Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

1961. december 29, péntek

S. oldal

A síkos utak miatt nagy a balesetveszély

Figyelmeztessék a gondatlan házkezeldket

KPM Báes-Kiskun megyei Közúti Igazgatóságának csütörtöki jelentése szerint a jeges, síkos országutak salakkal és homokkal való szórása továbbra is tervszerűen folyik.

A munkát a kedvezőtlen időjárás több helyen nehezíti. Kiskunhalas környékén az esőzés következtében a szóróanyag ráfagyott az utakra, ezért a sala- kózást és a

homokozást három óránként meg kellett ismételni.

Az Időjárás viszontagságai ellenére az útőrök mindent megtesznek a biztonságos közlekedés érdekében. Gépeikkel rendszeresen szórják a homokot, s először a kanyarokban és az emelkedőkben szüntetik meg a síkosságot. Erre a célra jelenleg több ezer köbméter anyag áll rendelkezésre, melyet „Fürge” típusú kerti traktorokkal és tehergépkocsikkal szállítanak a kijelölt útszakaszokra.

A járművezetőknek a baleset elkerülése végett fokozott óvaJOCOOOCXXJOOCOOOOOOOOOCÖOOOOOOOOOOOO

AZ ELSŐK KÖZÖTT

tossággal kel! közlekedniük. Erre figyelmeztet a Kiskunfélegyháza határában gyorshajtás miatt történt gépkocsi-baleset is. Papp Géza CB—05-62. rendszámú személyautójával a megengedettnél háromszor nagyobb sebességgel haladt, s ennek következtében tér nak rohant

Katona Lajost, az autó egyik utasát, fejsérüléssel és csonttöréssel szállították a megyei kórházba. A vezető ellen — aki nem tartotta be a 15 kilométeres sebességet — bűnvádi eljárás indult élet és testi épség veszélyeztetése miatt.

De nemcsak az országutakon

a városok belterületén is szükség van a baleset megelőzésére. Sok helyen mégis elmulasztják a csúszós járdákat, átkelő útszakaszokat homokkal vagy salakkal beszórni.

Nem kivétel ez alól a hanyagság alól több üzletvezető és bolttulajdonos sem. Ezért a járókelők érdekében is azt javasoljuk, hogy a rendőrség a gondatlan házfelügvelőket, házigazdákat és mindazokat, akik nem tesznek el eset ennek a kötelességnek, erélyesen figyelmeztesse. K. A.

Több a húsa

a szárnynélküli csirkéknek

Egy német baromfitenyésztő szaklapban beszámoló jelent meg arról, hogy egyes japán tudósok olykor csirkék nevelésével kísérleteznek, amelyeknek

. , _ . , „ . sebészi beavatkozással eltávolíVidám, barátságos asszony T. Nagy Jozsefné, a Bajai Ruha- tották a szarrlvait.

üzem dolgozója, aki Kapitány Lászlóné szalagjában az elsők a megcsonkított csirkék a be- között nyerte el a Kiváló dolgozó oklevelet és a jelvényt. avatkozás után egy darabig norA kétcsaládos édesanya hét éve hajtja:9 Tadnlk^aTövekLié^en! leTo'

detben az ujja-bevarro reszorton dolgozott, három éve pedig hét után sülvuk már 10 száza_ gallérozó. Teljesítménye 120 százalék. Nagyon szereti az üzemet j£kka] haladja meg amazokét. és azt mondja, hogy innen megy nyugdíjba. Különösen a csirkék melle vápása* or Zoltán felvétele I lik jóval húsosabbá.

AZ ISMERETLEN IZLAND

Laxnessnél

harcos életét, kommunista meggyőződését tükrözik.

Laxnesst szereti népe, s a mai skandináv regényirodalom legkimagaslóbb alakjának tartják. Nem egy könyve magyar fordításban is megjelent, s nagy sikert aratott, mint a Független emberek, amelyben az északi vidékek parasztságának kemény és reménytelen függetlenségi harcát ábrázolja a század- fordulón és az első világháború idején. Ennek a regénynek a hősnője a világirodalom egyik legszebb nőalakja. Az ugyancsak magyarul megjelent „Atom. stödin” vagy „Északi lánv” című művében a sziget dolgozó népét, fáradt, egyszerű, szürke, de igaz embereket, kommunistákat ábrázol. akik a pártban találják meg életük értelmét.

— Örülök, hogy végre eg5 magyar nőt is megismerhetek — kezdte a beszélgetést — Halldoi Kiljan Laxness, Izland Nemzetközi Békedíjas és Nobel-dí- jas írója.

Alighogy beléptem érdekes növényekkel teli, furcsa alakú dolgozószobájába, rögtön itallal kínált, jeges holland pálinkával és citrommal ízesített ginnel koccintottunk.

— Ma éppen pihentem, mostanában újra sokat dolgozom — kezdte kicsit törődötten a beszélgetést az 58 éves író. Elnézést kért, amiért vastag pulóverban fogadott, s miközben beszélt, hosszú pipát szívott. Szeme a szoba homályából is éppúgy világított elő, mint a rejtett kapu kis nyílásán, ahol először megláttam, amikor kinézett csengetésünkre. Óvatos embernek tűnt, s időközben, míg nála voltunk, elárulta, hogy kivételesen teljesen egyedül van otthon, s házát köröskörül csupán lávahegyek koszorúzzák.

Félelmet és tiszteletet parancsoló vidék volt a környék, s amíg házáig értünk, szorongás költözött belém, mint általában akkor szokott, ha az ember tud- jía, hogy valaki rendkívülivel találkozik. S Laxnesst a sziget lakói annak tartják. De mindaz, amit a házához vezető úton éreztem, mellette, a hangját hallva feloldódott, eltűnt, s úgy éreztem, mintha régi. kedves ismerősömhöz látogattam volna.

„Érdekel hazáin, s a magyar nép“

— Szeretnék egyszer Magvar- országra is eljutni. Érdekel a

Petőfivel barátkozik

S miközben — ismerve az írót — ott ülök világos faburkolaté szobájában, s fejem fölöst az óriás vik'nehajó modemében gyönyörködöm, amint a szoba közepébe lóg, mögötte a meny- nyezetig érő polcokon könyvek tornyait láttam. S az író észrevette tekintetemet. Felállt, mosolyogva indult könvvei felé. majd odahívott. S ekkor valahonnan a magasból kiemelt néhányat és felém nyúitotta. Petőfivel. Arannyal. Adyval. Mó- riczcal találkoztam nála angol és német fordításban ..,

S akkor méginkább megértettem, nem véletlen, hogy olyan meleg rokonszenvvel emlegette népünket.

Gulvás Anita

(Folytatjuk.)

Ahol hálóval fogják a nyulat

A vadászszezon kellős közevén a félegyházi Petőfi Vadász társaság tag iái letették a vaskát Nem azért, mintha elhagyta volna őket a vadászszenvedélyük. Egészen más oka van a „tűzszünetnek" amely addig fog tartani, amíg eleget nem tesznek az állam iránti kötelezettségnek.

Ez a kötelezettség nem kicsi Azt vállalták, hogy 1500 élő vadnyidat és 500 élő fogoly-madarat fognak. Aki látott már tapsi- 'ülést futni árkon-hokron át, az •udja, milyen nagy feladatot vállaltak marikra. könnyebben bánnának el velük

wskával. Űaulá+*'rik. hogy a vállalást mégis teljesítik, mert már ezer körül van. az elfogott nyúlok száma.

Az élő vadat külföldre exportálják, a nyűiért 95, a fogolyért 15 forintot fizet darabonként a MAVAD.

Amelyik nyúl „nem érti meg’' ■•leven elfooatásának nagy nép- -azdasáffi ielentőségét, nem akar a kifeszített hálóba belegabalyodni, nem akar külföldre „disz-i szidálni”, nagyon megbMja maid, mert ha meglesz g terv, élőké- -ülnek a puskák ás akkor... nem is jj rágondotnj a sorsakra.

T. M,

hazája, s a magyar nép. Talár hasonlítanak hozzánk — mondja, s hangja kérdőn is cseng De mivel több hetes tartózkodásom alatt nem eléggé ismertem meg az izlandiakat, nem erősíthettem meg elképzelésében.

— Sokfelé utaztam. Németföldön, Franciaországban, Ausztriában, Rómában és Szicíliában, Londonban, Luxemburgban és Skandináviában. Majd bejártam Amerikát, Kanadát. Sok népet megismertem, sok emberrel barátkoztam, de ha visszagondolok mindarra, amit mögöttem hagytam és érzéseimre, sehol sem gondoltam arra, hogy hozzánk hasonló emberek is élhetnek. S amikor a maguk ellenforradalma után olvastam országuk híreit, a gyors taloraállásról, az áldozatos és nehéz munkáról, valami közöset éreztem az izlandiak és a magyarok között. — S ekkor emelte poharát és ittunk a két népre, a barátságra. Szavaira furcsa melegség járta át a lényem. Hisz ki gondolná itthon, hogy messze északon, egy magányos sziget világlátott írója szereti a magyarokat. S az ő rokonszenvében ben. ne van a haladó író mély szocialista meggyőződése is. amely egyre mélyül írói munkássága során.

Író és harcos ember

Egyike ő azoknak az izlandi hazafiaknak, akik a második világháború befejezése óta szakadatlanul tiltakoznak az amerikai katonai támasznontok további fenntartása, különösen pedig a sziget atomt-ímaszpontként való felhasználása ellen. Regényei is

Gazdagabbak lessünk 1962-ben

Tanácselnökök nyilatkozata terveikről

Több mint ezer hold f Sídet teszünk öntözhetővé

amellyel tavasszal 400 hold földet tudunk öntözés alá vonni. Ez az öntözőesatorna 1603-ban tovább épül Dunaegyháau és Solt között, s kettős célt szolgál: először lecsapoljuk vele az elmoesarasodott belvizeket, majd öntözhetővé tesszük a területet, s ezzel mintegy 1000 holdnyi »szüzföldet« nyerünk.

Járásunknak azokon a részein, ahol a talaj felszíne alatti vizek nem tartalmaznak káros sókat. 1962-ben 340 hold földet csőkutas öntözéssel teszünk termővé. Állattenyésztésünk szempontjából nagy jelentősége van az öntözött takarmánytermesztésnek. A solti Szikra Tsz például nagyszerű eredményeket ért el 200 hold legelő és 500 hold kukoricaföld öntözésével. Az öntözojt területeken kettős termelést akarunk meghonosítani, gabona után siló- kukoricát, káposztát és egyéb kertészeti növényeket termelünk.

Az idén 700 holdon 40—50 centiméteres mélységű forgatást végeztettünk. A tapasztalatok szerint ugyanis ily módon megjavul a talaj vízgazdálkodása. és 50—60 mázsás kukoricatermést is el lehet érni. ami öntözés útján még további 20 mázsával növelhető. Erről a Lajtahamsági Állami Gazdaságban győződtünk meg. Ha ez a módszer beválik, a következő ívekben járásunk területén szé- es körben bevezetjük.

— Öntözött területeink növelésével akarjuk tsz-parasztsá- gunk jövedelmét emelni — mondja Búza Dezső, a Dunave- csei Járási Tanács V. B. elnöke. — 1962-ben elkezdjük a Kiskunsági öntözőmű építését, amely éppen azokat a földeket látja el az éltető vízzel, ahol eddig a termésátlagok a legala- csonyábbak voltak. Az öntözőmű a Dunavölgyi Főcsatornából kiágazva Szabadszállás. Kun- szentmiklós, Kunpeszér térségében tízezer hold földet tesz majd öntözhetővé.

Jövőre a Kiskunsági Öntözőműből és a Dunából vízkiemeléssel 480 hold terület öntözését oldjuk meg. Ugyanakkor folyik már a sákori csatorna építése,

Ötvenegyezer mázsa rántani való csirke

Kísérletképpen tsz-közi beruházással négy darab nyolcezer férőhelyes óllal létrehoztuk a tataházi baromfitelepéit Ez a telep az idén 110 ezer darab rántanivaló csirkét bocsátott áruba. A tataházi példa jó hatással volt tsz-einkre. s K aty- máron, Bácsalmáson. Mé'ykú- tom, Madarason 5 millió 300 ezer forint tsz-közi beruházással építettek baromfitelepeket. Ily módon 1961-ben már 1969 mázsa rántanivaló csirkét 15 800 pecsenyekacsát és 3000 pulykát adtak a közellátás számára járásunk termelőszövetkezetei.

Jövőre újra nagyot lépünk előre ezen a téren. Terveink szerint 51 000 mázsa rántanivaló csirkét és 17 ezer darab pecsenyekacsát állítanak elő tsz- közi baromfikombinátjaink. Ez sok millió forint bevételt jelent majd a tsz-tagoknák.

Baromfi törzstenyészetünket 10 500 darabbal növeljüjc, s kb. félmillióval több tenyósztojásra számítunk. Ugyanakkor Bácsalmáson 2 millió 116 ezer forintos beruházással új keltetőgllomást létesítünk, amely nagymértékben növeli a naposcsibe-ellátást. Lesz hát a báesa'mási rizling mellé elegendő rántottcsirke és kacsahús is.

Hegedűs István, a Bácsalmási Járási Tanács V. B. elnöke a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztéséről nyilatkozott:

— Járásunk 29 termelőszövetkezetében az idei évet megelőzően alig lehetett baromfitenyésztésről beszélni. i960-ban például mindössze 772 mázsa baromfihúst adtak tsz-eink a népgazdaságnak. 1961-ben gyökeres fordulat következett be. Az elmúlt télen a nőtanács segítségével baromfitenyésztő tanfolyamot szerveztünk amit több mint 200 asszony és leány végzett el.