Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-05 / 286. szám
1961. december 5. kedd 3. oldal Maria Fortusz ix. Gondolom, olvasóim fülének nem idegen e név. Hallásakor a nemrégen bemutatott Álba Regia című magyar film kockái elevenednek meg. Újságjaink sokat foglalkoztak a film kapcsán Maria Fortusz személyé- val, ő volt ugyanis 1914—45 telén, Székesfehérvár felszabadítása idején a város katonai parancsnoka. Mint ismeretes, a németek egy időre visszafoglalták a várost. Maria Fortusz őrnagy egy felderítő rádiós katonát — Lídia Martiscsenkót — helyezett el dr. Homyánszki Károly orvos lakásán, aki onnan értékes hírszerző adatokat juttatott a szovjet csapatokhoz. Ez a merész vállalkozás teljes mértékben sikerült. A történet szereplői túlélték a háborút. Lidia Martiscsenko rádiós a szovjet hadsereg kitüntetései mellett magyar kormánykitüntetés birtokosa. Dr. Homyánszki Károlyt is megbecsülés övezi tettéért. Maria Fortusz pedig? Itt ülök mellette a moszkvai Barátság Házában. Nézem a kezét, keresem benne a kemény, harcos kezét. A kéz nyugodtan pihen az asztalon, kicsiny és puha, selymes simogató anyai' kéz. De tudom, hogy e kézben már 1917-ben puska és golyószóró feszült, a forradalom védelmében sokszor húzta meg a ravaszt. Élete folyásáról így beszél: — A magyar néppel sokszor kerültem közvetlen kapcsolatba. 1936-ban mint önkéntes szovjet katona mentem Spanyol- országba, hogy a köztársaságot védelmezzem. Abban a nemzetközi brigádban harcoltam, amelynek parancsnoka a magyar Lukács tábornok volt, akit sokan Zalka Máténak ismernek. Együtt harcoltam sok-sok magyar önkéntessel a spanyol nép szabadságáért. Ott voltam akkor, amikor harc közben Zalka Máté elesett, Emlékét, amigélek, megőrzőm. — A fegyvert ezután sem engedtem ki a kezemből. Amikor a II. világháború kitört és a fasiszták rárohantak hazánkra újra csatasorba álltam. Éveken keresztül mint partizán harcoltam hazám felszabadításáért, amikor ez megtörtént akkor mint a szovjet hadsereg tisztje küzdöttem Bulgária, Románia, majd pedig Magyarország felszabadításáért. így jutottam el Székesfehérvárra, amelynek abban a nagyon nehéz napokban én voltam a városparancsnoka. Megkérdeztem, most mivel foglalkozik? Elmosolyodott. — Magam is nehezen tudom beleélni magamat, hogy nyugdíjas vagyok. Az igazi nagy harcok ideje számomra befejeződött. Mit csinálhat egy nyugalomba vonult katona? Most új területen, új harcmezőkön küzdők, de nem élesre töltött fegyverrel, hanem a barátság mezején a szeretet fegyverével a népek közötti barátságot ápolom. Ahová eljutottam eddig, vagy ahová még életem során eljutok, mindenütt a barátság eszméjét hirdetem. Ez az én élethivatásom. Törékenynek látszó asszony, mégis mennyi erő van benne! Megtudom tőle, hogy két baráti társaságban végez társadalmi munkát. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Szovjet— Francia Baráti Társaság elnökségi tagja. Ez év tavaszán járt Magyarországon, a magyar kormány vendégeként. Szenvedélyesen érdekli minden, ami Magyarországon történik. Sok ismerőssel, baráttal levelez. Nekem is száz kérdésre kellett választ adnom. — Most egy magyar internacionalista. Pozsonyi Ferenc életével, hősi halálával foglalkozom a Történelemtudományi Intézet megbízásából. Pozsonyi Ferenc 1917-ben mint magyar hadifogoly részt vett a forradalom kivívásában. Harc közben esett el. Róla írok megemlékezést. Szabad időmben pedig rendszeresen levelezek. Sok magyar barátomtól kapok levelet, s mindegyikre válaszolok. Búcsúzunk. Keményen megfogja a kezemet. Ez már a harcos kézfogása volt. Megkért, adjam át magyarországi ismerőseinek üdvözletét, üzenetét: építsük még erősebbé a népeink közötti barátságot. Erre emeltük búcsúpoharunkat! Mezei István (Folytatjuk.) Megérdemlik "A mezőgazdasági szaktanács- fedő és bemutató üzemek megszervezésében végzett jó munkáért a járási és városi megbízott propagandisták közül az alábbiakat tiszteletdíjjal jutalmazták: Bartha Imre, a bajai járás üzemgazdásza, Huri Béla, a Kiskunhalasi Járási Tanács főállattenyésztője, Jäger Mátyás, a Kiskőrösi Járási Tanács főag- ronómusa, Laki Béla, a kecskeméti járás üzemgazdásza, Gál József Kecskemét város és Juhász Dezső Kiskunhalas város íőagronómusa. a tiszteletdíjat Az említett járások és városok bemutató és szaktanácsadó üzemei különösen szép munkát végeztek. Kiskunhalason például csupán a tangazdaság több mint 10 alkalommal tartott bemutatót, az itteni állami gazdaság pedig a sertéstenyésztésről és hizlalásról, valamint baromfinevelésről 60 szövetkezeti gazda részére tartott ismertetést. A kiskőrösi járásban a Csengődi Állami Gazdaság és több, speciális feladattal ellátott termelőszövetkezet működik igen eredményesen bemutató illetve szaktanácsadó üzemként Furcsa tréfa Az üzemi szarkák egyik válfajáról lesz szó. mégpedig azokról, akik nem tartják tiszteletben munkatársaik becsületes -munkával megszerzett keresetét. Az elmúlt hetekben a Bajai Ruhaüzemben V. J. eltulajdonította egyik munkatársának fizetési előlegét oly módon, hogy megőrzésre átvette, mivel munkatársnőjének nem volt táskája. Ezután azt állította, hogy a pénzt tőle ellopták. Később kiderült, hogy nem lopták el, csupán annyi történt, hogy a pénzt lakásán elrejtette. A gyár vezetősége megkérdezte a megtévedt lánytól, miért cselekedett így? Érdemleges választ nem adott, de nem is adhatott, mivel átlagos keresete havi 1100 forint, s keresetét teljesen magára költötte, divatosan öltözhetett. A dolgozók jogos kívánságának megfelelően a gyár vezetősége V. J-t eltanácsolta a gyárból. Ettől jóval enyhébb, de mindenesetre elgondolkoztató furcsa dolog történt B. I-né- vel, aki az üzemi ebédlőben egy általa ismeretlen munkatársnőjével szemben megengedte magának azt a „tréfát”, hogy engedély nélkül magához vegye annak pénztárcáját. A kárvallott, amikor ebédjegyet akart váltani, akkor jött rá a „tréfára”. B. I-né látta munkatársnője kétségbeesett arcát, gondterhelt homlokát, s ennek ellenére csak jóval később adta vissza a pénztárcáját e szavak kíséretében: „Csupán meg akartam tréfálni.” Ezért a rosszul sikerült tréfáért a gyár vezetősége írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Mire tanít e két példa? Bármilyen ritkák az előbbi esetek, a kárvallottaknak is meg kell szívlelni azt az útmutatást, hogy nagyobb gondot fordítsanak értéktárgyaik megőrzésére. Eddig is sok kellemetlenséget okozott, de ezután is okozhat a munkaasztalon hagyott fizetés, a hanyagul kötényzsebbe gyűrt százforintos. A szarkáknak pedig tudomásul kell venni, hogy aki letér a becsület útjáról, az előbb-utóbb ráfizet. A „tréfacsinálóknak” pedig meg kell érten Lök: más pénzével nem lehet játszani. Tan Sándor TÉLAPÓ Ma este — mint minden évben — ismét eljön. Télapó. Gyerekek ezrei várják szorongva, kíváncsian■ vajon a virgács, vagy a finom édességek fog- lo.lnak-e el nagyobb helyet az ablakba készített cipőcskék- ben? /I legutóbb érkezett jelentések szerint Télapó az elmúlt esztendőt szigorú takarékosságban, s tengernyi sok, szorgalmas munka közepette élte le, úgy hogy gazdagsága szinte megháromszorozódott. Így azután két hét óla egyebet sem csinál, csak hordja a takarékból a pénzét a boltokba, onnan meg szatyrokban, táskákban, kosarakban — néha lopakodva — viszi haza a tengernyi ajándéknak valót: csokit, cukrot, játékokat. Közben be-bekuk- kant az óvoda, meg a füstölgő kéményű házikók ablakán, hogy ellenőrizze: megérdemlik-e mindezt azok, akiknek szánta? Gyerkek! A mai napon utoljára kukkant be hozzátok a Télapó, s ez az utolsó ellenőrzés még sorsdöntő lehet!... Gyorsan helyrehozni hát mindent, nehogy virgács csúfítsa reggelre az ablakba rakott kisci- pőket...! Teljes kényelem Napokban adták át rendelte- • tésének az újjáalakított, kibőví> tett bajai járási szociális ott> hont Bácsborsódon. A félmillió ü táptakarmányok etetésének eredményei Három termelőszövetkezetben megvizsgáltuk: hogyan hasznosítják a táptakarmányokat az Sommer János főagronómus is megelégedetten nyilatkozik: Mázsás hízók — forintos költséggel történt átalakítás után a szociális otthon százszemélyes lett. Az állam a dolgozóknak teljes kényelmet nyújt Négyágyas szobákban laknak. A társalgóban rádió és televízió szórakoztatja őket. A mosdókban, fürdőszobákban hideg és meleg folyóvíz áll rendelkezésükre. Az átalakítás során felszerelték a szociális otthont korszerű mosodával is. állattenyésztésben, s felhasználásuk révén milyen eredményeket értek el. A napi súlygyarapodás: 82 deka A garai Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. Csík Mihály, a következőket mondja: — A tápokat egyelőre csak a süldő, a hízó sertések és a baromfiak takarmányozására használjuk. Tavasszal kezdtük el a tápokkal való etetést, mégpedig a süldőknél. Kísérletképpen hetvenet állítottunk be, átlag 60 kilós súllyal. A sertések súlya 80 nap alatt megkétszereződött. Ezt az eredményt a hagyományos abrakkal nem értük volna el. Következő beállításunk még jobb eredményt hozott: az egy sertésre jutó napi súlygyarapodás 82 deka volt. Pedig a tápot nem tisztán, hanem keverve etettük. Nem kis eredményekkel dicsekedhet a csátaliai Üj Tavasz Termelőszövetkezet sem. 9 hónapos korban — ötven süldőből álló falka hizlalását kezdtük el tápok etetésével márciusban. Kilenc hónapos korában mindegyik elérte a száz kilót. Pedig igen nehezen szokták meg a táptakarmányokat. s azok eleinte nem is fogtak rajtuk. Később azonban rájöttünk, hogy jobb, ha már a választási kortól kezdve etetjük táppal a sertéseket. Ezáltal napi egykilós súlygyarapodást értünk el. A táppal jelenleg 150 hízót, s több mint 500 süldőt takarmá- nyozunk. Exportképes sertések A dusnoki Muskás-Paraszt Szövetség Termelőszövetkezetből arról kaptunk hírt, hogy nemrég szállítottak el 145 hízott sertést, amelyek — a táptakarmánnyal történt hizlalásnak köszönhetően — 9 hónapos korukban átlag 115 kilót nyomtak. A. sertések egyébként saját nevelésűek voltak, s közülük száz felelt meg az export-követelményeknek. II. D. ^0^/W\AA/S/WS/WWS/WVV Növényvédelmi útmutató A Mezőgazdasági Kiadó nemrég jelentette meg Szőllősi Dezső szerkesztésében a Növény- védelmi Ütmutató-t. A könyvben a Növényvédelmi Szolgálat szakembereinek munkaközössége — a leglényegesebb tudnivalókra Szorítkozva — ismerteti a legfontosabb kártevőket, a védekezés bevált nagyüzemi módszereit, a növényvédelmi munkák szervezését, a kártevők előrejelzését, a zárlati (karantén) kártevőkre vonatkozó rendelkezéseket és a növényvédelem gépi berendezéseit. A könyv nagy segítséget ad ahhoz, hogy a szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezetek dolgozói minél eredményesebben bekapcsolódhassanak a növényvédelmi munkába.
