Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-31 / 307. szám
I M4aj 1961, december 31, vasárnap A FORRADALOM KÖLTŐJE úfaa k&zdi&U Emlékesé« Petőfi Sándorra, születésének ,,9élvözlégy emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad." — így köszöntötte Jókai Mór a >agy költő szülőházát 1880. október 17-én, amikor az avató ünnepségre érkezett. Ilyen gondolatokkal lépi át a kis hajlék küszöbét a mai látogató is. A küszöb fölött a költő sorai olvashatók: ..Szent m küszöb, melyen beléptem én, '»h szent a szalmakunyhök küszöbe! 'tért Itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat Ide küldi be," petéül Sándor 1823 január- 1-én született Kiskorodon A kis Sándor néhány év alatt Félegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson tanul, majd megjárja a dunántúli Sárszent- őrincet. Bejárta az országot, volt diák, színész és katona. A 'uszónegy esztendős költő motort már egy gazdag élet állott. \ gyalog és ekbós szekéren m®g- ett utak, a csárdái szállások, a atonaság évei a népélet ismereteivel tágították Petőfi látókörét, gazdagították lelki világát. Egyéniségé erős, magabiztos, egyik jellemzőbb vonasa a nagy- rahivatottság tudata, az élet minden jelensége iránti mohó, türelmetlen érdeklődés. Nem hivalkodás ez nála, nem olcsó kacérkodás a halhatatlansággal, hanem hivatástudat. Költői és emberi tudata közösségre, hazára méretezett már pályakezdésekor Hamis lenne Petőfi-képünk, ha ezt a „rohanást” töretlen felfelé ívelésnek, az élet új és új oldalai megismerésének vagyat belső zökkenők nélküli emelkedésnek fognánk fel. Az igazi Petőfi más, nem * * ilyen egyszerű emberi és költői képlet. Az útkeresés és az önmagát-keresés izgalma remeg verseiben — most kell megtalálnia és megformálnia egyéniségét, hogy kiválhassál; s kor lírai átlagából. Mindez nem történhet egyszerre, hirtelen, váratlanul, Petőfinek 1843—44-ben még nincs tiszta politikai elképzelése, de költészetével a demokratizmus irányában munkál. Népdalaival, népi zsánerképeivel, I szeretet és megbecsülés legyében A karácsonyi, ünnepek elmúltával jóleső érzés visszagondolni az ajándékozás önfeledt, boldog pillanataira. Ilyen ritloa élményben voll részük a budapesti Ódry Árpád Szinészotthon lakóinak is. A Kecskeméti Katona József Színház művészei ugyanis elhatározták, hogy megajándékozzák az ott élő, nyugdíjas színészeket.-Lrelkes küldöttség vitte Radó Vilmos igazgató vezetésével az ajándékokat, melyet színes műsor keretében nyújtottak át a kedves, idős színészeknek. Tiszta iskola. Az otthon lakói megható szeretettel fogadták őket, majd meglepetésként előadtak Peré- nyi Kálmán — akinek Simonyi óbester' című operettjét nagy sikerrel játsszák Kecskeméten — erre az alkalomra írt egyfelvo- násos darabját, A műsort barátságos vendéglátás követte. Az idősebbek előtt bizonyára nem ismeretlen ünnepelt primadonnák,, komikusok, prózai színészek — Komáromi Géza, Harsányt Gizi, Pe- rényi Kálmán, Kovács Imre, Császár Kamilla — elmondták ifjúságuk sok színes élményét, sikereit és meghallgatták az ifjabb kollégák eredményeit, problémáit. 139, évfordulóján népi közvetlenségével egy új, demokratikus irodalom harcosa, új irodalmi ízlés formálója. De amit a lírában véghezvisz: költészeti forradalom. Költői fejlődésének fontos állomása az 1844. második felében írott két epikus mű, a Helység kalapácsa es a Janos vitéz. Petőfi a Helység kalapácsá-val plebejus irodalmi kritikáját adta a dagályo®. konzervatívan modoros irodalomnak. A_z 1846-os év tavasza fontos állomása Petőfi útjánák. A Tízek Társaságai amelyet 1846 márciusában szervez meg Petőfi, több natal demokrata asztaltársaság. Láttam őket, s köztük voltam én is, — lendült kezünkben ásó, lapát, csákány-ütésektől dong ott a föld. Köröttünk tégla, törmelék, nedves föld-kupacok halma, s árkok hideg mélye sötétült, Mit végeztünk, bontás volt ugyan? de ott, ahol omlik a régi, épül az új. Némelyeknek nehéz volt a munka: égett a tenyér, sajgott a test, mire fölénk hajolt feketén az est. Elfáradtunk, de miudenkl tudta mit, miért tesz, s hogy a fáradtság megtermi Jó gyümölcseit^ itt sporttelep lesz, ott ostornyeles lámpák ívelnek az útra, parkok friss zöldje csap fel az égre, házak tömbjei metszik ^ teret, s utak síkja veri majd vissza a fényt. Elfáradtunk = . t ö elfáradunk még ki tudja hányszor, míg vemhes terveink megszülik kezeink közt az ízmos valót* ^ddig, mint most: hajiunk, rszülünk, lélegzünk, előre épünk, és esténként úgy Vakjuk össze szerszámainkat., hogy holnap újra kezdjük, és többet teszünk, mint ma a közért. Közei egymillió forintos íÖF|»’aíoin a téli könyvvásáron Kevés azoknak a szánva, akikpoäitäkai lírájának jellemző * vonása a hangvétel személyessége, s az eleven kapcsolat az aktuális politikai eseményekkel. 1847—19-es költészetében olyan szerepet visz a politikai líra, mint tökéletesen összehangolt zenekarban a prímhegedű. Ez játssza a főbb motívumot, ennek húrján zendül a legteljesebben a dallam. Petőfi lírájában páratlan költői hőfokon olvad eggyé a teljes nemzeti függetlenség követelése és a forradalmi republikanizmus. A kiskőrösiek minden év szilveszterén fáklyás felvonulással adóznak nagy szülöttjüknek. E napon szeretettel gondolnak a nemzet halhatatlan kötőjére: Petőfi Sándorra, a forradalmárra, a népet forrón szerető lángelmére. A Bácsalmási Járási Könyvtár a téli szünet alatt is rendszeresen gondoskodik az ifjúság kulturális neveléséről és szórakoztatásáról. Vasárnaponként igen jól sikerült mesedél- előttöket és diafilm-vetítést rendez. A gyermekek szívesen látogatják az előadásokat és sok kellemes órát töltenek el a jánek ne okozna örömet, kellemes időtöltést az olvasás. Ezt bizonyítják Kecskeméten a teli könyvvásár eredményei is. Karácsony előtt a könyvesboltok? ban, könyvárusító pavilonokban együttesen közel egymillió forint értékű könyv cserélt gazdát. A két nagy könyvesbolt vezetői elmondták, hogy bőséges választék állt a közönség rendelkezésére. Nagy sikere volt az ízléses, szép kivitelű, új kiadásban megjelent szépirodalmi könyveknek, ifjúsági regényekrási könyvtár helyiségeiben, ahol a könyvtár dolgozód sok kellemes meglepetéssel szolgálnak a fiataloknak. Ugyancsak népszerűek a könyvismertető előadások. Főleg azokból a művekből rendeznek ismertetést, amelyek szerepelnek az úttörőpróbák követelményeiben. nek, a politechnikai oktatáshoz segítséget nyújtó Nagy bar- kácskönyvnek, a Róma utam Tokió előtt című sportkiadványnak. Az utolsó példányig elfogyott Karsai Elek: Berchtesgaden! sasfészektől a berlini bunkerig című történelmi munkája. Nagy érdeklődéssel fogadták még az újdonságként megjelent Művészeti ABC-t. Politikai és gazdasági világatlaszt, az érdekes, színes útleírásoikat és az ötletes leporellókat. Ha megnézzük, az elmúlt évek hasonló időszakainál: forgalmai érdekes változásokat látunk. Eddig jóformán az ifjúsági olvasmányokat vásárolták, az idei könyvvásáron már 60 százalékkal többet adtak el a felnőtte* két érdeklő szépirodalmi, tudó? mányós és egyéb művekbőlAz ünnepek előtti vásárlás méreteire emlékeztetnek a megritkult könyvespolcoik. Nem sokáig. Mert máris történt intézkedés az elfogyott példányok pótlására, hogy minden köny *- barát kedvére válogathasson as igényének megfelelő olvasmányok között *ecQOOccoccoococ>cocoöoo!5occ<XiecoÄ Művelődnek, szórakoznak rendes osztály A Vöröskereszt országos tisztasági versenyén Bács-Kiskun megye az előkelő második helyet szerezte meg. míg városunk, Baja a megye első helyezettje lett. Része van ebben az iskolákban folyó tisztasági versenynek is. Iskolánk, a központi fiúiskola. is részt vett a városi versenyben. Az elért ió eredményt nem csak a dicsérő oklevél hanem az iskola igazgatójának, Szabó Jánosnak, az úttörőcsapat vezetőnek. Molnár Istvánnak és az iskola Vöröskereszt-szervezet vezetőjének, Nagy István- nénak adományozott kitüntetés is ékesen bizonyítja. A vöröskeresztesek száma állandóan növekszik iskolánkban, a tanfolyamokon sokan teszik le a különféle vizsgát. Az úttörőknél minden őrsben legalább egy- tanfolyamét végzett fiú van. A legtisztább osztály címet tavaly a VI. B) osztály nyerte el, s most folyik a versengés e cím elnyeréséért. Műiden osztályban tisztasági sarok — mosdó, szappan, törülköző, cipőtisztító szerek — segíti a mozgalom megvalósulását. Azt szeretnénk, ha városunk továbbra is az élen haladna a tisztasági versenyben, amely egészségünk védelmére is ösztönöz bennünket Fazekas János, Vfl. oszt tanuló, levelező Itelbemutatő kiállítást gendeznek 1962. január hó 6-án * Báes-Klskun és Csongrád «negye legjobb íőldművesszövet- feezeti szakácsainak és fe’szol- gálóinak részvételével a jánoshalmi »Napsugár-« étteremben. előtt la. Máig visszacsengenek fülébe az öreg kórházbagoly szavai, amikor az éterrel kábított friss beteget az ápolóknak kiadta: — Az új doktor műtötte. Raj. ta legyen a szemetek! Hány súlyos beteget adott ki azóta a műtő ajtaján, s mégis valamennyit elfelejtette. De az első műtét örökké emlékezetes marad, amíg él. Most, hogy az áléit lányt nézte, feltámadtak benne ezek az emlékek, elmélázott rajtuk. Csakhogy a íehérfityulás ápolónők helyett az Összesereglett menekültek ácsorogtak odakint az udvaron ... Kinyitotta az ajtót, rájuk szólt: — Miért nem fekszenek le? Az emberek nem mozdultak, nem is válaszoltak. Kérdő tekintettel meredtek az arcába, mindegyikből azt olvasta ki: „Mi lesz?” Becsukta az ajtót, visszaült az ágy szélére. Éjfélkor megmozdult a lány szederjes ajka. Kinyitotta a szemét. Csak egy leheletnyi, rez- dülésnyi ideig tartott mindez, de kétségtelenül az élet. jele volt. Felkiáltott örömében — Él! Megmentettem! Feltépte az ajtót, kirohant a hfls, csillagfényes éjszakába. Az emberek addigra megfogyatkoztak, de azok, akik ottmaradtak, már tudták, meghallották, amikor felkiáltott. Valaki, nem is tudta kicsoda, megfogta kezét és megszorította. Felbecsülhetetlen boldogság áradt szét rajta: lám, innia sem kellett ahhoz," hogy ez a nap részegséggel végződjék! Amikor visszament, behunyta szemét, támolygott a szobában; szeme nem bírta el a nagy fényt, ezt a nagy boldogságot. Reggelig őrködött felette. Már nem érzett fáradtságot, ébren tartotta az izgalom. A lázas beteg lassan magához tért, tekintetét kábán, bambán hordozta körbe a hófehér bútorokon. Aztán hirtelen felült és eltorzult arccal kiáltozni kezdett. Az orvos majd kővé meredt. — Miért nem hagyott meghalni! — Mit beszél! Miért akar meghalni? Beszéljen! Az életbe visszahozott öngyilkosjelölt összefüggéstelen szavaiból kibontakozott a nagy tragédia. — Valakit szerettem.., nagyon szerettem ... Vele jöttem, otthagyva mindenkit. Anyámat ... szegény beteg anyámat és öcséimet. özvegy anyámat... Otthagytam mindent, mert azt mondta, hogy Nyugaton jobban tud érvényesülni és... itt majd dől hozzánk a pénz... és nekem csak annyi dolgom lesz, hogy... Oh, doktor úr, miért nem hagyott meghalni!? Horváth ingerült lett. A lány siránkozását afféle szentimentális nyavalygásnak tartotta. „Buta lotyó! Beleszédült az első jött-ment karjaiba, lefeküdt neki, mert megígérte, hogy elveszi. Hány ilyen lánnyal találkozott már! S itt van most ez is ... tárt karokkal szalad bele a halálba... Jól meg kellene botozni De mindezt csak végiggondolta. A lánynak azt mondta: ' — Biztosan elveszi magát... A lány újra felemelkedett, zavaros tekintetét az orvosra emelte. .— Itt hagyott! Amerikába! ment. Sose jön vissza. S nekem ... nekem... gyerekes» lesz tőle. Hagyjon meghalni; hagyjon meghalni! Sose szeretett. Csak addig kellettem neki, addig... A lány szemét újból döntötték a könnyek és a párnába fúrta az arcát. Horváth tanácstalanul ácsorgott felette: sajnálta is, nem is. Közömbös arccal nézte a sírástól reszkető lányt és közben Elzára gondolt. Elzára gondolt, s gyöngédség lett úrrá rajta. Megtelt vele szíve, s máris nem gondolt azzal, hogy mi lesz az ágyban zokogó lánnyal: ismét a régi volt már, nem látta a szerencsétlenül járt gyerekben a beteget; eszköz volt csupán, amely visszavezeti régi életébe. A pénz jutott esze-bo amely valami uton-módon mos« Ismét megcsillant előtte, a csőr. gését is hallotta; aranyak mu zsikáló csengése zsongott a fü • lében, a pénz» s az úri élet. amelyért lesüllyedt, s annyiszor eladta már magát- _ , — Doktor ür, én úgyis meg halok! — Próbáljon megnyugodni, aztán majd meglátjuk,., alud jék! A lágerorvos, Helmut doktor másnap már útközben értesül« az éjszakai eseményről. Termi szetesen csak azokról a részle tekről tájékoztatták, amelyek rendelőn kívül történték. A hirtelen harag és a jó indulat egyszerre fogta el. Egy- szer-kétszer már találkoztak, ié- líg-meddíg tehát ismerte a lágerban tartózkodó Horváth doktort. s ez a beavatkozás, még ha az ő távollétében történt is, kissé idegesítette. Meggyorsított..- lépteit. (Folytatjuk.) Ónodvári Miklós: A sárga dosszié 5. örökkévalóságnak tümó óra umt el Feszültségtől, izgalomtól túlfűtött volt az orvosi rendelő levegője. Horváth ingujjra vetkőzve, halálos kimerültségtől küzdve ült a beteg lány ágya szélén, tekintetét egy pillanatra sem fordította le róla. Homlokán verejték gyöngyözött, nem volt hozzá ereje, hogy letörölje, nagy cseppekben gurult végig az arcán. Bőre megfeszült, majd szétpattant: mintha elektromos áramot vezettek volna bele, s ha ellenpólushoz ér, menten szikrát vet. Tíz esztendővel ezelőtt, első operációján kerítették hatalmukba hasonló érzések. A beteget — emlékszik: tizenkétéves fiú volt — hajnal felé, mentőautóval szállították be. Az anyja jött vele, kezeit tördelve rohangált fel s alá a kórház folyosóján. Az osztályos orvos durván ráripakodott, hogy ne zavarja a betegeket. Gyakorlott, folyton veszekedő orvos volt. Az asszony siránkozása nem hatotta meg, ezret látott már ilyet. — Vakbélműtét lesz — mondotta szárazon, szinte unatkozva, mérgesen, amiatt, hogy félkeltették. — Műt$e meg, kisdoktor. Ez utóbbi neki szólt. Első éjszakáját töltötte fehér köpenyben a kórházban. Mennyi izgalommal, mennyi idegességgel já . az elsó önálló műtét, ahol újra vizsgáznia kellett. Vizsgáznia kellett külön- külön az ápolók előtt, még a kiáUhatatlan modorú műtősnő
