Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-13 / 293. szám

1361. december 13, szerda 3. oldat Négymillió forint öntözésre Jövőre 33 csőkutat épít a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat A jövő évben a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társu­lat — az idei 450 ezer forinttal szemben — hatalmas összegű, mintegy 6 rrtilLió forintos beru­házással kívánja korszerűsíteni a járás csatornahálózatéit, első sorban a nagy területekre kiter­jedő öntözés megvalósítása vé­gett. Erre a célra az összeg két­harmadát fordítják. A fennma­radó 2 millió fórint részben a belvízlevezetés, másrészt az ön­tözést elősegítő technikai beren­dezés — így a csőkutak építésé­nek — létrehozását szolgálja. E minden vonatkozásiban nagy­vonalú terv lehetővé teszi, hogy a társulat jövőre a termelőszö­vetkezetek 1440 holdnyi föidte- rilletet öntözze — saját üzeme­léssel és apparátussal. Ez azt je­lenti, hogy az öntözéssel kapcso­latos minden munkát a társulat szakemberei végeznek. Az or­szág vízgazdálkodási társulatai­nak életében ez egyedülálló vál­lalkozás. A kezdeményezésnek egyébként kísérleti jellege van, amely annak megállapítását cé­lozza, hogy a társulat által szer­vezett és kivitelezett, vagy pe­dig a termelőszövetkezetek sa­ját erővel és gépeivel történő öntözés olcsóbb-e. Az előzetes számítások szerint az előbbi módszer mintegy 30 százalékkal növeli a gépek kihasználását, $ ezáltal egy hold öntözése 20 ern­es vízborítás mellett 850 forint­ba kerül, ami négy-ötszöri ön­tözésnek felel meg. Külön meg kell említeni, hogy a társulat ellenszolgáltatás nélkül tervezi meg az önitözőtelepeket, a ha­lastavakat és a belvízlevezető csatornákat a közös gazdaságok számára. Ami az utóbbiakat illeti, ezek létrehozását az öntözés legna­gyobb mértékben történő ki­használása érdekében tervezik. De ezt a feladatot szolgálja a jövőre megépítendő 33 csőkút, is. amelyekre már bejelentették igényüket a termelőszövetkeze­tek. Többek között a homokmé- gyi Dózsa határában tíz csőfcu- tat fúrnak. Bátya két szövetke­zeti gazdaságában összesen 720 holdon terveznek társulati öntö­zést. E létesítményekhez műanyag­csöveket és szűrőiket használ­nak, amelyek olcsóbbak és tar- tósabbak az eddig használatos vascsöveknél, s főleg a orézszű- rőknél. Ezáltal a csőkút folyó­métere az eddigi ezer forinttal szemben 800 forintba kerül. Pártnapok a megyében Lapunk december 9-i számá­ban közölteken kívül az alábbi helyeken mondanak beszédet a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság előadói az SZKP XXII. kongresszusának jelentő­ségét ismertető pártnapokon. December 13-án KALOCSÁN Hídvégi Ferenc, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszerveze­tek osztályának politikai mun­katársa. December 14-én ALPÁRON Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára, KECSKE­MÉTEN a Konzervgyár I-es te­lepén Varga Mihály százados. December 15-én KISKUN­FÉLEGYHÁZÁN Valencsák Já­nos vezérőrnagy, KISKŐRÖSÖN Szántó Lajos, a Központi Bi­zottság tudományos és kulturá­lis osztályának politikai munka­társa, KISKUNHALASON Bo­rús József, a Pártfcörténeti In­tézet munkatársa, DUNAVE- CSÉN Országi György, a Párt­történeti Intézet munkatársa, BAJÁN Nagy Kálmán alezre­des. December 19-én SOLTON Nyers Rezső, a Központi Bizott­ság tagja, pénzügyminiszter tart előadást NAGY ERŐFORRÁS A munkáshatalom kivívása után a szakszervezetek alapve­tően megváltozott körülmények között, sajátos módon védik a dolgozók érdekeit. Politikai és gazdasági téren egyaránt erősí­tik a munkáshatalmat, és mint a kommunizmus előiskolái, szer­vezik és nevelik a dolgozókat a szocializmus építésére. A termelés társadalmasításá­val olyan alap jött létre, ame­lyen az egyéni és társadalmi ér­dek összhangja, azonossága ér­vényesíthető. Megyénk dolgozói egyre jobban megértik, mit je­lent az ország gazdájának len­ni. Felismerték a szocialista de­mokratizmusban rejlő lehetősé­geket. Ez a szocialista ember eszmei és erkölcsi fejlődésének szempontjából rendkívül jelen­tős. A vezetés erőt meríthet... A szocializmus építésében a feladatok megvalósításának el­engedhetetlenül fontos kelléke a szocialista demokrácia erősíté­se és fejlesztése. Ennek szám­talan új formájával mind sű­rűbben találkozunk. Az üzemi tanácsok például fontos gazda­sági kérdésekben döntenek, a rendszeressé vált termelési ér­tekezletek és szakszervezeti tag­gyűlések pedig visszatükrözik a közösségi vezetés és irányítás céltudatos fejlődését; A gazdasági és társadalmi életben az egyszemélyi vezetés elvének gyakorlati alkalmazása nincs ellentmondásban azzal, hogy a dolgozókat be kell vonni a vezető és irányító tevékeny­ségbe. sőt mindinkább bebizo­nyosodik ennek hasznossága. Az egyszemélyi vezetés csak erőt meríthet mindazokból a segítő Teljesítette éves férvét a Bajai Villamosipari Gyár A Bajai Villamost pari Gyárból az alábbi levelet kapta a megyei párt-végrehajtóbizottság: «•Vállalatunk igazgatósága, pártszervezete és üzemi bizott­sága ellenőrző számítások alapján jelenti, hogy dolgozóink jó munkájának eredményeként, a megerősödött szocialista verseny­mozgalom segítségével, gyárunk 1961. évi termelési tervét de­cember elején teljesítette. Amikor e jelentésünket elküldjük, egyúttal köszönetét mon­dunk mindazoknak, akik vállalatunk dolgozóit segítették a terv­feladatok teljesítésében.* Kérjük őket, hogy támogassanak bennünket a Jövőben is további eredmények elérése érdekében, terveink teljesítésében.« A megyei pártbizottság a Bajai Villamosipari Gyárnak a következő választáviratot küldte: «Üdvözöljük a gyár dolgozóit éves tervük határidő előtti teljesítése alkalmából. Munkájukhoz jó egészséget és további sikereket kívánunk.« Amikor Lelkest, a hanyag és felelőtlen újítási felelőst leváltot­ták, mindenki remé­nyeket fűzött utódjá­hoz. Baloghhoz. — Balogh okos em­ber — mondogatták — majd meglátjátok! És csakugyan már másnap délelőtt hívat­ta Farkas szakit, az idős, köztiszteletben ál­ló lakatost a kettes műhelyből. — Nézze Farkas szak­társ — mondotta Ba­logh — ez az újítás vagy három éve hever itt a Eőkbam. Belenéz­tem és mindjárt lát­tam, hogy lehetne be­lőle csinálni valamit. Legalább 500 forint üti érte a markát. Ha min­den jól megy, hamaro­san meg is kapja. — A’ bizony jó lesz — hagyta rá Farkas szaki. Egy hét múlva ismét hívatta az okos Balogh. — Jó kis újítás ez, Ami jár, az jár határozottan jó kis újí­tás, Farkas bácsi — mondta melegen — de a rajzokat el kell ké­szíttetni hozzáértő mű­szaki rajzolóval, a szá­mításokat át kell vizs­gáltatni a főmérnökkel és a gyártási eljárást kidolgoztatni a műve­zetővel ... Aztán ha­marosan bevezettetjük. — Rendben van — hagyta rá az öreg — csak már lássam! Űjabb hét telt el, amikor leüzent érte az újítási felelős. — Hát Jani bácsi — készítette alá a széket — minden szépein ha­lad, rövidesen kifizet­jük a pénzt. — Legfőbb ideje, — helyeselt a szaki. — És mikor vezet jük be? — Hamar, nagyon hamar — bólogatott szaporán Balogh. — Szüksége van rá az üzemnek. . . Csak hát re­mélem tudja, hogy másnak is jár belőle? — Miből? — Az újítási díjból. — Ahá!... Mér?? — Hát mondtam ma­gának, hogy ezt is. azt is el kell végezni a ter­ven. — Aztán kinek jár? — A rajzolónak 15 százalék, a művezető­nek is annyi, magának húsz, a többi a főmér­nöké — vágta rá Ba­logh egyszuszra. — Ügy?!... — ütötte fel a fejét az öreg. — Vagyis kapok száz fo­rintot? ..: — Dehogy!... Két­ezret! ... Közben ki­derült. hogy megér a dolog tíz darab ezrest :.. No, írja alá a nyi­latkozatot! — Mifenét? — A nyilatkozatot, amelyben megnevezi a szándékkal kinyilvánított javas­latokból, véleményekből és bírá­latokból, amelyek az ügy- és munkaszeretetből lelkesült mun­kásokból és dolgozókból fakad­nak. Romlott-e az egyszemélyi ve­zetés tekintélye a Zománctpari Művek Kecskeméti Gyáregysé­gében, ahol a gazdasági vezetők komolyan foglalkoznak a terme­lési tanácskozáson elhangzottak­kal? Itt az a gyakorlat járja, hogy minden elhangzott javas­latot, de még a bírálatot is gon­dosan tanulmányozzák, s a kö­zös tanácskozásokon számot ad­nak a kollektívának, miként használták fel a javaslatokat, hogyan szüntették meg a hiá­nyosságokat. '■ Hasonlóképpen alakul a Ba­jai Gyapjúszövetgyárban a kö­zös vezetés alapjainak leraká­sa, sót ebben az üzemben elő­relátó gondoskodással biztosít­ják. ' hogy a munkások részére adott művelődési lehetőségek felhasználásával — űzetni is­kolák, technikumok, négyféle szakmai továbbképzés, munkás- akadémia stb. — a kollektív ve­zetés intenzitását gyors ütem­ben növeljék. Furcsa módszer Sajnos megyénk számos üze­mében és hivatalában az egy­személyi vezetés csak formáli­san támaszkodik az üzemi de­mokrácia által nyújtott lehető­ségekre. A termelési tanácsko­zások, üzemi tanácsülések vagy szakszervezeti taggyűlések a sta­tisztikai adatok «szédítő zuha- tagának« jegyében zajlaiak le. A tervek ismertetésekor az em­bernek olyan érzése támad: bi­zonyítani akarják, hogy * dol­gozók nem tudnak beleszólni a gazdasági vezetés dolgába. Ezekután nem csodálható, ha sokan üres szócséplésnek veszik az egész tanácskozást, és elmegy a kedvük az egésztől. A tanács­kozások részvevőinek egyszerű, világos, érthető ismertetésekre van szükségük. Olyanra, ame­lyet mindenki megért, aminek vitájába mindenki be tud kap­csolódni. Ellenkező esetben az előadás csak visszahatást kelt, nemcsak lassítja a fejlődést, hanem elfojthatja az alkotó­készséget. Az üzemi demokrácia formá­lis érvényesülése egyes helyeken oda vezet, hogy a gazdasági ve­zetők egyedül határoznak olyan döntő fontosságú ügyekben is, amikor a döntés joga az üzemi tanácsokat illeti. Ez a módszer megengedhetetlen, mert a csal- hatatlanság légkörét táplálja és visszafojtja az emberekben le­vő alkotókészséget, lazítja a fe­lelősségérzetet A szakszervezetek feladata Több esetben az üzemi szak- szervezetek sem mutatnak jó példát Nem gondoskodnak ar­ról, hogy a dolgozókkal részle­tesen ismertessék az igazgatód alap felosztását, a tagdíjfizetés helyzetét és felhasználását. Ezenkívül az üzemi tanács je­lentőségét és szerepének fontos­ságát néha önmaguk becsülik le. amikor azt mondják: A tanács többnyire az üzemi bizottságok tagjaiból áll. tehát a problémá­kat már üzemi bizottsági ülésen is megtárgyaltuk. Ez a szemlé­let és az ebből fakadó gyakor­lat helytelen. Ugyanis az üzemi tanácsok olyan jogkörrel is rendelkeznek, amelyben az üze­mi bizottságok lehetőségei kor­látozottak. vagy egyáltalán nin­csenek, ugyanakkor az üzemi ta­nácsülés sokkal nagyobb lehető­séget biztosít a dolgozók szé­lesebb körű bevonására is. E két fogalom — egyszemélyi ve­zetés és üzemi demokrácia — szorosan egybetartozik. Aki kü­lönválasztja, az csak szavakban kívánja a szocializmus gyorsabb ütemű építését. Éppen ezért az állami, párt- és szakszervezeti irányító szervek igen nagy je­lentőséget tulajdonítanak az üzemi demokrácia további el­mélyítésének. Ball abás Béla szolgáld ki maqad társújítókait. I — Alászolgája’ — { emelkedett fel Farkas ; szaki — tőlem ott ro- ‘ hadhat az a paksaméta ! a fiókban akár újabb í három évig! Nem tár- j sülök!... t ♦ ) Ismét eltelt egy hét. í Az újítási felelős szolid ) fényűzéssel berendezett j szobájában a NEB vizs- } gálát vezetője tetette \ az aktákat és megeső- \ válta a fejét­— Azért tudja mi a í legnagyobb disznóság? . — kérdezte Baloghot. — Micsoda kérem? — Az. hogy az újító kétezer forintot kapott volna, a főmérnök meg ötezret. Erről még kü- 5 lön is beszélni fogok a fejével. — Ne fáradjon. Csak a fele az övé — szólt az okos Balogh. — És a másik felét ki kapta volna? — Én. Mester László Az önkiszolgáló eladási formák, úgy látszik, lassan meg­hódítják a kereskedelem minden ágát. Az önkiszolgáló fűszer-, ruházati, műszaki, porcelán-boltok után megnyílt Kecskeméten és Kiskunfélegyházán is az önkiszolgáló papírbolt. Képünkön; a kiskunfélegyházi papír- és írószerboltban válogatnak a kis vásárlók. (Lakatos József felvétele« 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents