Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-15 / 295. szám
1961. december 15, péntek 9. oldal Megalakult a Homo! hátségi Vízgazdálkodási Társu'at Csütörtökön délelőtt Kiskörösön a községi pártbizottság székházában megalakult megyénk legnagyobb vízgazdálkodási társulata, a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat Az alakuló közgyűlésen részt vett dr. Or- tutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője, Kovács Gyula, az Országos Vízügyi Igazigatóság kiküldötte, Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Ágoston András, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára, Pilz Károly, a kiskőrösi járási tanács vb elnöke, Kiss György, a Bajai Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke, valamint az érdekelt községi tanácsok, állami és erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek, szakcsoportok vezetői. Az ülésen Kiss György ismertette a társulat megalakulásának jelentőségét. — A Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat feladata — mondta többek között — méltóan nevéhez, a homok tenrnőb- bé tétele. Az ország egyik legnagyobb ilyen társulata alakul most, amely 240 ezer katasztrá- lis holdon gazdálkodik a vízzel. A terület magában foglalja a kiskőrösi, kecskeméti és kiskun- halasi járások jelentős részét Köszönet illeti az említett járások párt-, tanácsi vezetőit és különösen a Hazafias Népfrontbizottságokat nagyszerű szervező munkájukért. Nekik köszönhető, hogy a különböző gazdaságok, tsz-ek és szakcsoportok gyorsan megértették a vízgazdálkodás jelentőségét és ezzel lehetővé tették a társulat alakuló közgyűlésének összehívását. Ezután dr. Magos János, a Harminchétezer határozat Megyei vezetőink minden alkalmat megragadnak, hogy az irányító munka színvonalának, kulturáltságának, hatékonyságának növelése érdekében kifejtsék véleményüket, hasznos tanácsokat adjanak. A megyei tanács legutóbbi ülésén Dallos elvtárs, a vb elnöke hosszan kénéit a vezetés kérdéséről. — Mindenki, aki bizonyos munkaterület fölött rendelkezik, vezető a maga posztján, s az a feladata, hogy ne csak vigyázzon a rábízott értékekre, hanem gyarapítsa is azt — mondta többek között. Az állami munka irányítóiról, a tanácsapparátus dolgozóiról elmondható, hogy tevékenységük kulturáltabb, mint a korábbi években, kevesebb a tudatlanságból, a rendeletek nem ismeréséből fakadó szabálytalanság stb. A munka hatékonysága azonban még nem mindig kielégítő. Nem érződik eléggé, hogy a határozatok sorsa lényegében a termelés színhelyén dől el. Mint a megyei tanács vb elnökének felszólalásából kitűnt, az elmúlt félévben a városi és községi tanácsoknál harminchét- ezer határozat született. — Félek, hogy e mögött az áll: azért kell ilyen sok határozat, mert a korábban hozott határozatok nincsenek kellően végrehajtva. Az újabb határozattál egy aktust ugyan betöltötték, de az élet nem megy vele előbbre. Konkrétan határozzunk és azt valósítsuk is meg. Negyedannyi határozat legyen, s azt az időt, amit idáig a többi határozat meghozatalára fordítottunk, használjuk fel inkább a munka megszervezésére... — mondta a felszólaló. Hasznos tanácsok ezek, amelyekkel — feltehetően — minden községi, városi vezető egyetért. S ha egyetért, meg is valósítja a maga munkatérül elén T. P. Bajai Vízügyi Igazgatóság társulati csoportvezetője ismertette a megalakuló társulat feladatait Legfőbb célunk a vízszegény területen öntözéssel növelni a mezőgazdasági termelés eredményeit Ennek érdekében a társulat hasznosítja a helyi belvizeket, rendben tartja a harmadik kategóriájú csatornákat, öntözőműveket, víztárolókat létesít, elvégezteti a talajjavítási és vízügyi feladatokat. Az ülésen felszólalt dr. Or- tutay Gyula, aki hangsúlyozta, hogy a Vízgazdálkodási Társulat befektetései az öntözés és halastavak révén gyorsan meg fog térülni. Felszólalt többek között még Sarok Antal elvtárs, majd a közgyűlés kimondta a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat megalakítását Ezzel megyénkben Bácsalmás körzetének kivételével mindenütt megalakultak már a vízgazdálkodási társulatok. Rövidesen azonban Bácsalmáson is megalakul a társulat s ezzel országoson megyénk lesz az első megye, amelynek egész területén szervezett vízgazdálkodás folyik. N. O. Nemrég KisJommajsán átszervezték a Kisfiámmájsa és környéke Vízgazdálkodási Társulatot. Tagjai közé Csongrád megyei községek nagyüzemi gazdaságai is beléptek, s a társulat érdekeltségi területe így 139 ezer holdra növekedett Ez a részben szikes, meszes és homokos terület a víz elvezetésével jó termőtalajúvá és legelővé alakítható át. Az egyes és kettes kategóriájú csatornák kiépítése ezentúl is a szegedi Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság feladata lesz. A nagy kiterjedésű területen eddig 54 kilométer hosszú csatornahálózat épült. Az elkövetkező négy évben a társulat feladata lesz a már meglevő csatornák iszaptalan’tása és újabb 74 kilométeres csatornahálózat építése. Ennek a költsége több mint kétmillió 100 ezer forintba kerül. Az alakuló ülésen előterjesztett munkaprogramot és költségvetési tervet élénk vita követte, majd a jelenlevők jóváhagyták a tagonként megállapított tíz forintos holdanként! hozzájárulást H. J. Ülést tartott a kecskeméti városi tanács végrehajtó bizottsága Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen első napirendi pontként a mai tanácsülés elé kerülő — a mezőgazdaság átszervezéséről, a termelőszövetkezetek és szakcsoportok fejlesztéséről szóló — előterjesztést vitatták meg, majd Mócza Imre. a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi csoportjának vezetője mondott szóbeli tájékoztatót a város téli áruellátásáról és áruforgalmáról. Az élelmiszerellátással kapcsolatban megjegyezte, hogy bár készleteink burgonyából, hagymából és zöldségből nem túlságosan bőségesek, a szükségletek biztosításában nem lesz fennakadás. Megemlítette még, hogy az elmúlt napokban meglehetősen növekedett azoknak az árucikkeknek a forgalma, amelyeket a legutóbbi árrendezés érintett. A tanyai területeken különösen a bors és a tea, a városban pedig a kávé és a tea felvásárlása növekedett jelentős mértékben. Az őszi pangás után nagyobb növekedést mutat a ruházati kereskedelem forgalma is, a vegyes iparcikkek forgalma lassú, de általában növekedő tendenciát mutat. A végrehajtó bizottság tagjai ezután megtárgyalták az ugyancsak tanácsülés elé kerülő .lövő évi útépítés programtervezetét, amelynek végrehajtását széleskörű, a lakosság körében végzett közvéleménykutatás előz meg. A bejelentésék során * vb megállapította a bethlenvárosi házhelyek legalacsonyabb eladási irányárát is. Termelőszövetkezeti virágüzlet — Erzsébet, Mária, István, Jó- zsem stb., de sok névnap és a megemlékezésre méltó egyéb alkalom van egy esztendőben! Miért utazzanak e nagyközség lakói Félegyházára, vagy Kecskemétre virágért?! Csináljunk virágüzletet! Az embereket megkímélnénk az utazás fáradalmaitól, s nekünk is kifizetődne — gondolták annak idején az alpári Petőfi Termélőszövetíke- zet vezetői. Hogy mennyire helyes volt elgondolásuk, — a virágüzlet hároméves működése óta eltelt idő bizonyítja. Az üzletben havonta 4—5 ezer forint értékű virág talál vevőre. A virágok nevelője Bársony István, aki kertészkedéssel foglalkozott már a szövetkezetbe lépése előtt is, az üzletet pedig a felesége irányítja. — Én tudom csak megmondani, hogy mennyire örülnek az alpáriak ennek a kis virágboltnak — mondja az asszony. — Nálunk olcsóbban juthatnak virághoz, mintha a városból hoznák. S azt hiszem, a változatosságra sem lehet panaszuk. Mindenkor szép virágokat adunk a vásárlóknak... S már mutatja is az egyik cserép virágot legújabb vásárlójának, Méknyó Ilonkának, a fiatal fodrászlánynak« M. J. MUNKA KÖZBEN Kovács János a Reszelőgyár kecskeméti telepének alapító tagjai közé tartozik. Az egyik legnehezebb munkahelyen, az edzőben, a lehúzásnál dolgozik. Munkájával elégedettek a gyár vezetői. Az ügyes, szorgalmas és a szakmában még fiatal munkás, párttaghoz méltóan, nemcsak kifogástalanul dolgozik, hanem tevékenyen részt vesz a közügyek intézésében és • társadalmi munkákban. (Pásztor Zoltán felvétele.) Gondolatok A negyedik című dráma előadása alatt Szorongva és kissé kétkedve léptem be a színházba, hogy megtekintsem Szimonov: A negyedik című drámáját, mert az ember mindig fél a tendenciózus darabtól. Nem, nem attól, hogy a mű témája nem igaz, hanem inkább attól, hogy a nagy igyekezetben éppen a mondanivaló veszik el. Nos, örömmel állapítottam meg, hogy A negyedik ebből a szempontból nem okozott csalódást. Ami még nagyobb öröm, színházunk teljes mértékben közvetíteni tudta az alapgondolatot: tiltakozást a háború ellen. Az előadás témája rendkívül aktuális. Színházunk a jelen nemzetközi helyzetben nem is tűzhetett volna műsorára jobb darabot. Mondanivalója megnyugtatja az embert, hogy az USA vezető körein kívül alig vannak még Amerikában is olyanok, akik háborút akarnak. Rendkívül érdekes az újsága író állásfoglalása. Anyagi érdé* kéltségé a háborús gyújtogatok■» hoz húzza. Ha hosszas vívódás és kétségek között is de képes a helyes lépés megtételére. Mint pedagógusnak külön él* ményt jelentett a téma modern* sége, aktualitása. Nevelésünkben rendkívül hasznosítható, ezért minden pedagógusnak és tanú* lónak melegen ajánlom a darab megtekintését. Még egy dolgot említenék meg, Az előadás végén megfigyeltem a közönséget. Szemükből a nyu* godtság, a magabiztosság, és az emberi jövőbe vetett rendíthe* teilen bizalom tükröződött. Gyöngyösi János, a Kecskeméti Katona Józaof Gimnázium tanára Fonott bőr férfi félcipők, pantonetUssandálok ég japánsarkú, női lábbelik as 1962. évi újdonságok között 49 ú; e!pSaidsI!t reads!! a iserssiedslam A cipőboltok kirakataiban nemrég jelentek meg a téli lábbelik, a hócipők szezonja pedig még csak ezután következik, az ipar és a kereskedelem azonban már a jövő évi cipőújdonságok kollekcióját állítja össze. A Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat illetékesei elmondták, hogy jövőre körülbelül negyven új modellel bővül a választék. Több olyan lábbeli kerül forgalomba, amilyet eddig az állami kereskedelem nem árusított. A férfiak részére például a Komlói Helyiipari Vállalat divatos fazonú fonottbőr szandálokat és félcipőket gyárt kétféle változatban, gömbölyű és hegyes orral, porózus gumitalppal. Újdonságnak számít a nyárra forgalomba kerülő pantonett-szan- dál is. A pantonett nevet azért kapta, mert csupán egy pánt rögzíti a lábhoz. A női cipők választéka is bővül. Tavaly igen nagy sikere volt a nyitott női sarunak, ezért 1962-ben többféle változatban gyártják majd. A hagyományos bőrszíneken kívül készül arany és ezüst színben is, lapos és emelt sarokkal. Ugyancsak újdonságnak számítanak a japánsarkú női papucsok, ezekből több tízezret gyárt jövőre az ipar. A kereskedelem tájékoztatása szerint a mechanikai cipőipar jövőre a textilcipőkből is többet állít elő. Üjabb alapanyagokból modernebb fazonok készülnek. A gyermekeknek is tartogat újdonságot a kereskedelem tavaszra. A fájós lábú 2—8 éves gyermekeknek olyan magasszárú lábbelit árusítanak, amely egyesíti a szandál és a cipő előnyös tulajdonságait. A cipők fejrésze lyuggatott, szellő® lesz, a bokát viszont szorosan tartja. Felhívás A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművé* szék Szövetsége felhívja a képzőművészek figyelmét arra, hogy a IX. Nemzeti Kiállításra szánt művek beküldési ideje 1962. január 3-án, 4-én, 5-én lesz. A festményeket január 3-án, a szobrokat 4-én, a grafikai mű* veket 5-én kell a Műcsarnokba (Budapest, XIV., kér. Dózsa György út 37J eljuttatni.
