Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-29 / 305. szám
MÉ&lMÉÉk^SESBSSSISES, Verseny a talaj termőképességének fenntartásáért A szóló éti gyümölcs telepítése és termesztése csak akkor lesz eredményes, ha az ültetvényeket ellátjuk elegendő szervestrágyával. Ez vonatkozik a zöldségtermesztésre és az öntözéses termelésre. Ezzel kapcsolatban azonban Bem kis gondot okoz, hogy megyénkben évente mintegy 100 ezer vagon szervestrágya hiány- szik. A gond csak növekszik, ha évenként tíz- és tízezer holddal növeljük a trágyaigényes szőlő-, gyümölcs-, a kertészeti ás általában az öntözéses kultúráinkat. Csodára nem számíthatunk, önmagától nem sokszorozö- dik meg a rendelkezésünkre álló trágyamennyiség és nem fog megjavulni annak minősége sem. Éppen ezért fejlesztési terveink sikere érdekében kidolgoztuk azokat az intézkedéseket, amelyeket meg lehet és meg kell valósítanunk. Ezeknek a talaj termőképességére vonatkozó részét rendszerbe foglaltuk és megvalósításukra versenyt szervezünk. Megyénk rendkívül kedvezőtlen talaj-termőképessége teszi Indokolttá, hogy az előreláthatólag országos méretűvé kibontakozó versenyt mi indítsuk el, Ismételten figyelembe véve azt, hogy ötéves tervünk hatalmas fejlesztési programját alacsony szervestrágya-ellátottság mellett, nagyobbrészt gyengén termő homoktalajokon és az erősen fcárgyaigényes kultúrák felvirágoztatásával kell végrehajtásunk. Öj versenyünknek előzménye — hogy úgy mondjuk: már hagyománya — is van. Kőször 1958-ban és 59-ben szerveztünk úgynevezett -istállótrá- gya-kezelési versenyt“, amelynek során 74 községben 187 minta-trágyatelepet létesítettünk, s ezeknél tárgyakezelési bemutatókat tartottunk. 1960- ban és 61-ben kibővítettük a versenyt. Most már mint -talajerő-fenntartási versenyt« szerveztük meg és ez 81 termelőszövetkezét és 412 egyéni termelő részvételével jelentős sikert eredményezett. Az idén, miután megyénkben Is megtörtént a mezőgazdaság (szocialista átszervezése, versenyünket az istállótrágya kezelésén kívül a talaj-termőképesség szempontjából jelentős nis tényezőkkel is kibővítettük és a szocialista mezőgazdaságra alkalmaztuk. Üj nevén -megyei díjazásos talaj-termőképesség fenntartási versenyeként 1962. január 1-i kezdettel indítjuk el a Hazafias Népfront megyei A tervét túlteljesítő brigád tagjainak premizálása Több termelőszövetkezeti brigád közül a tervüket túlteljesítő brigádokat, illetve ezek tagjait 6— a prémiumos rendszer alkalmazásakor — akkor is kell premizálni, ha a brigádok összterületének a termése nem volt nagyobb » tervezettnél. A közös gazdaságok ugyanis a tagokkal meghatározott területre szóló szerződést kötnek, amelynek alapján a tervezett hozamon felüli termés után előre megszabott prémium illeti meg őket. Nem lenne tehat helyes, ha az egyik brigád jő munkáját a másik nem kielégítő munkája miatt a szövetkezet nem jutalmazná. A prémium ösztönző hatása éppen abban mutatkozik, hogy * termelési terv teljesítését nem globálisan, hanem tagonként Uletve brigádonként értékelik ?3ihez képest a terven felöl! eredményeket egyénenként vagy brigádonként kel! díjazni. bizottságával közösen a Gazdagodjanak földjeink mozgalom keretében. A verseny előfeltétele az, hogy egy-egy járásból együttesen legalább 10 termelő- szövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és szakszövetkezet jelentkezzék, A bírálat alkalmával ezeknek az üzemeknek a megbízottai a bíráló bizottsággal együtt tsz- ből tsz-be, tszcs-be és szakszövetkezetekbe járva megtekintik a trágya kezelésének és felhasználásának módját, valamint a bírálati lapon feltüntetett egyéb feltételek teljesítését. Ezzel azt a célt akarj uk elérni, hogy valamennyi részvevő minden bírálatnál hallja a szakértő bizottság észrevételeit, útmutatásait és egymás munkáját elbírálva, a hibák Ismeretében gyarapíthassa szaktudását. A bíráló bizottságot a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya hozza létre. A versenyt a bírálati lapom történő pontozás alapján értékelik. Díjazásban csakis olyan versenyző részesíthető, akinek a bíráló bizottság legalább 60 ponttal .jutalmazta munkáját. A legmagasabb pontszám 100. Ennek megoszlásaképpen az istálló berendezéséért összesen 15, a trágyatelep vagy kazal elhelyezéséért és kezeléséért összesem 60. egyéb tényezők teljesítéséért összesen 25 pont adható. A verseny lebonyolításának módját még ismertetjük. Dr. Tompa László megyei talajerő-gazdálkodási felügyelő Termesszük magról a vöröshagymát A vöröshagyma igen fontos népélelmezési és exportcikk, amelyet megyénkben több mint 1200 holdon termesztenek. Nálunk a legutóbbi évekig általában dughagymáról történt, ma már mindjobban előtérbe kerül azonban a kisebb termelési költséget igénylő és a munkaerő gazdaságos felhasználását elősegítő, közvetlenül a magról történő termesztés. Hetven mázsás átlagtermés Azok a termelőszövetkezetek, amelyek megfelelő talajt választottak ki a magról történő vöröshagyma-termesztés céljára és elvégezték az előírt talaj előkészítési és növényápolási munkákat, már ebben az évben is igen jó eredményeket értek el mind a termésátlagokat, mind a jövedelmezőséget tekintve. A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet például holdanként 70 mázsás átlagtermést ért el. A magról történő termesztés esetén — a dughagymáról való termesztéshez viszonyítva — mintegy 30—35 százalékkal kisebb a költségráfordítás, amely elsősorban a vetőmag és a dug- hagyma értékkülönbözetéből adódik. További jelentős költségcsökkentő tényező a dugga- tásnál igénybe vett munkaerő felszabadulása. Éppen ezért a termelőszövetkezetek a szerződött vörös- és zöldhagyma-területük jelentős részét a jövő évben is magról történő termesztésre kívánják beállítani. A növekvő exportigények és az ipari centrumok lakosságának ellátása általában központi készletekből történik. A községek lakosságának zökkenőmentes ellátása, a helyi igények kielégítése azonban megköveteli, hogy a háztáji gazdasáeokban is foglalkozzanak a magról történő vöröshagyma-termesztéssel. Agrotechnikai követelmények A magról történő termesztés agrotechnikáját tekintve megjegyezzük, hogy igen fontos szerepet kell juttatni a géneknek. Elsőrendű kérdés továbbá a megfelelő talaj kiválasztása. Legalkalmasabb a mélyrétegű, humuszos, morzsalékos szerkezetű, közénkötött, másodéve trágyázott talaj. A frissen trágyázott földbe ne vessünk, mert rossz minőségű lesz a termés — laza homokon viszont alacsony lesz a termésátlag. A talajelőkészítést tekintve biztosítani kell a morzsalé- i kos talajszerkezetet, ezért a jö- 1 vőben isen fontos a tarlóhántás,, a keverőszántás és az őszi mély. hántás elvégzése. Az őszi mélyszántást úgy kel1 J eldolgozni, hogy a morzsalékos talajszerkezet biztosítva legyen. A talaj tömődöttséget feltétlenül kerüljük. Készüljünk fel a kora tavaszi vetésre Kora tavaszi vetésnél az őszi mélyszántás elmunkálása az első feladat. Mihelyt rá lehet menni a földre tavasszal, apró mor- zsalékcera készítsük elő a talajt. A tavaszi vetés végső ideje február vége, a vetőmagszükséglet holdamként három-négy kilogramm, a vetés mélysége 1—2 cm. A vetés végezhető az RS—09-es erőgép vetőgépével, 45 cm-es sortávolságra, vagy 39 cm-es sortávolságra bármilyen gabona-vetőgéppel. A növényeik tőtávolságát lehetőleg már a vetésikor úgy kell szabályozni, hogy az egyes hagymák tőtávolsága 8—10 cm legyen, így a gép gondos beállításával az egyelés munkája jórészt kiküszöbölhető. Az egész tenyészidő folyamán alapos és gondos gyomtalanítást kell végezni. Talajtömődés esetén szöges hengert alkalmazunk, hogy a talaj levegőzését lehetővé tegyük. Amint a sorok megjelennek, el kell végeznünk az első sarabolást. A gyomtalanítás munkája folyamatos legyen. A hagymalégy rajzásának idején április hónapban — megelőző védekezésként — ajánlatos DDT-porozásit alkalmazni. Az önellátás szempontjából nagy jelentőségű a magról való termesztés házi keretekben történő alkalmazása is. A szakmai támogatást, továbbá a vetőmagot a helyi földművesszövetkezetek és a MÉK biztosítani fogják. Molnár Ferenc MÉK íőagronómus Készüljünk (el a iá palántanevelésre XI. A melegágy fűtése Itt most csak a trágyával történő fűtésről emléikezünk meg, mert megyénk még nem rendelkezik elegendő gyári kondenz- vízzel, vagy megfelelő hőforrásokkal, amelyek a melegágy olcsóbb fűtését biztosíthatnák. E tekintetben más megye szerencsésebb, de mi is pótolhatjuk a hiányokat. Megyénkben a melegágyakat trágyával fűtjük. Legjobb a szalmás lótrágya, de annak hiányában vegyes isitállótrágyát, vagy tépett kukoricaszárat használhatunk fele mennyiségű istállótrágyával keverve. A melegágy-gödörbe egyenletesen elhelyezett, jól letaposott és beönitözöft trágya bomlása adja a meleget, amely nemcsak a palánta neveléséhez elegendő, de értékes hő marad vissza bőségesen a palán,tanevélós után beültetett növénynek is. Megfelelő föld A melegágy! termesztésnél a legtöbb hibát a földdel kapcsolatban követik él termelőszövetkezeteink. Különösen az újonnan alakult termelőszövetkezeteknél Okoz gondot a mélegágyi föld beszerzése. Meglehetősen nagytömegű, jó minőségű termőföldre van ugyanis szükség, mert a melegágy minden négyzetméterére legkevesebb l/6-od köbméter földet kell terítenünk A melegágy! földtől megköveteljük, hogy jó vízáteresztő, de egyben jó víztartó képességű is legyen. Nagymennyiségű növényi tápanyagot tartalmazzon ésmor- zsás legyen a szerkezete. A kifogástalan palántanevelésre alkalmas mélegágyi föld összetétele a következő: 1/3 rész ió kultúrállapotbam levő szántóföldi feltalaj, amely zöldségtermesztésre alkalmas, 1/3 rész komnosztföld, amely a kerti hulladékok 2—3 év alatt összeérett és többször átrostált tömegéből származik. Itt a bomlás elősegítésére a kom,nos zt-tel ephez pétisót keverünk. Végül az előző évi melegágyi trágyát, vagy marhatrágya földet tartalmazza. Ez utóbbit úgy nyerjük, hogy a melegágyi trágyát egy évig priz- mózzuk és így földdé érleljük. A melegágyi föld három alkotó részét összekeverjük és álló- rostán átrostáljuk. A felszerelés A mélegágyi palámtanevelés elengedhetetlen kellékei: a me- legágyi takaró és a szellőztetést biztosító kellő számú szeülőzte- tőfa. A mélegágyi takaró készülhet zsúpszalmából, nádból, vagy gyékényből. Mérete mindig nagyobb legyen, mint a melegágyi ablakkeret, hogy az ablakot minden irányban takarni tudja és ez által a külső hideg levegőt tökéxxjooooooooooooooooocöoooooooooooooo Az öntözés fejlesztésének irányelvei A terméshozamok növelésének egyik kulcsfontosságú eszköze az öntözéses gazdálkodás nagyarányú kiterjesztése. Erre minden lehetőségük megvan ter- melőszövetkezeteinknefc, ha kihasználják a mezőgazdaság szocialista átszervezésével teremtődött feltételeket. Éppen ezért — kormányunk felhívása értelmében — a ‘második ötéves tervben és azt követően a népgazdaság erőforrásait fokozottabb mértékben kell az öntözés fejlesztésére fordítani. Termelőszövetkezeteinknek elsősorban a gazdaságosság elvét kell szem előtt tartaniok. Az öntözést tehát ott valósítsák meg előbb, ahol a ráfordítások leghamarabb visszatériilnek és az öntözővíz a legeredményesebben hasznosítható. Az ötéves terv végére az öntözött zöldségfélék területét hazánkban a mostaninak a kétszeresére kell emelni, az öntözött rét és legelő területét pedig meg kell háromszorozni. Az öntözés szakképzésének fokozásával él kell érni, hogy a tervidőszak végére az öntözéses termelést folytató üzemekben megfelelő számú öntözési szakember legyen. Ezért szükséges az öntő zéssel kapcsolatos felső-, közé és alsófokú szakoktatás továt fejlesztése is. Ugyanakkor felhívta kormé nyűnk a Kohó- és Gépipari Mi nisztériumot is, hogy szervezet ten gondoskodjék az öntözőbe rendezések, gépek és eszközök különösen az esőztető. a szivaty■ tyű. és vízmennyiségmérő berendezések műszaki fejlesztéséről és uj típusok kialakításáról. letesen elzárhassa a melegágytól. A széllőztető-fa 10 cm-es fok beosztású 60 cm hosszú léc, amely a melegágyban nevelt növény szellőztetésére szolgál a kinti hőmérséklet figyelembe vételével. A telep öntözése Úgyszólván valamennyi zöldségfélénk palántái vízigényesek és ezért a melegágyak öntözése az egyik legfontosabb kezelési művelet, amelyhez nagymennyiségű vízre van szükség. Ezért a melegágyi telep berendezésénél tartsuk szem előtt, hogy közeli vízforrás álljon rendelkezésre, nehogy a vizet messziről kelljen szállj tani. Ugyancsak fontos, hogy a palántaneveléshez felhasznált víz ne legyen hideg, tehát a víz fel- melegítéséhez megfelelő berendezésről is gondoskodjunk. Fontos továbbá, hogy a melegágyak öntözéséhez minél kevesebb kézi munkaerőt, vegyünk igénybe, ezért a nagyüzemi nalántaneve- lésnél elengedhetetlen a gumi- töml őre szerelt öntözőrózsával való öntözés, amely kiküszöböli á kannázást. (Folytatjuk.) A bekö'őút-iaények bejelentése Az építési, beruházási és ellátási igazgatóság közleménye szerint a termel őszövetkezetek - nek a bekötőutak építése iránti igényüket, az érvényes rendelkezések által szabályozott módon, az építkezés évét megelőző esztendő január 15-ig kell az illetékes járási tanács mezőgazdasági osztályához benyújtandók. Házastársi pótlék — ha a házastárs termelőszövetkezeti tag A rendelkezések szerint annak a nyugdíjasnak jár házastársi pótlék, akinek házastársa betöltötte az 55. életévét. Ezenkívül szükséges az is, hogy a há- zas-társ havi jövedelme ne haladja meg a 360 forintot, és a nyugdíjas halála esetén özvegyi nyugdíjra legyen jogosult. Ha a házastárs termelőszövetkezetnek tagja, akkor az előbb említett rendelkezést értelemszerűen kell alkalmazni. Ez a körülmény akkor kap különös jelentőséget, ha a nyugdíjas( mint családtag, részt vesz a szövetkezet közös munkájában. Az általa teljesített munkaegységeket a saját nevére kell íratnia, mert ha a házastársa nevére írják, akkor könnyen előfordul, hogy a házastárs havi jövedelme 360 forint fölé emelkedik. s így a pótlékot megvonják. A nyugdíjasnak viszonl arca kell ügyelnie, hogy a saját nevén szereplő munkaegységek száma ne haladja meg az évi 250-et, mert ez esetben nyugdíját szüneteltetik. Termelőszövetkezeti gazdák az ország legszebb vidékein és külföldön Jövőre mintegy ezer tsz-gazda utazik külföldre. ■ Országszerte jelenleg 150 000 tagja van a termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegé’vező csoportjának. Ez évben 6500 szövetkezeti gazda üdült hazánk legszebb tájain, kétszázan külföldi utazásokon. több ezren pedig országjáráson vettek részt. Számítások szerint 196? ben a tage * száma eléri a 400. ezret, s lövőn már tízezer tsz -"-zdát Wilder: ’ hazai és külföldi üdülésre i
