Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-15 / 295. szám
19ül. december 15, péntek 5. oldal. „Tagja vagyok én is az ifjúsági brigádnak“ rßeiz.?Lq.etii <VÁna Cfcriqyeiul, a CKecilteittíti OCat&na Q&zuel Színház kaemtílereae/ A kecskeméti városi párt bizottság kezdeményezésére született meg a gondolat, hogy a megyeszékhelyen élő művészek segítsenek az üzemi ifjúsági brigádok kulturális nevelésében. Ezzel kettős célt érnének el a művészek: részben megismernék a brigád életét, másrészt pedig támpontot adnának a fiataloknak a művelődésben. Róna Frigyes, a Kecskeméti Katona József Színház karmestere, öltömmel vállalta ezt a feladatot, és a Cipőgyár ifjúsági brigádjára esett választása. Lapunk munkatársa megkérte Róna Frigyest, nyilatkozzék a brigáddal kapcsolatos elképzeléseiről, valamint közös terveikről. — Nincs kialakult módszerem, illetve kötetlen módszereim vannak. Ennek egyik formája a kötetlen beszélgetés valamilyen konkrét vagy elvon- tabb művészi témáról. Szeretném hangsúlyozni: nem instruktora, hanem tagja vagyok én is az ifjúsági brigádnak. Az első összejövetelek azt igazolják, nagy az érdeklődésük általában a művészetek iránt, azt is hozzá tehetjük, hogy az eddigi beszélgetések során, komoly tájé- kozódottságról adtak tanúbizonyságot Volt egy vitadélután a Bánk bán előadásáról. A mű mondanivalóját elemeztük. Azt fejtegettük, mit ad a dráma a DLörujn a izertmlei mayijarokeól Bács-Kisflcun megye általában, de déli része különösen, elhanyagolt terület volt tudományos kutatás szempontjából Lényeges változást csak az utolsó évtized hozott ezen a téren. A néprajzi, gazdaságtörténeti, régészeti és egyéb kutatásokhoz most szervesen kapcsolódva folynak az embertani felméréseik. Dr. Henkey Gyula röviddel ezelőtt megjelent füzete (Nép- kutaté Füzetek 10—11. szám) a Duna—Tisza köze délnyugati részén elterülő Szeretnie község magyar lakosságának embertani adatait közli. Az általa leírt 404 egyén adatait összehasonlító táblázatokba foglalta. Az eddigi feldolgozások során a szerem- leieknél észlelte a szerző a legnagyobb fejszélességet. Általában megállapítja, hogy egyenes orr, enyhén gömbölyű tarkó, meredek homlok a legjellemzőbb a szeretni ei őslak osságra. Eredményeit 12 fénykép teszi szemléletessé. SzeremJérek kiválasztása és feldolgozása helyesnek mondható, mert a község első említését 1323-ból, tehát a középkor végéről ismerjük. A török megszállás alatt sem pusztult ed, sőt 1580—82 között 66, 1590-ben 15 házzal szerepel. Feltételezhető volt, hogy a lakosság egy része átvészelte a török időket és utódaik jelenleg is étnek. A kérdés, eldöntése azonban csak akkor lehetséges, ha a Szegedi Tudományegyetem feldolgozza a tavaly kiásott középkori csontvázanyagot. Az összehasonlítható anyag növelése érdekében folytatni kellene a temető feltárását Reméljük, erre jövőre sor fog kerülni. Henkey Gyula könyvét nem csak a szűk szaktudománynak, hanem a nagyközönségnek is írta. Haszonnal forgathatja mindenki, aki megyéjét szereti és történeti múltját, megbecsüli. Kőhegyi Mihály ma emberének? Mondhatom, mind politikailag, mind pedig kritikai szempontból igen érett választ adtak a kérdésre. Egy másik alkalommal a dzsesszre terelődött a szó. Észrevettem — szeretik a tánczenei. Jóleső érzés volt hallani, hogy a mi fiataljaink tudnak különbséget tenni a klasszikus dzsessz és a színvonalatlan muzsika között, amivel a közönséget sokszor untatják „könnyű műfaj-« ürügyén. Amint látják, kialakult módszerről nem beszélhetek. Elvként azonban — az eddigi összejövetelek tapasztalatai alapján — máris leszögezhetem, nem az én ízléseméit kell a fiatalokra ráerőszakolni, hanem arra törekedni, hogy közösen keressük meg a témákat. Azt szeretném, ha segítenének az ifjúsági brigád általános műveltségi színvonalának emelésében. A többszöri találkozások tapasztalataiból akarom majd kialakítani módszeremet. Három klubfoglalkozás még kevés ehhez. — És milyen terveik vannak? — Legfontosabb célkitűzésünk egy családdá forrni Ennek megvalósításához pedig szükséges a társadalmi érintkezésnek legkülönbözőbb formája. Éppen ezért úgy tervezzük, hogy együtt járunk hangversenyekre, képző- művészeti kiállításokra, irodalmi estekre, és műterem-látogatáson veszünk részt Kecskemét festőművészeméi. Természetesen a látottakról és a hallottakról vitát rendezünk. Szeretném a fiatalokkal megkedvelteim az operát. Még nem tudják, mi szépet találnak benne. de bízom abban, hogy megszeretik Nincs szebb feladat, mint keresni mindazt, ami tartalmassá teheti a munkásfiatalok életét — fejezte be nyilatkozatát Róna Frigyes. Blellczky Sándor Pezsgő élet a szanki művelődési otthonban A szanki művelődési otthon is megkezdte munkáját az éves népművelési terv alapján. Szeptember elején szezonnyitásul megrendezték a járási Kiss András tekeversenyt. Újjászerveződött a színjátszó csoport is, mely kabaróműsor- ral lépett a közönség elé. Ezzel a műsorral más községekben is vendégszerepeit Jelenleg egy háromfelvonásos színdarab betanulásán fáradoznak. Foto- szakkörük is megkezdte munkáját. November közepén a helyi nőtanáccsal karöltve kézimunka-, hímzés- és szabás-varrás tanfolyam indult. A motoros fiatalok részére motorvezető-tanfolyamot szerveztek, itt elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Megvalósult a bábszakkör megszervezése Is. A helyi tanács pénzösszeggel, az aktívák társadalmi munkával összeállították a szükséges színpadot A bemutatkozó előadást karácsonyra tervezik. A falu fiatalsága megtalálja a szórakozási lehetőségeket is. Havonta két alkalommal rendeznek táncmulatságot és egy alkalommal pedig társas vacsorát Igen látogatottak a TV-műso- rok. Egy-egy TV-előadáson 80— 100 fő is részt vesz. Mindezt a jó munkát dr. Forczek János, a művelődési ház igazgatója irányítja, szervezi. Judik Menyhért «■HALADJUNK« A KORRAL — Nem maga hirdetett az újságban, hogy «absztrakt festő modellt keres«?! R ETTENTO Irta: Horváth József J R ODRIGUEZ A cserépedények gyűjtője T)r. Matus Gyula, a szabadszállási kórház belgyógyász főorvosa. Ki gondol- ná, hogy a betegek gyógyítója szabadidejében régi és új keletű cserépedények gyűjtésével is foglalkozik. Még a községben is kevesen ismerik erről a „szenvedélyéről” a jókedélyű, barátságos orvost. Meglátogattuk ro* mantikusan berendezett otthonában. Dolgozószobája falait a legkülönfélébb cserépedények díszítik. A padlótól a mennyezetig sorakoznak a legszebb ritkaságok. Féltve őrzött kincsek, az áldozatos gyűjtőmunka beszédes valósága tárul elénk. Kérésünkre elmondja, hogy nyári szabadságát szokta felhasználni a gyűjtésre. Motorkerékpárján beutazza az országot és ilyenkor keresi, kutatja a cserepeket. Egy év óta közel 500 népművészeti remekművel díszítette lakását. Kalocsától egészen Matyóföldig megtalálhatók vázáin és tányérain a legszebb népi motívumok. Jövő évben készül gyűjteményének a rendszerezésére. Az iskolás gyerekek és betegei meghallották, hogy mennyire szereti a régi cserépedényeket. Es a családi örökségből előkerült néhány ritka pél* dány, amit a közkedvelt belgyógyász* nak ajándékoztak. Az orvosnak jólesett ez a figyelemmel párosuló kedvesség. Nem múlik el olyan nap, hogy dr. Matus Gyula ne dédelgetné kedvenc cserepeit. Letörölheti őket a portól, s gyö* nyörkódik a rájuk pingált virágok ezerfajta változatában. Nagyra becsüli a népművészek alko* tó munkáját. Az egyszerű lélek legszebb vallomásának tartja. jövendő világot, érzem erkölcsi- ségét, tartalmát, de bevallom neked, magát a berendezést nem tudom magam elé képzelni. •— Jó! Erről még sokat beszélgetünk ma jd. Későre jár. i. Tudod mit? Ha akarod, menjünk most Annához. Veled megyek én is. Elmondjuk neki, hogy tagja lettél a pártnak. Géza örömest ugrott talpra. Anna, aki most is Gulyás bácsi lakásában lakott, a szobában olvasott. Az öreg már aludt. Imre bácsi és Géza lábujjhegyen osont be Annához. Imre bácsi elmondta a nagy újságot a lánynak Anna nem jutott szóhoz, csak nézte, nézte az ő Gézáját. — Na, hát mi lesz? Öleljétek meg már egymást, halljátok? Elfordult. Az ablaknál akadt egy kis dolga. Hosszan fürkészte a környéket De még mindig túlságosan korán fordult vissza ... Néhány nappal ezután, egy esős reggelen, Anna lélekszakadva kereste Gézát, aki a kazánházban foglalatoskodott — Géza, gyorsan, gyorsan.«. — Mi történt? — Telefon Hévízről... Együtt futottak az irodába. — Már beszéltél velük? — kérdezte útközben Géza. — Nem, csak a keszthelyi postával, de még mielőtt Hévízt kapcsolták volna, elrohantam érted. — Nagyon jő. Géza felkapta a kagylót. Francisco hangját hallotta, amint kétségbeesetten hallózott a készülékben. — Itt Rodriguez — kiáltotta a kagylóba. — Végre, itt Francisco. Üdvözlöm, barátom. A miniszter úr üzen magának. Mélyen sajnálja, hogy ő nem jöhet a készülékhez de a körülmények... Ha maga azt látná, Rodriguez! — De hát ml történik ott? — Elutazunk. Rodriguez. Most azonnal. Bécsbe megyünk. Géza egy pillanatig habozott. Öröm és elfúló izgalom egyszerre kapták marokra a szívét. — Merre utaznak, Francisco? Budapesten keresztül? — Nem, közvetlenül nyugat felé. És Becsből is valószínűleg tovább megyünk Svájcba, majd esetleg hamarosan haza. — Úgy hát egyelőre nem láthatom önöket? — Sajnos, nem, kedves Rodriguez. Pedig Juanita ragaszkodott hozzá, hogy Budapesten keresztül utazzunk és magát vigyük ki abból a pokolból. Géza csaknem elejtette a kagylót. Még ez hiányzott — De aztán a miniszter másképp döntött. Képzelje, alig győzök vigyázni Juanitára, nehogy megszökjön és valami őrültséget csináljon. — Csak vigyázzon, Francisco, az istenért, nehogy ide engedje, ahol ugyan keveset ér most az emberélet! — Már mennem is kell. & miniszter és az egész család, természetesen én is, forrón üdvözöljük magát, a viszontlátás őszinte reményével... — Isten önökkel, Francisco, isten önökkel.,. Géza még néhány percig mozdulatlanul ült a készülék mellett. Anna lépett hozzá, hogy megtörölje izzadó homlokát. De Anna ezúttal hiába meredt kérdőn Gézára, a fiú nem voll hajlandó elmondani a Franeis- coval lefolyt beszélgetést, csak annyit jegyzett meg: (Folytatása következik» dologról, de hallani szeretném tőled is: hányadán vagytok ti ezzel az Annával? Géza kissé elpirult: — Szeretem őt, hiszen tudod... Szeretem és ő is szeret engem. Ha majd elvégeztük a kötelességünket, összeházasodunk, ezt szilárdan elhatároztuk. — Hohó, barátocskám, hát ti úgy akartok összeházasodni, mint aggastyánok? Géza értetlenül bámult öreg barátjára: — Nem értem... —- Azt mondod — nevetett Imre bácsi —, hogy »majd ha elvégeztük kötelességünket...« Tudod te, mikor lesz az. amikor mi, kommunisták majd elmondhatjuk ezt? Géza most már megértette a célzást: — Na persze, úgy értettem, hogy ha vége lesz ennek az öldöklésnek. — Az más. édes fiam. Az egészen más. Tudod, mekkora munka vár minket ezen a kásahegyen túl? Ha majd a kommunisták nyíltan is a nép élére állhatnak és elkezdjük megépíteni azt az új világot, amelyben nem lehet többé az ember embernek farkasa... nagy, irdatlanul nagy munka lesz az, és jó. ha a mi nemzedékünk a végére jut1 Géza mélyen elgondolkozott. — Én csak érzem azt az el63. — Egy éve még nem törődtem politikával, közélettel, társadalmi távlatokkal. Te tudod, hiszen elmondtam neked is, hogy az egyéniség önálló és független érvényesülésének elve mentén prófétálkodtam. Aztán láttam, mivé lesz az egyéniség, az érvényesülés és az ember szabadsága, ha a hatalmat zsarnokok s gyilkosok bitorolják. Ez a felismerés lendített élőre en- gemet Igaz. először csak menekültként fordultam szembe az elnyomókkal, csak önmagamért Később rádöbbentem a felelősségemre. Annát már azért szabadítottam ki a nyilasok fogságából. És aztán ... bevallom neked. Imre bácsi. Anna szerelméért harcoltam. Igen, az ő szemében hős lovag akartam lenni, mert láttam, milyen bátor ő. Az, amit csináltam, úgy érzem, nem volt rossz, becsületes és jóakaratú igyekezet volt, de igazi értelmére te tanítottál meg és ti mind: Béla. Haraszti, Csizmadia, Pokomy és a többi elvtárs. Ti olyan emberek vagytok, s ezt láttam meg én, akikhez jó hasonlítani.:. Imre bácsi ismét megölelte Gézát, és alig tudta vissza szorítani meghatottságát. Aztán félig komolyan, félig tréfásan feltette a kérdést: — Nem azért kérdem, Géza, mintha semmit sem tudnék a
