Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-12 / 292. szám
I 4. oldal 1901. december 12, kedd Bácska ege alatt Weinträger Adolf festőművész első gyűjteményes kiállításáról \V/ ein träger Adolfot, a mű- ” vészt, az embert, a kiváló rájzpedagógust nem kell bemutatni a művészetet kedvelő közönségnek. Műveit a bajai festők évente megrendezett kiállításain már láthatták. Közel másfél évtizede, hogy elszakadt a háború következményeként szülőfalujától, a kisalföldi Diószegtől, s ide a Bácska széles horizontú, jellegzetes ál földi tájára költözött. Vaskúton él és dolgozik. Képzőművészeti tanulmányait pedig itt folytatja Baján. 1947-ben iratkozott be Rud- nay Gyula képzőművészeti akadémiájára. A mester ez időtájt telepedett le Baján, alapította meg a művésztelepet és európai híre, szaktudása, kiváló pedagógiai készségei vonzották ide szerte az országból a festő fiatalságot. Weinträger Adolf is, már a Budapesti Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgáján megfelelt kitűnően, méesem akart elszakadni Bajától, mégsem akart elszakadni mesterétől, Rndnaytól és hat évig itt maradt a nagy mester tanítványaként Rudnaynak a művészete nem külsőségeiben, hanem lényegében. belső tartalmában ragadta meg a tanítványt. A magyar nép és a magyar táj szeretete, őszinte ábrázolása, a lendületes ecsetkezelés, a mélytüzű színek szeretete a legfőbb s a legmaradandóbb öröksége Rudnay igaz művészetének. Itt az Alföldön élve, a falu hétköznapjait, gondjait örömeit a táj ezernyi arcát közvetlen közelről ismerve alakult ki Wein träger Adolfnak a legértékesebb magyar hagyományokra épülő művészi látása. Rudnay művészi felfogása mellett még nagyon közel áll szívéhez a múlt századi festészet borongó hangulatú tájképfestője, Paál Lászlónak pikturája is. És a századfordulói művészetünk egyik legszuggesztívebb erejű, sokszor sejtelmes, megrázó hatású alkotója, a táj szerelmese: Med- nyánszky László művészete is. ITlső gyűjteményes kiállítá-LJ sán ő is elsősorban mint tájképfestő mutatkozik be. Témája az alföldi táj, amelyben él, falurészletek és a Duna ezüstösen esillogó vize, vagy ha nyaranta távolabbi kirándulásokat tesz, Szada, ahol Székely Bertalan dolgozott öreg korában, Vác vidéke, a Balaton tájai, vagy még sokkal messzibb tájak külországokban, a Balti-tenger vidéke is megelevenedik egyik képén ecsetje nyomán. Friss és tiszta művek jellemzik művészetét. A finoman szövődő selymes tónusok, boron- gós barnák, áttetsző meleg szürkék, és néha — különösen legújabb képein — napsütötte, világos, sárgászöldek. A kifejezőxxxkkkkxwkxhxxkxxm «Iulitis Caesar Shakespeare drámája amerikai filmen Joseph ManHewicz rendezi igen nehéz feladatra vállalkozott, Shakespeare egyik legnagyobb drámájának, a Julius Caesarnak a megfilmesítésével. színészi alakítások kölcsönös együtthatásának sikeres kiegészítője Joseph Ruttenberg művészi fényképezése, valamint a magyar Rózsa Mikltís zenéje. készség spontán és könnyed szellemessége, ötletessége szinte magától értetődő közvetlenségben jelentkezik. A zt a belső vívódást, ame" lyet a mondanivaló őszinteségéért a téma kiérlelése és a megfestés folyamata alatt a művész belsejében végbemegy — mi már, szemlélők nem érezzük a kész képekből, mert a valóságot, a látványt átszűrve, művészi valóját magával ragadó egyszerűséggel közvetíti. A több mint ötven festmény zömmel az utolsó két-három esztendő művészi terméke. De találunk egyet-kettőt még korábbiakat is. Alakos képeiből csak mutatóban látunk néhányat, de főleg a most készülő alakos képeit, portréit, kompozícióit, ezeknek az utóbbi időknek munkáit főleg olajban festette. És azért nem szerepelnek most, mert az itt kiállított művek egységesen mind vízfestmények. Ez is egyik érdekessége a kiállításnak, hogy csupa vízfestményt mutat be. Baján, talán évek óta ez az első ilyen irányú kezdeményezés. A vízfestés módjának kétféle eljárását is megtaláljuk itt a kiállításon. Először a tisztán lazúros, áttetsző festékkel dolgozó akvarell technikát, másodszor pedig a részben fedőfestéket is alkalmazó gouache akvarell technikát keverve. XT iváló pedagógus is Wein- träger Adolf. Általános Iskolás növendékei már több ízben szerepeltek nagy sikerrel az Indiában, Tokióban, Kairóban rendezett ifjúsági kiállításokon. A kiállítás ékesen tvzonyítja, hogy Weinträger Adolf tehetséges, sokoldalú művész. Dr. Bodnár Éva művészettörténész Ifjúsági hangversenyek Kecskeméten Az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Az elmúlt évtizedben sok minden történt a fiatal korosztályok ízlésének egészséges fejlesztése érdekében. Sok minden — de még mindig nem elég. A tárlatokra, hangversenyekre, irodalmi estekre nagyon nehéz az iskolániuvüli fiatalságot becsalogatni. Eléggé elszomorító ez a tény, mert hiszen ezek a mai fiatalok felnőtt korukban olyan igényekkel lépnek fel, amilyeneket if jú korban — a nevelők, művelődési szervek, az ismerősök: az egész társadalom — bennük kialakított. Kodály Zoltán elgondolkoztató szavaira kell hivatkozni: „A nép iránti kötelezettségük nemcsak az, hogy a magától mutatkozó esztétikai igényét kielégítsük, hanem az, hogy rendszeresen felkeltsük és nemesebb, magasabb felé irányítsuk. Ha ez nem indul el az általános iskolában, később hiába próbáljuk.” Ezeknek a meggondolásoknak alapján határozta el a Kecskeméti Városi Tanács művelődési otthona, hogy újszerű ifjúsági koncertsorozatot indít. Kitűnő művészeket, a magyar zeneművészet kimagasló képviselőit kérték fel — a fokozatosság elvét figyelembe véve — az ösz- szeáilított műsorokban szereplő művek megszólaltatására. Első alkalommal a Budapesti Fúvósötös, majd Szendrey- Karper László, Kocsis Albert hegedű- és Forgách Éva énekművész szerzett maradéktalan élvezetet. December 12-én, kedden délután 4 órakor a Weinet-vimős- négyes mutatkozik be á művelődési otthon színháztermében. A műveket, művészeket, hangszereket Lukin László, a Televízió munkatársa Ismerteti érdekes, újszerű formában. Jó műsor — üzemi szereplések A Kecskeméti Kelemen László Irodalmi Színpad december 15-én, pénteken este 6 órai kezdettel a kecskeméti városi művelődési otthon nagytermében mutatja be Békét a világnak című új műsorát Babits Mihály, Brecht, Devecseri Gábor, Jankovits Ferenc, Radnóti Miklós, Simon Lajos, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád és görög-római klasszikusok szerepelnek a programban. Plautus: Hetvenkedő katona, Arlsztofanész: Lüzisztraté, Giraudoux: Trójában nem lesz háború, Capek: Fehér kór, Borcbert: Ajtón kívül — című színművekből bemutatott részleteket Bajtai Irén, Dunai Erzsébet, Kara Irén, Kelemen Éva, Kollek Irma, Molnár Bori, Végh Teréz, Bányai György, Csupor György, Fuchs József, Juhász Gyula, Misiki Gusztáv, Szabó Csaba, Szeri Endre, az irodalmi színpad tagjai tolmácsolják. Közreműködnek: Körbemé Nagy Mária, az Ének-Zenei Általános iskola tanára, Bálint Béla, Altrichter Teréz, az Állami Zeneiskola növendékei. Rendező: Udvaros Béla ás Séd Tetéz. A januárban közönség elé kerülő szatirikus műsorban a ma is fellelhető kispolgári szokások, fonákságok kerülnek terítékre. Mindkét műsort a nagyobb kecskeméti üzemekben, környező községekben és néhány termelőszövetkezetben is bemutatják: a télen, .Rettentő írta: MW Horváth József y J[ i§, Q 0 RI G U E I Mankiewícz rendező Shakespeare elgondolását követve Bru- tüst teszi meg főhősnek. Az 6 — és a köztársasági párt — pályáját kísérhetjük figyelemmel felemelkedésének szakaszában, tetőpontján, hanyatlásában és bukásában. Brutus alakját James Mason mélyen átélt játékkal, belülről ábrázolva kelti életre. Vívódó, belső ellentmondásokkal küzdő, önzetlen, szigorú erkölcsű hazafit állít elénk, aki a közösség problémáit, mint kínzó egyéni kérdéseket éli át. A másik, kitűnően ábrázolt alak Cassiusé, John Gielgud megformálásában. Caesar személyében Shakespeare azokat a vonásokat állítja előtérbe, amelyek az egyeduralkodó gyengeségét, nagyon is „emberi” esen- dóségét bizonyítják. Louis Cal- hern alakításáról elmondhatjuk, igazi Shakespeare-i Caesar. Antonius Caesar legoda- adóbb híve. Életvidám, ifjú ember, kiváló tehetség, céltudatos politilzus, aki ragyogó szónoklataival a maga oldalára vonja a népet. Így ábrázolja őt a világhírű amerikai színész, Marion Brendo. Nagyszerű alakítása a Caesar fölött mondott hires gvászbeszéd jelenetben éri el rsúcspontját. A jó rendezés és nagyszerű 60. — Ezt az egész fegyverkészletet a követség önvédelmi berendezésére szánom. Tudják-e kezelni ezeket a fegyvereket? — Tudjuk! — jelentette ki nyugedta» Rodriguez. — Spanyol kolóniának minden tagja viselte katonasor Franco tábornok dicső seregében! — Persze, persze. Végezetül, mit gondol testvérem, nem lenne célszerű, ha a kormány egy pártszolgálatos őrséget tartana fenn a spanyol követségen? Rodriguez erre igazán kapásból is válaszolhatott volna, de jobbnak látta nem elsietni a dolgot. Mélyen elgondolkozni látszott, majd a fejét ingatta. — Ez lenne nagyon jó, de nagy áldozat. Hungarista testvéreinknek mostan kell minden ember, minden bízható kéz! És spanyol kormány neheztelné, ha spanyol kolónia nem védelmezne meg saját maga, amikor a nagy ügyet, a mienket is, ekkora veszedelem éri! Báró Kemény meghatotta!» méltányolta ezt a magasröptű eszmeiséggel impregnált érvelést és elállt ötletéitől. — De mondom inkább valamit, miniszter testvér! Ha adna egy utasítást a kerületi nyilaskeresztes párt vezetősége, hogy ha valami szükség van, legyenek a mi támogatásunkra, nagyon jó Volna. — Semmi akadálya! — Jelentette ki azonnal a báró. — Még ma megkapja az utasítást a kerületvezető, hogy mindenkor és mindenben álljanak személyesen az ön rendelkezésére. Jó lesz így? — Kedves testvérem, több van ez, mint amit kérni bátor voltam. Spanyol kormány fogja háláját kifejezni a nagylelkűségért ... A miniszter még egyszer átfutotta jegyzeteit és összegezte a megállapodást: — Tehát holnap ön értesül majd az élelmezési probléma megoldásának módozatáról és két-három napon bélül elküldjük a spanyol követségre a megbeszélt fegyvert, lőszert és a többit. Csak azt kérem, hogy személyesen ön vegye át a szállítmányt. — Ez lenni természetes és én viselek teljed felelősség. — Kitűnő. És végül: még ma megkapja az utasítást a kerületi pártvezetőség. Rodriguez fél állt és hosszan szorongatta báró Kemény csontos kezét. Miután még néhányszor kifejezte őszinte köszönetét — és ezúttal valóban őszinte volt a miniszterhez — eltávozott a külügyminisztérumbóiL Magával vitte a báró serény biztatását is: ne feledje, hogy mindenkor és mindenben személyesen áll rendelkezésére. Rodriguez ennél többet igazán nem is kívánhatott volna. XIV. A spanyol házban nagyszabású előkészületek történtek. Anna új szerepkört kapott: titkárnői minőségben állandóan a telefonkészülék mellett kellett tanyáznia. Soha sem tudhatták ugyanis^ hogy a külügyminisztérium mikor csenget rájuk, Rodriguez úr, az ügyvivő pedig éppenséggel nem ért rá kitűnő barátjának, báró Kemény Gábornak üzeneteit lesni. Az újonti készülődések jegyében Géza — Imre bácsi tanácsára úgy, mint a múltkor elhatározták, — felhívta a telefonon Hévízt és összeköttetést teremtett Adame de Mendoza y Lucientes villájával. Mit csinál, s mit tervez az öregúr? A követ villája valóban jelentkezett, de Rodriguez csupán Fran- Ciscoval tudott beszélni. — Bocsánat a zavarásért, Francisco, de nyugtalanít, hogy a miniszter úr nem hívott fel. Vajon otthon van-e? — kérdezte Rodriguez, mégpedig a legteljesebb őszinteséggel. — Nincs Itthon — válaszolta Francisco. — fürdőben van. Rodrigueznek nagy kő esett le a szívéről. — Milyen az egészségi állapota? — Nem valami biztató. Rodriguez. Ahhoz képest, amilyen elutazásunk idején volt, romlott — Ö, szegény... Bárcsak láthatnám! Na, most... Most mit féld Francisco? Rodriguez minden idegszálával rátapadt a telefonra. — Nem, nem Rodriguez, erről szó sem lehet, ö nem mozdul ki innét. Ha csak... — Nos? — meredt égnek Rodriguez haja szála. — Ha csak haza nem rendelik Spanyolországba, — Csak nerr.? — A héten kétszer Is beszélt telefonon Madriddal. Utána célzást tett nekem ilyesmire. Ott fent mi a helyzet. Rodriguez? — Budapest kezd frontvárossá alakulni. — Értem — mondta Francisco. — Ne is mondja, barátom. Borzasztó idők— Nekünk itt nincsenek túlságosan megbízható értesüléseink, de alapos benyomások figyelmeztetnek: itt sincs nagyobb biztonság, mint odafent. Szinte egyik napról a másikra megtörténhet, hogy a front... szóval nem akarom a telefonban... — Értem, értem, Francisco — válaszolta Rodriguez. — De higyje el. és a miniszter úrral is értesse meg, hogy ott, vidéken mégis más, több a nyuga lom, nagyobb a biztonság, itt ágyúlövedékek röpködnek... És gondolják meg: Hévízhez közelebb a határ... — Milyen határt „ •••' — Ausztria, illetve Németország határa. Figyeljen rám, Francisco... A miniszter úrnak tudnia kell, hogy a magyar kormányhatóságok már távozásra készülődnek Budapestről. Talán egy-két héten belül elhagyják a fővárost és valahol az osztrák határ mentén telepítenek új kormányzati központot — Hallatlanul fontos tudni ezt... Nagyon jó, hogy ezt tudatta velünk, Rodriguez.. . — Nos, akkor arra kérem, Francisco, adja át tiszteletteljes üdvözletemet a miniszter úrnak és családjának. Néhány nap múlva majd ismét jelentkezem telefonon. Isten önnel, Francisco! — Isten önnel, kedves barátom. Imre bácsi elégedett errft mindazzal, amit Francisco mondott. Maga szólt Annának: jegyezze fel és ne felejtse, hogy hat nap múlva Gézának ismét fel kell hívnia a spanyol követet. — Te Géza — fordult aztán Rodriguezhez — nem túlzás az, amit ennek a titkárnak mondtál? Honnét veszed azt, hogy • nyilasvezérek nyugatra készülődnek? Géza nevetett és tréfára fogta a dolgot: — Üj oldalamról akartam bemutatkozni. Ezúttal mint jövendőmondó ... — Azt meghiszem, hogy el fognak tűnni innét, de hogy máris. — Szerintem Szálasinak máris az a legfőbb gondja, hogyan viheti majd el az irháját anélkül. hogy azon az oroszok golyói lyukat ejtsenek. Meg aztán el kellett vennem spanyol jótevőm kedvét attól, hogy ide látogasson. (Folytatása következik.) \ t \
