Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

3. oldat 1961. december 39, péntek „honinkban a béke számára keli újjászületnie a világnaku Szakasits Árpád nyilatkozata a Béke-Világtanács stockholmi ülésszakáról Január li-én összeül az Országos Béketanács •: Szakasits Árpád, a Séke-Vi- Jáglanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke a ' Béke-Világ tanács stockholmi ülésszakáról nyilatkozott a Ma­gyar j 'Távirati Iroda munkatár­sinak , . — Több mint hatvan ország (képviselői ültek a tárgyalóasz- -teihQg.y.a polgárház. dísztermé­- ben az- ünnepi fényekben pom­pázó Stockholmban. A svéd fő­város olyan volt. mint egv gyö­nyörűen feldíszített, karácsöny- : fa.,sokféle szín, ezernyi yillany- . füzér szikrázott, 1 ragyogott az r ufipákon, s a házakon az .ünnepi ■ -jókívánság: «-Békét a jóakaratul embereknek!« A bélke,, és a .há­ború kérdéséről, a? emberiség jövőjéről cserélték ki nézetei­ket a sokféle nép fiai i®, Az európaiakon kívül ott voltak az afrikai és ázsiai országok béke­harcosai és a különféle .pacifis ta mozgalmak meghívott vezetői. Más-más nyelven fogalmazták T»ég gondolataikat, más-más rrézppontbóí ítélték meg. gyakran 'au helyzetet, de közös volt a cél, az -óhaj: "Korunkban a béke- számára kell újjászületnie a -vi­lágnak.« l— A Béke-Világtanács stock- ' holmi ülésszaka — mondottéi befejezésül Szakasits Árpád — határkövet jelenthet a béke- világmozgalom életében, ha a véleménycsere tapasztalatai alapján szorosabbra fűzzük az egyes nemzeti békemozgalmak kapcsolatait, tovább erősítjük az egyes nemzeti békemozgal­mak kapcsolatait tovább erő­sítjük az egységet. Az ülésszak tanulságait itthon is kamatoz­tatni kívánjuk. Ennek szellemé­ben tűzzük ki munkánk jövő évi céljait, s dolgozzuk ki 1962-s programunkat amelyet január első napjaiban az Országos Bé­ketanács Elnöksége elé terjesz­tünk. Az Országos Béketanács január 11-én ül össze a kérdé­sek megvitatására: Mikojan Guineába látogat MOSZKVA. (TASZSZ) Anasz- tasz Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhe­lyettese 1962 január eleién a Guineái Köztársaságba látogat. A szovjet kormány annak alapján hozta ezt a határozatot Mikojan utazásáról, hogy a Gui­neái Köztársaság kormányfője baráti meghívást küldött, cs ab­ban kérte, hogy tartsák meg a szükséges tárgyalásokat Guinea és a Szovjetunió együttműkö­désének megerősítése céljából. aigáriában tovább itt PÁRIZS. (MTÍ) Algériában az elmúlt 24 órában T2" halottja és 40 sebesültje volt a- merény­„A gyarmati világ elpusztult“ Nehru sajtóértekezlete DELHI. (TASZSZ) A TASZSZ tudósítója jelenti: Az utóbbi 14 és fél évben Indiában nem történt izgalma­sabb és magával ragadóbb ese­mény, mint Goa felszabadítása, — jelentette ki Nehru indiai miniszterelnök csütörtöki sajtó- értekezletén. A gyarmati világ elpusztult és többé nem támad­hat fel. A gyarmatosításnak mindenhol véget kell vetni. Iröng az OAS terrorja leteknek. A halottak és sebe­sültek legnagyobb része muzul­mán, de több »liberális« francia rendőr is áldozatul esett az OAS-bandák fegyveres támadá­sainak. Qránban, ahol kedden. Tabo- na vasúti tisztviselőt, az Algé­riai Kommunista Párt tagját felesége és gyermeked szeme- láttára ölték meg. szerdán egy másik vasúti tisztet gyilkoltak meg lakásán. Az OAS autós banditái Órán utcáin hajtóva­dászatot rendeztek algériaiakra, a piacon géppisztollyal lőtték az arab munkásokat. Hasonló jelenetek játszódtak le Algírban is. Az FLN tagjai több helyen ellentámadással válaszoltak. Az OAS legújabb hivatalos bulletinjében szembeszáll, az esetleges francia—algériai tár­gyalásokkal. Algéria felosztásá­nak gondolatát is elveti. »Cons­tantine vagy Souk-Abras éppen úgy francia, mint Marseille. Egy de Gaulle—FLN megegyezés a fegyveres harc új szakaszát je- 1 eintené.-“ Az ideiglenes algériai kor­mány sajtószolgálata közle­ményt adott ki amelyben han­goztatja az FLN tárgyalási kész­ségét, de ugyanakkor rámutat, a francia—algériai tárgyalások körüli felelőtlen kommentárok alaptalanságára. Jemen válasza ' PÁRIZS. (TASZSZ) Az AFP ,hírügynökség Kairóból érkezett jelentése szerint Jemen . meg­szakította diplomáciái kapcscla- . fait az Egyesült Arab Köztársa­sággal. A fiumicinói repülőtér botránya . 'Kz, MTLrómai tudósítója Írja: . . Az égés* olasz sajtó nagy ter­jed e-Jemben foglalkozik a íiumi- cinóií repülőtér építésével kap- . csolatos panamák kivizsgálására alakult parlamenti vizsgáló bi­zottság jelentésével. A bizottság súlyos megállapításokra jutott, és ma már kétségtelen, hogy amikor a parlament januárban újra kezdi munkáját, a repülő­tér’ panamájának ügye a poli­tikai harcok középpontjába ke­rül: A botrányba belekeveredett többek között Andreotti had­ügyminiszter. s része van a bűnös pazarlásban az i347 óta hivatalban volt valamennyi mi­ll i szterelnölcnek.- Andreotti- hadügyminiszter a vizsgáló bizottság előtt elismer­te, hogy sohasem tudták ponto­san. mennyibe kerül maid á re­pülőtér. Ennek következtében a parlamentben állandóan pót­költségvetést kértek, mivel az éíőző tervek kiegészítésre szo­rultak. A Vizsgálat során ki­derült, hogy a repülőtér helyét nem tudományos felmérés alap­ján, hanem a nagy telekügy­nökségek, valamint a földbirto­kosok érdekei szerint választot­ták ki. A földek árát a szak­értői bizottság által megszabott szintnek csaknem háromszoro­sára emelték fel. • A fiumicinói repülőtér botrá­nyé, amely a baloldal állhatatos harcának eredményeként leple- zódött le. nem csüüán az ügy- : be személyesen belekeveredett egyéneket leplezi le. hanem a közigazgatás egész rendszerét, a kormánynak a nagy tőkés ér­dekeltségeket kiszolgáló politi­káját is. Nehru megállapította, hogy ál gyarmati viszonyok fenntartása teljes képtelenség. Goa felszabadítása örömet keltett Afrika és Ázsia orszá­gaiban. A portugál gyarmatok árnyékként terültek India fölé. A Föld egyetlen országa sem békélhetett volna meg ilyen ál­lapottal. A nyugati hatalmak támogatják Portugáliát, NATO- beli partnerüket — mondotta Nehru és rámutatott, hogy a gyarmati rendszer már csak mú­zeumi kreáció. Nehru megálla­pította, hogy a NATO uszította Portugáliát olyan cselekmények­re, amelyek a gyarmati zsarnok« ság erőszakkal való fenntartá­sát szolgálták. Egyes nyugati személyiségek nyilatkozataira és a burzsoá saj­tó cikkeire válaszolva, amelyek szerint Portugála „szabad” or­szág, Nehru kijelentette, hogy Salazar rendszere a világ leg- reakciósabb uralma. Ezzel kap­csolatban a miniszterelnök el­keseredéssel beszélt azokról a szörnyű megtorlásokról, ame­lyeket Goa lakossága ellen al­kalmaztak és amelyektől Ango­la népe még ma is szenved. „Ez borzalmas!” — kiáltott fel Neh­ru. A miniszterelnök Goa felsza­badítását kapcsolatba hozta az ENSZ-nek a gyarmatosítás meg­szüntetéséről és a gyarmati or­szágok és népek függetlenségé­nek megadásáról szóló határo­zatával. Ez a határozat — mon­dotta — egyöntetű helyeslésre talált. Nehru megállapította, hogy az eró alkalmazására Goában azért került sor, mert a portugálok megtagadták az ENSZ határo­zatának elfogadását Elmondot­ta, hogy Goa felszabadítása fo­lyamán az indiai csapatok nagy­mennyiségű fegyvert, lőszert és hadianyagot zsákmányoltak a portugál egységektől. Nehru keményen elítélte Por­tugáliát a Mocambiqueban és más portugál gyarmatokon élő indiai származású személyek ül­dözése miatt. Nehru válaszlevele Hruscsovhoz MOSZKVA. (TASZSZ) Moszkvában közzétették Nehru in« diai miniszterelnök válaszlevelét Nyikita Hruscsov üdvözletére,- amelyet a szovjet kormányfő Goa felszabadítása alkalmából küldött. India kormánya — hangzik a válaszlevél — örömmel álla­pítja meg, hogy a szovjet kormány megértette azokat a körül­ményeket és eszméket, amelyek tevékenységünkben vezettek minket. Tizennégy évig türelmes kísérleteket tettünk a kérdés békés rendezésére — hangoztatja Nehru levele. — Végül azonban India, elvei ellenére, kénytelen volt csapatokat indítani, hogy felszabadítsuk Goában, Damaóban és Diuban élő honfitársain­kat. Hadműveleteink támogatásra találtak a terület lakosainál! Tíz napja fart a francia bányászok földalatti sztrájkja PÁRIZS. (MTI) A decaze-' ville-i bányászok föld alatti ülősztrájkja csütörtökön tizedik napjába lépett. Az elbocsátott bányászok iránti szolidaritási mozgalom egyre szélesebb mé­reteket ölt Franciaországban. Aveiron megye, 307 polgármes­tere bejelentette., december Bouii Ouin meghiiísífaui igyekszik a három herceg (alólkozójál NEW YORK. (TASZSZ) Mi­után Souvanna Phouma és Szu- íonuvong hercegek Vientianeba érkeztek, hogy tárgyaljanak Boun Oummal, a laoszi koalí­ciós kormány megalakításáról, utóbbi olyan kihívó nyilatkoza­tot tett,- amely meghiúsulással’ fenyegeti a három herceg talál­kozóját. Amint az AP vientianel tudó­sítója jelenti, Boun Oum újság­írók előtt kijelentette, hogy vé­leménye szerint „semmi szük­ség nincs” ilyen találkozóra. Is­mét megerősítette azt a követe­lését, hogy juttassák híveinek a kulcspozíciókat a laoszi koa­líciós kormányban, egyebek, kö­zött a hadügyminisztert és .bel- ’"'gvmin’szteri tárcákat. Boun Oum kijelentette, hogy nem akar részt venni a szóbanforgó találkozón. H f oslayezéríaazgatőság közli. hogy az. idén kibocsátott arc­képes bélyegsorozat valaffierinvi értéké egységesen 1962. i.ún:Ve-Í8 használható fel postai küldemé­nyek bérmentesítésére. u Közös Piac Anglia csak ügy volt hajlandó csatlakozni a Közös Piachoz, ha megengedik neki e preferencíális, kedvezményes vamok fenntartását. Franciaország ezt azon az alapon ellenezte, hogy így az angoloknak lehetővé válik olcsó .gyarmati ere­detű árukkal elárasztani az európai szárazföldet. Miután az ellentéteket nem sikerült kiküszöbölni, Anglia, a vezetése alatt létrehozta a Szabad­kereskedelmi Társulást az általa diktált feltételek szerint. így Euró­pa két, egymással szemben álló ke­reskedelmi csoportosulásra szakadt. AZ USA ÉS AZ EÜKÓPAI KERESKEDELMI HÄBORÜ A „hatok** és a „hetek** szövet­sége között éleződő keréskedelmi háború bontakozott ki. Ez az Egye­sült Államok vezető köreit két szempontból zavarta. Először is az­zal fenyegetett, hogy kiélezi á je­lenleginél is nagyobb mértékben a politikai ellentéteket Európában, másodszor kedvezőtlen' helyzetbe hozta az Angliában működő ame­rikai társaságokat (melyek száma Igen jelentős), ezek ugyanis kívül rekedtek az Európai Közös Piacon, ahova termelésük jelentős részét exportálják. Az Egyesült Államok éppen ezért , fokozódó nyomást gya­korolt Angliára és az Európai Sza­badkereskedelmi Társulás más álla­maira, hogy csatlakozzanak a Kö­zös Piachoz. Ez a nyomás jelentős elégedetlenséget keltett a társulás tagállamai között. Az amerikai kormány a nyomás fokozására felhasználta Anglia ne­héz pénzügyi helyzetét. 1961. nya­rán Anglia súlyos pénzügyi helyzet­be került, s az Egyesült Államok és néhány európai bank olyan fel­tétellel adtak számára rövidlejáratú kölcsönöket, hogy csatlakozni fog az Európai Közös Piachoz. Ezután Anglia számos. lépést is tett a csat­lakozás érdekében és tárgyalásokat kezdett a Közös Piac tagállamaival. E tárgyalások 1961. utolsó hónap­jaiban jelentősen ejöre haladtak, azonban még ma. is komoly megr oldattal) problémák vannak. Ilyen például Anglia és a Nemzétközös- séghez tartozó országok gazdasági kapcsolatainak alakulása a- belépés után. Ezek az országok ugyanis élesen ellenzik Anglia csatlakozását a Közös Piachoz, mert attól tarta­nak — és joggal —, hogy ez szá­mukra gazdaságilag rendkívül hát­rányos lesz. Ezzel egyidejűleg azonban egyre nagyobb problémákat jelent az Európai Közös Piac gazdasági té­ren .az Egyesült Államok szamárá is, mert a magas vámhatárok ko­molyan veszélyeztetik, a Nyiigat- Európá,ba irányuló amerikai kivitelt* Nyilvánvaló azonban* hogyha si­kerülne is Angliát csatlakoztatni a Közös Piachoz és az USA, • vala-, mint a Közös Piac országai között létre is jönne a tervezett társulás, ez nem küszöbölné ki á köztük fennálló ellentéteket, sőt éppen el­lenkezőleg, a köztük fennálló erő- * iszonyok gyors változása nyomán új ellentétek forrásává is válna. Pr. Simái Mihály Külpolitikai kérdem Az Európai 1962., január 1-ép ötödik évébe lép az Európai Közös Piac» A Közös Piac, a római egyezmény alapján 1958. január 1-én kezdte meg mű­ködését, hat ország, Nyugat-Német- ország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével. (Görögország mint „társult állam”, később csatlakozott az egyezményhez.) A Közös Piac élén az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa áll, melynek vezetője Wal­ter Hall stein , volt nyugatnémet kül­ügyi államtitkár. Bár a Közös Piac egészen a leg­utóbbi időkig főként gazdásági kér­désekkel- foglalkozott, alapvetően mégis politikai szervezet. Létreho­zása szorosan Összefügg az Egye­sült Államok második világháború utáni külpolitikájával. Az Egyesült Államok fontos eszköznek tekinti e szervezetet a hidegháborúban, s an­nak ellenére támogatja, bogy a résztvevő országok komoly versenyt jelentenek számára gazdaságilag. David Rockefeller, a Chase Man­hattan Bank elnöke úgy jellemezte a Közös Piacot, mint „egy bátor lépés Nyugat-Európa egyesítésére, s az Egyesült Államok erős európai szövetségesének létrehozására ... ** 'Iron Age, 1960. VII. 28.) Az Egyesült Államok eredetileg azt tervezte, hogy egyesíti a Mar- shall-tervben résztvevő összes or­szágokat egy nagy közös piacba és ezáltal létrejön majd egy hatalmas, Európa valamennyi tőkés országát átfogó vámmentes övezet. Ez nem­csak gazdasági téren jelentett volna bázist valamiféle . politikai unió szá­mára, de hatalmas beruházási lehe­tőségeket is nyitott volna az ame­rikai imperializmusnak. *A HATOK ÉS A HETEIK*« Az amerikai tervek azonban nem sikerültek. Éles versenyharc bonta­kozott ki egyrészről Anglia, más­részről Franciaország és Nyugat- Németország között, s ennek nyo­mán, ahelyett hogy egységes piacba tudták volna egyesíteni Európát, ez két piacra szakadt. Az egyik a. Kö­zös Piac, amelynek leghatalmasabb állama, uralkodó ereje Nyugat-Né- metország, a másik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (a he­tek szövetsége), melynek vezetője Anglia, többi tagjai pedig Svédor­szág, Dánia. Norvégia, Ausztria, Svájc - és Portugália. (Finnország, mint társult állam később csatlako­zott hozzájuk.) A kulcskérdés Anglia és a Közös Piac országai között á „közös külső vámok’* kérdésében bontakozott ki. A Közös: Piac és k Szabadkereske­delmi Társulás feltételei ugyanis egyaránt kimondják, hogy a tag­államok egymás között megszünte­tik a vámokat. A Közös Piac Egyezmény azonban ezen túlmenően kimondja azt Is, hogy a tagálla­mok a. kívülállókkal szemben közös vámtételeket állapítanak meg. Ang­lia ezzel szembefordult, mert alá­ásta volna kapcsolatait volt gyar­mataival,- á Nemzetközösség orszá­gaival, melyekkel továbbra is szó­ró. gazdasági kapcsolatokat tart fenn. 31-evei lemond tisztségéről, mere helyteleníti a kormány munkás­ellenes politikáját. A francia szénbányászok országos tiltakozó sztrájkra készülnek. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozat­ban fejezte ki szolidaritását a decazevillé-i bányászokkal. .

Next

/
Thumbnails
Contents