Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-06 / 287. szám
1961. december 6, szerda 3. oldal A korszerű homoki szőlőtermelés kérdései A közelmúltban Jeleni meg dr. Molnár Frigyes, a Bács- KLskun megyei párt- bizottság első titkárának könyve a Homoki szőlőtermelés korszerűsítése címmel. A tanulmány fő célja egyrészt az, hogy tanácsokat adjon a régi telepítésű szőlők nagyüzemi megszervezéséhez, másrészt az, hogy tisztázza az új telepítésű nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcsültetvények létrehozásának néhány kérdését. Tekintettel megyénk szőlő- és gyümölcs- termelő jellegére a könyv ismertetésére a későbbiek folyamán még visszatérünk. Addig is azonban közlésre nagyon időszerűnek tartjuk a mű befejező részét, amely tömör összegezését adja a legfontosabb tanulságoknak. * A Duna—Tisza közi homoíki szolok — több évszázados múltjuk és sajátos szerepük következtében — a magyar történelmi borvidékeik közé tartoznak. A homoki szőlő- és gyümölcstermelés elterjesztése a Homokhátságon az egész mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlődését eredményezte és a lakosság jólétét megalapozó történelmi változás volt. Az elmúlt évszázadok fontos tanulságul szolgálnak: a homokterületek gazdaságos és korszerű hasznosítása ma is változatlanul a homoki szőlő- és a gyümölcstermelés. Minőség nagy tömegben A homokvidék dolgozó parasztsága életkörülményeinek alakulása, s a népgazdaság érdeked egyaránt megkövetelik, hogy a homoki szőlőtermelést és borgazdálkodást mint egész mezőgazdaságunk fejlődésének egyik kiemelkedően fontos kérdését kezeljük. A homoki szőlő és bor fontos szerepet tölt be mind belföldi, mind az export- szőlő- és borellátásban, mert olcsó és jó minőségű áru. Nagy szerepük volt és van a borszükséglet kielégítésében, valamint az étkezési és csemegeszőlő-ellátásban, mind a belföldi, mind az exportigények kiszolgálásában. A tüzes, üde homoki borok a nagyüzemi termelés és feldolgozás során különösen megfelelnek a nemzetközi borízlésnek, amely a Nemzetközi borversenyek tanulsága szerint a homoki borok iránt fokozottabban érdeklődik. A homoki borok mind nagyobb mennyisége minőségi bor, tehát tömegbornak csak annyiban tekinthető, hogy tömegében vagyis mennyiségében: a minőség melleti a magyar bor- gazdálkodásban valóban nagy mennyiséget is képvisel. Ezt a kiemelkedő helyet méltányolja az 1959. évi 23. sz. tvr., amikor is önálló és egyenrangú borvidékként Alföldi Borvidéknek nevezik e tájat. Kedvező lehetőségek A homoki szőlőtermesztés fejlesztése elsődleges érdeke a Dura—Tisza köze, különösen Bács- Kiskun megye dolgozó parasztságának, szövetkezeteinek, egyben fontos népgazdasági érdek is. Ezért indokolt, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és szak- szövetkezetek erőforrásaik jelentős részét összpontosítsák a szőlő- és gyümölcstermelés korszerűsítésére a Homokhátságon, valamint a termelés fejlesztésére és a fejlesztést alátámasztó anyagi eszközökre és hogy kormányzatunk is nagyrészt a Homokhátságra koncentrálja ilyen irányú támogatását. A szőlőtermelés fejlesztését segítő anyagi eszközök homoki területre történő koncentrálásának szükségességét indokolja a népgazdaság számára az a tény, hogy a homoki szőlők művelési költségei, telepítési költségei sokkal gazdaságosabbak, mint a hegyvidéki szőlőké és a nagyüzemi termelés gépesítése, ennek megszervezése jobban és olcsóbban megoldható. A beruházások itt gyorsabban megtérülnek és kedvezőbb a hozamok és ráfordítások aránya is. A korszerű homoki szőlőtermelés kérdései három fő csoportba sorolhatók: 1. A meglevő régi telepítésű szőlők nagyüzemi megszervezése. 2. A nagyüzemi rendszerű szőlő- és gyümölcsültetvények létrehozása. 3. A nagyüzemi szőlőfeldolgozás, bortárolás, borgazdálkodás kialakítása. Az új, nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermelés csak a korszerű homoki gazdálkodás ösz- szefüggő és egységes (komplex) rendezésében oldható meg. A homokhasznosítás legjövedelmezőbb lehetőségét a szőlő- és gyümölcstermelés adja. A korszerű homoki gazdálkodás felöleli ezen tül a korai homoki zöldségtermelést, a szántóföldi és kertészeti termelésben nem hasznosítható homofeterületek erdősítését, az őptözés széleskörű kiterjesztését, főleg a takarmánytermelés növelése érdekében. A homoki gazdálkodás fontos problémája a talajtáperő- után,pótlás megoldása. Végül ide tartozó kérdés a speciális homold állattenyésztés: a baromfi- és a sertéstenyésztés fejlesztése. A népgazdaság igényeit, a tájadottságokat, valamint a helyi közgazdasági adottságokat figyelembe véve, szem előtt tartva a korszerű homoki gazdálkodás irányelveit, ki kell alakítani a szövetkezetek fejlesztésének éves és távlati tervét, a területi tevezés és üzemi szakosítás elve alapján. Nagyüzem a régi szőlőkből Az új, nagyüzemi homoki szőlő- és gyümölcstermelés kialakításának elsődleges feladata: a régi telepítésű szőlők nagyüzemi megszervezése, amely a nagyüzemi termelő alapok kialakítását jelenti. A termelékenység növelése és a termelés gazdaságossága érdekében végre kell hajtani mindazokat az üzemszervezési. technikai változásokat, amelyek az adott szőlő-, illetve gyümölcsültetvény állagából fakadnak és a nagyüzemi termelés irányába hatnak. A régi telepítésű szőlők jövedelmezősége növelésének fő tennivalója a növéyvédelem lehetséges nagyüzemi megszervezése. Ennek fő változatai: 1. A magasnyomású battériás gépek alkalmazása. 2. A lóvontatású permetezőgépek alkalmazása. 3. A művelőutas megoldással erőgépek üzemeltetése a permetezés és porozás elvégzésére. A régi telepítésű szőlők helyes megművelésének és termő- képességük növelésének másik fontos követelménye a helyes munkaszervezési és jövedelem- elosztási elvek érvényesítése. A tapasztalatok szerint feltétlenül szükséges az öreg szőlőknél a családi művelésen alapuló munkaszervezés bevezetése. A jövedelem elosztása során feltétlenül biztosítani kell a szövetkezeti gazdák anyagi érdekeltségét. Ennek legjobb formája ma a hagyományos munkaegységrendszert továbbfejlesztő jövedelemelosztási módszer, amikor is a szövetkezeti tag a tervek teljesítésekor alapmunkaegységben részesül, a tervek túlteljesítésekor pedig a túlteljesítés százalékának megfelelő prémiumot kap. Biztató kísérletnek mutatkozik az eredményességi jövedelemelosztási formához tartozó módszer, amikor is a 100 Ft termelési értékből meghatározott százalékos arányban részesül a szövetkezeti tag. A leghelyesebb aránynak látszik a következő: 100 Ft termelési értékből 60 Ft a termelőszövetkezeté, 40 Ft a 'termelőszövetkezeti tagé. Az új telepítések Az új. nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények létrehozása teremti meg a korszerű üzemet, amelynek árutermelő üzemnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy alsó határként az üzem fejlesztési tervének megfelelően', 2—300 kh-as ültetvényeket célszerű létrehoznunk, olyan telepítési rendszerben, amely gépesíthető, nagyü.zemi- leg művelhető, s a fajták és a fajta arányok tekintetbe veszik a belső fogyasztás és az exportpiac igényeit, valamint a helyes üzemtársítást. Az új telepítések létrehozásában nagy szerepe van az állami támogatásnak. A népgazdaság rendelkezésére álló anyagi és technikai erőforrásokból a lehetséges mértékben koncentráljunk a homokvidékre. A nép- gazdasági beruházások hatékonyan hozzák még jobban mozgásba a helyi erőforrásokat és több mezőgazdasági értéket előállítva, gyorsan és gazdaságosan térülnek vissza népgazdaságunk részére. Nagy jelentősége van ugyanakkor a szövetkezetek saját erőből történő beruházásainak, valamint az új szövetkezeti összefogásnak, g termelő- szövetkezetek közötti létesítmények rendszerének. A szőlőfeldolgozás, a bortárolás és a pincehálózat fejlesztése területén is következetesen a nagyüzemek létrehozására kell törekednünk. Ez biztosítja a magasabb termelékenységet, a jobb minőség előállítását, és a népgazdasági erőforrások koncentrált és gazdaságosabb fel- használását. A nagyarányú új telepítések azt indokolják, hogy a termelőszövetkezetek erőforrásaikat mindenekelőtt az új ültetvények létrehozására összpontosítsák. A szőlőfeldolgozás, valamint a bortárolás nagyüzemi fejlesztését állami vonalon helyes megoldanunk az Állami Pincegazdaság kiépült hálózatának továbbfejlesztésével. Fénycsövek szerelője Harmadik éve, már, hogy a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat dolgozója lett Jenei Istvánná. Jó ideig a festődében szorgoskodott, csak aztán került ide a gyári „patikába”, ahogy a többi dolgozó a szerelő-szalagot nevezi. Azóta ügyes kézzel szereli a fénycső-armu- ratesteket. Szorgalmával pedig elérte, hogy az elsők közé került, s mint a szalag legjobb dolgozójáról vélekednek róla a vezetők. Jeneiné nemcsak gyorskezű, hanem munkájának minősége is kifogástalan. Azok közé tartozik, akik maguk minősíthetik a kezükből kikerült gyártmányokat. A fiatalasszony példamutatása sokat segít abban, hogy az új műszaki norma alapján tervszerűen növekedjen a munka termelékenysége a szalagban. Bizonyosságra, hogy még egy féléve 100 fénycsőtest volt a műszak teljesítménye, addig ma már 150-nél is több kerül ki kezük alól. Jenei Istvánná jó munkájáért már többször kapott pénzjutalmat, de tulajdonosa a Kiváló dolgozó kitüntetésnek is. Jól jövedelmez a gyógynövények termesztése A gyógynövények termesztésének felmérhetetlen az erkölcsi értéke — ugyanakkor jól jövedelmeznek. Az utóbbi mellett szól az is, hogy megyénkben tavaly másfélszer annyi gyógynövényt gyűjtöttek be a felvásárló szervek, mint ameny- nyit tervbe vettek. Különösen hasznos az anyarozs termesztése, s főként ott, ahol a homokon csak háromnégy mázsa rozs terem holdanként. Egy hold anyarozs az ilyen, szinte hasznavehetetlen területen is — közepes termést véve alapul — biztosítja a keikét és félezer forint bevételt. Egyébként a földművesszövetkezetek az idén is teljesítették már 650 hold anyarozs termésének a felvásárlási tervét. Az egyéb gyógynövények, a solánum, majoránna, borsmenta, édeskömény, borsfű, bazsalikom termesztésére még folynak a szerződéskötések a föld- művesszővetkezeteknél. Beltfth ata tlan távlatok A homoki szőlő-, bor- és gyümölcstermelés a magyar szőlő-, bor- és gyümölcstermelésen belül sajátos természeti és gazdasági adottságok között folyik: jól hasznosítja a természet adottságait, nagy termelési értéket állít elő az egyébként értéktelen homoktalajon, a termelés nagyüzemi megszervezése, gépesíthetősége és technikai fejlesztése jobban megoldható, mint a domb- és hegyvidéken. Hasznosítva a feltárt lehetőségeket — főleg a Homokhátság alatt levő vízvagyont —, jelenleg még beláthatatlan perspektívát nyit e térség mezőgazda- sági nagyüzemei előtt. Termelőszövetkezeteink és az alacsonyabb típusú szövetkezetek, a szövetkezeti gazdák elsőrendű érdeke, hogy hasznosítsák mindazokat a nagyüzemi tapasztalatokat és élenjáró módszereket, amelyeket az állami gazdaságok, a tudomány és a gyakorlat felhalmozott a régi telepítésű szőlők nagyüzemi megszervezése, a cél szőni üzem- szervezés, az ésszerű munkaszervezés és a jövedelemelosztás terén. Szocialista társadalmi rendünk támogatását élvezve, rajtuk múlik, hogy leleményességgel, józansággal megőrizzék a régi telepítésű ültetvények állagát és új, nagyüzemi árutermelő ültetvények telepítésével továbbfejlesszék a korszeri, szocialista gazdálkodás útján a szőlő- és gyümölcstermelést. E nagyszerű program, amely új arculatot ad a tájnak és gazdagabb életet szorgos lakosságának — érthetően megkívánja a korszerű tudomány és tehetséges szakembereink széleskörű alkotó tevékenységét a fennálló problémák megoldásában és segítségnyújtását a gyakorlat részére. Ez napról napra hatékonyabb. s biztosítja a kertészeti tudományos és gyakorlati termelés korszerű továbbfejlesztését. Mindezek alapján bizakodva mondhatjuk: a Duna—Tisza közi homakindék, a korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásává, a nép- gazdasági tervek megvalósításával, viszonylag rövid idő távlatában Magyarország és Közép- Európa egyik fontos szőlős- és .gyümölcsöskertjévé fejleszthető.
