Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-15 / 295. szám

A táptakarmányok nyomában Ahol még nem — s ahol már alkalmazzák a táptakarmányozást Miniszteri utasítás a zárszámadásról Ennek az Írásnak nem — vagy legalább is nem közvetlen — célja a táptakarmányok népszerűsítése. A táptakarmányok már amúgyis meghódították azokat a közös gazdaságokat, amelyek felismerték jelentőségű két, s nem zárkóznak el a na gyobb jövedelmet bizU-.tó fel- használásuktól. Hári Józseffel, a Bács-Kis kun megyei Terményforgalmi Vállalat táptakarmány-forgal- mazási megbízottjával kétnapos körutat tettünk megyénkbe főként a bácsalmási és a bajai járás termelőszövetkezeteiben. Ülünk során azt vizsgáltuk, no gy mi az oka egyes szövetkezeti gazdaságokban a különböző táp takarmányoktól való húzódozás nak, másrészt: milyen eredmé­nyeket értek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek eredményesen használják fel a tápokat az állattenyésztésben. A Mezőgazdasági Értesítő no­vember 22-i száma — 9 Külön­lenyomata is — közli a föld­művelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes uta­sítását a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek 1961. évi zár­számadásáról. Az utasítás részleted a zár­számadás! készletek (fontosabb építkezési, üzem- és kenőanya­gok, kéziszerszámok stb.) és az állatállomány értékeléséhez az irányárakat, ismerteti a saövet- kezeti állatállományok 1962. ja­nuár 1-től érvényes, korcsoport szerinti bontásának szabályozá­sát A különlenyomat közli a két miniszter tavalyi egyt ttes utasítását is a zárszámadás le­bonyolításának menetéről. Készüljünk fel a jó palánfaoevelésre Sokallják a szállítási költségei Első utunk a kisszállás! Petőfi Termelőszövet­kezetbe vezetett. Az irodában Halász Márton főkönyvelőt találtuk. — Mi gondoltunk már a táptakarmányok fel- használására és költségvetést is készítettünk — mondotta, miután megtudta mi járatban va­gyunk. — A számítások azonban azt igazolják, hogy számunkra nem kifizetődő a táptakarmá­nyok etetése. Ennek ellenére meg vagyunk győ­ződve annak hasznosságáról. Az ellentmondásos választ hallva Hárl József szakmai szempontból is kifejtette a táptakarmá- nyok előnyét a hagyományos gazdasági abrakkal szemben. Ismertette a gyakorlati kísérleteknek azt az eredményét, amely szerint a szarvas- marhák etetésénél ezer mázsa táptakarmány ugyanazt a növekedési és hizlalási hatásfokot biztosítja, mint 1200 mázsa gazdasági abrak. A sertéseknél és a baromfiaknál a különbség még nagyobb. Továbbá a gazdasági abrakkal a sertéseket általában egy év alatt lehet 110 kilósra meghizlalni, míg táptakarmánnyal ugyan­ez a súly 9 hónap alatt érhető el. Ezáltal egy­részt három hónapi etetést lehet megtakarítani, másrészt a takarmányozás költségeinek a for­gás! sebessége is megnövekszik. A főkönyvelő azonban szívósan ellenállt az ér­veknek, s arra hivatkozott, hogy a termelőszö­vetkezet évi abráktakarmán.v-szükséglete 150 vagon (ami óriási mennyiség), s ennek a mély­kúti keverőüzemből történő elszállítása közel negyedmillió forintot venne igénybe. Szerinte ez a költség nem térülne meg. A főkönyvelő azonban nem tudott arról, hogy a csereterményt nem kell beszállítani Mélykút- ra, hanem a Terményforgalmi Vállalat helyi te­lepén is át lehet azt adni. Továbbá táptakar­mány szállítását a Terményforgalmi Vállalat is elvégzi, mázsánként és kilométerenként Sí fil­lérért (Mélykút 10 kilométerre van Kisszállás­hoz.) Közben az elnök is megérkezett. Eddig ő Is azon a véleményen volt, hogy a tápok etetése nem fizetódik ki. Beszélgetésünk után azonban úgy éreztük, hogy a jég kezdett megtörni, s a főkönyvelő is kije­lentette, hogy az eddigi számvetéseiket felt'l kell vizsgálatok. Bízunk benne, hogy az új számvetés meg­győzően bizonyítja majd a táptakarmányok ete­tésének hasznosságát Gyorsabb súlygyarapodás, na vek vő tejhozam A Petőfi Termelőszövetkezet irodájától alig pár száz méterre, a Búzakalász irodájában Ta­más Imre föagronómust találtuk. — A keverőüzem megindulása óta táppal etet­jük a baromfiakat, a sertéseket és a szarvas- marhákat is — mondotta. — Az eredmény ki­fogástalan. Nyugodtan elmondhatjuk: nálunk a táptakarmányok etetése bevált és kifizetődő. A hizlalási időt a sertéseknél mintegy két hónap­pal sikerült lerövidítenünk. így az abraktakar­mányban jelentős megtakarítást értünk el és ha­marabb jutunk jövedelemhez. Az állatok gyorsabb növekedésének és hízásá­nak az a magyarázata, hogy szervezetük szá­mára a táptakarmány a legmegfelelőbb össze­tételben tartalmazza a szénhidrátokat, az emészt­hető fehérjéket, valamint az egyes vitaminfélé- ket, antibiotikumokat és nyomelemeket. Termé­szetesen az egyes állatfajták különböző fejlődési szakaszaiban más-más összetételű keveréktakar- mányra van szükség. A keverőüzemek viszont a szükséges választéknak megfelelően állítják elő a tápokat és így a termelőszövetkezeteknek nem kell külön gondoskodniok nagy fehérje- értékű eledel beszerzéséről. Mindezeket az előnyöket a kisszállás! Búzaka­lászban helyesen ismerték fel és kamatoztatták. Megtudtuk azt is, hogy a tápokat nem hígítva, hanem teljes adagolással etetik, A 200 darab sertés etetésére 10 naponként 4—5 mázsát, a 238 szarvasmarha etetésére pedig ugyanennyi idő alatt 10—12 mázsát használnak fel. — A tejhozam növekedését befolyásolta-e a táptakarmány? — Nagymértékben. Olyannyira, hegy a fejésl átlag pár hét alatt 6 literről közel 12 literre növekedett. Ráadásul a tejhozam hullámzását is elkerültük. Ugyanakkor a tehenek kondíciója is sokat javult, s állapotuk kitűnőnek mondható. Ugyanez áll a borjaikra is, amelyekkel szintén tápot etetünk. ■— Történt-e megbetegedés a tápoktól? — Igen, a baromfiaknál. Legalább is ml azt hittük, hogy a tápban van a hiba. Megállapítást nyert azonban, hogy a megbetegedésnek nem a táp, hanem annak szakszerűtlen kezelése volt az oka. Az esetből okultunk, s most már csak közvetlenül az etetés előtt keverjük vízzel a táptakarmányt. Hatvani Dániel Báldy Bálint: A BAROMFI TENYÉSZTÉSE A Mezőgazdasági Könyvkiadó immár harmadik kiadásban je­lentette meg ezt a hasznos és gazdag ismereteket tartalmazó könyvet. Ez a mű a baromfite­nyésztők számára rés^-tes tájé­koztatást ad a barom 'yésztés gyakorlati tudnivalóit. .. tapasz­talatairól. A jelentős képanyag­gal illusztrált fejezetek ismer­tetik a baromfi elhelyezésére al­kalmas ólakat, nagyüzemi épü­leteket. s azok berendezését, föl­szerelését. Foglalkozik a könyv továbbá a takarmányozás, a tyúkfélék tenyésztése, a keltetés, a csirkenevelés, a nemesítés és a ki-választás kérdéseivel. A szerző külön fejezeteket szán a gyöngytyúk, a pulyka, a lúd. a kacsa és a haszongalamb tenyésztésének ismertetésére. Ezenkívül még igen sok — a baromfitenyésztéssel kapcsola­tos — problémával foglalkozik. Ugyanakkor a no "'’üzemi ál­lattartásra vonatko-ó tudnivalói- is megtalálhatók a könyvben. Munkát váüa’ó szövetkezeti tagok SZTK-]áru!ékai Az érvényes rendelkezések szerint a termelőszövetkezet a betegellátási és balesetbiztosí­tási díjat, valamint a nyugdíj- járulékot valamennyi tagja után köteles fizetni, ideértve azokat is, akik — a vezetőség hozzá támlásával —ideiglenesen mun- kaviszonyba lépnek. E szabály alól kivételt képeznek a gépál­lomási traktorosok, akik után — ha a gépállomásnál biztosítási kötelezettség alá esnek — a ter­melőszövetkezetben nem kell sem betegellátási, sem baleseti biztosítási díjat, illetve nyugdíj- járulékot leróni. Nem kell to­vábbá biztosítási díjat, valamint járulékot fizetni akkor, ha köz­érdekű helyi feladatok valame­lyikének elvégzésére maga a tér melőszövetkezet köt szerződési a munkáltató szervvel. — Az ilyen munkát társadalombiz­tosítási szempontból a közös Gazdaságban végzett munkának kell tekintem. A tagok után csak a termeűőszövetkavei’^en kri.l h biztosítási díjakat, illetve járu- 'Äk»t leróni. Az úiabban megjelent rendel­kezések értelmében a jövőben szüneteltetni lehet azoknak a tagoknak a nyugdíjbiztosítását, akik a termelőszövetkezet veze­tőségének hozzájárulásával há­rom egymást követő hónapnál hosszabb időre lépnek munka- viszonyba. A biztosítás szünetel­tetésének ide’e alatt a tag után nyugdíiiárulékot nem kell fi­zetni. Ez a rendelkezés azonban csak a jövő év január 1-től lép érvénybe. L Megyénk termelőszövetfcezetei 1962-ben közel 15 ezer kb-om termesztenek majd zöldségfélé­ket Enneik az országosan is te­kintélyes méretű művelési ág­nak szinte alapját képezi a pa­lántanevelés. amelyre már most fel kell készülnünk. A fűszer- paprikát nem is számítva, m nt- egy 98 millió palántát keli elő­állítania a termelőszövetkezetek kertészeteinek. E hatalmas mennyiség a késői káposztafélék palántáit sem foglalja magá­ban, mert azokat nem meleg­ágyban, hanem hidegágyakban vagy szabadföldi ágyakban állít­juk elő. A paradicsom, a paprika, a ko­rai káposztafélék és a zeller pa­lántáit azonban korán lavasz- szal melegágyakban kell előál­lítanunk, mert csak így tudjuk a termésüket korán a fogyasztó­piacnak átadni. A felsorolt zöldségfélék sike­res termesztésében döntő sze­repe van a helyes palántaneve­lésnek. mert jó palánta nélkül jó termesztési eredményt elérni 'ehetetlen. Melyek azok a tényezők, amelyek a jó palánta előállítá­sát meghatározzák? Ezek: a jó melegágyi berendezés; a melegágyak gazdaságos fűtése: a jó melegágyi föld; a meleg­ágy kellő felszerelése: a meleg­ágyi telep gazdaságos és ele­gendő öntözése és nem utolsó­sorban a szakértelem. A ió me’egágy berendezése A termesztésre alkalmas me­legágy az alsókeretből es az ablakból áll. Igen sok helyen az alsókeret még ma is deszkából készül, ami kétségtelenül 1ó hőszigete­lő, de import-anyag, drága és könnyen vetemedik. Már pedig a vetemedett aisókereten az ab­lak nem zár tökéletesen, és az értékes hő veszendőbe megy. Ehelyett ma már a könnyű be­tont, idomtéglát, heraklitot vagy a nádpallót használják. Melegágyi alsókeretst oly módon kell összeállítani, hogy az könnyen szétszedhető legyen. Ezért helyes, ha a pallókat osz­lopok vájatába süllyesztjük. Lé­nyeges, hogy a keret felső pe­reme szigorúan egy síkban és vízszintesen legyen, hogy az ab­lakok jól felfeküdjenek. A melegágyi ablak A palántanevelő vagy haj­tató melegágy legfontosabb ré­szét a melegágyi ablak ké;>ezi Házassági segély Sok termelőszövetkezetben megszokott dolog ma már. hogy a fiataloknak a szövetkezet — különösen, ha szorgalmasan ki­veszik részüket a közös mun­kából — -nászajándékot- ad. Ez azonban a közös gazdaság­nak nem kötelezettsége, mivel erre vonatkozóan előírást sem­miféle rendelet, de az alapsza­bály-minta sem tartalmaz. Ha azonban a szöv ’ ezet az alap­szabályba ilyen értelmű külön Kerete jelenleg két méretben készül, és pedig a 125x150 cm-es, úgynevezett országos mé­retű és a 100x150 cm-es egy- bordas ablakkeret. Az előbbi­nek 112,50, az utóbbinak 100 forint az ára — az érkezési vasútállomáson. (Mindkét ár üveg nélkül értendő.) A ker­tészüveg nagykereskedői ára négyzetméterenként 20.70 forint. A melegágyi ablakkeret ez idő szerint fenyő-fűrészá: uból készül. Drága importanyag, ezért fokozott gondosságot igé­nyel a tárolása. Sajnos — tisz­telet a kevés számú kivételnek — ez nálunk ismeretlen foga­lom Műanyag-gyártásunk nagy lé­pésekkel halad afelé, hosv ezt a drága importanyagot sőt még az üveget is, megfelelő mű­anyaggal pótolja. A hollandágy Lényegében két egybeépített melegágy. Ez határozottan nagy­üzemi forma. Előnye, hogy ke­vesebb alsó-keretet igényel, lé­nyegében olcsóbb, könnyebben kezelhető, mint a melegágy, mert nagyobb felületen kerül bele a fűtést adó trágya; to­vább és egyenletesebben tartja a meleget Kezelése könnyebb és olcsóbb. (Folytatjuk.) Irtsuk a hörcsögöt A búza- és kukoricaföldekj továbbá a mezőségi talajok egyik jellemző kártevője a hör­csög. Megyénkben főként a kalocsai, bajai és bácsalmási járásikban ta­vasszal is tömegesen jelent­kezett. de most ősszel ismét nagy szám­ban megtalálható. A kártevő télre táplálékot gyűjt magának: pofazacskójá­ban főként gabonát és kukori­cát hord a fészkébe. Egy mázsa szemestakarmányt is képes ősz- szegyűjtenl, s ezáltal — gyors szaporodóképessé­gét is figyelembe véve — a szántóföldi növények egyik legveszedelmesebb kártevője. Kikaparja a kelő vetést is, • megeszi a csírázó magvanat Irtsuk tehát a hörcsögöt. Ez­zel nemcsak a növényvédelmeit szolgáljuk, de még külön ha­szonra is szert tehetünk, mivel a hörcsögbőr igen értékes. A hörcsögfogást a javított Hohen­heim egérfogóval lehet végre­hajtani. A vegyszeres védekezést ille­tően az Arvalin és a szénkéneg bizonyult jónak. Két evőkanál Arvalin. illetve 4 dkg szénké­neg adago'ása a hörcsöglyukba — biztos hatású A vegyszeres védekezésnél azonban nagyon fontos az óvórendszabályok betartása. Máskülönben a hörcsögirrfs is csak egy egész határrészre ki­terjedő. egy időben végzett kol­lektív munkával lehet eredrrri nyes. Szűcs József juttatást — esetleg a szociális­kulturális alap terhére — fel­vett, akkor azt a szövetkezet valamennyi házasuló fiataljára egyformán kell alkalmazni. An­nak sincs azonban akadálya, hogy — ha az alapszabályban ilyen házassági segélyről ren­delkezés nincs — a közgyűlés esetenként határozza el. hogy a házasságot kötő fiatal náraak milyen házassági segélyt ad. \ V

Next

/
Thumbnails
Contents