor kerülhet rá, hogy megkapja feladatát. Horváth örült ennek a meg­jegyzésnek. így hát megkockáz­tathatja a pénzkérést. Esetleg valamit, előlegbe... Kömer színészkedve folytat­ta: — Irigylésre méltó ember! Olyan nagyfontosságú megbíza­tása lesz, amelyet magam is szívesen elvégeznék. Mihelyt visszatér, beváltjuk ígéretünket, ön szabad, elmegy Genfbe or­vosnak és mindig kellemesen gondolunk egymásra. Vagy ak­a brigádtagok munka után részt vettek házának építésében. így sikerült elérni, hogy ma már szorgalmasan dolgozik, bármi­kor kész segíteni a ‘többieknek. Közösen tanulnak, együtt jár­nak színházba, közös a vágyuk is: A “szocialista műhely« cím elnyerése. RÖLUK MINTÁZTÁK a töb­bi brigádokat és ma is példa­képek. Rajtuk pihen a többiek tekintete, ami még nagyobb fe­lelősséget követel tőlük. Tekin­tetükből kiolvastam, hogy tud­ják ezt. és azt is, hogy az első szocialista brigád tagjai to­vábbra is az elsők között ma­radnak. Vadas Zsuzsa oo ooooooooooo SZÖVEG NÉLKÜL kor talán már meg sem ismer bennünket? ... Horváth elpirulva tiltakozott: — Űh, ezredes úr, ne sértsen meg! — Ellenkezőleg! Én kérek bo­csánatot ezért a tapintatlansá­gért, de hát látja, mi már ilyen darabos emberek vagyunk. A munka, a munka .. t az örökös munka el durvítja az embert... — Szívesen dolgoznék már — sietett Horváth az ajánlattal, hogy még mielőtt az ezredes kedvét elrontaná, kicsikarja tő­le az ígéretet. — Pénzre volna szükségem. Meg aztán ... sze­retnék mielőbb célba érni... — Persze, persze! önnek iga­za van. Már szép feladat van a számára kilátásban, csupán Mr. Roggert kell megpuhíta­nom, hogy önt bízza meg ezzel Éppen ezért nem árt, ha máris gyakorolja új nevét: odaát Sza­bó Zoltán lesz a neve, erre a névre készülnek majd igazolvá­nyai és bele kell élnie magát új foglalkozásába is: képzőmű­vészeti alkotásokat értékesítő ügynök. Ugye, nem hangzik rosszul! ön orvos ugyan, de egy időre a régi nevével együtt el kell felejtenie régi foglalkozá­sát is. ön művelt ember, önnek ez a terület nem lesz ismeret­len. Az alapvető követelmény mindenütt és minden körülmé­nyek között az udvariasság, a bátorság, a határozott fellépés. S még valami addig is, amíg a feladatáról beszélnénk: tán­colni tud-e? Horváth szégyenkezve vallot­ta be: ÓNODVÁRI MIKLÓS I 4 tett énért vadorsó Egy csodálatosnak ígérkező vakáció első óráival kezdődik A tettenért vadorzó című szí1 nes szovjet ifjúsági film. Le­nyűgöző szépségű erdővidéken érdekesebbnél érdekesebb ka­landokban van része a vakáció­zó három jóbarátnak, akiket Al- josa nagypapája hívott meg. Az erdőben vadorzó garázdálkodik, akit az állatok kegyetlen pusz­títása miatt kerítenek végül is kézre. A tettenért vadorzó el­nyeri méltó büntetését. A film fiatal nézőinek pedig alkalmuk van megismerkedni, miközben az izgalmas történet bonyolódik a filmvásznon, az orosz erdő minden szépségével. Elénk kulturális élet Pálmonostorán Hogy milyen nagt) változás érhető el akkor, ha egy község újjáalakított művelődési otthont kap, és ehhez megfelelő szak­vezetés pirosul, a legjobban Pálmonostorán szemlélhetjük. Százezerforintos költséggel ala­kították át a művelődési ott­hont és annak öt helyiségében legutóbb közel négyszázan for­dultak meg: légoltalmi előadás zajlott le, új műsorszámukkal ismerkedtek a népi táncosok, ismeretterjesztő előadást tartot­tak filmvetítéssel egybekötve, végül a szülői munkaközösség új színdarabot próbált. A dolgozók esti iskolája is eredményesen működik. Szíj- jártó István igazgató tájékozta­tása szerint a termelőszövetke­zeti gazdák közül ötvenhaton kérték felvételüket és tanulnak szorgalmasan. Ezenkívül mező­gazdasági jellegű továbbképző iskola is van a községben, mely­re negyvenen iratkoztak be. A kézimunka-tanfolyam rész­vevőinek készítményeit a Kis­kunfélegyházi Háziipari Szövete kezet értékesíti. Deutsch Endré­vé, a tanfolyam vezetője most is „piackutatásra” utazott be Félegyházára, mert olyan kézi- munka-féleségekke' kíván az asszonykörben foglalkozni, ame­lyeket szívesen vásárol meg a szövetkezet — A tánc mindig gyenge ol­dalam volt.. — Nem baj -r mondta Kör­ner, akinek ez a körülmény né­mileg módosította eredeti elkép­zelését és magában lemarházta az orvost. A terve Ugyanis az volt, hogy Horváthot két hét múlva átdobják a határon. Ez most újabb idővesztést jelent. — Rosa majd megtanítja. Ugyanis ez nem lényegtelen fel­tétele a sikeres munkának: érte­nie kell az asszonyok nyelvén, akikkel könnyebben boldogul­hat, ha kitartóan udvarol és jól táncol. Ebből a szempontból is irigylésreméltó szerencséje van. Maga még nőtlen ember. Kép­zelje csak: hány .csinos nőnek udvarolhat majd. Vagy talán már van a láthatáron valaki?... De nem akarta Horváth fi­gyelmét Elzára terelni, mert ez­zel az orvosból esetleg a céljaik­kal ellenkező hatást válthatja ki. Pedig Kömer ezredes igen nagy jelentőséget tulajdonított ennek a találkozásnak. Mr. Rog- ger hetek óta sürgette az orvos munkába állítását, azért küldte a München környéki villába, hogy előmeneteléről érdeklőd­jék. Így folytatta: — Rose különben velem jött. Elhoztam magukhoz, hogy ne unatkozzanak, s mindig megem­legessenek róla, ha sikerül ma kellemes estét szereznem önök­nek. Gyarmáthy úr ismeri, tud­ja, milyen csinos lány. Egyéb­ként táncosnő volt... No, nem az operaházban, hanem egy striptease-bárban, de hát: annál izgalmasabb, nem igaz? Jóízűt nevetett és cinkos pil­lantást váltott Gyarmathyval. ök ketten ebből a pillantásból .min­dent megértettek. Kömer ezután magukra hagy­ta Őket. — Átkozott szerencséd van! — kiáltott Gyarmáthy. — Rose ked­véért én is megtanulnék tán­colni. Burokban születtél, min­denben szerencséd van... Ez a lány valóságos főnyeremény! Még hozzá egész éjszakára!... Nagy szerencséd van, átkozottul nagy szerencséd, öregem!... — Fulladj meg! — kívánta magában Horváth, de nem szólt. Igyekezett jó arcot vágni. Ami­kor a vörös arcú Gyarmathy hencegéseit hallgatta, nem egy­szer azon a ponton volt, hogy megfojtja. Olyankor, amikor a 'kiképzés és a napi munka után kimerül­tén ágyba került, Gyarmathy vö­rös arca álmában is megjelent előtte. Napközben azonban félt az állandóan spicces, bikaerejű em­bertől és vak tisztelettel hall­gatta: * ­— Az orosz rezsim és a Ká­dár-kormány napjai leperegnek, mint a homokóra... Meglátott komám: hazamegyünk és fasir- tot csinálunk az oroszokból. Ott leszek én is. Aztán hazamegyek Mezőkövesdre és visszaveszem azoktól a kódisoktól a házamat* meg a földemet. Tobzódott. | Horváthot meglehetősen hide; gen hagyták e szavak. Neid nem volt célja, hogy Magyarországon mégegvszer, végérvényesen lete­lepedjék. Kömer ezredes ígére­tei lebegtek előtte. Csalogatták a tengeeren túlra, vagy a Csodá­latos szépségű Genfi-tó partjára. Nem volt tagja soha életében semmiféle pártnak. Horváth üz­letember volt és minden prog­ram csak annyiban érdekelte, amennvji " megfelelt üzleti érde­keinek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents