Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-31 / 307. szám
t oldal t ......—— Í9 61. december 31, vasárnap Huszonötmillió forint értékű műanyagcikk Kiskunfélegyházán a Bács-Kiskun megyei Műanyagfeldolgozó Vállalat minden hónapban új termékek előállításával bővíti gyártási profilját. A jövő évben már egész sör műanyagcikk készül itt, 555 millió forint értékben. Képünkön: a feldolgozó üzem hidraulikus présgépén az Orion Gyár rendelésére {EV-képcsővédőt sajtol bakelitporból Nagy Lajos. OCOOOOOOCOO<X)OOCKX>0<X)OCxX>OCKX>OOC^ Arany taría! ék A látogató elé lenyűgöző 'kép tárult nemrégiben Foktőn. A község közepén folyó belvízlevezető csatorna tisztítását végezték, s a tanácsháza előtt azóta már átadott hatalmas, 7 méter kocsipálya-szélességű híd épült. A csatorna Duna felé eső végén. a zárótöltés mögött dózer gyalulta a földet, s közepes nagyságú bódé körül gépészfor- tnáiú emberek tevékenykedtek. A tavasszal itt kezdik majd építeni a reverzibilis szivattyú- telepet, s annak az előmunkálatait végezték szorgalommal, szakértelemmel. Kiderült aztán, hogy nem akármilyen gépészek, hanem a talajvizet szabályozó speciális szivattyúk masinisztái ők. Az építkezés előtt körülbelül egy hónappal megkezdik a leendő telep területén a talajvíz kiszivattyú zását, s ha már készen áll a hatalmas szivattyús ház, akkor fokozatosan — a kiszívatásénál hárommal kevesebb nap alatt — visszaengedik eredeti pin ne szénába a talajvizet. Körültekintést, nagy gyakorlatot igénylő munka, mert ha mind a két művdlet gyorsabban történik, mint ahogy a „nagy- könyvben” meg van írva, akkor bsszprnonyan a talajfelszín, s pombadől az épület is. A ■z-csoport vezetője Zömök, vállas, negyvennyolc esztendős férfi. Babos Bajosnak hívják s rövid tájékoztatója után világossá vált, hogy kiváló értője ennek a nemmindennapi 0zc1 ■'/>nak. — Hol tanulta? — Pesten, a földalatti építésénél évekig csináltam ezt a munkát, Kvolc beosztott — s többségükben fiatal — gépésze közül valaki megemlítette, hogy Lajos bácsit „aranytartalékként” tartiák nyilván a földalatti egyelőre szünetelő, de valamikor maid folytatandó építésének vezetői. Ott egyébként többen maradfnk még. nehogy a már végzett munka kárba vesszen. — S ha Babos elvtárs az aranytartalék, miért nem maradt ott? A választ már ő adta meg. Ügy történt, hogy tavaly többen feleslegessé váltak. Máshová ■ hetyezték őket, hiszen az ilyen ritka-szakmájú munkásokra szükség van másutt is. Főként a MÁV igényelte csaknem valamennyit. Nem, őr óla nem volt szó, dehogyis gondolt bárki is arra, hogy Babos Lajos akár egy napra is távol legyen a félbeszakadt építkezéstől. — De tudta. elvtárs — mesélte —, ahogy figyeltem a máshova helyezetteket, észrevettem, hogy egy kollégámnak fáj a távozás. Nem fiatal már, hatvan esztendős, de jó erőben van, nem megy hát nyugdíjba, mert bolondja a munkának, s emellett hat gyermek édesapja, a legkisebbik tizenegy éves. Ha elmegy a MÁV-hoz, akkor nem látja naponta a családját, mert a vasútnál az ország minden részében kell dolgozni... Pillanatok alatt beleéltem magam a helyzetébe és döntöttem. Kértem, engem küldjenek helyette a MÁV-hoz. Igaz, nős vagyok én is, de nincsenek gyermekeim ... Hát így történt, és semmi különös nem történt; amit tettem, az természetes dolog. Nem egészen két hete aztán ide jöttem, Foktőre, mert hallottam, hogy itt nagyszabású munka kezdődik. Most már csak két hetenként tudok hazamenni, mert jogilag is én vagyok felelős a gépekért, meg aztán alaposan meg akarok ismerkedni a talajjal, hogy a tavasszal már kezesbárányom legyen. Miután elbúcsúztunk tőle, sokáig magam előtt láttam, s látom ma is vállas alakját, nyílt tekintetét, s szinte hallom nyugodt hangját. Igen náluk, a vérbeli munkásoknál a másokért, egymásért, miértünk hozott áldozat már természetes dolog. ' T. h Minden háztájitól egy sertés Már hírt adtunk arról, hogy a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet verseny- felhívással fordult a megye valamennyi közös gazdaságához a háztáji szerződéses sertéshizlalás előmozdítása végett. A szövetkezet gazdái egyhangúlag vállalták legutóbbi közgyűlésükön, hogy mindent háztáji földterület után legalább egy hízóra kötnek szerződést. A versenyfelhívásban az a törekvés jut kifejezésre, hogy a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságai is minél több húst és zsirt jutassanak a fogyasztóknak. A szerződéses sertéshizlalás előnyös azonban a szövetkezeti gazdák számára is, hiszen az államtól jutányos áron kapnak abraktakarmányt. Ugyanakkor kapnak a termelőszövetkezettől is, mégpedig 150 kiló sertés átadása esetén kilónként ugyanannyi terményt — árpát és kukoricát —, 300 kilóig 1,20 kg-ot, azon felül pedig másfél kilót. E takarmánymennyiségért szintén állami árat kell fizetniök. A háztáji szerződéses sertéshizlalás szorgalmazása a termelőszövetkezetnek is érdeke, mivel beszámít az áru- termelési mutató teljesítésébe. A szabadszállási Lenin Tsz-nek az idén 1 millió 163 ezer forint volt az áruértékesítési terve, s ezt az Összeget december 20-ig már 13 ezer forinttal túlteljesítette. A szövetkezeti gazdák által leadott sertések értéke közel negyedmillió forinttal növelte az áruteljesítést. A közös gazdaságnak egyébként az a célja, hogy jövőre ezt az ösz- szeget legalább 600 ezer forintra növeljék. A szövetkezet gazdái az akció jelentőségét felismerték, s azonkívül, hogy megszavazták, már a vállalásokat is megtették. Nagyobbrészt nem is egy, hanem kettő, három, sőt négy sertés meghizlalását is vállalták. Néay sertés hizlalására szerződött például Kakas István szövetkezeti gazda, s a legkisebb hízási súly elérésénél is összesen 450 kiló sertést ad át majd az állami felvásárlónak. De több példát is lehetne említeni. Érdemes megemlíteni, hogy a közös gazdaság is mintegy 600 mázsa hízott sertést szándékozik értékesíteni jövőre. Az ehhez szükséges szemes takarmánykészlet megvan hozzá. H. D. Gazdagabbak leszünk 1962-ben Tanácselnökök nyilatkozata terveikről Alacsonyabb típusú szövetkezeteinkben is biztosítjuk a termésátlagok növelését — Nagy erőfeszítésekét te- í szünk 1962-ben a járásunk zö> mét képező alacsonyabb típusú > társulások fejlesztésére — tájé- ^ koztatott bennünket dr. Pilz > Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke. — Szőlős szakcso! portjaink jól vizsgáztak az idén. J A nagyüzemi felárak ösztönző \ hatására össztermésük 80 száza- ' lékára kötöttek értékesítési szer- : ződést az állammal. Szőlőterü- Sleteik 4 százalékának megfelelő Befejezzük városunk vízmű-hálózatának kiépítését — Először is örömmel szá- I moihatok be arról, hogy váro> sunkban jelenleg nagy átalaku> lás megy végbe — hangoztatta, > Vincze Ferenc, a Kiskunhalasi > Városi Tanács V. B. elnöke. — * Parasztságunk többsége ezen a | őszön úgy döntött, hogy a nagy- ; üzemi gazdálkodás útjára tér, s > sokan közülük már be is léptek 5 a különböző típusú szövetkeze- J tekbe. Régi tervünk válik ezzel »megvalósíthatóvá: bőven termő i nagyüzemi szőlők és 'gyümölcsö- ! sök telepítése a kiskunhalasi 5 homokon, amely ezután szintén '„aranyhomokká” válik a rajta Másodszor avatták élii/emmé a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságot Pénteken este avatták — Immár másodszor — élüzemmé Kecskeméten, a helyőrségi tiszti klubban, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságot. Az avató ünnepségen megjelent Varga János, a ME- DOSZ országos titkára, Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Tóth Ödön, az Erdészeti Főigazgatóság személyzeti osztályának vezetője, valamint az erdészetek számos dolgozója. Csontos Gyula, az erdőgazdaság igazgatnia, ünnepi beszédében elmondotta, hogv az irányítása alá tartozó erdészetek — az aszály ellenére — az elmúlt gazdasági évben 199 százalékra teljesítették össztermelés! tervüket. Támogatták a tsz-eket is, ami most. télen például abban nyilvánul meg. hogv a fakitermelésnél mintegy ezer szövetkezeti gazdát foglalkoztatnak. Varga János hozzászólásában a szocialista munkaverseny fokozására hívta fel a figyelmet, Erdősi József nedig a nárt megyei végrehajtó bizottságának a köszönetét tolmácsolta azért, mert 3590 holdon ültetett fát az erdőgazdaság. Az ünnepségen az erdészetek közel másfélszáz do’gozóta pénziota’rnat kanott, s többet közülük az F.rfaszét kiváló dolgosója jelvénnyel is ki- tüntettek, Megalakult a Bácsalmás és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat A Bácsalmási Községi Tanács üléstermében pénteken megalakult a Bácsalmás és Vidék■ Vízgazdálkodási Társulat, amelynek közel 13 ezer hold az érdekeltségi területe. Az alakul közgyűlésen részt vett és felszólalt Sarok Anta a megyei tanács vb elnökhelyettese, s a társulatnak a víz hasznosításával kapcsolatos feladatairól beszélt. Kiss György, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója, s dr. Magos János vízügyi társulati csoportvezető, gazdaságossági számítások ismertetésével a társulat tevékenységének várható eredményeit vázolta. A közgyűlés a jövő évi költségvetés összegét háromnegyedmillió forintban határozta meg. amelyhez 100—100 ezer forint támogatást nyújt a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság. A harmadik kategóriáid csatornák felújítására 650 °zer forintot fordítanak az új esztendőben. Ezzel megyénkben befeieződött a vízgazdálkodási társulatok szervezése, s így már jövőre megveszerte szervezettebben lehet a belvízkárokat elhárítani, másrészt öntözéses gazdálkodást folytatni. A társulatok 'étreh ozás árúak sikere nem kis részt a nárt- és tanácsi, valamint a vízügyi ezervek példás együttműködésének köszönheti* területen pedig mintegy 550 hold új szőlőt és 200 hold gyümölcsöst telepítettek. A munkát határidőre végezték el oly jó eredménnyel, hogy célul tűzhettük: az ötéves terv végéig 10 ezer holddal növeljük járásunkban a szőlő- és gyümölcsös-területet. Jövőre azonban egyéb termelési ágakat is fel szeretnénk lendíteni. Bíztató jelek mutatják ugyanis a közös gazdálkodás erősödését a szántóföldi termelésben és az állattenyésztésben Ez annál is inkább örvendete- sebb, mert ismert tény, hogy e nagyüzemi módszereikkel nővel hetők az átlagtermések. A szak csoport-tagok fogattál nem tudnak mélyszántást végezni, nagyüzemi táblán géppel azonban lehet. Azt mondják: minden centiméterrel mélyebb szántás egy mázsa többlettermést jelent. Mi azt szeretnénk, ha ez ; mondás szavak helyett mázsákban fejeződne ki. Ez az egyén érdeke is. Célunk az, hogy. minél nagyobb területen alakuljanak ki azok a táblák, ahol mélyszántással, öntözéssel, talajjavítással, gépek alkalmazásával lehet a termésátlagokat növelni. dolgozó parasztság számára.-ügy gondolom már jövőre mintegy 800 hold szőlőt és gyümölcsös' telepíthetünk, s biztos vagycé benne, hogy városunk egész mezőgazdasági lakossága részt vesz ebben a munkában. Másodszor azt a nagyszerű tervet szeretném megemlíteni amelyet a december 16-j tanácsülésünk fogadott el. E szerin'' 1962-ben befejezzük városunk vízműhálózatán-ak kiépítését. Nem lesz a belterületen dyar) lakóház, amelytől 200 méteren belül ne lenne jó ivóvízű közkút. Nagy haladás ez, hiszen a fel- szabadulás előtt 17 százalékos volt a lakosság ivóvíz-ellátottsága. Ez 1961-re 63 százalékosra emelkedett. Jövőre következik a döntő lépés, amikor elérjük a 100 százalékos ellátottságot, sőt a vízvezetékkel ellátott lakások száma is 800-ra emelkedik. Ecél érdekében két új mélyfúrású kutat, egy 400 köbméteres víztornyot és 8 kilométer csőhálózatot építünk. A hálózatbővítés egyébként olyan mértékű lesz, hogy öt évvel megelőzi a város további fejlődését, vagyis az 1965-ig épülő 200 KISZ városi lakást is ellátja vízzel. Itt említem meg, hogy a KISZ-házakból is felépítünk ötvenet 1962-ben.
