Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

1962. január 19. péntek 5. oldal a a Ötéves terveket készítenek a kecskeméti járás községeiben Kecskeméten a Czollner téri pari alapszervezel székházéban összegyűlt több mint száz párt- alapszervezeti titkárát a járás ötéves tervének főbb célkitűzé­séről tájékoztatták január 18-án, csütörtökön a pártbizottság ve­zetői. Az ötéves terv végére a magashozamú búzafajták ter­mesztését nyolcezer holdra nö­velik és a rozsvetések 90 szá­zalékát heterózis maggal végzik a járásban. Meghonosítják a ci­rok termesztését is' és növelik az állatállományt. Az anyako­cák számát a jelenlegi OOUO-ről 1965-re 9000-re gyarapítják, a 100 hold szántóra jutó tej hoza­mot pedig 900 literről 1300 li­terre emelik. Az ötéves terv időszakában a járásban az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek együttesen 16 ezer hold nagy­üzemi szőlőt, azonkívül három­négyezer hold'gyümölcsöst tele­pítenek, Az értekezlet részvevői a be­számolót követő élénk, sokol­dalú és hasznos tapasztalatokat nyújtó vita után indítványoz­ták, hogy valamennyi község, állami gazdaság, valamint ter­melőszövetkezet — figyelembe véve a járási terv célkitűzé­seit — rövid Időn belül készít­se el a maga ötéves tervét. A jelenlevők elhatározták, hogy a pártszervezetek a közeljövőben vezetőségi üléseken és taggyű- lésefcn vitatják meg az ötéves terv helyi lehetőségeit, felada­tait A MODERN TECHNIKA KORÁBAN (vagy: sziikshr türvfnyt bont) — Az egész házban nem találtam seprűt! (Gerő Sándor rajza) Két esemény Izsákon A „Megszállottak" ősbemutatója A rövidesein műsorra kerülő Öj magyar film, a Megszállottak ünnepélyes premierjét Izsákon rendezték meg a film alkotói. Minit ismeretes, az érdekesnek ígérkező új magyar filmalkotás jelenetednek nagy részét Izsá­kon forgatta Maki• Károly film­rendező. A díszbemutatón, mely­re január 16-án, kedden délután a községi moziban került sor, megjelent dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titká­ra, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb elnöke, Sarok An­tal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és Hanes eh László, a Megyed Mozi üzemi Vállalat igazgatója. A film alkotói, szereplői kö­zül részt vett a díszbemutatón Makk Károly rendező, ' Pálos György és Szirtes Adám szín­művész. A díszbemutató előtt Pálos György üdvözölte a meg­hívottakat, a vendéglátó Izsáki Állami Gazdaság dolgozóit. Kö­szönetét mondott az állami gaz­daságnak a film forgatásában nyújtott segítségért. A Megszállottak című film vetítése után az állami gazdaság vendégül látta a meghívottakat. A földmüvesszövetkezet küldöttközgyűlése Izsákon a közelmúltban veze­tőségválasztó küldöttközgyűlést tartott a helyi íöidművesszövet- kezet. Narozsnik János, az fmsz igazgatósági elnöke beszámoló­jában kiemelte a SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta eltelt időszak­ban a termelési tevékenység fo­kozásáért végzett munkát. El­mondta, hogy tavaly több mint 2 600 000 forint előleget fizettek Id a parasztságnak szerződéses alapon, amelynek eredménye­ként számottevően emelkedett a felvásárolt zöldség és gyü­mölcs mennyisége. Erre vonat­kozóan néhány számot is meg­említett. 1957-ben 16 487 mázsa, 1961-ben pedig már 44 678 má­zsa zöldséget és gyümölcsöt vet­tek át a szerződő gazdáktól. A híres Izsáki sárfehér szőlőből ugyancsak nagy mennyiséget majdnem 300 mázsát vásároltak fel az elmúlt év során. A jól jövedelmező szerződéses termelés mind nagyobb bevétel­hez juttatja a község dolgozo parasztságát A szövetkezeti kis­kereskedelem a községben öt évvel ezelőtt 33 6P3 000 forintot forgalmazott, 1961-ben pedig a boltok már több mint 47 millió forint értékű árut értékesítet­tek. •Tavaly az egy lakosra jutó havi forgalom 415 forintot tett ki, ami országos viszonylatban is első helyen érdemel említést. Az előadó ezután megemléke­zett az izsáki önkiválasztó áru­házról, amelyet tapasztalatcse­re végett gyakran látogatnak meg az ország különböző me­gyéiből érkező kereskedelmi küldöttségek. Az áruházban az új árusítási forma jól bevált, s nagymértékben növeli a keres­kedelmi hálózat kulturáltságát A hasznos tapasztalatokat és módszereket szívesen alkalmaz zák másutt is. Befejezésül elismerését fejezte ki a szövetkezet dolgozóinak jó munkájukért, s felhívta a fi­gyelmet a további takarékos gazdálkodásra és a földműves- szövetkezet előtt álló feladatok teljesítésére. Hunyadi Imre kereskedelmi felügyelő Futóhomokbői — aranyhomok A csemegeszőlő-terület növelésének jó módszere Február 1-én osztják a félévi értesítőket Az általános és középiskolák­ban megkezdődött az 1961/62-es tanév első felének „finise”. Ezekben a napokban a pedagó­gusok mérlegelik a diákok fél­évi munkáját, hogy értékelhes­sék eredményeiket. A rendtartás értelmében az első félévi osztályzatokat január 2*>-én zárják le, s a hónap utol­só hetében tartják a tantestü­letek az osztályzó értekezletet. A félévi értesítőket országszerte február 1-én. kapják a tanulók.. Sokan érdeklődnek az iránt, hogy lesz-e szünet a bizonyít- ványosztáskör. Ezzel kapcsolat­ban a Művelődésügyi Minisz­tériumban közölték: az igazga­tók hatáskörébe tartozik, hogy a félévi osztályzó értekezlet napján engedélyeznek-e tanítási szünetet, vagy nem. Tanítási szünet esetében is, a napközi­ben ügyeletet kell tartani. Elmondották még, hogy a fél­évi értesítők kiosztása után megkezdődnek az 1962/63-as ok­tatási év iskoláztatási munká­jának előkészületei. Az osztály- főnökök szülői értekezleten és egyénileg is beszélnek a szü­lőkkel — helyes azonban, ha a szülők is keresik a kapcsolatot az iskolával — az ügyben, hogy gyermekeiket képességeiknek megfelelően irányíthassák to­vábbtanulásra. A jelentkezők kérelmeit iskolai társadalmi bi­zottság vizsgálja meg és továb­bítja a kívánt középiskolába. Az elbírálás eredményéről a szülők az általános iskolától kapnak értesítést. Németh Károly eh tára Kecskeméten Németh Károly élvtárs, r-z MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság me! tógazdasági osztályának vezető­je szerdán Kecskeméten tartóz­kodott A megyei pártbizottsá­gon dr. Molnár Frigyessel és a megye más vezetőivel megbeszé­lést folytatott a mezőgazdaság helyzetéről és a további legfőbb tennivalókról. MINISEN múzeumnak van va­lamilyen kedves emléke, külön­leges története. A Bajai Türr István Múzeumnak is. Az olva­sók előtt valószínűleg nem isme­retlen — lapunkban már hírt is adtunk róla — Chembec vá­rának, középkori földalatti fal­vaknak romantikus története. A múzeumban szívesen ismer­tették az újságíróval az 1400-as évekből eredő érdekes históriát. Elmondásuk alapján szinte látni véltük az egymással perlekedő két délvidéki vár népét, véres viszályát. A vár fekvését a múlt évben sikerült pontosan rögzíte­ni. Ez megkönnyíti a régi okira­tokban szereplő és eddig a föld alatt rejtőző falvak helyhezkö- töttségének megállapítását. A falvak teljes feltárása több százezer forintos költséget jelen­tene és nem is lenne célszerű. Baja őstörténeti adatainak gaz­dagításához elegendő ’a pontos helyrögzítés. SOKKAL érdekesebb anyago­kat tartalmazott a Baja-Petőn feltárt 160 sírból álló Árpád­kori temető. A sírokban talált értékes korabeli leleteket gazda­gította a nagy »tkasägnak szá­mító két Anjou-kori veretes öv. Madaras-téglavető környékén talált 69 sírból álló ávartemető társadalomtörténeti adatokat is szolgáltatott. A temető nyugati fele ugyanis kizárólag fegyveres férfiak temetketóhelye volt, akik határozott katonai rangsor sze­A csemegeszőlő gyors el­szaporítása nemcsak megyénk­ben, hanem országszerte nagy probléma. Ezért minden olyan lehetőséget ki kell használnunk, ami az Alföldre javasolt fajták szaporítását meggyorsítja. Ezek a fajták: a Csabagyöngye, Irsai Olivér, Kossuth, Szőlőkertek ki­rálynéja, Pannónia kincse, Chasselas-félék. Passatutti. Ko­csis Irma, Mathiász Jánosné, Gloria Hungáriáé, Szauter Gusz- távné, Attila, Csiri-csuri. Ham­burgi muskotály. Afus Ali, Er­zsébet királyné emléke. E fajták közül szőlőtermesztő vidékeinken szétszórtan néhány tőke vagy kisebb 'foltokban Csabagyöngye, Kossuth. Szőlő- kertek királynéja. Mathiász Já­nosaié, Chasselas-félék. Passa­tutti, Erzsébet királyné emléke stb. találhatók. Vannak vidékek, ahol a Mathiász Jánosné fajtát piros muskotálynak, a Csaba­gyöngyét sárga muskotálynak hívják. A Szőlőkertek király­néját sokan Erzsébet királyné emlékének ismerik. E két fajtát könnyű szétválasztani, mert az előbbi korai érésű, ‘az utóbbi pedig késői eltartásra alkalmas. A szétszól fan található fajtákat a nyár folyamán meg kell jelölni, térképezni kell, hogy lombhullás után a vessző­ket begyűjthessük. De csak azo­kat a fajtákat gyűjtsük be, arhe- lyeket biztosan ismerünk. E faj­tákat a Szőlészeti Kutató Inté­zet Mathiász-telepén egy- és kétrügyés dugvánnyal szaporít­juk. Belőlük azonban az elkö­vetkezendő években csak a sa­ját telepünk szükségletét elé­gíthetjük ki, és bizonyos meny- nyiséget az állami gazdaságok­nak tudunk átadni. A termelőszövetkezeteknek maguknak kell begyűjténiük és elszaporítaniok az említett faj­tákat. Erre a célra legalkalma­sabb szaporítási mód a tűké- nyakoltás. Úgyszólván, minden községben él egy-két híres oltó. Rájuk kell bízni ezt a munkát. Ök pedig vegyenek maguk mel­lé ügyes fiatalembereket — le­ránt lettek elföldelve. Erre a kü­lönféle arany, ezüst, bronz jel­zések engedtek következtetni. — Ugyanilyen határozott elkülöní­tést tapasztaltak a gazdag és szegény családok sírjai‘kötött. A FELTÁRÁS 1962-ben tovább folytatódik. A munkálatokhoz szükséges anyagi fedezetet a Bajai Városi Tanács VB bizto­sítja. A két temetőben fellelt hasz­nálati tárgyakat, ékszereket szé­pen összeállított kiállítás szem­lélteti. Ez év közepe táján kerül véglegesen rendezett .formában közönség «elé az ásatások anya­ga. A kiállítást érdekes magya­rázó szövegek, ötletes feliratok, térképek, fényképfelvételek se­gítségével kívánják Változato­sabbá tenni. Kiállítást rendeznek még az 1961-es gyűjtés népművészeti anyagából. Bunyevác, sokác, csángó nemzetiségi, továbbá sze- remlei, sükösdi magyar népvi­selet legszebb darabjaiban gyö­nyörködhetnek a látogatók. De készül az összeállítása ter­mészetrajzi, régészeti, várostör­téneti, néprajzi, munkásmozgal­mi kiállításoknak is. A NAGY munkában nem fe­ledkeznek meg arról sem, hogv ’962-ben ünnepli 25. éves fenn­állását a múzeum. Erre az alka­lomra évkönyvet készítenek a múzeum dolgozói, amelyben öt­letes formában Ismertetik 25 év munkásságát, eredményeit. h előleg minél többet —v ® ta­tiltsák meg őket oltani. Minden termel őszövetkeaet szőlőterületén lehet találni ki­öregedő tőkéket, amelyeknek a gyökérzete még jó. Ha mó­dunkban áll a fajták között vá­logatni, lehetőleg jó gyökérze- tűeket — mint a Kövidlnkát, Pozsonyi fehéret. Kadarkát stb. — válasszunk ki átoltásra. Az átoltást két-három rügyes vállas csappal ajánljuk elvégezni. A vállas csappal készített oltásnál kisebb a hasíték-nyílás, tökéle­tesebb a forradás, s hosszabb életű lesz a tőke. A csapot úgy faragjuk, hogy a felső rügy az általunk javasolt két-három centiméterrel a talajs2int alá kerüljön. ­Az át oltott tőkéket tér­képezni kell. Pontosan feljegy­zendő, hogy milyen táblán, me­lyik sor, melyik tőke. milyen fajtával van beoltva. Ha az ol­tás jól sikerült, már az első év­ben eléri a karómagasságot. A következő évben három-négy oltásra megfelelő vesszőt ka­punk. öt év alatt egy tőkérő] 250— 300 tőkét lehet szaporítani. Két- három tőkéről öt év alatt 500— 600. illetve 750—900 tőkét lehet, szaporítani. Ennyi tőkéről a to­vábbi szaporítás már könnyen megy. Régen a tökenyakoltást alkal­mazták jobban. Ez tovább élő tökét nevel, de hosszabb csap kell hozzá. Nekünk az a fontos, hogy szaporító törzstábláink minél előbb készen legyenek, ahonnan a fajtákat hektáros táblákra telepíthetjük. A to­vábbi szaporítást iskolázással végezhetjük. A magasabb fek­vésű helyeken szabványméretű vesszők, a lankásabbakon — különösem, ha szükség szerint egyszer-kétszer árasztással ön­tözni is tudunk — a rövidebb, S5—40 cm hosszú dugványok is megfelelnek. Telepítésnél az éves vesz- szővel pótoljuk a tőgyökeret, 55 cm-ig. Egy kis fáradsággal tehát meggyorsíthatjuk cseme­geszőlő-kultúránk fejlődését és nem marad el közös munkánk anyagi haszna sem. Erős János Cukornád az űrhajóban James G. Horsfall, a connecticuti kísérleti állomás vezetője eredeti öt­lettel próbálja megvalósítani a jö­vendő űrhajósok élelmiszer-ellátását. Véleménye szerint az űrhajós, pél­dául a Marsba vezető, több hóna­pig tartó útjában bizonyos növénye­ket, elsősorban cukornádat tenyészt­het az űrhajóban, mert ez a növény különösen alkalmas rá, hogy el­nyelje az űrhajó levegőjében kép­ződő nitrogént, ugyanakkor pedig élelmet is szolgáltasson. A kísérleti állomáson dr. Dale N. Moss talaj kutató szakember már egy idő óta tanulmányozza a melegház­ban speciális műanyag edényekben tenyésztett cukornád alkalmasságát erre a célra. A cukornád egyrészt felemészti az űrhajós kilégzéséből származó nitrogént és helyébe oxi­gént bocsát ki, ugyanakkor hasznos 'áplálékul is szolgál. AZ ÖTLETES APA DCitíUítáiökrcL készülnek

Next

/
Thumbnails
Contents