Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-19 / 15. szám
1962. Január 19, péntek t. oldal l 9100 felnőtt tanul megyénkben Az esti és levelező iskolákba beiratkozottak egyharmada kecskeméti A MEGYEI TAN ÁCS 1961 júniusában hozott határozata külön fejezetben foglalkozik a felnőttoktatás továbbfejlesztésének feladataival. A határozat megszületése óta több mint fél esztendő telt el. Érdemes megnézni, vajon sikerült-e megszüntetni a hibákat, megtartani a megyei tanács művelődési osztálya által részletesen meghatározott nevelési feladatokat. A SZAMOKAT nézve megállapítható, hogy derekas munkát végeztek iskoláink, tantestületeink, üzemeink, termelőszövetkezeteink. a pártszervezetek és tanácsaink a felnőttoktatás szervezésében. Az 1959/60-as tanévben még alig több mint 3750. 1960/61-ben már 5100, 1961 62-ben pedig 5209 felnőtt doJeozó jár az általános iskola VII—VIII. osztályának esti és levelező tagozatára. Messze kimagasodik Kecskemét, ahol 970-en iratkoztak be az általános iskolába. Megyei viszonylatban az általános .iskolák hallgatóinak 70—75 százaléka tsz-dolgozó. Középiskolás esti és levelező tagozaton 1959 60-ban 2236, 1960/61-ben 3111, 196l/62-ben 3800 felnőtt tanul. ÁLTALÁBAN az alapismereti, általános iskolai és középiskolai felnőttoktatás hallgatóinak száma az 1959 60-as tanév 5900- as létszámához képest több mint háromezerrel nőtt. Jelenleg 9100 dolgozó képezi magát, 77 általános és 22 középiskolai tanfolyamon. A számok fejlődést mutatnak, a tapasztalatok hibákat is. Vitathatatlan. tény, hogy a folyó tanévben Kecskeméten 2200. Baján 1400, Kiskunfélegyházán 1000 hallgatót vontak be a felnőttoktatásba, viszont a járásoknál lemaradás mutatkozik. A Elsőként tart zárszámadási közgyűlést a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz- Ma, pénteken este tartja — a megyében elsőnek — zárszámadási közgyűlését a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetke. zet az ottani Kiskunság étteremben. Bodnár András elnök beszámolójából kiderül, hegy a szövetkezet 31 forintot fizet gazdáinak egy-egy munkaegységre. Ez az összeg egy forinttal több a tavalyinál, annak ellenére, hogy a tsz területe közel a kétszeresére, 5700 holdra növekedett az elmúlt évben, s az aszály ezt a közös gazdaságot sem kímélte. Az eredmény a jó munkaszervezésnek, az ösztönző módszerek alkalmazásának köszönhető. bajai járásban például 392, a kecskeméti járásban 385. a kalocsai járásban 320 csak az általános iskolai hallgatók száma. Középiskolába nem iratkozott senki a bajai, kalocsai járásban. Nem sokkal jobb a helyzet a többi járásban sem. A VIZSGALATOK azt bizonyítják, hogy a községek jelentős részében az állami és társadalmi szervek nem tulajdonítanak fontosságot a felnőtt- oktatásnak, ennek következtében nem adnak segítséget széleskörű kibontakoztatásához. A kultúrotthon-igazgatók, népművelési ügyvezetők, pedagógusok eléggé magukra vannak hagyva, nem tudnak megbirkózni a lakosság passzivitásával és a kör. nyezeti nehézségekkel. Gyakran előfordul, hogy a község vezetőinek szemléletében van a hiba. Szerencsére ez a szemlélet nem általánosítható, de több segítséget kell adni a községi kulturális nevelőmunkát végző oedagógusok, kultúrház-igazga- tók számára, hogy falun, tanyán gyors ütemben növekedjék a tanult emberek száma és gyorsabb leaven a kulturális forradalom kibontakozása. Tüdőszürés Bugaeon Bugacon az idén először rendeznek általános tüdőszűrő vizsgálatot. A községi tanács már számbavette a jelentkezőket, s az érdeklődés igen nagy. Százliteres aömb-vákuumüst A Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz munkáskollektí- vája nemrégiben a Budapesti Csokoládégyár részére egy százliteres gömb-vákuumiistöt készített. A képünkön látható vákuumüst minősége vetekszik a legjobb külföldi gyártmányokkal. Takaratlan szolok Jánoshalmán A tél dermesztő hidegével csontkeménnyé fagyasztotta a határt. A szőlőnövénv önmagában tehetetlen a tél viszontagságaival szemben, éppen ezért az ember segítségére sietett. Segítségére sietett mégpedig úgy, hogy a homokot kapával, ló. vagy az utóbbi időben traktor vontatta ekével homokfödél alá temette a jövő évben termést adó rügyeket. A szőlősgazda mindig sokat adott arra. hogy megóvja a jövedelmet biztosító szőlőskertet a természet ridegségétől. Így van ez már legalább annyi idő óta, amióta a homokon gyökeret eresztett az ízletes kadarka, vagy a bőven termő sárfehér. Éppen ezért szemet szúró, hogy Kiskunhalasról Jánoshalmára menet a Kiserdő tájékán egyik fedetlen szőlőtábla követi a másikat. A levél nélküli száraz vesz- szők szinte segélytkérően nyúlnak a magasba, de a gondatlanság megakadályozta őket abban, hogy úgy teleljenek, mint tavaly, vagy annak előtte éveken át. Érdeklődésünkre Kiss József- né, a Kiserdő 103. szóm alatti tanya lakosa elmondja, hogy: .,Sajnos, erre már nem futotta az erőből. Én a másik táblát — mutat a tanya mögött levő területre, nyilván ez a háztáji — betakargattam, de hát asszony létemre akkora darabbal nem bírok. Szóltunk időben a Béke Termelőszövetkezet vezetőségének, mert azé ez a terület, de azt mondták, most nem érünk rá.” Mi éppen ezért megkérdezzük, vajon a Béke Termelőszövetkezet vezetői írékor akarnak szőlőt takarni? De azt is megkérdezzük, vállalják-e1 a felelősséget a következő évi terméskiesésért, vagy éppen a szőlő pusztulásáért. Kérdésünkre gyors választ várunk. Vaskút 1962.január (3.) A múlt évi tapasztalatok közül igen figyelemreméltóak azok, amelyeket a Kossuth és a Dózsa Termelőszövetkezetek az „eszményi” háztáji bevezetésével szereztek. Ezek összegezése különösen Kubovics Béla elvtársat, a Petőfi Tsz elnökét érdekli. Az ő szövetkezetének gazdái ugyanis az elmúlt évben nem követték ezt a kezdeményezést. A két testvér-tsz egyéves tapasztalata azonban meggyőzte őket. Az idén a Petőfi Tsz tagjai is szívesen rászavaznak már. Mi is az az eszményi háztáji? Érdemes erről kicsit részletesebben is szólni. A termelőszövetkezetek mintaalapszabálya törvény ugyan, de nem olyan „uniformis”, amelyet minden nagyüzemi gazdaságra egyformán kellene „ráhúzni”. Ahány ház, annyi szokás — tartja a közmondás, melyet a tsz-ek esetében ekként lehetne kiegészíteni: és megannyi lehetőség új szokások bevezetésére. Így gondolkozott a két vaskúti termelőszövetkezet tagsága, amikor a boldogulás útján a még okosabbat, könnyebbet kereste, s aminek eredményeként megszületett az új elgondolás: az eszményi háztáji. Ez pedig nem más, mint azoknak az 1200 —1200 négyszögöles háztáji parcelláknak összessége, amelyek művelését a 400—400 négyszögöl szőlőkön kívül — szintén nagyüzemi módon szavazta meg a közgyűlés, viszont terméséből a teljesített munkaegységek arányában részesültek a szövetkezetek gazdái. (A Kossuth Tsz- ben például 135 holdat jelent ez a terület.) A korább* gyakorlat gondos elemzése vezette erre a vaskúti Kossuth és Dózsa Termelő- szövetkezeteket. Azelőtt ugyanis egyformán egy hold háztájit művelt az a szövetkezeti gazda, aki háromtagú családjából csupán egyedül vett részt a közös munkában, és az is, ahol öttagú családból négyen munkálkodtak a közösben. Sok visszásságra adott ez okot, de volt más kihatása is. A háztáji parcellákon rendszerint magasabb terméshozamokat értek el, mint a közös táblákon. Érthető, hiszen a háztáji igen gondos megművelése nem egyszer — különösen a munkacsúcsok idején — a közös terület megmunkálásának a rovására ment. Ám mindjárt más lett az eredmény, amint minden erőt a nagyüzemi táblák megművelésére tudtak „bevetni”. Ragyogóan bizonyította ezt az elmúlt év. Elsősorban ösztönző voltáért, de még több mindenért is hasznosnak bizonyult ez a kezdeményezés. Például: az eszményi háztáji nem akadályozza a nagyüzemi táblák kialakítását, biztosítja a helyes vetésforgót, s bevezetésével megszűnt a szinte naponkénti hol erre, hol arra a célra való fogatigénylés és így tovább. Gondolt a két termelőszövetkezet tagsága arra is, hogy ne érhesse támadás a fix munkaegységért dolgozókat. Ügy határoztak, hogy ők az eszményi háztájiból legfeljebb 450 munkaegység után részelhetnek. S a tapasztalatok? Jók. A Kossuth Tsz-ben például 200 tsz-gazda közül 180 jobban járt, húszán — köztük az elnök, a brigádvezetők és az olyanok, Három halászati termelőszövetkezet — a bajai Üj Élet, a nagybafacskai Szabadság és a kiskunhalasi Harcos — az Országos Halászati Felügyelőség indítványára nemrég egyesült. A közös gazdaságnak Baján lesz a központja. A megnövekedett területhez és feladatokhoz méretezett tervekkel indulnak az új gazdasági évnek a szövetkezeti halászok. Terveik közt a halastavak mintegy 250 holddal történő bővítése is szerepel. A bővítést már a tavasszal megkezdik a akik nem vonták munkába családtagjaikat — kissé kedvezőt'enebbül. Régeisz Ferenc bácsi, vezetőségi tag is ez utóbbiak közé tartozik. — Méltatlankodott is emiatt. — Így van ez, Feri bácsi, kár a dohogásért. Ne feledje: maga csak egyedül dolgozott!... Bezzeg, ha a fia is itthon lennel..-. — tálalt ki őszintén vezetőségi tagtársa. — Mit is mondjak erre? — gondolta magában Feri bácsi, s befejezetlen maradt a vita. Csak néhány nap múlva szólta el magát: — Azt hiszem, mégis csak hazacsábítom én a fiamat a Bajai Tangazdaságból... A nagy többség megelégedettsége, mellett hasonló viták előfordultak a Dózsában is. Náluk a kertiföldek hasznosításának egységesítése vetődött fel nyomatékosabban. Itt ugyanis — ha éppen kérte valaki — egy-két- száz négyszögölnyi zöldségeskerttel többet is kimértek. Ebben az esetben azonban arányosan kevesebb kukoricajuttatásban részesült az illető. Erre kel' most valami jobb és egységesebb megoldást találni. Ez azonban már csak részlet- kérdés Vaskúton. (Folytatjuk.) kiskunhalasi járásban. Szintén tavasszal a Duna árterületén 50 holdon belterjes halgazdaságot is létesítenek. E munkákhoz közel egymillió forint állami hitelt kantak. Ily módon remélhető, hogy az idén már több halat fognak a halászati termel őszi'vetkezet gazdái mint az elmúlt évben. Tavaly — főleg az alacsony vízállás és a Duna szennveződése miatt — a tervezett 1400 helyett ”’ig több mint 1200 mázsát ha- 'ásztak. Ebben az évben egy- -sv hold vízterületről 250 kilő halra seámítanak. aOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOOOOOOOOOOO Egyesült három halászati termelőszövetkezet