Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

1962. Január 19, péntek t. oldal l 9100 felnőtt tanul megyénkben Az esti és levelező iskolákba beiratkozottak egyharmada kecskeméti A MEGYEI TAN ÁCS 1961 júniusában hozott határozata külön fejezetben foglalkozik a felnőttoktatás továbbfejlesztésé­nek feladataival. A határozat megszületése óta több mint fél esztendő telt el. Érdemes meg­nézni, vajon sikerült-e megszün­tetni a hibákat, megtartani a megyei tanács művelődési osz­tálya által részletesen megha­tározott nevelési feladatokat. A SZAMOKAT nézve megál­lapítható, hogy derekas munkát végeztek iskoláink, tantestüle­teink, üzemeink, termelőszövet­kezeteink. a pártszervezetek és tanácsaink a felnőttoktatás szer­vezésében. Az 1959/60-as tanévben még alig több mint 3750. 1960/61-ben már 5100, 1961 62-ben pedig 5209 felnőtt doJeozó jár az ál­talános iskola VII—VIII. osztá­lyának esti és levelező tagoza­tára. Messze kimagasodik Kecs­kemét, ahol 970-en iratkoztak be az általános iskolába. Megyei viszonylatban az általános .is­kolák hallgatóinak 70—75 szá­zaléka tsz-dolgozó. Középiskolás esti és levelező tagozaton 1959 60-ban 2236, 1960/61-ben 3111, 196l/62-ben 3800 felnőtt tanul. ÁLTALÁBAN az alapismere­ti, általános iskolai és középis­kolai felnőttoktatás hallgatóinak száma az 1959 60-as tanév 5900- as létszámához képest több mint háromezerrel nőtt. Jelen­leg 9100 dolgozó képezi magát, 77 általános és 22 középiskolai tanfolyamon. A számok fejlődést mutatnak, a tapasztalatok hibákat is. Vi­tathatatlan. tény, hogy a folyó tanévben Kecskeméten 2200. Ba­ján 1400, Kiskunfélegyházán 1000 hallgatót vontak be a fel­nőttoktatásba, viszont a járások­nál lemaradás mutatkozik. A Elsőként tart zárszámadási közgyűlést a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz- Ma, pénteken este tartja — a megyében elsőnek — zárszám­adási közgyűlését a kiskunfél­egyházi Dózsa Termelőszövetke. zet az ottani Kiskunság étte­remben. Bodnár András elnök beszá­molójából kiderül, hegy a szö­vetkezet 31 forintot fizet gaz­dáinak egy-egy munkaegységre. Ez az összeg egy forinttal több a tavalyinál, annak ellenére, hogy a tsz területe közel a két­szeresére, 5700 holdra növeke­dett az elmúlt évben, s az aszály ezt a közös gazdaságot sem kí­mélte. Az eredmény a jó mun­kaszervezésnek, az ösztönző módszerek alkalmazásának kö­szönhető. bajai járásban például 392, a kecskeméti járásban 385. a kalo­csai járásban 320 csak az álta­lános iskolai hallgatók száma. Középiskolába nem iratkozott senki a bajai, kalocsai járás­ban. Nem sokkal jobb a helyzet a többi járásban sem. A VIZSGALATOK azt bizo­nyítják, hogy a községek jelen­tős részében az állami és társa­dalmi szervek nem tulajdoní­tanak fontosságot a felnőtt- oktatásnak, ennek következté­ben nem adnak segítséget szé­leskörű kibontakoztatásához. A kultúrotthon-igazgatók, népmű­velési ügyvezetők, pedagógusok eléggé magukra vannak hagyva, nem tudnak megbirkózni a la­kosság passzivitásával és a kör. nyezeti nehézségekkel. Gyakran előfordul, hogy a község vezetői­nek szemléletében van a hiba. Szerencsére ez a szemlélet nem általánosítható, de több segítséget kell adni a községi kulturális nevelőmunkát végző oedagógusok, kultúrház-igazga- tók számára, hogy falun, ta­nyán gyors ütemben növeked­jék a tanult emberek száma és gyorsabb leaven a kulturális forradalom kibontakozása. Tüdőszürés Bugaeon Bugacon az idén először rendeznek általános tüdőszűrő vizsgálatot. A községi tanács már számbavette a jelentkező­ket, s az érdeklődés igen nagy. Százliteres aömb-vákuumüst A Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz munkáskollektí- vája nemrégiben a Budapesti Csokoládégyár részére egy száz­literes gömb-vákuumiistöt készített. A képünkön látható vákuum­üst minősége vetekszik a legjobb külföldi gyártmányokkal. Takaratlan szolok Jánoshalmán A tél dermesztő hidegével csontkeménnyé fagyasztotta a határt. A szőlőnövénv önmagá­ban tehetetlen a tél viszontag­ságaival szemben, éppen ezért az ember segítségére sietett. Se­gítségére sietett mégpedig úgy, hogy a homokot kapával, ló. vagy az utóbbi időben traktor vontatta ekével homokfödél alá temette a jövő évben termést adó rügyeket. A szőlősgazda mindig sokat adott arra. hogy megóvja a jövedelmet biztosító szőlőskertet a természet rideg­ségétől. Így van ez már legalább annyi idő óta, amióta a homo­kon gyökeret eresztett az ízle­tes kadarka, vagy a bőven ter­mő sárfehér. Éppen ezért szemet szúró, hogy Kiskunhalasról Jánoshal­mára menet a Kiserdő tájékán egyik fedetlen szőlőtábla követi a másikat. A levél nélküli száraz vesz- szők szinte segélytkérően nyúl­nak a magasba, de a gondatlan­ság megakadályozta őket abban, hogy úgy teleljenek, mint ta­valy, vagy annak előtte éve­ken át. Érdeklődésünkre Kiss József- né, a Kiserdő 103. szóm alatti tanya lakosa elmondja, hogy: .,Sajnos, erre már nem futotta az erőből. Én a másik táblát — mutat a tanya mögött levő területre, nyilván ez a háztáji — betakargattam, de hát asszony létemre akkora darabbal nem bírok. Szóltunk időben a Béke Termelőszövetkezet vezetőségé­nek, mert azé ez a terület, de azt mondták, most nem érünk rá.” Mi éppen ezért megkérdezzük, vajon a Béke Termelőszövetke­zet vezetői írékor akarnak sző­lőt takarni? De azt is megkér­dezzük, vállalják-e1 a felelőssé­get a következő évi terméski­esésért, vagy éppen a szőlő pusztulásáért. Kérdésünkre gyors választ várunk. Vaskút 1962.január (3.) A múlt évi tapasztalatok közül igen figyelemreméltóak azok, amelyeket a Kossuth és a Dózsa Termelőszövetkezetek az „eszményi” háztáji bevezetésével szereztek. Ezek összegezése kü­lönösen Kubovics Béla elvtár­sat, a Petőfi Tsz elnökét érdekli. Az ő szövetkezetének gazdái ugyanis az elmúlt évben nem követték ezt a kezdeményezést. A két testvér-tsz egyéves ta­pasztalata azonban meggyőzte őket. Az idén a Petőfi Tsz tag­jai is szívesen rászavaznak már. Mi is az az eszményi háztáji? Érdemes erről kicsit részlete­sebben is szólni. A termelőszövetkezetek minta­alapszabálya törvény ugyan, de nem olyan „uniformis”, amelyet minden nagyüzemi gazdaságra egyformán kellene „ráhúzni”. Ahány ház, annyi szokás — tart­ja a közmondás, melyet a tsz-ek esetében ekként lehetne kiegészí­teni: és megannyi lehetőség új szokások bevezetésére. Így gondolkozott a két vas­kúti termelőszövetkezet tagsága, amikor a boldogulás útján a még okosabbat, könnyebbet ke­reste, s aminek eredményeként megszületett az új elgondolás: az eszményi háztáji. Ez pedig nem más, mint azoknak az 1200 —1200 négyszögöles háztáji par­celláknak összessége, amelyek művelését a 400—400 négyszögöl szőlőkön kívül — szintén nagy­üzemi módon szavazta meg a közgyűlés, viszont terméséből a teljesített munkaegységek ará­nyában részesültek a szövetke­zetek gazdái. (A Kossuth Tsz- ben például 135 holdat jelent ez a terület.) A korább* gyakorlat gon­dos elemzése vezette erre a vas­kúti Kossuth és Dózsa Termelő- szövetkezeteket. Azelőtt ugyanis egyformán egy hold háztájit mű­velt az a szövetkezeti gazda, aki háromtagú családjából csupán egyedül vett részt a közös munkában, és az is, ahol öttagú családból négyen munkálkodtak a közösben. Sok visszásságra adott ez okot, de volt más kihatása is. A háztáji parcellákon rendsze­rint magasabb terméshozamokat értek el, mint a közös táblákon. Érthető, hiszen a háztáji igen gondos megművelése nem egy­szer — különösen a munkacsú­csok idején — a közös terület megmunkálásának a rovására ment. Ám mindjárt más lett az eredmény, amint minden erőt a nagyüzemi táblák megművelé­sére tudtak „bevetni”. Ragyo­góan bizonyította ezt az elmúlt év. Elsősorban ösztönző voltáért, de még több mindenért is hasz­nosnak bizonyult ez a kezdemé­nyezés. Például: az eszményi háztáji nem akadályozza a nagy­üzemi táblák kialakítását, bizto­sítja a helyes vetésforgót, s be­vezetésével megszűnt a szinte naponkénti hol erre, hol arra a célra való fogatigénylés és így tovább. Gondolt a két termelőszövet­kezet tagsága arra is, hogy ne érhesse támadás a fix munka­egységért dolgozókat. Ügy ha­tároztak, hogy ők az eszményi háztájiból legfeljebb 450 munka­egység után részelhetnek. S a tapasztalatok? Jók. A Kossuth Tsz-ben például 200 tsz-gazda közül 180 jobban járt, húszán — köztük az elnök, a brigádvezetők és az olyanok, Három halászati termelőszö­vetkezet — a bajai Üj Élet, a nagybafacskai Szabadság és a kiskunhalasi Harcos — az Or­szágos Halászati Felügyelőség indítványára nemrég egyesült. A közös gazdaságnak Baján lesz a központja. A megnövekedett területhez és feladatokhoz méretezett ter­vekkel indulnak az új gazda­sági évnek a szövetkezeti halá­szok. Terveik közt a halastavak mintegy 250 holddal történő bő­vítése is szerepel. A bővítést már a tavasszal megkezdik a akik nem vonták munkába csa­ládtagjaikat — kissé kedvezőt­'enebbül. Régeisz Ferenc bácsi, vezető­ségi tag is ez utóbbiak közé tartozik. — Méltatlankodott is emiatt. — Így van ez, Feri bácsi, kár a dohogásért. Ne feledje: maga csak egyedül dolgozott!... Bez­zeg, ha a fia is itthon lennel..-. — tálalt ki őszintén vezetőségi tagtársa. — Mit is mondjak erre? — gondolta magában Feri bácsi, s befejezetlen maradt a vita. Csak néhány nap múlva szólta el ma­gát: — Azt hiszem, mégis csak ha­zacsábítom én a fiamat a Bajai Tangazdaságból... A nagy többség megelégedett­sége, mellett hasonló viták elő­fordultak a Dózsában is. Náluk a kertiföldek hasznosításának egységesítése vetődött fel nyo­matékosabban. Itt ugyanis — ha éppen kérte valaki — egy-két- száz négyszögölnyi zöldséges­kerttel többet is kimértek. Eb­ben az esetben azonban arányo­san kevesebb kukoricajuttatás­ban részesült az illető. Erre kel' most valami jobb és egységesebb megoldást találni. Ez azonban már csak részlet- kérdés Vaskúton. (Folytatjuk.) kiskunhalasi járásban. Szintén tavasszal a Duna árterületén 50 holdon belterjes halgazdasá­got is létesítenek. E munkákhoz közel egymillió forint állami hitelt kantak. Ily módon remélhető, hogy az idén már több halat fognak a halászati termel őszi'vetkezet gaz­dái mint az elmúlt évben. Ta­valy — főleg az alacsony víz­állás és a Duna szennveződése miatt — a tervezett 1400 helyett ”’ig több mint 1200 mázsát ha- 'ásztak. Ebben az évben egy- -sv hold vízterületről 250 kilő halra seámítanak. aOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOOOOOOOOOOO Egyesült három halászati termelőszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents