Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-12 / 292. szám

1961. december 1?, kedd S. oldal Tovább javítjuk a szocialista munkaverseny tartalmát a helyi politikai és gazdasági célkitűzéseknek megfelelően Szabó Lajos elvtárs nyilatkozata Közeledik az év vége. s ilyen­kor szokás visszapillantani a megtett útra, hogy a tapaszta­latok birtokában új erőt merít­sünk a jövő évi feladatok sike­res elvégzéséhez. Ebben az interjúban a szocia­lista munkaverseny új vonásai­ról, tartalmának javulásáról tá­jékoztatja olvasóinkat Szabó Lajos, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa vehető titkára. KÉRDÉS: Milyen új vonások­ká) gazdagodott a szocialista munkaverseny megyénk üzemei­ben? VÁLASZ: A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei ta­nács szakosztályaival, az állami gazdaságok, gépállomások me­gyei igazgatóságával és a ME- SZÖV-vel közösen kidolgozta az éves versenyvállalások irány­elveit. Ez annyiban új, hogy az előző éveikben nem szerveztünk éves felajánlást. Hogy helyes úton járunk, s kezdeményezé­sünk életrevaló, azt többek kö­zött az bizonyítja, hogy me­gyénk dolgozói 1961-ben 100 millió forint terven felüli vál­lalást tettek. Ebbein szerepel a tervtúlteljé- sítés — ahol az export-kötele­zettség indokolja —. a helyes költséggazdálkodás, anyagtaka­rékosság, önköltségcsökkentés, minőségjavítás stb. Az első fél­évben a felajánlásból 77 milliót teljesítettünk. Büszkén mond­hatjuk: megyénk munkásai, ígé­retükhöz híven, állják szavukat. Ez évi kezdeményezésünket a novemberben megjelent forra­dalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT együttes határozata, a szocialista munkaverseny irányelveiről, törvényesítette. Tovább fejlődött megyénkben a szocialista brigádmozgalom. Az első félévben 178 brigád 2000 tagja viselte a megtisztelő címet, 680 brigád 6500 tagja pe­dig küzd a cím megszerzéséért. Ezekbe a brigádokba tömörült munkások, műszakiak megvaló­sítják a szocialista módon dol­gozni, élni, tanulni hármas cél­kitűzést. Munkájukkal, maga­tartásukkal vonzó hatást gyako­rolnak társaikra, pezsdítik a kez­deményező kedvet, mélyítik a felelősségérzetet és felkeltik az érdeklődést a szakmai, politikai és általános továbbképzésre. Míg 1960—61. évben az álta­lános iskola hetedik-nyolcadik osztályát 1642 dolgozó végezte el, addig az új tanévben a be­iratkozottak száma 18 százalék­kal emelkedett. Hasonló fejlő­dés tapasztalható a középisko­lákban és az egyetemeknél, ff,legnőtt az érdeklődés a szak­mai tanfolyamok iránt. Ez év első felében négyszázzal többen vettek részt a különböző szak- tanfolyamokon, mint egy évvel korábban. Jelentősen megnőtt, ez ismeretterjesztő előadások «•észvevőinek száma, és jóval többen olvasnak, mint azt meg­előzően. Tapasztalataink szerint a mozgalom bővítésére még min­dig nagy lehetőségeink vannak. Célunk, hogy meggyőzéssel, a még mintegy 20 ezer munkást bevonjuk a szocialista munka­verseny új formájába, a szocia­lista címért küzdő brigádmoz­galomba. Előrehaladtunk még a szocia­lista munkaverseny helyes ér­telmezésében. a helyes bérpoli­tika tudományos alapokra való helyezésében, határozott a fej lődés az üzemi demokrácia for­máiban és módszereiben, bár e téren még bőven van tennivaló. KÉRDÉS: Milyen feladatokat Jelöl meg a forradalmi munkás paraszt kormány és a SZOT el­nökségének együttes határozata a szocialista munkaverseny irá­nyításával kapcsolatban, és mi­lyen új vonások jellemzik ezt a határozatot? VÁLASZ: Nagy jelentőségű ez a határozat, mert sok fontos elvi és gyakorlati kérdést tisz­táz a szocialista munkaverseny- nyel kapcsolatban. Ennek végre­hajtásában a legfontosabb az, hogy a határozatot egységesen értelmezzük minden szinten. A határozat célja a szocialista munkaverseny tartalmának és színvonalának további emelése. Ennek szellemében kezdtünk hozzá a meglevő hibák kikü­szöböléséhez. A versenyt nem célnak, hanem eszköznek te­kintjük a szocialista építésben. Ennek megfelelően az eddigi­nél fokozottabban ügyelünk a verseny önkéntességének be­tartására, fellépünk a verseny elbürotoratizálása és túlzott centralizálása ellen, ugyanakkor a mennyiségi tervek teljesítése mellett főleg a gazdaságos ter­melést, a minőség javítását, a takarékosságot, önköltségcsök­kentést szorgalmazzuk. A határozat segít az irányítás színvonalának emelésében, ami­kor az előzőkhöz képest elő­írja, hogy az éves versenyvál­lalások az éves műszaki-gazda­sági tervekre épüljenek. Joga van a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a megyei tanács­nak is meghatározni versenycél- kitűzéseket, a helyi politika érvényesülése céljából. Növeli a vállalatok felelőssé­gét is, amikor a verseny szerve­zését és értékelését az üzemek vezetőire ruházza. Utal arra, hogy az üzemi demokrácia alap­vető formája a termelési tanács­kozás, ahol a dolgozók döntenek arról, melyik üzemrész vagy üzem milyen versenyformát 'vá­laszt. Itt kell számot adni a dol­gozók javaslatainak sorsáról, s itt döntik él, kit tüntetnek ki. A határozat megfelelő helyére teszi az egyéni versenyt, mely az utóbbi időben megyénk üze­meiben is háttérbe szorul. Nagy jelentőséget tulajdonít az újító- és tapasztalatcsere-moz­galomnak, mely sokat segít a termelés színvonalának emelé­sében, előre lendíti az üzem műszaki fejlődését. Űj vonás még az is, hogy üze­meink a régebbiektől eltérően nem fél, hanem egy évi jó mun­kájuk után nyerik el az élüzem címet. A kitüntetés alkalmából az eddiginél több pénzt kapnak jutalmazásra, mint azt megelő­zően. KÉRDÉS: Mit tesz az SZMT a szocialista munkaverseny tar­talmának további javításáért? VÁLASZ: Figyelembe véve a megyei pártbizottság szocialista munka versennyel kapcsolatos felhívását, és az ez évi tapasz­talatokat, már összeállítottuk az 1962. évi versenyvállalások irányelveit, tekintettel a megye iparának és mezőgazdaságának helyzetére. Az irányelveket megyénk szervezett dolgozóinak vezető testületé, az SZMT. a napok­ban tárgyalta meg. Jelenleg megyei bizottságaink foglalkoz­nak az irányelvek feldolgozá­sával, majd ezt követően az éves tervek ismertetése után, alapszervezeteink az iránymu­tatás birtokában hozzákezdenek a versenyfelajánlások szervezé­séhez. — Ez az előzetes mun­ka biztosítja, hogy az új esztendőben ne júniusban, ha­nem már január végén tudjuk összegezni megyénk dolgozóinak szocialista kötelezettség vállalá­sát. Negyedévenként rendszere­sen értékeljük a felajánlásokat, s a tapasztalatok birtokában megtesszük a szükséges intézke­déseket a hiányosságok meg­szüntetésére. Többször tanácsko­zunk a szocialista brigádveze­tőkkel, a szakszervezeti bizal­miakkal és mindazokkal, akik tevékenyen részt vesznek a szo­cialista munkaverseny gyakor­lati munkájában — fejezte be nyilatkozatát Szabó Lajos elv- társ. A gyorshizlalás módja ü Képünkön a mélykúti takarmánykeverő üzem látható; ahonnan a bácsszőlősi Keleti Fény Termelőszövetkezet tízna­ponként mintegy 100 mázsa táptakarmányt szállít el. A közös gazdaság az egész állatállományt — a lovak kivételével — táp­pal eteti. A képen a szövetkezet két gazdája, Mátyás Ferene és Sándor József helyezi el a pótkocsin a csúszdán érkező zsákokat. így fejlődnek a bácsbokodi Ezüstkalász Termelőszövetkezet sertései a tápoktól. A süldőket — de már a leválasztott mala­cokat is — csak keveréktakarmánnyal etetik. Ennek eredmé­nyeként a sertések 10 hónapos korukban elérik a 120 kilót. A búza vetésterületének felén San Pastoret termesztenek A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet gazda­ságának kalocsai üzemegységé­ben ebben az évben 350 holdon termesztették a búza különböző fajtáit. A magyar Bánkúti — 285 holdon — 18, az olasz San Pastore és az Autonómia — tíz­tíz holdon — 27, illetve 26, a 33 holdon termesztett szovjet Szikoroszpelka, valamint 13 hol­don a Bezosztája egyformán 23 mázsa átlagterméssel fizetett. Az idén termesztették első ízben ilyen nagy területeken a külföldi búzafajtákat — tavaly még csak kísérleteztek velük. Berényi Miklós üzemegység­vezető tájékoztatása szerint a Hamari és Kacsmari selejtez Hamari kartárs egy negyedíves papírlappal a kezében elégedetten dőlt hátra kényelmes székében. Miért is ne lett volna elégedett? Egyéb bokros tényke­dése mellett megbízták a selejtezési főcsoport­vezetői teendőkkel. Igaz. különösebb szak­képzettsége nem volt, de határtalanul bízott csalhatatlan ítélőképes­ségében, mellyel már állítólag születésének pillanatában is rendel­kezett. Ennek megfelelően lá­tott munkához. Hallat­lan sebességgel, vagy 120 százalékos intenzi­tással kezdte jobbra- balra dobálni az előtte álló künyökcsavaj hal­mazt. Ez jó, ez meg nem jó megjegyzések mellett csakúgy haji- gálózott a szakkifeje­zésekkel. Nagy munká­jában észre sem vette, hogy Szorgosi bácsi az öreg lakatos egyre- másra dugdossa a zse­bébe a selejtnek minő­sített csavarokat, ne­hogy kárba vesszenek. Mit szaporítsuk a szót; így dolgozott Hamari, nemcsak itt, hanem más munkaterületeken is. „Közhasznú” mun­kásságáról tudomást szerzett Kacsmari Ven- a „mindem javí- ” cég tulajdonosa _Egyre-másra vásá­rolta a MÉH-től a se­lejtnek minősített csa­varokat. Szépen fel­lendült az üzlet és de l tok is Kacsmari Vendel élt mint Marci Hevesen. Igaz, néha elhagyta szerencséje, mert Ha­mari vállalata megelőz­ve őt ügyesen vissza­vásárolta a már egy­szer kiselejtezett csa­varokat. Az idők folyamán azonban Hamari is sze­rencsétlen helyzetbe került. Buzgósága foly­tán ugyanis nem ma­radt vállalatánál fém­alkatrész. Hiába vizs­gálódott, hasztalan tör­te a fejét, nem volt már mit selejteznie. Ez egészen letörte, úgy­hogy elment az étvá­gya, éjszakánként ál­matlanul forgolódott ágyában és tíz kilót fo­gyott. Egy ilyen álmatlan éjszaka után jutott eszébe a mentőötlet: Megvan még a vállalat nagykapuja, azt kell kiselejtezni. E felisme­rés után aznap este bol­dogan aludt el. Azt ál­modta, hogy reggel van, s ő bemegy munkahe­lyére. Mire odaért a kapuhoz, annak szemei nőttek, s haragosan te­kintettek rá, a boltozat alól egy hang dörge­delmes szavak kísére­tében fejére olvasta vi­selt dolgait. Hamari iz­zadt és könyörgött. Ké­nyelmetlen helyzetéből az ébresztőóra csörgése mentette ki. Ügy hatá­rozott: Ezekután egye­lőre megkegyelmez a kapunak. De ki tudja meddig? Tari Sándor külföldi fajtáknál is ugyanazt a művelési módot alkalmazták, mint a magyar búzánál, annak megfelelően, hogy előzőleg mi­lyen növényféleséget termesz­tettek azon a területen. Az üzemegységben burgonya és ku­korica után vetették a búzát. A megfelelő talajművelésről még az „előnövényzet” vetése előtt gondoskodtak A burgonya alá például 35 centi mélyen szántottak, majd holdanként 200 mázsa istállótrágyát, 4 má­zsa szuperfoszfátot. 2 mázsa ká­lisót és másfél mázsa kénsavas ammóniákat juttattak a talajba A burgonya betakarítása utár. már nem szántottak, hanem diszktilierrel készítettek porha- nyós vetőágyat, amelybe köz­vetlenül a búza elvetése előtt holdanként még két mázsa szu­perfoszfátot, s másfél mázsa kénsavas ammóniákét szórták. Kukorica alá szintén 35 centi mélyen szántották a talajt, mű­trágyázást azonban egyáltalán nem végeztek — a kukorica be­takarítása után pedig kereszt- ben-hosszában diszktillereztek. s holdanként két mázsa szuper­foszfáttal, másfél mázsa kén­savas ammóniákkal növelték a talaj táperejét, mielőtt a búzát elvetették. Az eredmények láttán az üzemegységben o legjobbnak tartott időszakban, október 10. és 25. között a 350 hold felén vetettek már csak magyar bú­zát, a másik félén pedig a San Pastore fajtát. A búza nagyüzemi termeszté sén kívül négyholdas parcella kon foglalkoznak az üzemegy ségekben összehasonlítás céljá bóí 12 különböző fajtájú haza és külföldi búza termesztésévéi is. T. L

Next

/
Thumbnails
Contents