Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-04 / 2. szám
Í962. január i. csütörtök 9. oldal Évről évre alaposabb felkészülést, gondosságot igényel a termelőszövetkezetek zárszámadása. Az ezzel kapcsolatos előkészítési munkákat járásunkban azzal kezdtük, hogy a tsz-elnö- kökkel, agronómusokkal és könyvelőkkel járási értekezleten ismertettük azokat a tennivalókat,- amelyeket az elmúlt év utolsó és az új esztendő első napiaiban a zárszámadást és az 1962. év végleges tervét illetően el kell végezniük. Járásunkban 29 termelőszövetkezet készíti el Zárszámadását és közel nyolcezer szövetkezeti gazda teszi mérlegre egy esztendő eredményeit. Most derül ki, hogy a tavasz- Bzal elkészített tervek alapján az egy munkaegységre átlag számított 27,40 forintra biztosítva van-e a megfelelő fedezet. Az is, hogy a tsz-ek előző évi 61 és félmillió forint tiszta vagyona az összberuházásokra fordított több mint 9 millió forinton kívül mennyivel növekedett. Tavaly az aszály igen komoly károkat okozott. Ennek ellenbe legtöbb termelőszövetkezetünk eredményes gazdálkodásról számolhat be. Erről tanúskodik. hogy szövetkezeteink átlaga 9,9 mázsa búzát, 42,7 mázsa burgonyát, 18,8 mázsa kukoricát termeltek holdanként. Bevételeiket mustból több mint 6 és félmillió forinttal növelték. Vannak azonban olyan tsz- eink is — mint a madarasi Petőfi —, ahol a terméskiesésnek nem az aszály az oka, hanem a rossz munkaszervezés, aminek következtében a kapásokat nem vetették el idejében, nem kapáltak, s ezért csak a kertészet terményeiből 888 ezer forinttal kevesebb a bevételük a tervezettnél. Jövedelem-hiánnyal 'ifÄBASZAT Védjük a vadállományt Megyénkben az utóbbi években — nem utolsósorban a kedvező telek hatására — -gén megnövekedett a hasznos apro- vadak száma. Minthogy huzamosabb ideig nem volt vastag hótakaró, a vadak mindig hozzájutottak a fenntartásukhoz szükséges élelemhez. A múlt év végén azonban, főleg decemberben, acsargó fagyokkal és váratlanul köszöntött be a tél. Ugyanakkor nagymennyiségű hó is leesett, s ez hirtelen igen kedvezőtlen feltételeket teremtett a vadak számára. Ott, ahol a vadásztársaságok nem gondoskodtak idejében etetésükről, jelentős elhullás is volt. Nem eszi meg a farkas a telet — mondja az ősi, hosszú emberöltők tapasztalatain nyugvó közmondás. Tehát a tél «-ki- Újulásával« még nyugodtan számolhatunk. Éppen ezért a vadásztársaságok minden óvintézkedést tegyenek meg a vadvédelem érdekében. Naponta juttassanak megfelelő élelmet azokra a helyekre, ahol a foglyok, a nyulak és az őzek tartózkodnak. Arra is ügyelni keil, hogy a hasznos vadak ne váljanak a ragadozók martalékává. Ennek érdekében a vadásztársaságoknak meg kell szervezniök a káros vadak elleni küzdelmet is. A mérgezéssel való pusztításhoz engedélyt adnak a járási, illetve városi egészségügyi szervek. A ragadozók irtása azért is szükséges, mert a kellő táplálék hiányában legypnvü’t v?da*' könnyebben áldozatul esnek. Havas tájon vezet utunk a megyei növényvédő állomásra. A kunszentmiklósi határban levő intézmény szakembereit nagy munkában találjuk, noha a növényvédelemnek tavasszal és nyáron van a dandárja. A laboratóriumban Szűcs József laboratórium-vezető a mintegy 50 tasakban tárolt — a megye különböző részéről beküldött — burgonyák szövetanya gát vizsgálja. Eddig még nen talált fonálféreggel fertőzött gumót, de ha ilyen akadna, akkor zár alá helyeznék a fertőzött termés területét. A nagyteremben éppen záróvizsgára készülnek. Termelőszövetkezeteink növényvédelmi felelősei részére tanfolyam volt itt és a télen még három hasonló tanfolyamot tartanak. A gépszínben most pihennek a gépek — néhány szerelő a karbantartáson szorgoskodik. Ezekkel a gépekkel végzik a permetezést, porozást és az egyéb növényvédő munkákat. Itt találkozunk Gál József igazgatóval, akinek a tájékoztatása során bontakoznak ki előttünk az állomás feladatai. — Tudományos feladatunk fontos része a laboratóriumi kutatás — mondja. A szabadban végzett munkánkkal a mezőgazdaság részére prognózist adunk, kimutatjuk, hogy bizonyos kártevőkből, azok veszélyességi ideiében, hány darab mutatkozik. Ot négvzetm-'^'-'repként például tíz hálócsapá&t vészünk és utáTélen is i a növényvéde na megszámoljuk, hogy hány lucernaböde került a hálóba. Ezek száma mutatja meg, hogy veszélyes lesz-e az'idén ez a kárSzűcs József laboratóriumvezető — lapunk egyik legszorgalmasabb levelezője — munka közben. tevő. A mocskospajorból ha keveset találunk, akkor az csak a gyomoknak árt, de egy bizonyos határszám után már a gabonára is veszélyes. Ekkor jelezne nk kell az ellene való védekezési. gyénkből exportra kerülő terményeket is. Kínába például csak kukoricamolytól mentes tengerit szállíthatunk. Belső növényvédelmünk az időcvn’-;-ként megjelenő kártevők ételi védekezésből, az arra való felhívásból áll, s egyes faiskolákat közvetlenül is ellen-' őrzünk. Ami a gépeinket illeti, velük a közvetlen védelmi munkákat végezzük. Az egyes mezőgazda- sági üzemeknél bérben dolgoznak. Több kártevőt, például az olasz sáskát ml irtjuk, s a közutak fáinak tisztítását is mi végezzük gépeinkkel. Sokrétű munkáink egyikét sem hanyagolhatjuk el a másik rovására. Amikor az állomás alakult, legtöbb összeget a közvetlen védelemre fordítottuk; évente 9 millió forint költséget emésztett fel az ilyenfajta munka. Tavaly ez az összeg már 4 millió forintra csökkent. Legfontosabb feladatunkat a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok úgynevezett üzemi védelmi szolgálata képezi, amelye* saját gépeinkkel és embereinkkel látunk el — fejezte be aligazgató. Az állomás különben nem dolgozik nagy belső létszámmal de minden községgel közvetlen érintkezésben állnak munkatársai a kártevők megjelenésének jelzését illetően. Szorgalmas, szerény emberek a növényvédőállomás dolgozói. Olyan á munkájuk, mint a háziasszonyé. Ha jól dolgoznak, észre sem vesszük, de ha csak egyszer nem hoznák rendbe idejében a „házuk táját”, — nagyon. megérezné megyénk mezőgazdasága. Hs —r Zárszámadási előkészületek a bácsalmási járás termelőszövetkezeteiben számolhat a bácsszőlősi Keleti Fény Termelőszövetkezet is, ahol több mázsa cukorrépa megfagyott a földön. Ilyen esetekben a felelősség kérdésével is kell foglalkozni a zárszám-, adási közgyűlésen. Hogy termelőszövetkezeteinknél minél kisebb legyen a bevétel csökkenése, — már december elején felmértük, hogy a hátralevő időben a 10 ezer hízott sertés átadására vállalt kötelezettségüknek hogyan tudnak eleget tenni. Megállapítottuk, hogv 500 darab „áthúzódásával” szemben az 1962-re szerződött hízókból át tudnak adni 450-et, s így a hiány nagyjából kiegyenlítődik. Más cikkféleségek értékesítési tervének teljesítése igencsak eléri a 100 százalékot, sőt, a baromfi felvásárlási tervünket jóval túl is teljesítjük. A leltározáshoz a gyengébb termelőszövetkezeteknek állandó patron álókat biztosítottunk. A községi tanácsok vezetőinek felelősségérzetét növeltük azzal, hogy a leltározási munkák helyességét elsősorban tőlük kérjük számon. A zárszámadási munkát megkönnyíti az, hogy a 29 termelőszövetkezetben kettős könyvvitelt alkalmaznak, amelynek alapján tsz- eink reálisan tudják értékelni a termelésre fordított költségeket, s a munka rossz szervezésének következményeit nem háríthatják az aszályra, A zárszámadási közgyűléseket úgy készítjük elő, hogy azokon a szövetkezeti gazdák az eredményeken kívül bátran beszéljenek azokról a hiányosságokról is, amelyek csökkentik a gazdálkodás eredményességét; úgyszintén hathatósan vegyenek részt az idei tennivalók meghatározásában is. Termelőszövetkezeteink az idei előzetes termelési tervüket még az elmúlt év végén elkészítették, s ez módot nyújtott ahhoz, hogy a termelés bizonyos ágazataira vonatkozóan termelési szerződéseket kössenek. Az első félévre 7000 sertésre kötöttek hizlalási szerződést, s 359 vagon kenyérgabonára, 471 szarvasmarhára is szerződtek. Egyes termelőszövetkezetek azonban — mint például a csi- kérialak — a betervezett kenyérgabona-mennyiségnek csak a 47 százalékára kívánnak szerződést kötni. Eljárásukat nem tartjuk helyesnek. A szerződéses zöldségtermelés tervét eddig összességében csak 52 százalékra tudtuk teljesíteni. Nem indokolt pedig a szerződéskötéstől való idegenkedés, amit bizonyít, hogy a mélykúti Üj Élet Termelőszövetkezet a különböző zöldségfélék szerződéses értékesítése révén több mint egymillió forinttal növelte bevételét. A kunbajai Vörös Csillag Tsz- nek a zöldséges területek minden holdja után 6706 forint volt a bevétele. Nem kicsi az idegenkedés a szerződéses dohánytermeléstől sem. Még az olyan termelőszövetkezetekben is, mint a bácsalmási Petőfi Tsz, amely dohánypajtával is rendelkezik. Meg kell gyorsítanunk a szerződések kötésének ütemét, s a szakembereink dolgozzák ki az új agrotechnikai eljárásokat, amelyek alkalmazásával növelhetők a terméshozamok. Termelőszövetkezeteink vezetői pedig helyezzenek döntő súlyt a munkaszervezetek helyes kialakítására. Vizin Gergely a bácsalmási járási tanács vb elnökhelyettese Fejlődik a kecskeméti Mathiász Tsz Már a múlt év végén megkez- dődött az új tagok szervezése a kecskeméti Mathiász Termelő- szövetkezetbe A szövetkezet gazdáinak száma eddig mintegy hetvennel szaporodott. A fejlesztés jelenleg is folyamatban van. Ennék során a közös gazdaság területe is több mint kétszeresére növekszik. A tavasszal rnár mintegy 450 holdon kezdik meg a szőlők művelését. Kadafalva egyéni szőlősgazdáinak túlnyomó többsége a Mathiász Termelőszövetkezet tagjai sorába lép. Rövidesen új színnel gazdagodik Kecskemét. Az Állami Biztosító a Szabadság téren levő Nemzeti Bank épületének tetejére szerelteti fel a város legnagyobb fényreklámját, amelyet a Budapesti Neon-berendezéseket Gyártó Vállalat készít. Ehhez hasonló nagyságú fényreklám vidéki városaink közül csak Debrecenben van. Több mint egymillió baromfit keltetnek Jó eredményt ért el tavaly a Bajai Baromfikeltető Állomás: előirányzott tervét jóval túlteljesítette. Naposcsibéből például 618 ezret ‘kellett volna átadnia, s ehelyett 840 ezret adott át a tenyésztő gazdaságoknak. Terven felül keltetett 66 ezer kajáét és 12 ezer pulykát is. Mohácsi József, az állomás vezetője bizakodva beszél az idei terv teljesítéséről. Ebben az évben 840 ezer csibét, 200 ezer kacsát, 30 ezer pulykát, 10 ezer gyöngyöst és ötezer libát keltetnek. A keltető állomás jól felkészült az előirányzott terv teljesítésére. Megfelelő gépkapacitással rendelkezik; egyszerre 60 ezer tojást tudnak a keltetőbe rakni. Problémát jelent azonban, hogy Baja és járásának termelőszövetkezetei kevés tojást szállítanak az állomásnak. Jelenlegi rendszeres szállítói közé tartozik a vaskúti Petőfi, a bajai Vörös Fény és a Lenén Tsz, amelyek hetenként két-kétezer tyúktojást adnak át a keltető állomásnak. Az elmúlt héten 15 ezer csibe kelt ki, ezeket a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet szállítja el. Az eredményes keltetésen kívül az is az állomás javára írandó, hogy az elmúlt évben 40 baromfigondozót képezett ki, akik a járás és a város közös gazdaságaiban gyümölcsöztetik tudásukat. Az idén is tervezik az állomáson a baromfigondozók tanítását. Szükséges volna, hogy az állomás legalább egy motorkerékpárral rendelkezzék, mert mintegy 80 tsz-nek szállít naposcsibét, megfelelő jármű hiányában azonban nehezen lehet felkeresni a szövetkezeteket az elengedhetetlen szaktanácsadás végett M. J. Épül Kecskéméi legnagyobb fényreklámja folgoznak leni munkásai Növényvédelmi szolgálatunkat egyébként nemzetközi egyezmények is előírják. Ezeknek megfelelően ellenőrizzük a me-
